Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-25 / 47. szám
1987. február 25. tjÉPÜJSÁG 3 Zárszámadás Nagykónyiban Paks: húszmillió forint Mire fordítják? - A lakosság licittel döntött Licit - a „kulturált környezetért” (Tudósítónktól) A nagykónyi Koppánymenti Egyesült Termelőszövetkezet küldöttei zárszámadó küldöttközgyűlést tartottak az elmúlt hét végén. A meghívott vendégeket - köztük Fiáth Attilát, a tamási városi párt- bizottság első titkárát - Rácz Vince, köz- gazdasági elnökhelyettes köszöntötte. A bevezető után Molnár János, a termelő- szövetkezet elnöke ismertette az 1986- os gazdasági év eredményeit. A beszámoló során elhangzott, hogy a növény- termesztés összességében jó évet zárt. Az őszi búza és árpa ugyan nem „hozta” a tervet, de a kukorcia termesztése szinten maradt, borsóból, napraforgóból és hibrid kukoricából pedig lényegesen nagyobb árbevételre tettek szert, mint amire számítottak. Az elmúlt évben bővítették a gépparkot és elkészült a korszerű szerelőbázis is. Az állattenyésztés területén lényeges változást jelentett az, hogy a szarvasmarha-ágazaton belül a tehénállományt egy telepen helyezték el, ezzel növelték a tejA Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint a lakosság az év első hónapjában 37,8 milliárd forint értékű árut vásárolt, folyó áron 2,3 százalékkal, összehasonlítható áron pedig mintegy 7 százalékkal kevesebbet, mint tavaly januárban. A kereskedelem készletei viszont magasabbak voltak, mint az elmúlt év elején, különösen a nagykereskedelmi raktárakban, amelyekből a hideg időjárás és a nehéz közlekedés miatt az áru egy jelentős része nem jutott el a boltokba. A kiskereskedelmi hálózaton belül az állami üzletek első havi forgalma 3,5 százalékkal, a szövetkezetieké 1 százalékkal maradt el a tavaly januáritól, a magánkereskedők azonban többet értékesítettek, mint egy évvel korábban. Az összességében csökkenő forgalom ellenére élelmiszerekből és élvezeti cikkekből folyó áron 5,2 százalékkal többet adtak el, mint az elmúlt év első hótermelést és lényegesen csökkent a tej önköltsége. A halászat és a juhágazat szintén nyereséggel zárta az elmúlt évet. Az eredmények mellett a szövetkezet elnöke szólt a gondokról is. Szó esett továbbá az új szerelőbázis teljes kiépítéséről, a számítógépes növénytermesztés idei bevezetéséről, a tanfolyamokról és a továbbtanuló fiatalokról. A tavalyi év célkitűzéseinek döntő többségét megvalósította a termelőszövetkezet. Nőtt hatékonyság, javult a szövetkezet nyereségtermelő képessége és az önköltségek csökkentek. Az 540 taggal dolgozó üzem a múlt évben 23,3 millió forint nyereséget ért el a tervezett 15 millióval szemben. A beszámoló és a mérleg elfogadása után a küldöttek megszavazták az 1987. évi termelési és pénzügyi tervet, majd a szövetkezet elnöke Kiváló Termelőszövetkezeti Tag kitüntetéseket és jutalmakat adott át. napjában. Ehhez megfelelő árualapok álltak rendelkezésre. A fővárosi szabadpiacokon 20 százalékkal kevesebb burgonyát, 9 százalékkal több zöldségfélét és 41 százalékkal több gyümölcsöt kínáltak, mint az előző év azonos hónapjában, az árak azonban mindhárom cikkcsoportnál emelkedtek. A ruházati cikkek januári kínálata megfelelő volt, elsősorban a férfizakók, női ruhák és kosztümök választéka javult a korábbiakhoz képest. A nagy hidegben sokan keresték a vastagszálú harisnyaféléket, ám ezekből a kereskedelem nem tudta kielégíteni az igényeket. Januárban a vegyesiparcikkek közül javulta hazai hűtőszekrények, a rádiómagnók, a zománcozott edények és a magnetofon-kazetták, s kismértékben az asztali színes televíziók választéka, romlott azonban a félautomata mosógépek, a videomagnók, valamint a konvektorok kínálata. Ki, mekkora összeget fizet be, mennyi társadalmi munkát vállal? Erre licitáltak hétfő délután a Paks Városi Tanács nagytermében a település utcáinak, körzeteinek képviselői. A kezdeményezés ma már nem új, tavaly bizonyította létjogosultságát az atomvárosban, hiszen az erre fordítható 30 millió forintból az itt élők munkája nyomán 200 millió forint feletti értékben valósult meg út, járda, közműhálózat a településen. Olyan ütemben gyarapodhatott tehát a város, amire csupán a közigazgatás pénzével évtizedek kellettek volna. Idén az összeg kevesebb, 20 millió forintot kell beosztania a tanácsnak, és az annál is inkább nehéz feladat, mert az országos átlaghoz hasonlóan Pakson is meglehetősen elmaradott az infrastrukA Zalka Máté utcában már tavaly megépítették társadalmi munkában a betonutat túra. Túl sok igénylő között kell rangsorolni. Az pedig természetes, hogy mindenki a saját környezetében szeretne elsőként betonutat, igyekszik megnyugtató módon rendezni a szennyvízelvezetést, parkokat, játszótereket létesíteni. Azt, hogy kik részesednek a rendelkezésre álló összegből, az ott élők áldozatvállalása dönti el. Közel kétszáz résztvevő gyűlt össze a licitre. A tanácstagok, vagy a körzet által megbízott képviselők először az utcákra adták le felajánlásaikat. Az előzetes jelentkezések alapján 24 utca igényelte a tanács anyagi támogatását, különböző mértékű pénzbeni, illetve társadalmi munka vállalással. Volt, ahol 3500 forintot és a földmunkák elvégzését, másutt csak a munkát, vagy éppen anyagi hozzájárulást jelölték meg. Több utcában nem fértek volna be a „keretbe”, ezért emeltek az eredeti ösz- szegen. Végeredményben 24-en elnyerték, öt utcában pedig március 2-ig haladékot kaptak az ott élőkkel való konzultálásra, magasabb összeg megjelölésére. A fennmaradó összegből egymillió forintot a dunakömlődi faluházhoz, ugyaneny- nyit a malomhegyi ABC-áruház építéséhez ad a tanács. Ez utóbbi beruházást az ott élők társadalmi munkában vállalták (az áfésznek nem volt erre pénze). A járdák építésére mindenütt megkapták a hozzájárulást. A szennyvízelvezetés megoldásának költségeit, munkálatait teljesen, a parkok kialakítását részben finanszírozzák a helyiek. Játszóterekre, parkokra, közvilágításra március 10-ig még elfogadnak jelentkezést. takács-kapfinger BODO IMRE Áruforgalmi jelentés Tizenöt éve az adóügyben Az értelmező kézi szótár szerint az adó „kötelező jellegű (rendszeres) pénzbeli hozzájárulás az állam vagy valamely közűiét költségeihez”. A meghatározásból a „kötelező” kifejezés az, amit leginkább megjegyezünk, hiszen, hogy befizetett pénzünkkel segítjük valamilyen közös cél megvalósítását, - s így közvetett módon vissza is kapjuk -, azt tudjuk, mégis nehezebben értjük meg, mint a puszta tényt, hogy zsebünkbe kell nyúlni. Nem hálás feladat tehát a tanácsok adóügyekkel foglalkozó dolgozóinak munkája, hiszen tevékenységük során gyakran reklamáló, a fizetés alól okkal vagy anélkül kibújni akaró ügyfelekkel is kell találkozniuk. A nagymányoki tanácsnál Klem Jó- zsefné tizenöt éve intézi az adóügyeket, sok-sok tapasztalatot szerzett e téren. Azt tartják róla, ő az ügyintézők mintaképe, s ahogy beszélgettünk vele, bennünk is hasonló kép alakult ki. Bár magáról alig, inkább munkájáról mesélt, néhány dolgot mégis megtudtunk róla is. Palotabozsokról került Nagy- mányokra, férje „hozta” ide ifiasszonyként. A bonyhádi közgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1966-ban, egy év múlva házasodtak össze. Aztán megszületett első lányuk, Éva, aki Kakas- don németet tanít, majd Franciska, aki édesanyja nagy örömére szakmabeli lesz - harmadikos pénzügyes Bonyhá- don. Klem Józsefné 1973-tól előadóként kezdte az adóügyön, most főelőadó. Hozzá tartoznak még a mezőgazdasági, hagyatéki és műszaki ügyek is.- Nem hálás feladat az adókkal való foglalkozás, de én nagyon szeretem - mondja. - Minden ember más, a meggyőzésük nem mindig könnyű. De ha látják, hogy igaz, megalapozott az, amit mondunk nekik, akkor nem vitatkoznak. Körzetünkben például 51 kisiparos fizet fejenként évi 20-70 ezer forint közötti jövedelemadót, de még soha nem volt velük gond. Megértik, hogy mi csak közvetítjük a központi előírásokat, s nem a személyes szimpátiánktól függ, hogy kit mekkora adó terhel.- Most, hogy év elején megjelent a jogszabály a házadóról, már sokan jöttek érdeklődni. Kiváncsiak az emberek, hogy őket érinti-e a kötelezettség, és ha igen, mennyit kell majd fizetniük. Mivel az egyes területek különböző kategóriákba tartoznak majd, s erről csak a február 26-i tanácsülés dönt, pontos adatokat egyelőre nem tudunk mondani. Annyi biztos, hogy próbálunk tekintettel lenni az idősekre, akik legtöbbje kis alapterületű lakásban él. Ök mentesülnek majd a kötelezettség alól, de lesznek olyanok is sokan, akiknek fizetniük kell. (Néhányuk- nak nem is keveset.) Ez a lakásuk alapterületétől és komfortfokozatától függ. Ahol például nincs vezetékes ivóvíz, ott biztos a mentesség. Mindenesetre az első félévi „Minden ember más, a meggyőzésük nem könnyű.” ....ki se bírnám, ha tétlenkednem kel lene...” befizetési csekkekhez házadóra vonatkozót még nem tettünk, nehogy olyanok iszapjának véletlenül, akiknek majd nem is kell fizetniük. Az adóbevallási íveket is a tanácsülés után postázzuk csak, s mellékelünk hozzájukegy-egy tájékoztatót, meg a tanácsrendeletet is.- Bíznak bennünk az emberek, úgy érzem, s ezt bizonyítja a kitűnő adófizetési morál, meg az is, hogy más ügyekben is bejönnek hozzánk tanácsot kérni. S mi, ha csak tudunk, segítünk.- Engem személy szerint ezenkívül is sokszálú kapcsolat fűz az itteniekhez. Én vagyok ugyanis az építőbrigád, az öregek napközi otthona, a kultúrház meg a tanács dolgozói, valamint a nyugdíjasok szakszervezeti bizalmija. Most végezem Szekszárdon az SZMT-ben a nőfelelösi, szeptembertől pedig majd az ifjúsági felelősi tanfolyamot. - Hogy nem fárasztó- e? Dehogynem. A vérnyomásomat bizony az állandó stressz miatt gyakran gyógyszerekkel kell kordában tartanom, mert sokszor annyira összejönnek a tennivalók. De én ki se bírnám, ha tétlenkednem kellene. Mióta pedig a „Kiváló Munkáért” kitüntetést is megkaptam, még inkább úgy érzem, hogy maximális teljesítményt kell nyújtanom. CS. I.- G. K. Kötik a zöldség-gyümölcs- felvásárlási szerződéseket Az idén a tavalyinál 8-10 százalékkal több, mintegy 1,1-1,2 millió tonna zöldség és gyümölcs szerződéses termeltetését irányozta elő a hűtőipar tíz gyára és a konzervipar tizenöt üzeme. A MÉM-ben az MTI munkatársának elmondották, hogy a konzervgyárak az előző évinél mintegy 100-110 ezer tonnával több alapanyag átvételét tervezik, a legújabb összesítés szerint eddig zöldség- és gyümölcsfélék 85-90 százalékára kötöttek szerződést a mezőgazdasági üzemekkel. Zöldborsóból több mint 110 ezer, paradicsomból 250 ezer, uborkából 40 ezer tonna vásárlásában állapodtak meg. ! Több üzem a tervezettnél is nagyobb mennyiségre szerződött a termelőkkel: a Kecskeméti Konzervgyár zöldborsóból, a Nagykőrösi és a Szigetvári Konzervgyár zöldpaprikából kér többet, mint amennyit eredetileg tervezett. A fűszerpaprika-termelők körében gondot okoz, hogy a külpiaci értékesítés lehetőségei megcsappantak. Ezért a gyárak február közepéig mindössze 76 ezer tonna fűszerpaprika átvételét tudták írásba foglalni. A felmérések szerint további mintegy 20 ezer tonna paprika termelésére van szándék a nagyüzemekben. A kalocsai gyár körzetében most elsősorban a Kalocsai Agráripari Egyesülés tagüzemeit részesítik előnyben a további szerződések kötésekor. A MÉM illetékesei - anélkül, hogy a paprika-feldolgozó üzemeket a számukra esetleg kedvezőtlen vállalkozásra sarkallnák - a szerződés nélkül maradt gazdaságok és kistermelők érdekeire tekintettel keresik a megoldást, a Külkereskedelmi Minisztériummal közösen kutatják az export fokozásának lehetőségeit. A konzervipar az idén a tavalyinál több gyümölcsöt igényel a termelőktől, a terv szerint elsősorban almalésűrítmény gyártásához vásárolnak fel nagyobb mennyiséget. Eddig csaknem 200 ezer tonna alma átvételére kötötték meg a .szerződést. Szilvából és a meggyből is többet készülnek átvenni, mint egy évvel korábban. Őszibarackból eddig a tavalyival azonos mennyiségre kötöttek szerződést. A hűtőipar gyárai 1987-ben a tavalyinál 10 százalékkal több gyümölcs és 14 százalékkal több zöldségféle szerződéses termeltetését irányozták elő. Zöldbabból, paradicsompaprikából, parajból, ribizliből és szilvából máris nagyobb mennyiséget kötöttek le, mint amennyit tavaly átvettek. Néhány gyümölcsfélénél még késnek a szerződéskötések, mert a hűtőházak és a termelők a kitavaszodásra várnak, amikor jobban látszik, oko- zott-e jelentősebb kárt az ültetvényekben a tél. A MÉM-ben elmondották, hogy a Zöldért vállalatok is folyamatosan kötik a fel- vásárlási szerződéseket, de mivel ez igen sok kistermelőt is érint, még nincs pontos összesítésük. Az azonban már látszik, hogy a kereskedelmi vállalatok hajlandósága burgonyatermeltetésre kisebb, mint amennyire a termelők vállalkoznának, mivel ezek a vállalatok nem érzékelik, hogy a magánkereskedők mennyi áruval jelennek majd meg a piacon. Az ellátást azonban jótékonyan befolyásolhatja a Belkereskedelmi Minisztérium szokásosnál korábban meghirdetett pá- lyázata.Ennek lényege, hogy a jövő év első felére termelt áruktárolására vállalkozók tárolási költségtérítést és forgalmi jutalékot kaphatnak. Várható, hogy ez ösztönző lesz az újabb burgonyatermeltetési szerződések megkötésében.
