Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-28 / 50. szám
1987. február 28. /TOuaN ÍRrÉPCUSÁG 7 Üzemudvarok tavaszváráskor A zöld sziget Egyenes derekú, magasba törő fenyők, gledicsiák és tölgyek állnak a szürkésfehér, nehéz ködben. Fácánkerten vagyunk, a Vadvédelmi Állomás négyhektáros parkjában. A föld éppen csak lerúgta magáról a hópaplant, alóla áttelelt fűmaradványok kandikálnak elő. Üde folt már ez is a sok napi csupa fehérség után. Az igazgató, Zaják Árpád tiszta cipővel vezethet végig a betonutakon, mert náluk az „üzemudvar” egyedi, csodaszép óriási park, amelyet még a kastély egykori tulajdonosa építtetett, majd a nö- vényvédősök, akik előttük itt voltak, folytattak, és végül az állomás profitált belőle a legjobban. Mutatom a bejárat fölötti táblát: „Tiszta intézmény”, majd a csend örömét szétroppantják szavaink.- A négy hektár mellé adott még üzemi részként kettő, ami szántó, így mi valóban olyan „üzemudvarral” rendelkezünk, ami ritka. Vannak 80-100 éves fáink, a fenyők 25 évesek, és ez a környezet kötelez. Ilyen környezetben még a csikk is szemet szúrna. Egy kertészünk állandóan kaszálja a füvet, a viszonylag kevés egynyári virágunkra is jut így ereje. A magyar ember még csupán az otthoni környezetére igényes egyértelműen, a munkahelyi környezete másodlagos. Persze, anyagi vonzata is van a kérdésnek, évente 40-50 ezer forintot követel meg egy ilyen park. Itt él a legtöbb tiszafa és bokor a megyében. ítélet kanadai nyár ügyben A Paksi Konzervgyár előtti parkolót is ' megviselte ez a tél, a hirtelen eltűnt hó alól homok és sár bújik elő. A portánál kísérőt kapok, Kiss Sándor rendészt. Beszédes ember, érdeklődő ember.- Az üzemudvarunkra kíváncsi? Na, azt hiszem, jó helyre jött, mert azt meg merjük mutatni, még így télvíz utóján is, pedig most a legrondább. Akkor jöjjön vissza, amikor a tűzoltók már végigmosták az összes felvonulási utat... A fű nagyon megsínylette a telet, a fáink szépek, a rózsák, amikor nyílni kezdenek, tudja, az az igazi. Schiller József igazgatón az irodában is kabát, látszik, készült valahová. Említem, hogy a portán nem látták ma bejönni.- Való igaz, ma a hátsó kapun jöttem be, a rendészünk, látja, ezt is tudja, mert rögtön idevezette. Nagy a hóié, helyenként eldugultak a csatornák, az útjaink egy részét megviselte a hókotrás és a hó közös munkája. A hirtelen lezúdult hó néhány dolgot oly gyorsan betakart, hogy az csak most kerülhetett elő. A magam részéről tiltakozásomat jelentem be, mondván, semmi rendetlenségre, hanyagságra utalót nem tapasztaltam, pedig én két oldalról körüljártam az üzemet kocsival.- Az üzem udvarunk funciójának megfelelően épített és rendben tartott. A parkrész felújítása megtörténik a tavasszal. Gyorsan növő kanadai nyárfát ültettünk ki, amiből egy sort kivágattam már. Gondot okozott. Sokszor 2-3 centis szöszmöszben, pihében jártunk, és ez élelmiszer- gyártó üzemben megengedhetetlen. Elég lenne ilyenkor egy eldobott csikk is. Néhány éve még 7 kertészünk volt, de ma már nincs rá szükség. Üvegházunkban előneveltük a palántát, de nem volt rentábilis, megszüntettük. A legrosszabb most a helyzet a készáruraktár körül, a tél erről gondoskodott. Félcipős séta a gyárudvaron Kísérőm már Gaál Frigyes. Az igazgató mesélte róla, hogy régi bútordarab, több beosztásban is dolgozott már, ismeri a gyárat, mint a tenyerét. Rend van. Targoncák és teherautók „slalomoznak” áruval rakottan, ember szinte sehol az udvaron. Hanuszka János a nyugdíja mellé keres egy kis pénzt a park rendben tartásával. Most is a levelet gereblyézi. Tíz unokáját említi, így elviccelünk vele, hogy Mikuláskor kizsebeli a boltok csemegepultjait.- Fontos a belépőnek az első benyomás. A rend, a szervezettség pedig a munka része - említi Gaál Frigyes körzeti felügyelő, aki inkább azt kéri, hogy úgy írjam: gyümölcs- és nyersanyagszervező. Ballagunk a betonon, félcipőben.- Folyamatosan dolgozó üzemünk udvara egyben kiszolgálónk is, 4-5 ezer vagon nyersanyag kerül ide, illetve 40-50 ezer tonnát kell már mondani az Sl rendszer szerint - magyarázza. Tüzelöhegyek között járunk, végre találok kivetnivalót is ezen az üzemudvaron, amit legjobb kerékpárral bejárni, mert akkora. Faládák várnak javításra, vagy huszonöt darab, némi rendetlenségben. Több száz persze mellette glédába állítva. Tartályerdőbe keveredtünk, nézem a számozásukat, már a vége felé járunk, 160-as van rámázolva.- Az ecettároló tartályoknál vagyunk, egyenként 300 hektoliteresek - mutatja Gaál Frigyes. - Ott az olajtároló telepünk - körbekerítve, a szabályok szerint. Továbblépünk, a forgácsolóktól kikerülő fémhulladékról esik szó.- Ez viszont gondunk, mert a dobozüzem hulladékát a MÉH folyamatosan is átvehetné, akkor nem gyűlne össze. A „kanyar” utolsó szakaszátjárjuk, amikor megtudom még, hogy minden tavasszal magas nyomású vízsugárral áttisztítják az egész csatornarendszert, hogy egész évben biztosan működjön. A karbantartó műhely környékén is rendben tartott minden, látszik, hogy adnak magukra az itt dolgozó emberek. Még téli ez az üzemudvar, így nem is várható, hogy virágok pompázzanak az utak mentén, és harsogó zöld fű hívogassa a ráérőt a lehevere- désre. Rend van a Paksi Konzervgyárban, bátran megmutatható bárkinek. Zárszámadás előtt a telepen A dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Téesz gépműhelyének udvarát a sár uralja. Cipőmarasztaló sár. De végig járdán tudok bejutni, ami nagy szó. Fodor Nándor a gépesek „atyamestere” fogad.- A gépészmérnökünk két és fél év után elment, így újra én vettem át a gépeket, az embereket - kezdi. - Egész emberes munka ez, kötélidegek kellenek hozzá, akkor tudomásul vehető a kiszolgáló jellege az ágazatnak. Mondom, mi járatban vagyok. Kimegyünk. A Claasok sorban, a pótkocsik szintén és alábakolva. A sárban fák álldogálnak, három fiatal társuk sorsa talán már végleges.- Az olaj a ludas - kesereg Fodor Nándor -, az pedig ilyenkor télutón nagyszerűen látszik a vizes sárban, hol mit öntöztek el. Most készült el egy 5 köbméteres olajtartály, amibe a fáradt olaj kerül. Az autómosónk zárt rendszerű, szintén most lett kész. Betonút kellene mindenhová, de ha gépre sincs elég pénz, akkor hogyan lenne most erre? Tudja, én azt mondom, a bennünket követő nemzedék is élni szeretne, hát úgy kell most nekünk bánni a környezettel. Sár mindenütt, de a gépműhely udvara ennek ellenére is rendezett képet mutat.- Zúzalékot, kohósalakot évente hordunk az udvarra, lassan magasabb is, mint a műhelyek padozata, de amíg igazán nem lesz jó idő, addig itt látványosan jó körülményeket teremteni lehetetlen. Sz. S. Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Az állami ellenőrzések tapasztalatai A megyei tanács végrehajtó bizottsága évről évre áttekinti az állami ellenőrzések tapasztalatait, és javaslatot tesz a következő év összehangolt ellenőrzési tervére. A vb megállapította, hogy összességében van fejlődés, mégis az a helyzet, hogy az állami ellenőrzések tervszerűsége az elmúlt évben kedvezőtlenebbül alakult, mint a megelőző években. Több ellenőrző szerv adott számot több-kevesebb eltérésről, ami rögtön az egész tervszerűségre kihatott. Elmaradtak tervezett vizsgálatok, ugyanakkor megnőtt a nem tervezett ellenőrzések száma is. Csak példa erre az ipari osztály, ahol a 64 árellenőrzésből elmaradt 24, de lett helyette 19 másik vizsgálat. Ráadásul még nem is tehetnek róla, hogy így alakult a dolog, mert a központi ellenőrző szervek nem tájékoztatták őket időben azokról a témákról, amelyekhez a segítségüket kérték. Másutt is hasonló volt a helyzet, amit tovább nehezít, hogy az ellenőrök is kevesen vannak, és tartós betegség is előfordulhat körükben. Javult viszont az érdemi együttműködés, mert a vizsgálati eredményekről rendszeresen tájékoztatták egymást, a felgyülemlett tapasztalatokat hasznosították, így javult az ellenőrzések hatékonysága és csökkent egy kicsit a leterhelés is. Érdekes áttekinteni a legátfogóbban elemzett témák megállapításait még akkor is, ha ezekről menet közben is beszámoltunk. Van kép a termékszerkezet-váltásról, annak megyei lehetőségeiről. A megyei NEB e témában 27 ipari vállalatra és szövetkezetre kiterjedő vizsgálatot végzett. A tapasztalatok szerint az előrelépés jelentős. A gyártmányfejlesztés az exportra irányuló termelésnél volt erőteljesebb, a szövetkezeti könnyűiparban például csaknem 100 százalékos termékváltás következett be. Ugyanakkor a gyártmány- és gyártásfejlesztés lehetőségei, személyi és tárgyi feltételei az egyes gazdálkodóknál igen eltérőek. A legkedvezőbb a helyzet az önálló minisztériumi vállalatoknál. A legtöbb helyen a rendelkezésre álló alapok is megvannak, van ahol fel sem tudják használni. Hasonlóan jelentős és átfogóan vizsgált téma volt a gazdálkodó szervek árpolitikája és e tekintetben a jogszabályok betartása. Gondolható, hogy egyetlen olvasónkat sem lepi meg a megállapítás, miszerint az áralkalmazásban továbbra is gyakran előfordulnak kisebb-nagyobb hiányosságok. Kifogástalan szabályozás és ennek megfelelő ármunka a gazdálkodó szervek csak kis hányadára jellemző. A feltárt hibák elsősorban az árrendelkezések változásai és az árkalkulátorok gyakori cserélődése miatt bekövetkező téves jogszabály-értelmezésből adódnak. A vitában komoly aggodalom volt a tekintetben, hogy kevés a megfelelően képzett jó szakember, és emiatt egyre nő a hibák, tévedések száma. Az ellenőrzések a legtöbb és a legsúlyosabb szabálytalanságokat most is a nem alaptevékenységként végzett építőipari és szolgáltatói területen észlelték. Itt is a képzettség hiánya a jellemző, és emiatt még saját kárukra is gyakran tévednek a gazdálkodók. Az ellenőrzött 59 egység több mint a fele árpolitikai tervet nem is készített, gyakori volt a túlszámlázás, és az aránytalanul magas árak alkalmazása. Összességében a megállapított jogszabálysértések következtében 21 gazdálkodót köteleztek több mint egymillió forint értékben a vevők kártalanítására. Három gazdálkodó ellen tettek bírságindítványt, öt személy ellen szabálysértési feljelentést, két vezetőt pedig írásbeli figyelmeztetésben részesítettek. Vizsgálták ezenkívül a termelőszövetkezetekben a melléküzemágak helyzetét. Mint az köztudott, az alaptevékenységen kívüli tevékenység, - ahogy precízen nevezik e területet - a megyében kicsi, az országos átlaghoz képest jelentéktelen. A termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége éveken keresztül igen jövedelmező volt, tavaly nagy arányú megtorpanás, jövedelemcsökkenés következett be, sőt, egy részük veszteségessé vált. Vizsgálták még az új vállalatirányítási formák kezdeti tapasztalatait, aminek lényege, hogy ez a vállalatok tevékenységében alapvető változást nem hozott. Az állami ellenőrző szervek tavaly is kiemelt figyelmet fordítottak a gazdálkodás rendjének, a felelősségi rendszer érvényesülésének vizsgálatára. Kiderült, hogy a gazdálkodási, számviteli rend, az adózási fegyelem az előző évekhez képest nem javult. A szakszerűtlenségre mi sem jellemzőbb, mint hogy egyre többször találkoznak az illetékesek adótúlfizetéssel is, ami csak látszólag pozitívum, hiszen azt bizonyítja, hogy a számviteli rendetlenség miatt még azt sem tudják megítélni, megállapítani, kiszámolni, hogy mennyi az adójuk. Az is igaz, hogy még bonyolultabb lett az elszámolási és adózási rend, és gyakran változik is. Jelentősen szigorodott az Ellenőrzési Igazgatóság bírságolása, ugyanakkor a helyi felelősségre vonás tekintetében nagy az eltérés. A költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését a megyei pénzügyi osztály 21 megyei, 3 községi intézménynél, valamint 33 helyi tanácsnál végezte el. Takarékos, ésszerű a gazdálkodás, ugyanakkor a tanácsoknál vezetett új gazdálkodási rend, szabályozási rendszer kedvező hatása még nem érvényeVegyes képet mutat a szekszárdi ipartelep (Archív felv.) Építkezéseknél ma még majdnem általános látvány A GMV szekszárdi silóinál rend van
