Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-25 / 47. szám

1987. február 25. tjÉPÜJSÁG 3 Zárszámadás Nagykónyiban Paks: húszmillió forint Mire fordítják? - A lakosság licittel döntött Licit - a „kulturált környezetért” (Tudósítónktól) A nagykónyi Koppánymenti Egyesült Termelőszövetkezet küldöttei zárszám­adó küldöttközgyűlést tartottak az elmúlt hét végén. A meghívott vendégeket - köztük Fiáth Attilát, a tamási városi párt- bizottság első titkárát - Rácz Vince, köz- gazdasági elnökhelyettes köszöntötte. A bevezető után Molnár János, a termelő- szövetkezet elnöke ismertette az 1986- os gazdasági év eredményeit. A beszá­moló során elhangzott, hogy a növény- termesztés összességében jó évet zárt. Az őszi búza és árpa ugyan nem „hozta” a tervet, de a kukorcia termesztése szin­ten maradt, borsóból, napraforgóból és hibrid kukoricából pedig lényegesen na­gyobb árbevételre tettek szert, mint ami­re számítottak. Az elmúlt évben bővítették a gépparkot és elkészült a korszerű szerelőbázis is. Az állattenyésztés területén lényeges változást jelentett az, hogy a szarvasmar­ha-ágazaton belül a tehénállományt egy telepen helyezték el, ezzel növelték a tej­A Belkereskedelmi Minisztérium áru­forgalmi jelentése szerint a lakosság az év első hónapjában 37,8 milliárd forint értékű árut vásárolt, folyó áron 2,3 száza­lékkal, összehasonlítható áron pedig mintegy 7 százalékkal kevesebbet, mint tavaly januárban. A kereskedelem kész­letei viszont magasabbak voltak, mint az elmúlt év elején, különösen a nagykeres­kedelmi raktárakban, amelyekből a hi­deg időjárás és a nehéz közlekedés miatt az áru egy jelentős része nem jutott el a boltokba. A kiskereskedelmi hálózaton belül az állami üzletek első havi forgalma 3,5 százalékkal, a szövetkezetieké 1 szá­zalékkal maradt el a tavaly januáritól, a magánkereskedők azonban többet érté­kesítettek, mint egy évvel korábban. Az összességében csökkenő forga­lom ellenére élelmiszerekből és élvezeti cikkekből folyó áron 5,2 százalékkal töb­bet adtak el, mint az elmúlt év első hó­termelést és lényegesen csökkent a tej önköltsége. A halászat és a juhágazat szintén nyereséggel zárta az elmúlt évet. Az eredmények mellett a szövetkezet elnöke szólt a gondokról is. Szó esett to­vábbá az új szerelőbázis teljes kiépítésé­ről, a számítógépes növénytermesztés idei bevezetéséről, a tanfolyamokról és a továbbtanuló fiatalokról. A tavalyi év célkitűzéseinek döntő többségét megvalósította a termelőszö­vetkezet. Nőtt hatékonyság, javult a szövetkezet nyereségtermelő képessége és az ön­költségek csökkentek. Az 540 taggal dol­gozó üzem a múlt évben 23,3 millió forint nyereséget ért el a tervezett 15 millióval szemben. A beszámoló és a mérleg elfogadása után a küldöttek megszavazták az 1987. évi termelési és pénzügyi tervet, majd a szövetkezet elnöke Kiváló Termelőszö­vetkezeti Tag kitüntetéseket és jutalma­kat adott át. napjában. Ehhez megfelelő árualapok álltak rendelkezésre. A fővárosi szabad­piacokon 20 százalékkal kevesebb bur­gonyát, 9 százalékkal több zöldségfélét és 41 százalékkal több gyümölcsöt kínál­tak, mint az előző év azonos hónapjában, az árak azonban mindhárom cikkcso­portnál emelkedtek. A ruházati cikkek januári kínálata megfe­lelő volt, elsősorban a férfizakók, női ruhák és kosztümök választéka javult a koráb­biakhoz képest. A nagy hidegben sokan keresték a vastagszálú harisnyaféléket, ám ezekből a kereskedelem nem tudta kielégí­teni az igényeket. Januárban a vegyesipar­cikkek közül javulta hazai hűtőszekrények, a rádiómagnók, a zománcozott edények és a magnetofon-kazetták, s kismértékben az asztali színes televíziók választéka, romlott azonban a félautomata mosógépek, a vi­deomagnók, valamint a konvektorok kíná­lata. Ki, mekkora összeget fizet be, mennyi társadalmi munkát vállal? Erre licitáltak hétfő délután a Paks Városi Tanács nagytermében a település utcáinak, kör­zeteinek képviselői. A kezdeményezés ma már nem új, tavaly bizonyította létjo­gosultságát az atomvárosban, hiszen az erre fordítható 30 millió forintból az itt élők munkája nyomán 200 millió forint fe­letti értékben valósult meg út, járda, köz­műhálózat a településen. Olyan ütemben gyarapodhatott tehát a város, amire csu­pán a közigazgatás pénzével évtizedek kellettek volna. Idén az összeg kevesebb, 20 millió fo­rintot kell beosztania a tanácsnak, és az annál is inkább nehéz feladat, mert az or­szágos átlaghoz hasonlóan Pakson is meglehetősen elmaradott az infrastruk­A Zalka Máté utcában már tavaly megépítették társadalmi munká­ban a betonutat túra. Túl sok igénylő között kell rangso­rolni. Az pedig természetes, hogy min­denki a saját környezetében szeretne el­sőként betonutat, igyekszik megnyugtató módon rendezni a szennyvízelvezetést, parkokat, játszótereket létesíteni. Azt, hogy kik részesednek a rendelkezésre álló összegből, az ott élők áldozatvállalá­sa dönti el. Közel kétszáz résztvevő gyűlt össze a licitre. A tanácstagok, vagy a körzet által megbízott képviselők először az utcákra adták le felajánlásaikat. Az előzetes je­lentkezések alapján 24 utca igényelte a tanács anyagi támogatását, különböző mértékű pénzbeni, illetve társadalmi munka vállalással. Volt, ahol 3500 forintot és a földmun­kák elvégzését, másutt csak a munkát, vagy éppen anyagi hozzájárulást jelölték meg. Több utcában nem fértek volna be a „keretbe”, ezért emeltek az eredeti ösz- szegen. Végeredményben 24-en elnyerték, öt utcában pedig március 2-ig haladékot kaptak az ott élőkkel való konzultálásra, magasabb összeg megjelölésére. A fennmaradó összegből egymillió forin­tot a dunakömlődi faluházhoz, ugyaneny- nyit a malomhegyi ABC-áruház építésé­hez ad a tanács. Ez utóbbi beruházást az ott élők társadalmi munkában vállalták (az áfésznek nem volt erre pénze). A járdák építésére mindenütt megkap­ták a hozzájárulást. A szennyvízelvezetés megoldásának költségeit, munkálatait teljesen, a parkok kialakítását részben finanszírozzák a he­lyiek. Játszóterekre, parkokra, közvilágí­tásra március 10-ig még elfogadnak je­lentkezést. takács-kapfinger BODO IMRE Áruforgalmi jelentés Tizenöt éve az adóügyben Az értelmező kézi szótár szerint az adó „kötelező jellegű (rendszeres) pénzbeli hozzájárulás az állam vagy valamely kö­zűiét költségeihez”. A meghatározásból a „kötelező” kifeje­zés az, amit leginkább megjegyezünk, hi­szen, hogy befizetett pénzünkkel segítjük valamilyen közös cél megvalósítását, - s így közvetett módon vissza is kapjuk -, azt tudjuk, mégis nehezebben értjük meg, mint a puszta tényt, hogy zsebünk­be kell nyúlni. Nem hálás feladat tehát a tanácsok adóügyekkel foglalkozó dolgo­zóinak munkája, hiszen tevékenységük során gyakran reklamáló, a fizetés alól okkal vagy anélkül kibújni akaró ügyfe­lekkel is kell találkozniuk. A nagymányoki tanácsnál Klem Jó- zsefné tizenöt éve intézi az adóügyeket, sok-sok tapasztalatot szerzett e téren. Azt tartják róla, ő az ügyintézők mintaké­pe, s ahogy beszélgettünk vele, bennünk is hasonló kép alakult ki. Bár magáról alig, inkább munkájáról mesélt, néhány dolgot mégis megtud­tunk róla is. Palotabozsokról került Nagy- mányokra, férje „hozta” ide ifiasszony­ként. A bonyhádi közgazdasági szakkö­zépiskolában érettségizett 1966-ban, egy év múlva házasodtak össze. Aztán megszületett első lányuk, Éva, aki Kakas- don németet tanít, majd Franciska, aki édesanyja nagy örömére szakmabeli lesz - harmadikos pénzügyes Bonyhá- don. Klem Józsefné 1973-tól előadóként kezdte az adóügyön, most főelőadó. Hozzá tartoznak még a mezőgazdasági, hagyatéki és műszaki ügyek is.- Nem hálás feladat az adókkal való foglalkozás, de én nagyon szeretem - mondja. - Minden ember más, a meg­győzésük nem mindig könnyű. De ha lát­ják, hogy igaz, megalapozott az, amit mondunk nekik, akkor nem vitatkoznak. Körzetünkben például 51 kisiparos fizet fejenként évi 20-70 ezer forint közötti jö­vedelemadót, de még soha nem volt ve­lük gond. Megértik, hogy mi csak közve­títjük a központi előírásokat, s nem a sze­mélyes szimpátiánktól függ, hogy kit mekkora adó terhel.- Most, hogy év elején megjelent a jog­szabály a házadóról, már sokan jöttek ér­deklődni. Kiváncsiak az emberek, hogy őket érinti-e a kötelezettség, és ha igen, mennyit kell majd fizetniük. Mivel az egyes területek különböző kategóriákba tartoznak majd, s erről csak a február 26-i tanácsülés dönt, pontos adatokat egyelőre nem tudunk mondani. Annyi biztos, hogy próbálunk tekintettel lenni az idősekre, akik legtöbbje kis alapterü­letű lakásban él. Ök mentesülnek majd a kötelezettség alól, de lesznek olyanok is sokan, akiknek fizetniük kell. (Néhányuk- nak nem is keveset.) Ez a lakásuk alapte­rületétől és komfortfokozatától függ. Ahol például nincs vezetékes ivóvíz, ott biztos a mentesség. Mindenesetre az első félévi „Minden ember más, a meggyőzé­sük nem könnyű.” ....ki se bírnám, ha tétlenkednem kel lene...” befizetési csekkekhez házadóra vonat­kozót még nem tettünk, nehogy olyanok iszapjának véletlenül, akiknek majd nem is kell fizetniük. Az adóbevallási íveket is a tanácsülés után postázzuk csak, s mellékelünk hozzájukegy-egy tájékozta­tót, meg a tanácsrendeletet is.- Bíznak bennünk az emberek, úgy ér­zem, s ezt bizonyítja a kitűnő adófizetési morál, meg az is, hogy más ügyekben is bejönnek hozzánk tanácsot kérni. S mi, ha csak tudunk, segítünk.- Engem személy szerint ezenkívül is sokszálú kapcsolat fűz az itteniekhez. Én vagyok ugyanis az építőbrigád, az öre­gek napközi otthona, a kultúrház meg a tanács dolgozói, valamint a nyugdíjasok szakszervezeti bizalmija. Most végezem Szekszárdon az SZMT-ben a nőfelelösi, szeptembertől pedig majd az ifjúsági fe­lelősi tanfolyamot. - Hogy nem fárasztó- e? Dehogynem. A vérnyomásomat bi­zony az állandó stressz miatt gyakran gyógyszerekkel kell kordában tartanom, mert sokszor annyira összejönnek a ten­nivalók. De én ki se bírnám, ha tétlenked­nem kellene. Mióta pedig a „Kiváló Munkáért” kitün­tetést is megkaptam, még inkább úgy ér­zem, hogy maximális teljesítményt kell nyújtanom. CS. I.- G. K. Kötik a zöldség-gyümölcs- felvásárlási szerződéseket Az idén a tavalyinál 8-10 százalékkal több, mintegy 1,1-1,2 millió tonna zöld­ség és gyümölcs szerződéses termelte­tését irányozta elő a hűtőipar tíz gyára és a konzervipar tizenöt üzeme. A MÉM-ben az MTI munkatársának elmondották, hogy a konzervgyárak az előző évinél mintegy 100-110 ezer ton­nával több alapanyag átvételét tervezik, a legújabb összesítés szerint eddig zöld­ség- és gyümölcsfélék 85-90 százaléká­ra kötöttek szerződést a mezőgazdasági üzemekkel. Zöldborsóból több mint 110 ezer, paradicsomból 250 ezer, uborká­ból 40 ezer tonna vásárlásában állapod­tak meg. ! Több üzem a tervezettnél is nagyobb mennyiségre szerződött a termelőkkel: a Kecskeméti Konzervgyár zöldborsóból, a Nagykőrösi és a Szigetvári Konzerv­gyár zöldpaprikából kér többet, mint amennyit eredetileg tervezett. A fűszerpaprika-termelők körében gondot okoz, hogy a külpiaci értékesítés lehetőségei megcsappantak. Ezért a gyárak február közepéig mindössze 76 ezer tonna fűszerpaprika átvételét tudták írásba foglalni. A felmérések szerint to­vábbi mintegy 20 ezer tonna paprika ter­melésére van szándék a nagyüzemek­ben. A kalocsai gyár körzetében most el­sősorban a Kalocsai Agráripari Egyesü­lés tagüzemeit részesítik előnyben a to­vábbi szerződések kötésekor. A MÉM il­letékesei - anélkül, hogy a paprika-fel­dolgozó üzemeket a számukra esetleg kedvezőtlen vállalkozásra sarkallnák - a szerződés nélkül maradt gazdaságok és kistermelők érdekeire tekintettel keresik a megoldást, a Külkereskedelmi Minisz­tériummal közösen kutatják az export fo­kozásának lehetőségeit. A konzervipar az idén a tavalyinál több gyümölcsöt igényel a termelőktől, a terv szerint elsősorban almalésűrítmény gyártásához vásárolnak fel nagyobb mennyiséget. Eddig csaknem 200 ezer tonna alma átvételére kötötték meg a .szerződést. Szilvából és a meggyből is többet készülnek átvenni, mint egy évvel korábban. Őszibarackból eddig a tava­lyival azonos mennyiségre kötöttek szer­ződést. A hűtőipar gyárai 1987-ben a tavalyi­nál 10 százalékkal több gyümölcs és 14 százalékkal több zöldségféle szerződé­ses termeltetését irányozták elő. Zöld­babból, paradicsompaprikából, paraj­ból, ribizliből és szilvából máris nagyobb mennyiséget kötöttek le, mint amennyit tavaly átvettek. Néhány gyümölcsfélénél még késnek a szerződéskötések, mert a hűtőházak és a termelők a kitavaszodás­ra várnak, amikor jobban látszik, oko- zott-e jelentősebb kárt az ültetvények­ben a tél. A MÉM-ben elmondották, hogy a Zöl­dért vállalatok is folyamatosan kötik a fel- vásárlási szerződéseket, de mivel ez igen sok kistermelőt is érint, még nincs pon­tos összesítésük. Az azonban már látszik, hogy a kereskedelmi vállalatok hajlandó­sága burgonyatermeltetésre kisebb, mint amennyire a termelők vállalkozná­nak, mivel ezek a vállalatok nem érzéke­lik, hogy a magánkereskedők mennyi áruval jelennek majd meg a piacon. Az ellátást azonban jótékonyan befolyásol­hatja a Belkereskedelmi Minisztérium szokásosnál korábban meghirdetett pá- lyázata.Ennek lényege, hogy a jövő év el­ső felére termelt áruktárolására vállalko­zók tárolási költségtérítést és forgalmi ju­talékot kaphatnak. Várható, hogy ez ösztönző lesz az újabb burgonyatermeltetési szerződé­sek megkötésében.

Next

/
Thumbnails
Contents