Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-04 / 29. szám

1987. február 4. Képújság 3 A pártszervezetek parlamentje A beszámoló ruár hónapban kezdődnek. Az alapszer­vezetek nagy része jelentős tapasztala­tokkal rendelkezik a beszámoló taggyű­lés előkészítésében és megszervezésé­ben. A tapasztalatok értelmes hasznosí­tásának azonban semmi köze nincs a ru­tinszerűséghez. Erről nemcsak azért cél­szerű szólni, mert mindig akadnak olya­nok, akik hajlamosak a rutinszerű megol­dásokra, hanem azért is, mert ennek az évnek egy sor olyan sajátossága van, amelyeket a politikai munkában is mesz- szemenően szem előtt kell tartanunk. Mindig igaz, hogy egyik év sem olyan mint a másik, ezért a politikai mun­ka értékelése, megtervezése is mindig konkrét adottságokra épül, és annak megfelelő követelményeket elégít ki. Az idei esztendő ilyen szempontból különös figyelmét érdemel. Ehhez nélkülözhetet­len aligazodást nyújt a Központi Bizott­ság 1986. november 19-20-i határozata. A mostani beszámoló taggyűlésekkel szemben alapvető politikai követelmény a KB-határozat fő politikai útmutatásai­nak újbóli átgondolása. Ennek alapján indokolt összegeznünk, értékelnünk a végzett munkát, és ebből kiindulva cél­szerű kimunkálnunk egész évi teendőin­ket. A beszámoló taggyűlés alpavető célja, hogy a pártszervezet vezetősége számot adjon az elmúlt év során végzett munká­járól. Arról, hogy hogyan irányította az alapszervezet politikai tevékenységét, mennyire tudott megfelelni hivatásának. A szervezeti szabályzat rögzíti a vezető­ségnek ezt a kötelességét, illetve a ta­goknak azt a jogát, hogy értékeljék párt- alapszervezetük tevékenységét, minősít­sék a vezetőség munkáját. A taggyűlés természetesen nem térhet ki minden részletre, az alaptevékenység­gel összefüggő politikai munkára kell összpontosítania. így például a válla­latoknál működő pártszervezetek azt ál­lítják figyelmük középpontjába, hogy a politikai munka eszközeivel hogyan segí­tették a gazdasági feladatok megoldását, a párt gazdaságpolitikájának érvényre juttatását. Nem arról van szó, hogy a taggyűlés vállalati mérlegbeszámoló szerepet töltsön be, és az adatok halma­zával árassza el a párttagokat. Az összte- vékenységét kell minősítenie, hogy az alapjaiban mennyire van összhangban a politikai követelményeivel. A gazdasági vezetés politikai megítélésének alapja csak az lehet, hogy milyen eredménnyel, milyen erőfeszítést fejtettek ki ennek ér­dekében. A politikai értékelés fontos ösz- szetevője, hogy mind az eredmények­nek, mind a lemaradásoknak okairól reá­lis állásfoglalás szülessen: mi az, amivel mint objektív körülménnyel kell számolni, és mi az, ami szubjektív tényezőkön mú­lik. A pontos elhatárolás teszi lehetővé az elismerés és a felelősség meggondolt és megalapozott alkalmázását. A Központi Bizottság növemberi hatá­rozata alapján a gazdasági tevékenység politikai elemzése is összetettebb, bo­nyolultabb vizsgálódást követel. Feltétle­nül tekintettel kell lennünk olyan szem­pontokra, mint a korszerűség, a nemzet­közi mércével mért összehasonlítás, a megújulási készség, a fejlesztési dina­mizmus, a minőség, a teljesítményelv ér­vényesítése, az érdekeltségi viszonyok befolyásolása, a napi és távlati gondol­kodás összhangjának biztosítása. E szempontok nemcsak az előző év érté­kelésében kell, hogy vezető szerepet játsszanak, hanem az idei feladatok ki­munkálásánál is. A gazdasági tevékenység politikai minő­sítése megköveteli annak vizsgálatát is, hogy mit tett a pártszervezet a feladatok tel­jesítése érdekében, hogyan, milyen mód­szerekkel segítette a munkát, miben ér­demli ki az elismerést, netán az elmarasz­talást. Ide tartozik az is, hogy a pártcsopor­tok mennyire állták meg helyüket, és mi­lyen színvonalon érvényesül a kommunista példamutatás, mennyire biztosították az eredményes gazdasági munkához szük­séges társadalmi-politikai háttért. Vég­eredményben a politikai munka minősíté­sének egyik fő mércéje, hogy a kommunis­ta kollektíva képes volt-e magával ragadni, jobb és nagyobb teljesítményekre hangol­ni a dolgozók közösségét, adott-e elegen­dő támogatást a kezdeményezőknek, az újítóknak, a fejlesztés főszereplőinek. Agazdasági kérdések politikai munkájá­nak középpontba állítása nem merítheti ki a beszámoló taggyűlés témakörét. Különö­sen figyelemre méltó, hogy az alapszerve­zet a maga működési területén mennyire tölti be a politikai munka fő irányítójának és szervezőjének szerepét. Többek között nem szorulhatnak háttérbe a pártszervezet belső viszonyaival összefüggő kérdések sem. Az elmúlt év, a beszámolási időszak bővelkedett izgalmas eseményekben, a politikai közvéleményt foglalkoztató kérdé­sekkel társadalmi gondjaink sem lettek ke­vesebbek. Ilyen körülmények között a köz­hangulat alakítása, politikai befolyásolása nem kevés feladatot adott pártszerveze­teinknek. Érdemes ezeknek a tapasztala­tait is számba venni, nemcsak azért, mert hozzátartoznak az elmúlt év politikai mérle­géhez, hanem azért is, mert tanulságai a jö­vőre nézve is hasznosak. Különösen annak vizsgálata időszerű, hogy a pártszervezet, az egyes kommunisták nehezebb körül­mények között mennyire állják meg helyü­ket, milyen az elvhűségük, eszmei-politikai szilárdságuk, kiállásuk. A Központi Bizott­ság 1986 novemberi határozatának feldol­gozása a pártegység vonatkozásában is fontos tanulsággal szolgál minden párt- szervezet számára. Nyilvánvalóbbá tette, hogy milyen kérdések körül vannak a viták, - miben tapasztalhatók eltérő vélemények, hol szorul erősítésre az eszmei-politikai nevelőmunka. A beszámoló taggyűlések fontos feladata, hogy értékelje az alapszer­vezethez tartozó párttagok ideológiai, poli­tikai egységét, cselekvési készségét és meghatározza az ezekkel összefüggő ten­nivalókat is. A decemberi ffÄSSi munkásgyőlések és pártnapok során az alapszervezetek sok politikai kérdést tisz­táztak, számtalan konkrét helyi teendőre irányították a figyelmet. Teljes egészében azonban nem oldották és nem oldhatták meg sem az elvi tisztázással, sem pedig a konkrét intézkedések kimunkálásával kap­csolatos sokrétű feladatot. Ezt a munkát most a beszámoló taggyűlések fórumát is felhasználva folytassuk tovább. KOVÁCS PÉTER az MSZMP KB alosztályvezetője Talajjavítás timföldgyári iszappal Figyelemreméltó vállalkozásba kez­dett a Mosonmagyaróvári és a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagya­róvári mezőgazdaságtudományi kara. A timföldgyártás során keletkező mellék- terméket, a vörös iszapot használták fel talajjavításra. A kísérletek első szakasza most zárult, az értékelés szerint sikere­sen. Az új talajjavítási eljárás lényege, hogy a vörös iszapot tőzeggel, illetve dolomit- mésszel dúsítják, s úgy juttatják a talajba. A tőzeges dúsítást a fóliás paprikater­mesztésnél próbálták ki, és alkalmazá­sával 150 százalékos termésnövekedést értek el. Dölomitmeszes keveréket szán­tóföldi növénytermesztésnél alkalmaz­ták, ugyancsak biztató eredménnyel. A kísérleti táblákon búzából, tavaszi árpá­ból, lóbabból és cukorrépából 5-35 szá­zalékkal termett több". A kísérletet most kiterjesztik, és a cukorgyári mésziszapot is kipróbálják. Ezzel helyettesítik a dolo­mitot. A vörös iszapot 20-80 százalékos arányban dúsítják cukorgyári mész- iszappal. A kijelölt kísérleti táblák jóré­szére már kijuttatták az új talajjavító anyagot. A tőzeges keveréket az idén először alkalmazzák majd a paradicsom­termesztésnél. r Az új talajjavítási kísérleteket a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium hozzájárulásával folytatjuk, s a módszert szabadalmaztatják. Jelentősé­gét jól érzékelteti, hogy csupán Moson- magyaróvárott évente 100 ezer tonna vö­rös iszap képződik, országosan pedig több mint egymillió tonna. A keverék­anyagok is korlátlan mennyiségben ren­delkezésre állnak. A műszaki fejlődés gyorsításáról Vállalatvezetők véleménye - az MSZMP KB decemberi határozata alapján Az elmúlt évtizedben a faiparban is je­lentős technikai változások mentek vég­be a világban. Nagyon sok üzem tönkre­ment, az életképesek pedig nem a ha­gyományos módszerekkel dolgoztak to­vább, hanem egy teljesen megújult tech­nológiát és gépparkot alkalmaztak a ter­melésben. Ez nagyfokú tőkekoncentrá­ció mellett ment végbe. Ezt a folyamatot mi a külpiaci értékesítéseink során érzé­keltük, mivel versenytársainknál ugrás­szerűen megnőtt a hatékonyság és a termelékenység. A KB műszaki fejlesztési határozatá­ban ránk nézve lényegesnek tartjuk, hogy kiemeli a jól működő gazdasági egységek mozgásterének bővítését, hogy növelni, illetve stabilizálni tudják piaci pozícióikat. Piaci információink alapján szövetkezetünknek megvan a műszaki fejlesztési elképzelése. Ennek megvalósítására több lehetőséget dol­goztunk ki. Külföldi partnereink által fel­kínált gépek és technológiák átvételét, gépbérlet igénybevételét és saját erős gépfejlesztést (kisgépek fejlesztése). Jelentős befektetések nélkül Vas István, a Dalmandi Mezőgazdasá­gi Kombinát vezérigazgatója:- A műszaki fejlesztés korunk kulcs­kérdése, nélküle a fejlődés megáll. Csak egy nagyon racionális példa: a hóeltaka­rítás vagy a vetés. Mi volt évtizedekkel korábban és mi van most? Manapság egyszerűen nem elegendő a lapátolás, vagy a magok kézzel való kiszórása. Tud- nunk kell, hogy ipari társadalom lettünk, s az emberrel mint fizikai „szerkezettel” nem számolhatunk. Még akkor sem, ha megkétszerezné mozdalatait - ami nem is lehetséges. Tehát a gyökerek a tech­nológiában rejlenek. Az egyre korszerűbb technológiákat nekünk, magunknak kell megalkotnunk. Itt akár üzemi szintre is gondolhatunk. Mégpedig olyan technológiákat, melyek már a következő lépésen „gondolkod­nak”. Itt egy nagyon fontos dologra kell fi­gyelnünk: nem szabad megfeledkez­nünk az integrációban rejlő igen nagy le­hetőségekről. Továbbá nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a tudomány és technika eredményeit, a várható termelé­kenységet és a hatékonyságot Nagyon fontos - az előzőekből is következik -, hogy a beruházások előkészítését rendkívül felelősségteljes szakaszként kezeljük... És persze az ember! Az ember, az ér­dekeltségi mechanizmusban. Flogy mi­lyen meghatározó a szerepe, azt nem kell magyarázni. De a meghatározó sze­rephez biztosítani kell a vállalkozói jöve­delmet.- Dalmandon a műszaki fejlesztésről szóló határozatnak megfelelően dolgoz­nak az emberek, s tettük ezt eddig is, mégpedig jelentős befektetések nélkül. emberek erőteljesen differenciált bére­zésére. Könyvelés - számítógépen Trieber Tibor igazgató, Bonyhádi Cipőgyár: A fejlődés gyorsítására és a tudomá­nyos kutatás eredményességének foko­zására vonatkozó állásfoglalás vélemé­nyem szerint helytálló. Mi is érezzük, hogy a gazdaságilag fejlett országoktól fokozódott az elmúlt időszakban a lema­radásunk, ezért jó, hogy célul tűzik ki a műszaki fejlesztés gyorsítását, a gazda­ságos anyag- és energiafelhasználást elősegítő eljárások fejlesztését. Azt várom, hogy jó gazdálkodás mellett a szabályozók úgy hassanak, hogy az ál­lásfoglalás maradéktalanul megvalósul­jon. Vállalatunk már a fentieket figyelem­be véve, annak szellemében dolgozik. A 7. ötéves terv végére megvalósítani ter­vezzük a termelésirányítás, anyaggaz­dálkodás, közgazdasági és pénzügyi te­vékenység számítógépre vitelét. Ebben az évben - első lépésként - a főkönyvi könyvelés kerül számítógépre. A jól működők mozgástere bővüljön Stróbl József elnök, Gemenc Ipari Szövetkezet: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 28-i ülé­sén - mint ismeretes - a műszaki fejlő­dés gyorsításáról, a tudományos kutatás eredményességének fokozásáról hozott határozatot. Tolna megye néhány vállala­tának, szövetkezetének vezetőjét arra kértük, mondják el véleményüket, vára­kozásaikat a saját gazdálkodó egységük szerepéről, lehetőségeiről. Egy hosszú folyamat kezdetén állunk Horváth Endre igazgató, MMG Automa­tikai Művek Szekszárdi Műszergyára: Az MMG Automatika Művek már az el­múlt 15-17 évben is sokat tett, (magas műszaki színvonalú termékek, korszerű gyártástechnológiák, műszaki értelmi­ség lehetőség szerinti megfelelő anyagi elismerése). Kiemelten kezeltük a mű­szaki fejlesztést. Mit várok mégis az MSZMP KB 1986. decemberi határozó­tól? Véleményem szerint egy hosszú folya­mat kezdetén állunk, s e felfelé ívelő ten­dencia nagyon nehéz lesz. A tudásnak ugyanis vissza kell szerezni azt a rangot, amit az elmúlt évtizedekben elveszített. „A tudás hatalom” - mondogattuk szinte frázisként, de nem tettünk érte semmit. Pedig már az általános iskolában kell kezdeni! Az a gyerek legyen a példakép, aki szakkörökre jár, aki nyelveket tanul, aki tudásával emelkedik ki társai közül! Azt is várom a határozattól, hogy a jö­vőben valóban azok a vállalatok prospe­ráljanak, amelyek magas műszaki kultú­rával, nyereségesen gazdálkodnak. Ezen vállalatoknak legyen pénzük beru­házásra, fejlesztésre is. Tarthatatlan álla­pot, hogy ma az MMG-ben 100 forint nyerségből csak 8 forint marad a vállalat­nál, a többit különféle adók, törlesztések formájában elvonják. Lassan a bővített újratermelés feltételei sem biztosíthatók. Várom továbbá, hogy nagyobb lehető­ség legyen a kiemelkedő tudású szak­„A műszaki fejlesztés színvonalát meghatározza a tudományos kuta­tás, a tudomány eredményeinek al­kalmazása - Megvalósításának fő színtere végső fokon a vállalat és szövetkezet - A gazdasági szabá­lyozórendszerjobban segítse a mű­szaki fejlesztést - Bővíteni kell a számítógépes módszerek alkalma­zását - A kutatásra és műszaki fej­lesztésre fordítható anyagi eszkö­zök a nemzeti jövedelemnél gyor­sabban nőjenek.” A rugótest-megmunkáló célgéppel darabonként 2 perc élőmunka takarítható meg a korábbi eljáráshoz viszonyítva A hőmérsékletszabályozó is az intenzív gyártmányfejlesztés eredménye Felvételeinket az MMG AM Műszergyárban Gottvald Károly készítette

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents