Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-28 / 50. szám
2(StPÜJSÄG 1987. február 28. Ezt hozta a hét a külpolitikában Vasárnap: Szíriái csapatok vonulnak be Nyugat-Bejrutba a tűzszünet biztosítása érdekében, de a különböző milíciák fegyveres összecsapásai többször kiújulnak - Krikettdiplomácia: indiai-pakisztáni csúcsértekezlet, egy válogatott sportmérkőzés kapcsán - A francia rendőrség sikere: elfogják az Action Directe terrorszervezet vezetőit. Hétfő: Megállapodás a szovjet-kínai határtárgyalásokról, Sevardnadze fogadja a kínai külügyminiszter-helyettest - Az Afrikai Egységszervezet miniszteri tanácsülése az etióp fővárosban - Az SZKP és a spanyol kommunisták KB-titkári szintű megbeszélésével felújul a két párt közötti párbeszéd. Kedd: A szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusa, Mihail Gorbacsov felszólalása - Vita az Egyesült Államokban a rakétaelhárító fegyvereket tiltó ABM-szerződés „értelmezéséről”, Weinberger hadügyminiszter a csillagháborús SDI- rendszer telepítéséről. Szerda: Genfben megkezdődik az ENSZ égisze alatt folyó, közvetett afgán-pakisztáni megbeszélések újabb szakasza, előzőleg mind az afgán, mind a pakisztáni külügyminiszter Moszkvában tárgyalt - Peresz izraeli külügyminiszter Kairóban, ellentétek az izraeli kormányszövetségben a közel-keleti békeértekezlet miatt - Kádár János meghívására Budapestre érkezik Milanko Renovica, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének elnöke. Csütörtök: Több mint másfél éves önkéntes moratórium után, a nevadai robbantások szükségszerű válaszaként nukleáris kísérletet hajtanak végre a Szovjetunióban - Washingtonban nyilvánosságra hozzák a Tower-bizottság jelentését az Irangate-ről, hírek Donald Regan lemondásáról - A hivatalos bejelentés szerint a KGST és a Közös Piac képviselői Genfben tartják következő találkozójukat. Péntek: Újból hevesebbé válnak a harcok Irak és Irán között, az öbölháború frontjain - Shultz külügyminiszter pekingi látogatása - Andreotti olasz külügyminiszter Moszkvában. A hét két kérdése 1. Melyek voltak a hét legfontosabb eseményei Washingtonban és Moszkvában? Szovjet-amerikai viszonylatban - legalábbis a közvetlen tárgyalásokat illetően - nem jelentkezett új elem a most záruló héten. Annál eseménydúsabbak voltak az elmúlt napok mind Washingtonban, mind Moszkvában. Az amerikai fővárosban elérkezett az igazság pillanata, ha elérkezett. A háromtagú Tower-bizottság (John Tower volt texasi republikánus szenátor, Brent Scowcroft volt nemzet- biztonsági főtanácsadó, és Edmund Musike volt demokrata külügyminiszter) közzétette jelentését az Irangate-botrányról. Jóllehet nem vádolta azzal az elnököt, hogy törvénybe ütköző cselekedeteket követett volna el, több kérdésben mégis elmarasztalta. Mindenesetre furcsa finis zajlott, Reagan háromszor is megváltoztatta vallomását, és fontos ügyekre nem emlékezett. A jelek szerint nem maradhatnak el a további „tisztáldozatok”, s mindenekelőtt küszöbön áll a miniszterelnöki beosztásnak megfelelő fehér házi stábfönök, Donald Regan menesztése. Az Egyesült Államokat tehát a belpolitika viharai, az elnök bizonyos fokú megingása foglalkoztatták, de nem került le a napirendről a fegyverkezési hajsza felpergetésének szándéka sem. Szinte nem múlt el nap Weinberger hadügyminiszter nyilatkozata nélkül, s a Pentagon vezetője mindany- nyiszor a csillagháborús eszközök telepítését sürgette. Vita bontakozott ki a tizenöt éve érvényes szovjet-amerikai ABM- szerződés értelmezése körül is. A „tágabb,, ártelmezés Washington szerint nem áll ellentétben a rakétaelhárító eszközök korlátozásáról elfogadott megállapodással. Jellemző azonban, hogy még a leghívebb atlanti szövetségesek is magyarázatot kértek, s felhívták Washington figyelmét az önkényes értelmezés veszélyeire. így tett Thatcher asz- szony, aki különben Moszkvába készül, és érdeklődést váltott ki Khol nyugatnémet kancellár nyilatkozata. Az NSZK kormányfője, aki a pár hónappal ezelőtti választási kampányban még szovjetellenes nyilatkozatokra ragadtatta magát, sőt Gorbacsov főtitkárt személy szerint is rágalmazta, most érezhetően visszavonulót fújt, és több, mint udvariassági gesztusokat tett Moszkva irányába. Az előzmények azonban még mindig éreztetik visszafogó hatásukat a szovjet-nyugatnémet kapcsolatokban. Moszkvában „olasz hetet” tartottak: alig utaztak el a békefórum neves olasz vendégei, Fanfani, a szenátus elnöke, majd Andreotti külügyminiszter járt a Kremlben. A veterán és sokat tapasztalt Fanfani és Mihail Gorbacsov tárgyalásai nyomán rendhagyó megfogalmazású közlemény látott napvilágot. Az olasz kereszténydemokrata politikus ugyanis hosz- szan és melegen méltatta a Szovjetunióban végbemenő belpolitikai átalakítást, s ezt különösen fontosnak mondta az egész világ szempontjából. Ez szinte egybecsengett a főtitkár kijelentéseivel, aki a szovjet belpolitika és külpolitika szerves egységét, összefüggését hangoztatta. (A belpolitikai mozgást jelezte Mihail Gorbacsov látogatása két balti köztársaságban, majd felszólalása a szakszervezeti kongresszuson, ahol az átalakítás folyamatáról beszélt, de tömören kitért a Szovjetunió megfelelő védelmi képességének biztosítására is.) Ennek szükségszerűsége nyilvánult meg abban is, hogy már a korábbi bejelentéseket követően a Szovjetunió felújította nukleáris kísérleti robbantását. Több mint másfél éven át tartott az önként vállalt, egyoldalú moratórium, ám közben az Egyesült Államok két tucatnál több robbantást hajtott végre Nevadában. Moszkva azonban ismét közölte: a kölcsönösség alapján kész azonnal beszüntetni a kísérleteket. Meg akarja és meg tudja-a hallani Washington ezt a józan ajánlatot? Egyelőre úgy tűnik, hogy nem. 2. Mit hozhatnak a genfi afgán-pakisztáni tárgyalások? A formák még a régiek. Miután Pakisztánnak fenntartásai vannak a kabuli kormánnyal szemben, közvetett tárgyalások folynak, az ENSZ égisze alatt. Tehát Diego Cordovez, a világ- szervezet főtitkárhelyettese a genfi tárgyalások első napján meghallgatta az afgán külügyminiszter véleményét, javaslatait, majd délután, ugyanannak az épületnek egy másik termében találkozott a pakisztáni diplomácia vezetőjével, hasonló célból. A tartalom azonban sok tekintetben már új. Jelentős mozgás bontakozott ki az Afganisztán körüli válság rendezésére, s jellemző az is, hogy mindhárom előbb említett genfi főszereplő, a két külügyminiszter és főtitkárhelyettes, a megbeszélések újrakezdése előtt Moszkvában járt. Szovjet részről kifejezték messzemenő készségüket az Afganisztánban állomásozó csapatkontingens visszavonására, Kabul pedig amnesztiával, egy koalíciós kormány megalakításának lehetőségével, a menekültek visszatérésénak elősegítésével kezdeményezések sorát tette, s ezeknek már jelentkeznek első, szerény eredményei. Az ENSZ négypontos béketerve - hírek szerint - megfogalmazódott már. Két vitás, de nem áthidalhatatlan részlet vár még kompromisszumra: a szovjet katonai kivonulás menetrendje (egy-másfél évről esik szó, míg korábban négy hónap, illetve négy év volt a két ellentétes javaslat), s Afganisztán jövendő belpolitikai képe. Az, hogy miként lehet ösz- szefogni minden felelős, hazafias erőt a polgárháborús vérontás megszüntetésére. A korábbinál optimistábbak a nyilatkozatok, de sok mindent kell még tisztázni. S nyilván tisztázásra szorulhat Washington álláspontja: mennyiben kíván részt vállalni egy kölcsönösen elfogadható megegyezés kimunkálásában? A genfi tárgyalások rövidebb-hosszabb megszakításokkal 1982 óta tartanak, és most minden tekintetben fordulóponthoz érkeztek: ez a forduló választ adhat rá - s csak remélni lehet, hogy ez pozitív válasz lesz - várhatunk-e viszonylagos gyors kibontakozást Közép-Ázsia egyik válságzónájában. RÉTI ERVIN PANORÁMA Közös közlemény MOSZKVA - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken a Kremlben fogadta Giulio Andreotti olasz külügyminisztert, aki a szovjet kormány meghívására előző nap érkezett Moszkvába. HELSINKI - Mauno Koivisto finn köz- társasági elnök pénteken délelőtt Helsinkiben fogadta Németh Károlyt. Az MSZMP főtitkárhelyettese a Finn KP meghívására küldöttség élén tartózkodik Finnországban. A találkozón jelen volt Hargita Árpád, hazánk nagykövete is PHNOMPEN - A népi Kambodzsában és a Thaiföldön élő kambodzsai menekültek között napjainkban is tovább garázdálkodnak az egykori Pol Pot-rend- szer fegyveresei. Mindezt phnompeni sajtóértekezletén mondta el egy egykori bandavezér, aki nemrégiben - néhány társával együtt - önként megadta magát a kambodzsai hatóságoknak. A két évvel ezelőtt hozott amnesztiarendelet óta több mint 33 ezer, a múlt évben mintegy ötezer egykori fegyveres ellenforradalmár szüntette be a harcot. PEKING - Az oszakai fellebviteli bíróság úgy döntött, hogy nem a Kínai Köztársaságot, hanem Tajvant - vagy ahogy a bírósági döntésben szerepel, a Kínai Köztársaságot - illeti meg egy ötemeletes kyotói diákszálló tulajdonjoga. A kínai külügyminisztérium a pekingi japán nagykövetnek átadott jegyzékben erőteljes tiltakozását fejezte ki az oszakai bíróság döntése miatt. BECS - Az európai utótalálkozók pénteki teljes ülésén Erdős André nagykövet, küldöttségünk vezetője hazánk, valamint Finnország, Dánia, Görögország, Izland, Norvégia, Lengyelország és Törökország nevében javaslatot terjesztett be a kevésbé elterjedt nyelvek irodalma fordításának és terjesztésének előmozdítására. TOKIÓ - A japán kormányt aggodalommal tölti el, hogy az 1972-ben megkötött szovjet-amerikai ABM-szerződés kiterjesztő amerikai értelmezése kedvezőtlenül hat az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyára - közölte a tokiói külügyminisztérium pénteken. A bejelentésre azzal összefüggésben került sor, hogy tájékoztatást adtak Janagija Ken- szuke külügyminiszter-helyettes és az Egyesült Államok elnöki tanácsadója, Edward Rowny tárgyalásairól. Befejeződött az európai regionális népesedési értekezlet Pénteken a Budapest Kongresszusi Központban befejeződött az európai regionális népesedési értekezlet. A tanácskozáson 29 ország kormánydelegációja vett részt, képviseltette magát több, a népesedés kérdéseivel foglalkozó ENSZ-intézmény is. A magyar kormány az ENSZ felkérésére vállalta a rendezvény házigazdájának szerepét, a lebonyolítással pedig a KSH-t bízta meg. A négynapos tanácskozás elnöke a magyar delegáció vezetője, Nyitrai Ferencné államtitkár, a KSH elnöke volt. A pénteki záróülésen Rafael M. Salas, az ENSZ Népesedési Alapjának főigazgatóié, az ENSZ főtitkárhelyettese méltatta a találkozó jelentőségét. Mint a résztvevők hozzászólásaiból is kitűnt - mondotta - az európai országokban napjainkban a legnagyobb gondot a csökkenő születésszám és a lakosság elöregedése jelenti. Ám figyelembe kell venni, hogy az egyes országok között jelentősek a különbségek is. Felhívta a figyelmet a megbízható adatnyilvántartás fontosságára. (Folytatás az 1. oldalról.) vábbá a jugoszláv társadalom fejlődésének eddigi eredményeiről, jelenlegi problémáiról és perspektíváiról. Kádár János és Milanko Renovica megelégedéssel állapította meg, hogy a két párt és a két ország kapcsolatai kiegyensúlyozottan fejlődnek. Átfogó, kölcsönösen előnyös együttműködésük az élet minden területén folyamatosan gazdagodik és bővül. A magyar-jugoszláv baráti és jószomszédi kapcsolatok a szuverenitás és a területi integritás, az egyenjogúság, a függetlenség és a beiügyekbe való be nem avatkozás elvein nyugszanak, tiszteletben tartva a szocialista fejlődés sajátos útjait é? a két ország eltérő nemzetközi helyzetét. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a korábbi legfelső szintű találkozókon kimunkált és megerősített elvek tartós alapul szolgálnak Magyarország és Jugoszlávia sokoldalú, kölcsönösen előnyös együttműködésének folyamatos fejlesztésének, az MSZMP és a JKSZ, valamint a két szomszédos ország népei közötti barátság, bizalom, kölcsönös megértés és tisztelet erősítéséhez. Mindez elősegíti a népek közötti demokratikus kapcsolatok erősítését, a béke, a biztonság, az egyenjogú nemzetközi együttműködés megszilárdítását. Hangsúlyozták, hogy az MSZMP és a JKSZ több évtizedes közös erőfeszítéssel tartalmas és eredményes együttműködést alakított ki. A szocialista építés időszerű kérdéseiről folytatott rendszeres vélemény-és tapasztalatcsere hozzájárul egymás jobb megismeréséhezés azoknak a feladatoknak az eredményesebb megoldásához, amelyekkel a két párt országaik sajátos feltételei közepette néz szembe. Megerősítették készségüket, hogy ezt a gyakorlatot tovább folytatják és az igényeknek megfelelően új formákkal és tartalommal gazdagítják. Megállapították, hogy a két ország gazdasági, valamint műszaki-tudományos kapcsolatai eredményesen fejlődnek. A korszerű együttműködési formák - a hosszú távú termelési kooperáció, a szakosítás, a műszaki-kereskedelmi együttműködés, a közös beruházások - fejlesztésének különleges jelentőséget tulajdonítanak az árucsere-forgalom további bővítése, a gazdasági kapcsolatok stabil, dinamikus és tartós fejlesztés szempontjából. Hangsúlyozták, hogy a szomszédságból, a magyar és a jugoszláv gazdaság egymást kiegészítő jellegéből adódó eddigi tapasztalatokat és lehetőségeket fokozottabban kell kihasználni, ami elősegíti a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági folyamatok hatásainak hatékonyabb semlegesítését, a két ország gazdasági gondjainak enyhítését és feladatainak sikeresebb megoldását. A két fél kifejezte készségét, hogy határozottabban törekszik a szélesebb és tartalmasabb közvetlen vállalati együttműködésre és a harmadik piaci közös fellépésre. Aláhúzták, hogy a két ország viszonyának, barátsága további erősítésének fontos és tartós tényezői a Magyar Népköz- társaság együttműködése a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság köztársaságaival és autonóm tartományaival, továbbá a határmenti területek és városok egyre bővülő politikai, gazdasági, kulturális és egyéb téren meglévő együttműködése, a határmenti forgalom és a közvetlen, zavartalan, sokoldalú lakossági kapcsolatok. Kádár János és Milanko Renovica hangsúlyozta, hogy országaik nagy jelentőséget tulajdonítanak a Magyar Nép- köztársaságban élő horvát, szerb és szlovén, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban élő magyar nemzetiség helyzetének, a sokoldalú fejlődésükhöz elengedhetetlenül szükséges társadalmi-gazdasági, kulturálisművelődési feltételek kialakításának, különösen pedig az anyanyelvi oktatással és neveléssel összefüggő igényeik kielégítésének. Aláhúzták: az, hogy a nemzetiségek helyzetével és fejlődésével kapcsolatos kérdéseket mindkét részről elv- szerűen kezelik, fontos eleme a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, valamint a két ország népei közötti barátság erősítésének, és hozzájárul a szélesebb európai együttműködéshez és egyetértéshez. A két fél a jövőben is arra törekszik, hogy a nemzetiségek országuk hű állampolgáraiként hidat alkossanak az együttműködésben és fontos tényezői legyenek a két ország közötti jószomszédi viszony , fejlesztésének, a megértésnek, a sokoldalú, kölcsönösen előnyös és egyenjogú magyar-jugoszláv kapcsolatoknak. Kedvezően értékelték a magyar-jugoszláv együttműködés bővülését a tudomány, a technika, a kultúra, a tájékoztatás, a sport és a turizmus területén, s rámutattak e kapcsolatok gazdagításának lehetőségeire és szükségességére. A két fél aggodalmát fejezte ki a ked- veztőlen és feszült nemzetközi helyzet miatt. A nemzetközi élet bizonyos pozitív irányzatai és az erőfeszítések ellenére még mindig nem történt tényleges előrehaladás a legfontosabb kérdések megoldásában, nem születtek megállapodások a fegyverkezési verseny megfékezésére, a leszerelés előmozdítására. A világ számos részén éleződnek a válsággócok, tovább romlik a fejlődő országok gazdasági helyzete. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége határozottan sikraszáll a fegyverkezési hajsza megállításáért, a béke és a biztonság erősítéséért és üdvözöl minden konstruktív kezdeményezést, amely ehhez hozzájárul. Támogatásukról biztosították mindazokat a javaslatokat, amelyek ezeknek és más nemzetközi problémáknak a tárgyalásos rendezésére - mindenekelőtt a leszerelésre és különösen a nukleáris leszerelésre - irányulnak. A két párt következetesen fellép a konkrét leszerelési intézkedések foganatosításáért, különösen a nukleáris kísérletek haladéktalan leállításáért, a világűr mili- tarizálásának megakadályozásáért, a nukleáris rakéták és hagyományos fegyverek valamennyi fajtája csökkentésének megkezdéséért. A két párt vezetői hangsúlyozták: a jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen fontos, hogy a világ valamennyi országa, a nagyhatalmak, a kis és közepes államok, minden haladó és demokratikus erő tevékenyen részt vállaljon a nemzetközi biztonság és a békés egymás mellett élés megszilárdításában, a nukleáris és hagyományos fegyverzetek csökkentését, a népek szabad és önálló társadalmi-gazdasági fejlődését, az államok közötti demokratikus kapcsolatok kialakítását célzó erőfeszítésekben. Aláhúzták, hogy az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia első szakaszában elért sikerek jelentősen hozzájárulnak a feszültség további enyhüléséhez Európában. Kifejezték meggyőződésüket, hogy konstruktív politikai akarattal a bécsi tárgyalásokon kedvező eredmények érhetők el a helsinki záróokmány valamennyi rendelkezésének megvalósításában. Kiemelték, hogy nagyjelentőségű volna, ha valamennyi ország egyenjogú részvételével tárgyalások kezdődnének az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről. A felek támogatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek arra irányulnak, hogy Európa különböző térségei nukleáris és más tömegpusztító fegyverektől mentes békeövezetté váljanak. Meggyőződésük, hogy az ilyen övezetek létrejötte túlmutatna az adott térség határain és hozzájárulna ahhoz, hogy Európa teljes egészében a béke és a biztonság kontinensévé váljon. Aggodalmukat fejezték ki az Afrika déli részén, az Ázsiában, a Közel-Keleten és a Közép-Amerikában kialakult válsággócok miatt. Ezzel összefüggésben kiemelték, e problémákat békés, tárgyalásos úton kell rendezni. A felek szolidaritásukról biztosították a felszabadulásukért és függetlenségükért harcoló népeket. A tárgyalásokon hangsúlyozták, hogy az el nem kötelezett országok mozgalma - mint független globális tényező - eredeti elveire építve fontos szerepet tölt be a nemzetközi kapcsolatokban és jelentősen hozzájárul valamennyi országnak és népnek a békéért, az egyenjogúságért, szabad és önálló fejlődéséért folytatott harcához. Aláhúzták az el nem kötelezett országok állam- és kormányfői Hararé- ben tartott Vili. értekezletének és az ott elfogadott határozatoknak a jelentőségét. Az MSZMP főtitkára és a JKSZ KB Elnökségének elnöke véleményt cserélt a kommunista, valamint más munkás- és haladó mozgalmak időszerű kérdéseiről. Hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy a kommunista és munkáspártok - országuk társadalmi, gazdasági, politikai és nemzeti sajátosságaiból, valamint minden pártnak a saját munkásosztálya és népe iránti felelősségéből kiindulva - önállóan és szuverén módon alakítják politikájukat, határozzák meg történelmi céljaik elérésének útját és módját, fejlesztik egyenjogú, önkéntes együttműködésüket és szolidaritásukat. Mindkét fél kifejezte meggyőződését, hogy a JKSZ KB Elnöksége elnökének magyarországi látogatása, a tartalmas, nyílt megbeszélések új ösztönzést adnak a magyar-jugoszláv kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének és a két szomszédos szocialista ország közötti barátság erősítésének. Milanko Renovica a JKSZ KB Elnöksége nevében jugoszláviai látogatásra hívta meg Kádár Jánost, aki a meghívást köszönettel elfogadta.
