Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-26 / 48. szám

1987. február 26. rtfePÜJSÄG 3 Szoftverház Budapesten A budapesti székhelyű Sicontact ma- gyar-NSZK vegyes vállalat tovább bővíti tevékenységét, bekapcsolódik a hazai, illetve a külföldi értékesítésre szánt szoft­verek készítésébe, valamint a magyaror­szági atomerőművi programba. A vegyes vállalat a számítógépes programok készítésére szoftverházat szervezett. Az új egység a külföldi tulaj­donos, az NSZK-beli Siemens megren­delésére készít speciális számítógépes programokat. A tervek szerint már 1987- ben mintegy 20 millió forint értékű szoft­vert exportálnak az NSZK-ba, s emellett lehetővé válik, hogy a Siemens-számító­gépek hazai felhasználói forintért vásá­rolhassanak gépeikhez programokat. Az anyagi feltételek biztosítására a tulajdo­nosok a közelmúltban 40 százalékkal emelték az alaptőkét, s így az jelenleg meghaladja a 80 millió forintot. Az Inter- cooperation Rt, a Remix, az Elektromo- dul, valamint a Siemens mellett a Pénz­ügyminisztérium Számítástechnikai Inté­zete is a vegyesvállalat tulajdonosává vált. Az alaptókeemelés részeként a Sie­mens új számítógéppel, korszerű mérés- technikai berendezésekkel és szerviz­technikai eszközökkel bővítette a Sicon­tact felszereléseinek körét. A szoftverház munkájába a PM Számítástechnikai Inté­zetének szakembérei is bekapcsolódtak. A vegyes vállalat a hazai atomerőmű- program megvalósításának támogatásá­ra különböző speciális alkatrészek gyár­tását szervezi meg. így a Sicontact segít­ségével kezdhette meg a Vegyépszer és a Láng Gépgyár a nukleáris hulladékok raktározására szolgáló, úgynevezett sű­rű rácsosztású pihentető berendezések gyártását, melyekhez a tervrajzokat a Siemens egyik vállalata, a Kraftwerk Union biztosította. A termékekből kettőt Pakson már üzembe állítottak. A világ- színvonalú gyártmány iránt több szocia­lista országban érdeklődnek, s tárgyalá­sokat kezdtek tőkés országokban törté­nő értékesítéséről is. Az együttműködés folytatásaként a Sicontact egy újabb al­katrész, a dekontaminációs - ruhák, gépalkatrészek sugárzásmentesítésére alkalmas - berendezés gyártását készíti elő. A Sicontact legújabban - a Siemens­szel és a Kontakta Alkatrészgyárral együttműködve - híradástechnikai, elektronikai alkatrészek gyártásának megszervezéséhez látott hozzá. Az új gyártóbázis kialakításával - amelyhez a speciális gépeket, szerszámokat és technológiát a Siemens szállítaná - lehe­tővé válna a relék, kapcsolók, különböző működtető elemek nagy termelékenysé­gű előállítása. A termelés beindításával a magyar vál­lalatok alkatrészigénye - import helyett - a hazai piacról teljes mértékig kielégíthe­tő lenne, annak ellenére, hogy a termé­kek 40 százalékát a tervek szerint a Sie­mens visszavásárolja. Vízlágyító automaták Nagykanizsáról Korszerű vízkezelő automatákat gyártanak Nagykanizsán az Április 4. Gépgyár Hidroplasztik Leányvállalatánál. A berendezéseket elsősorban az élelmiszer- és az építőiparban használják, de alkalmasak a kazánok megfelelő minőségű táp­vízellátására is. Az üzemben 20-féle vízkezelő berendezést gyártanak, az órán­kénti héttizéd köbméteres teljesítményűtől az óránként 70 köbméteres teljesít­ményűig. Növelik a konverteres acélgyártást a Dunai Vasműben Megérkeztek az első magas vastartalmú svéd ércszállítmányok a Dunai Vasműbe. A vállalat idén főként Svédországból és Indiából összesen 570 ezer tonna 66-67 százalékos ércpelletet vásárol, hogy mintegy 25 százalékkal növelje a nyersvaster- melést. Erre a kohászati kombinátban végbemenő leg­fontosabb technológiai váltáshoz van szükség. Ah­hoz ugyanis, hogy a gyár fokozatosan megszüntes­se gazdaságtalan martinacélgyártását, és jelentő­sen növelje a hétszerte kevesebb energiát igénylő konverteres acélgyártás arányát, többet kell előállí­tania a konverterbe adagolható nyersvasból. A kon­verteres acélgyártás előnye nemcsak az energiata­karékosság, hanem a termék jobb minősége és a le­vegőszennyezés csökkenése is. Emellett az így előállított acél 97 százalékát a folyamatos öntőmű­vön lehet bugába önteni, ami 10 százalékkal javítja az anyagkihozatalt. A magasabb vastartalmú érc felhasználásával maga a nyersvasgyártás is gazdaságosabbá válik. Ugyanannyi ércből, 15-20 százalékos energiameg­takarítás mellett 40 százalékkal több vasat nyerhet­nek, s évi százezer tonnát takaríthatnak meg az úgy­nevezett salakképzö anyagokból, a dolomitból és a mészkőből is. Két tanácsi vezető Magyarkesziben Mire büszke és mire nem? Magyarkesziben a községi tanács el­nökének és titkárának tettük fel a kér­dést: Mire büszke és mire nem? Célunk, hogy kirajzolódjék két ember gondolko­dása és egy falu hétköznapi arculata. » Juhász Ervin vb-titkár pályaválasztá­sában unokatestvérének az államigaz­gatási főiskoláról szerzett tapasztalatai seg (tettek, ezért döntött ő maga is a taná­csi munka mellett. Friss diplomával a zsebében 1986 nyarán jött ide a faluba, és foglalta el a megüresedett munkakört.- Büszke-e arra, hogy ilyen fiatalon lát­hatja el ezeket a feladatokat?- Jobban szerettem volna, ha azt kérdi: tegyenek-e kezdő embert, akár mekkora település vb-titkárának.- Erre mit válaszolt volna? Gondolom már kész a felelet is.- Röviden fogalmaztam meg, mert ezt tapasztaltam az alig féléves múltammal: „ne!”. Tudom, hogy nincs elég képzett szakember. Véleményem szerint a vb-tit­kár feladatait egy középiskolai végzett­ségű, de több évtizedes tanácsi múlttal rendelkező ember még jobban el tudja látni, mint egy felsőfokú iskolából kilépő fiatal. Jobb, ha ezt nem általánosításként, hanem csak a magam példája szerint vesszük. Lehetséges, hogy másnak köny- nyebb dolga volt.- Úgy érzi, hogy a főiskola nem készíti fel hallgatóit kellően a gyakorlati életre?- Azt hiszem, ezt valamennyi felsőfokú intézmény hiányosságaként lehet említe­ni. Magas szintű politikai képzést kap­tunk, ez nélkülözhetetlen. Ám arra, hogy a bankszámlákat ellenőrizhessem, a pénzügyi, számviteli ismeretek több se­gítséget nyújtanának. Ezt mind a gyakor­lati életben kell megtanulni, ugyanakkor elvárják a kollégák a tájékozottságot, mert az ember a diplomáját már felmutat­ta.- Szóval nem büszke arra, hogy vb-tit­kár. Még mire nem az?- Türelmetlenségemből és talán élet­koromból fakad, hogy sürgetnék dolgo­kat és ennek ellenére mozdulatlannak látszik minden. Nem büszkélkedhetek például azzal, hogy itt Magyarkesziben a fiataloknak van egy olyan helyisége, ami csak az övék. Ez nem újkeletű gond. Ne­hezen találunk megoldást. Huszonhárom éves vagyok, így lélekben az ő problémá­juk közelebb áll hozzám. Igen ám, de ne­kem a felnőttebb, idősebb emberekkel is kapcsolatot kell teremtenem. Itt ismét egy kérdés merülhet föl, hogy kik ezek az emberek, akik a tanácsot felkeresik. Tud- juk, hogy nem olyanok, akik a napi 8 órát ledolgozzák a munkahelyen, akik befize­tik az esedékes adókat. Ilyenek a falu­gyűlésre is ritkán jönnek el, mert egysze­rűen tudomásul veszik a tanács munká­jából elért sikereket és nincs dolgunk egymással. Aki viszont szociális segély­ből él, gyámügyi problémái vannak, sza­bálysértési eljárás szól személyére, az gyakorta megfordul nálunk. Általában a Gábor József: ....elsőként a vízmü­vet említem.” döntéseink ellen is igyekszik szaporítani aktáinak számát. No, nekem ez jelenti a legnagyobb problémát: az ő sorsukba beleérezni. Ez rosszízűvé teszi a hangu­latomat. Bízom benne, hogy nem tartós. Vannak tervek, nagyon sok feladatot je­löltem magamnak, munkatársaimnak is. Megnőtt a vb-üléseken a határozatok száma. Ezek megvalósítása most azért várat magára, mert a 18 hónapos katonai szolgálat küszöbén állok. XX Arra, hogy egy híradástechnikai mű­szerészből hogyan lesz egy község ta­nácselnöke, Gábor József élete példa. Nincs rá szabályos recept. Ami szüksé­geltetik hozzá, azt jobb híján közéleti ér­zékenységnek nevezhetjük, ami előbb- utóbb teret követel magának, ahol aktivi­tással élhet. Ez meghatározója a magyar- keszi tanácselnök gondolkodásának is. Magáról és családjáról csak szűksza­vúan beszél. Külön-külön kérdésekre vá­laszolva tudhatjuk, hogy lánya másodi­kos középiskolás, fia hetedikes, felesé­ge, dr. Szőcsé,nyi Julianna gyógyszerész és Tamásiban van - éppen lakhatóvá tett - családi házuk. Talán a feleség volt a mozgékonyabb a társadalmi élet terén, és ez tette a férjet is közösségibb jelle­művé. Amikor a magyarkeszi gyógyszer- tár vezetője lett, a férj még Tamásiban dolgozott, a Gelkánál. A községért vég­zett társadalmi munkák során figyeltek fel az itteniek az idegennek számító fiatal házaspárra. így váltak egyre népszerűb­bé. A nem főállású párttitkári ténykedés még közelebb hozta a falu életéhez. Hét évvel ezelőtt lett tanácselnök.- A kérdésre válaszolva, elsőként a vízmüvet említem. Erre vagyok a legbüsz­kébb. Évek hosszú során ez jelentette a legnagyobb gondot itt a faluban. Régó­ta tervezték már mások is a vízműtársulat Juhász Ervin: sürgetnék dolgo­kat...” megszervezését, hogy egészséges ivóvi­zet kapjon a falu. Végül nekünk sikerült. Nagyon nitrátosak voltak a kutak. A szomszéd falvakból kellett a gyerekek­nek vizet hozni. A megyei tanács támoga­tásával 1982-83-ban meg tudtuk építeni. A tervezett költségvetés közel 30 millió forint volt, de mi 22-ből kihoztuk. A csalá­dok 18 ezer forinttal járultak hozzá a költ­ségekhez. Ennek nagyon örülök, és szí­vesen beszélek róla. Az egészségügyi helyzetről is. Sokkal jobbnak ítélem meg, mint a környező községekét. Fogorvosi rendelőnk, gyógyszertárunk is van. A szükséges technikai felszereléssel, la­kással ellátottak.- Mi az, amiről nem szívesen beszél?- Az oktatásunk helyi problémájáról. Kevés a végzett szakos pedagógus. Ta­lán enyhít majd a gondon a lakáshelyzet javítása. Még ebben az évben át akarjuk adni a pedagógus szolgálati lakásokat, ezzel már könnyebb a pályázatok kiírá­sa. Nagyon sok a faluban az idős ember. A község terheiből ők nehezebben vállal­nak részt. Amikor a gazdasági célkitűzé­seinkről és fejlesztési feladatokról szó­lunk, akkor az öregek sorsának, szociális helyzetének a javítását is számba kell venni. Ha az életkorok ellenkező pólusát nézzük, ott is olyan dolgokat látunk, ami­vel még nem lehet büszkélkedni. Az el­múlt, évben elkezdtük az óvoda felújítá­sát. Nem tudtuk befejezni. Áthúzódott er­re az esztendőre. Vizesblokk az iskolába és tornaterem építése éppen olyan sür­gető, mint a napközi bővítése, a konyhá­jának korszerűsítése. Van tehát dolgunk. Szerettem volna többet és gyorsabban elérni. Erőltetni kellett volna? Nem tu­dom. Azt viszont igen, hogy eredmé­nyeinket csak a lakosság társadalmi munkájával lehet növelni. DECSI KISS JÁNOS Napirenden a szocialista munkaverseny Ülést tartott a Mészöv elnöksége Tegnap tartotta február havi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna Me­gyei Szövetségének elnöksége Kálmán Gyula elnökletével. Részt vett az ülésen Molnár Lajos, a KPVDSZ titkára és Csapó Jenőné, a KPVDSZ megyebizottsága közgazdasági bizottságának vezetője. Első napirendként jóváhagyta a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a legutóbbi ülés óta tett főbb intézke­désekről szóló beszámolót, majd meg­tárgyalta a fogyasztási szövetkezetek 1986. évi munkaversenyének értékelé­séről készített előterjesztést, a „Kiváló” címért pályázó szövetkezetek értékelő jelentését. A megye fogyasztási szövetkezeteiben az 1986. évi szocialista munkaverseny irányítása a Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB közös határozata alapján tör­tént. Az év elején megtartott termelési ta­nácskozásokon a dolgozó kollektívák felajánlásokat tettek terveik túlteljesíté­sére, a szolgáltatások színvonalának nö­velésére. A versenyben 170 szocialista brigád, mintegy 1700 taggal vett részt. A versenymozgalom hozzájárult a kitűzött célok megvalósításához, a munkához való szocialista viszony, a közösségi ma­gatartás fejlesztéséhez. A versenynek lendületet adott a fo­gyasztási szövetkezetek X. kongresszu­sára való készülődés. Az áfészeknek a nehezebbé vált gaz­dálkodási körülmények között is sikerült az előző évihez hasonló, helyenként és esetenként javuló szinten biztosítani az ellátást. A kedvezőtlen időjárás ellenére is eredményes volt a felvásárlási tevé­kenység. 4,4%-kal emelkedett a tőkés, 2%-kal a szocialista országokba irányuló export volumene. Nyereségük mintegy 10%-kal haladta meg az előző évit. A takarékszövetkezetek 1986-ban to­vább fejlődtek, gazdálkodásuk eredmé­nye növekedett. Betétállományuk év vé­gén 1895 millió Ft volt. A tagoknak 469 millió Ft kölcsönt folyósítottak. Éves nye­reségük 23,6%-kal volt több az előző évinél. A lakásszövetkezetek építési tevé­kenysége mérséklődött, a fenntartó és « egyéb ágazatok munkája bővült. Az elért eredményekhez nagyban hozzájárult a dolgozók szocialista brigádokban vég zett tevékenysége, a szocialista munka­verseny is. A vezető testület köszönetét és elisme­rését fejezte ki a munkaversenyben részt vevő és eredményeket elérő kollektívák­nak. Egyeztetve álláspontját a KPVDSZ me­gyebizottságával, határozatot hozott a legjobb eredményeket elérő szövetkeze­tek kitüntetésre történő felterjesztésére. Harmadik napirendként Joó László­nak, az ellenőrzési iroda vezetőjének elő­terjesztése alapján megtárgyalta az iroda 1986. évi munkájáról készített beszámo­lót, és az elhangzott kiegészítésekkel azt elfogadta, s az iroda 1987. évi munkater­vét jóváhagyta. Utolsó napirendként jóváhagyta a be­terjesztett tájékoztatókat, s döntött a szö­vetség küldöttközgyűlésének összehívá­sáról. SZOBOSZLAI JENŐ

Next

/
Thumbnails
Contents