Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-26 / 48. szám

2 NÉPÚJSÁG 1987. február 26. Folytatta munkáját a szovjet szakszervezeti kongresszus Gorbacsov beszéde A Szovjetunióban folyó átalakítás me­netéről, a szovjet szakszervezetek ezzel kapcsolatos legfontosabb feladatairól és a nemzetközi helyzet időszerű kérdései­ről mondott beszédet szerdán a szovjet szakszervezetek XVIII. kongresszusán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Beszédének elején emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt ült össze az SZKP XXVII. kongresszusa, egy hónappal ez­előtt tartotta legutóbbi ülését az SZKP Központi Bizottsága és alig több mint egy hete rendezték meg a moszkvai Kreml­ben a békefórum résztvevőinek találko­zóját. Ezek az események tükrözik ko­runk felgyorsult ütemét, amelyet a hatal­mas kezdeményezések, az értékrend módosulása, az erősödő remények, a társadalmi felemelkedés és az újnak a régivel vívott kérlelhetetlen harca jelle­meznek. A főtitkár kifejezte meggyőződését, hogy a kor szelleme fogja áthatni a szak- szervezeti kongresszus munkáját is. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy az átalakítás­ban még csak az első lépéseket tették meg, s a legfontosabb, tehát a legnehe­zebb még hátra van. Mindeddig főkép­pen csak készültek az átalakításra: kidol­gozták stratégiáját, meghatározták leg­főbb irányait is mindazt, ami akadályozza az átalakítást, amit ki kell javítani. Miután kijelölték a kiinduló pontokat, most meg kell kezdeni az átalakítás gyakorlati vég­rehajtását. Az 1987-es év sok szempont­ból meghatározó lesz, mivel lényegében most dől el az átalakítás sorsa, most rak­ják le a gyorsítás alapjait. A jelenlegi alkotómunka nem a semmi­ből nőtt ki, nem a puszta földre épül. A szovjet népnek van mire büszkének len­nie, van mire támaszkodnia, s megvan­nak azok a hatalmas értékei, amelyeket mindenek fölébe helyez. Mögötte van a nagyszerű forradalom, amely gyökeres fordulatot hozott az országban és a világ­ban, meghatározó jelentőségű volt az emberiség sorsára. Birtokában van a szocializmus gyakorlati megvalósításá­nak igen gazdag, sokrétű, bár még nem teljes mértékben átgondolt tapasztalata, amelyet mindig fel kell használni az élet által felvetett problémák megoldása ér­dekében. És birtokában van az az óriási gazda­sági, tudományos-műszaki, szellemi po­tenciál, amelyet e hatalmas ország min­den népének energiája és tehetsége ho­Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára zott létre és sokszorozott meg - mondotta Mihail Gorbacsov. Mindannyian azt akarjuk - folytatta -, ^ hogy a jobbat hozó változások minél előbb bekövetkezzenek. A párt által meghatáro­zott célok, a gazdaságban, a társadalmi és politikai életben mind erősebbé váló válto­zások olyan jelenséghez vezettek, amelyet „a várakozások forradalmának” lehetne nevezni. Sokan türelmetlenék, gyors szo­ciális és anyagi eredményeket várnak. A gyorsítást, az egész élet minőségének javí­tását csak egy módon lehet elérni: haté­kony, termelékeny munkával. Semmiféle elosztási és újraelosztási mechanizmus önmagában véve nem hoz létre semmit. Vi­lágosan kell látni: ahhoz, hogy jogos anyagi és szociális várakozásinak, igényeink be­teljesüljenek, időre és erőfeszítésekre, gyakorlati tettekre van szükség. Az SZKP KB főtitkára ezután szólt a ja­nuári KB-ülést megelőző és azt követő idő­szakról: a tavaly bekövetkezett kedvező változások ellenére az idei év kezdete azt mutatta, hogy a pozitív változások egyelőre még nem váltak a gazdasági fejlődés állan­dósult tendenciájává. Már tavaly november óta növekedtek a nehézségek a kohászat­ban, a vegyiparban, az elektronikában. Most javul a helyzet, de a következő idő­szakban sem lesz könnyű a munkánk. Az SZKP Központi Bizottsága felismerte: nem lesz gyorsítás, ha nem kezdjük meg a tár­sadalmi élet átalakítását, nem tesszük egészségesebbé az országban, a pártban, a társadalomban kialakult légkört. így vető­dött fel egy olyan központi bizottsági ülés szükségessége, amely kidolgozza az át­alakítás elméletét és meghatározza a ká­derpolitika időszerű feladatait. Ez volt a ja­nuári KB-ülés fő feladata. Előkészítése ne­héz munkának bizonyult, elegendő meg­említeni, hogy háromszor halasztottuk el az ülést, mivel nem kezdhettünk hozzá anél­kül, hogy ne tisztáztunk volna minden kér­dést. Mélyebben kellett elemezni a helyez­tet, és a fékező mechanizmust a gyorsítás, az átalakítás mechanizmusával kellett fel­váltani. A főtitkár ezután megállapította: csak a januári plénum erősítette meg azt a meg­győződést, hogy az átalakítás visszafor­díthatatlanná vált. Ez a lakosság sok ré­tegét aktivizálta. Nem kevesen voltak ed­dig a kivárást választók és tétlen szemlé­lők, s ők most csatlakoznak a cselekvők táborához. Korábban a társadalmi és gazdasági fejlesztés koncepciójának ki­dolgozása folyt;'ezt végezte el a KB 1985. áprilisi ülése,'a XXVII. kongresszus és az 1986. júniusi KB-ülés. A kidolgozott el­képzelések nyomán az átalakítás most már gyakorlati formákat kezd ölteni a vál­tozások olyan elemei révén, mint az álla­mi termékátvételi szolgálat létrehozása, a jövedelmezőség és a pénzügyi önfenn­tartás, a választási gyakorlat fejlesztése, az ellenőrzés, a nyilvánosság, a bírálat stb. A munka a párt irányításával folyik, az SZKP tekintélye növekszik - mondotta Mihail Gorbacsov, majd leszögezte: nem eltávolodunk a szocializmustól, hanem az átalakításon keresztül kibontakoztat­juk és megerősítjük annak potenciálját. A demokráciának a dolgozók érdekében történő kibővítése irányában haladunk. Lemondhatunk-e minderről, lemondha­tunk-e a szocializmusról, a nép érdekei­ről csupán azért, hogy kielégítsük azo­kat, akiket kellemetlenül érint és újfajta gondolkodásra kötelez az átalakítás? - tette fel a kérdést. Majd kijelentette: az ilyen eljárás nem politika, hanem egyes személyek érde­keinek és ambícióinak kiszolgálása. Nem értünk egyet és a társadalom sem ért egyet az ilyen magatartással. Minden, ami a szocialista államban történik a népre tartozik. Ezért van szükség az ügyek nyilvános intézésére. A nyíltság­nak nem kampánynak, hanem normának kell lennie - hangoztatta a többi közt Gorbacsov. Mai kommentárunk Diplomáciai nagyüzem Nem sok nyugalmat hagytak az események a Közel-Kelettel foglalkozó megfi­gyelőknek az elmúlt napokban: a szír csapatok bevonulása a libanoni fővárosba, az izraeli külügyminiszter egyiptomi (odahaza máris belpolitikai viharokat kiváltó) látogatása, a Közös Piac feltűnést keltő reagálása Gorbacsov főtitkár rendezési ja­vaslataira - e néhány kiragadott példa is érzékelteti talán, hogy most valóban „dip­lomáciai nagyüzem” működik a térségben és a térséggel kapcsolatban. A legjelentősebb fejlemény - bár a világsajtóban a bejrúti összetűzések, illetve a nyugalom helyreállításának esélye egyelőre nagyobb teret foglal el - valószínűleg a Moszkva és az EGK között kibontakozó véleménycsere. Úgy tűnik, hogy a nyugat­európai fővárosokban különös fontosságot tulajdonítanak annak a ténynek, hogy Gorbacsov személyében első ízben fordult szovjet pártvezető közel-keleti rende­zést, a Szovjetunió által javasolt nemzetközi konferenciát érintő kezdeményezéssel a közös piaci államcsoport egészéhez. A nyugat-európai reagálásokban a jelek szerint az a felismerés is közrejátszik, hogy az Irangate szövevényével küszködő Fehér ház az utóbbi hetekben nem tudott megfelelő módon fellépni a robbanásve­szélyes régióban. Ezt jelzi: mind az egyiptomi elnök, mind a jordániai király elutasította, hogy Wa­shingtonba utazzon. A neheztelés oka mindkét esetben az amerikai fegyverszállítá­sok ügye. Más kérdés persze, hogy amennyiben esetleg előrehaladnak az egyiptomi-izraeli, vagy az izraeli-jordániai kétoldalú megbeszélések (ennek lehető­sége meglehetősen kétséges), akkor aligha kerülhető el a washingtoni egyeztetés. Óvatos megközelítés jellemzi eközben a libanoni eseményekkel kapcsolatos reagálásokat. Számos forrás hangoztatott fenntartásokat Damaszkusz katonai jel­legű döntése kapcsán, ám az is kétségtelen, hogy a hivatalos és félhivatalos visszhangok egybehangzóan elismerik: aligha akad Szírián kívül más erő a térség­ben, amely alkalmas lenne a cédrusok földjén állandósult vérontás megfékezésére. Kételyek ide, alkotmányos megfontolások oda, úgy tűnik, hogy a bejrúti harcok he­vessége, az emberrablások megszaporodása túllépett az elviselhetőség szintjén, így bármilyen kísérlet a megnyugvás elősegítésére nagyobb megértésre számíthat, mint a múltban bármikor. SZEGŐ GÁBOR PANORÁMA WASHINGTON - Hivatalos közlés szerint sikerrel hajtották végre Kanada északi területén egy újabb amerikai ro­botrepülőgép próbáját. A B-51 típusú hadászati bombázóról indított manőve­rező robot több mint kétezer kilométeres, változó irányú utat tett meg kis magas­ságban céljáig. BONN - Helmut Kohl nyugatnémet kancellár kijelentette, hogy a bonni kor­mány kész új fejezetet nyitni az NSZK és a Szovjetunió viszonyában, s ha lehető­ség nyílik rá, minden szinten minőségileg új szintre emelni a kétoldalú kapcsolato­kat. A kancellár a Neue Osnabrücker Zeitung című lap szerdai számában megjelent nyilatkozatában hangsúlyozta, Moszkva és Bonn viszonyának javulása nemcsak a két államnak válik hasznára, hanem a kölcsönös megértés előmozdí­tására hivatott általános kelet-nyugati fo­lyamatnak is. MANILA - Corazon Aquino Fülöp-szi- geteki elnökasszony nyitotta meg szer­dán a Marcos rendszer tavaly február 25-én bekövetkezett megdöntésének évfordulós ünnepségeit Manilában. Az államfő az Aquinaldo katonai táborban, a fegyveres erők főhadiszállásán tartott beszédet. Innen indult ki egy évvel ezelőtt az a katonai lázadás, amely végül is a széles néptömegek támogatását élvez­ve a gyűlölt Marcos-diktatúra 20 éves uralmának felszámolásához vezetett. KAIRÓ - Simon Perez izraeli miniszte­relnök-helyettes és külügyminiszter, szerdán Kairóba érkezett, hogy megbe­széléseket folytasson egy regionális problémákkal foglalkozó nemzetközi ér­tekezlet mechanizmusáról. Módosítják a jugoszláv alkotmányt Magas színvonalú kisárutermelés megyénkben Jugoszlávia alktománymódosítás előtt áll. Az erre vonatkozó javaslatot az álla­melnökség eljuttatta a parlamenthez, amely helyeslő értékelésével együtt véle­ményezés végett elküldte a köztársasági és a tartományi képviselőházakhoz. A tervezet március 20-ig újból visszakerül a nemzetgyűléshez, amely ezt követően országos vitára bocsájtja. A folyamat te­hát hosszúnak ígérkezik, különösen ak­kor, ha számbavesszük, hogy a föderá­ció alapokmányának módosítása szük­ségszerűen maga után vonja a hat köz­társaság és a két tartomány alkotmányá­nak „korrekcióját" is. Jugoszlávia jelenlegi alkotmánya 1974-ben lépett életbe. Mostani módosí­tására alapelveinek megőrzése mellett kerül sor. Az államelnökség javaslata ugyanis leszögezi, hogy lényegi pontjai változatlanok maradnak: Jugoszlávia az önkéntesen tömörült nemzetek és nem­zetiségek köztársaságai és autonóm tar­tományai alkotta szocialista szövetségi állam, amely a szocialista önigazgatás demokratikus politikai-társadalmf-gaz- dasági rendszerén alapul. Ezt semmi más nem helyettesítheti a munkásosztály és a dolgozók hatalmának gyakorlásá­ban, a társadalmi tulajdon szilárdításá­ban, az egyenjogúság, testvériség-egy­ség erősítésében. Az alkotmány módosítására azért van szükség - hangoztatja az államelnökség -, hogy tökéletesítsék és továbbfejlesz- szék a szocialista önigazgatási rend­szert, az önigazgatási termelési viszo­nyokat, továbbá erősítsék a szocialista demokráciát, humanizmust és törvé­nyességet, pontosabban meghatározzák a munkásosztály és a dolgozók alkotmá­nyos helyzetét, elmélyítsék a nemzetek és nemzetiségek összetartozását, telje­sebben érvényesítsék a szocialista gaz­daság és az egységes jugoszláv piac tör­vényszerűségeit. Az államelnökség állásfoglalása és az eddigi - csak kezdeti - viták alapján úgy tűnik, hogy az alapokmányban száznál is több változtatást, pontosítást, kiegészí­tést, fognak végrehajtani. Mindenekelőtt részletesebbn kifejtik a társadalmi tulaj­donra vonatkozó cikkelyeket. Részlete­zik a vállalati dolgozók gazdasági és munkaügyi felelősségét. Pontosan meg­határozzák a vállalati igazgatási szervek jogait és kötelezettségeit. Biztosítják a közös jövedelem megtermelésében és felosztásában résztvevők teljes egyenjo­gúságát. Az eddiginél nagyobb lehetősé­geket teremtenek a külföldi cégek és ma­gánszemélyek közös jugoszláviai beru­házásaihoz. Előírják a nemzetközi mun­kamegosztásba történő bekapcsolódás általánosan kötelező elveit. Rögzítik a köztársaságok és tartományok kölcsö­nös függésének elveit. Lehetővé teszik a kisüzemi gazdaság szélesebb körű fej­lesztését. A javaslat aláhúzza, hogy a módosítá­sokkal meg kell szilárdítani a kisparaszti gazdaságok társadalmi-gazdasági hely­zetét, lehetővé kell tenni a társulások, szövetkezetek - főként a termelőszövet­kezetek - határozottabb fejlődését. Ki­mondja, hogy a magángazdák tulajdonát képező művelt földterület maximumát szövetségi törvény állapítsa meg. (Eddig az alkotmány 10 hektárban jelölte meg ezt a maximumot, az előterjesztés most megemlíti, hogy ezt a felső határt a körül­ményektől függően emelni lehet). Az al­kotmánynak az eddiginél tágabb lehető­ségeket kell biztosítania arra, hogy az or­szág állampolgárai megtakarított anyagi eszközeiket kisvállalkozásokba fektes­sék be, s szavatolnia kell a személyes munka védelmét, a tőkéjüket vagy ma­gánvállalkozásba befektető egyének biz­tonságérzetének erősítését. (A legköze­lebbi években több tízezer vendégmun­kás végleges hazatérésével számolnak.) Korszerűsítik és tovább demokratizál­ják a küldött (képviselő) választási rend­szert. Pontosítják a képviselőtestületek (tanácsok) végrehajtó szerveinek kötele­zettségeit. Kiegészítik a föderáció szerveinek jo­gairól és kötelezettségeiről, működésé­ről, az egységes jugoszláv piacról, a nép­hadsereg finanszírozásáról, az adórend­szer alapjairól, az általános és közös szükségletek pénzeléséről szóló cikke­lyeket. Az új alkotmányos előírások meggyor­sítják majd a vállalati döntéshozatalt, nö­velik a munkástanácsok szerepét és bő­vítik jogkörét. Pontosan meghatározzák az önigazgatási szerződések és társa­dalmi megállapodások jellegét. A módosításokkal növelni fogják az ál­lamelnökség, mint kollektív államfői tes­tület súlyát, szerepét. Továbbá részlete­sen tárgyalják a szerb köztársaság és két autonóm tartománya viszonyát. A változtatások, a törvényesség erősí­tése jegyében, kiterjednek a szövetségi bíróságról, a szövetségi ügyészségről és az alkotmánybíróságról szóló cikke­lyekre. A most megkezdett felelősségteljes munka jelentőségét aligha lehet túlbe­csülni. Sikeres elvégzésével erősödik a szocialista önigazgatási rendszer, s a soknemzetiségű ország egysége. MÁRKUS GYULA (Belgrád) A Tolna Megyei Tanács V. B. mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztálya tegnap délután aktívaülést rendezett Felsőten- gelicen „A háztáji és kisegítő gazdasá­gok fejlesztése” címmel. A résztvevőket Mátyás István, a Tolna Megyei Tanács elnökhelyettese üdvözölte, majd Kele­men István, a mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztály vezetője tartott előadást. A korábbi időszak eredményeit érté­kelve Kelemen István elmondta, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok a nagy­üzemi mezőgazdasággal együtt dinami­kusan fejlődtek, közöttük egy egészsé­ges munkamegosztás alakult ki. A nagyüzemi termelés elsősorban a jól gé­pesíthető feladatokat végzi, a kisterme­lésnek pedig főként a kézimunka-igé­nyes területeken nagy a jelentősége. A hobbijellegű kertészkedéstől a kifejezett árutermelésig széles skálán mozog a kistermelői tevékenység. Az elmúlt idő­szakban ez utóbbi - tehát az árutermelő jelleg - megerősödött. Tolna megyében - az országos ada­tokhoz hasonlóan - a családok 75 szá­zaléka folytat valamilyen formában ház­táji gazdálkodó tevékenységet. Az egy kistermelőre jutó termelési érték me­gyénkben 11 800 forint, az országos át­lag 7600 forint. Bár a mezőgazdaság ter­melési értékének megyénkben 27-28 százalékát adják a kistermelők az orszá­gos 33-34 százalékkal szemben, ez azért van, mert nálunk az országos átla­got lényegesen meghaladó a nagyüzemi gazdálkodás színvonala. Ilyen jelentős produktumra a kisárutermelők csak a nagyüzemek integráló, a kockázatot mérséklő segítségével - szaporítóanyag, takarmány biztosítása, szaktanácsadás, értékesítési biztonság nyújtása - képe­sek. Kelemen István szólt még az e terüle­ten is jelentkező generációváltási gon­dokról. A fiatalok, bár szívesen vállalkoz­nak háztáji gazdálkodásra, általában nem rendelkeznek a kezdéshez szüksé­ges anyagiakkal. Ezért a nagyüzemeknek, a lakossági pénzintézeteknek a jövőben fokozottab­ban kell bekapcsolódniuk a kistermelés álló- és forgóeszközeinek finanszírozá­sába. Végezetül az osztályvezető leszögezte, hogy továbbra is szükség van a háztáji és kisegítő gazdálkodásra, e tevékenység­gel a VII. ötéves terv is komolyan számol. Az e körben megtermeltek a népgazda­ság egyensúlya, az exportárualapok szempontjából sem közömbösek, és a lakosság teljeskörü, bővülő választékú élelmiszerrel történő ellátása miatt is na­gyon fontosak. A korábbi szép eredmények megis­métléséhez és az új feladatok - minde­nekelőtt a kistermelői vágósertés-terme­lésben további, elsősorban minőségi előrelépés - teljesítéséhez a Tolna me­gyei kistermelők szorgalmas munkáján kívül szükség van az integráló tevékeny­ség fokozására, a helyi tanácsok és a kü­lönböző társadalmi szervezetek (Haza­fias Népfront, TIT) segítségére.- ri -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents