Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-24 / 46. szám
1987. február 24. NÉPÚJSÁG 3 Állampolgár és a hivatalok 10. Bejelentést tesz az állampolgár... értékekre építő társadalmunkban alapelv, hogy nincsenek IxUfcUOOCg I 0|yan kérdések, amelyek a közélet fórumain ne szerepelhetnének. Az állami, vállalati és szövetkezeti szervek munkájának gyengeségei, a törvényesség megsértése, a bürokratizmus, a szocializmustól idegen jelenségek pedig nemhogy nem tabutémák, hanem szóvátételük valamennyiünk érdeke, hiszen valamilyen szálon bizonyosan érint bennünket. Az ilyen szemléleté közéleti gondolkodást és magatartást ösztönzi alkotmányunk, amikor a közügyek intézésében való részvétel lehetőségét állampolgári jogként biztosítja. Törvény garantálja, hogy minden állampolgár tehet a köz érdekét szolgáló bejelentést és javaslatot. Ami a másik oldalról azt jelenti, hogy a bejelentésekkel és javaslatokkal az előterjesztők és az érintettek személyére tekintet nélkül, érdemben kell foglalkozni. A különböző állami, társadalmi és érdekképviseleti szervezetekhez, hivatalokhoz évente tízezerszám érkeznek bejelentések és javaslatok. Hasonlóan sokat vesznek nyilvántartásba a lakossági fórumokon: a falugyűléseken, városkörzeti tanácskozásokon, tanácstagi beszámolókon. Ez örvedetes tény, mert egyik oldalról bizonyítja, hogy a közügyek iránt van érdeklődés. Másrészt pedig, hogy a jelzéseknek van foganatja, van értelme, ha véleményt mondunk. Az illetékeseknek a bejelentésekkel és javaslatokkal, ezzel a felelősséggel számolva kell foglalkozniuk. Mindig nem lehet pontosan tudni, milyen okokból, de tény, hogy a közérdekű bejelentések gyakran egyszerre több helyre eljutnak. Még inkább jellemző ez a panaszokra, amelyek egyéni jogsérelem, vagy érdeksérelem megszüntetésére irányulnak. Pedig a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok elintézésének szabályai az ilyen „túlbiztosításokat”, párhuzamos vizsgálatokat feleslegessé teszik. A bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat címzésüktől függetlenül azok a szervek vizsgálják meg, melyek tevékenységét érintik. Ők rendelkeznek a legtöbb információval, és pontosabban ismerik a megoldás lehetőségeit. Kezükből már csak azért sem volna célszerű kivenni az intézkedési, döntési jogot, mert éppen a hibák korrigálásáért viselt felelősséget zárnánk ki. Ilyen okok miatt a közérdekű bejelentések és javaslatok elintézése egyfokú eljárásban zajlik, ami azt jelenti, hogy az újabb előterjesztéseket sem a megyei vagy országos irányító szervek vizsgálják meg. Személyeket érintő jelzéseknél más a helyzet. Nagyobb az elfogultság veszélye, és nem várható, hogy pártatlan vizsgálati eredmény születik. Ezért a konkrét személyek magatartását, munkáját kifogásoló bejelentéseket minden esetben az érintett vezető, ügyintéző, előadó, szolgáltatást végző szakember közvetlen szolgálati felettese vizsgálja ki és bírálja el. Az egyéni sérelmek kimerítő felderítésének és megszüntetésének fontos garanciája, hogy ha a panaszttevő az intézkedést nem tartja kielégítőnek, az ismételt panaszt a felettes szerv vizsgálja meg, intézi el. A felettes intézkedése ellen további panasznak már nincs helye. Ezt - sajnos - sokan nem akarják tudomásul venni, s évekig ostromolják a különböző irányító hivatalokat. Az esetek túlnyomó többségében az ismertetett hatásköri rend betartása kielégítő megoldás a lelkiismeretes, szakszerű ügyintézéshez. Vannak további biztosítékok is. A vizsgálatokat általában 30 nap alatt le kell zárni. Pontosabban a beadványokat ennyi idő alatt el kell bírálni. Ha a vizsgálattal megbízott valamiért elfogult volna, ezt köteles vezetőjének jelezni, aki helyette mást jelöl ki. A nagyobb jelentőségű közérdekű bejelentés elintézéséről tájékoztatni kell a felettes szervet. Ha a bejelentés tartalma megkívánja, vagy a tárgyilagosságot illetően aggály merülne fel, a bejelentést vagy javaslat vizsgálatát ellátó felsőbb szerv, a népi ellenőrzési bizottság, és az ügyészség az adott témát kivizsgálás végett mindenkor magához vonhatja. A lfn7PrHpl(íí bejelentések és javaslatok sokszor a környezet szá- “ LICÍVU m£ra kellemetlen állapotokra hívják fel a figyelmet. Fennáll a veszélye, hogy a jószándékú bejelentőt - a munkahelyen vágy egyébként - hátrányok érik. A törvény ezért a bejelentők érdekét szigorúan védő rendelkezéseket tartalmaz. Kimondja, hogy ha valakit azért ért hátrány, mert a közérdekkel ellentétes tevékenységre, mulasztásra hívta fel a figyelmet, a hátrányt okozó szerv köteles a törvényes állapotot helyreállítani. Meg kell téríteni anyagi kárát, s gondoskodni kell a megfelelő erkölcsi elégtételről is. Ha pedig alapos a gyanú, hogy a bejelentő személye elleni megtorlást fegyelmi vétség vagy bűn- cselekmény elkövetésével okozták, haladéktalanul értesíteni kell a fegyelmi, illetve büntető eljárás lefolytatására illetékes hatóságot. Bármilyen fontos, hogy bejelentésekben szót emeljünk a visszásságok ellen, s természetesen a bejelentő megfelelő védelme, annyira érthető, ha a nyilvánvalóan rosszhiszemű bejelentéseket határozottan elutasítják. Ilyenkor a bejelentéssel vétlenül megtámadott érintetteknek kell biztosítékokat adni, hogy rosszhiszeműség nem marad következmények nélkül. A szilárd törvényességnek, a közéleti tisztaságot igénylő és bátorító politikai légkörnek arra kell ösztönöznie, hogy ha úgy érezzük, igazunk van, vállaljuk véleményünket. Ha valamilyen fontos okból mégis ismeretlenek kívánnánk maradni, nevünk titokban tartását kérjük, és ne a névtelenséget válasszuk. Mondanivalónk hitelét, s szándékaink tisztaságát legjobban aláírásunkkal támaszthatjuk alá.- Vége DR. BÁLINT TIBOR Magyar-szovjet vegyes vállalat alakul az energiaiparban Egy kísérlet útja OLAJAT A FÖLDRE? A neve: PTR-System A vizsgálatokhoz mintát vesznek az olajjal, adalékanyaggal komposztált szerves trágyából Az Ipari Minisztérium Technová Bankja, öt magyar kutató-fejlesztő vállalat és egy termelőüzem valamint az energiakutatásokkal foglalkozó szovjet akadémiai IVTAN Intézet képviselői elhatározták: vegyes vállalatot alapítanak az energiaiparban. A vegyes vállalat létrehozásának gondolata már másfél évvel ezelőtt felmerült, az egyeztetések az Intercooperation Kereskedelemfejlesztési Fit. közreműködésével most jutottak utolsó szakaszukba. Az energiaiparban alakuló, menedzserjellegű vállalkozás a hivatalos engedélyeztetési eljárás után, várhatóan a félév végéig létrejön. A magyarországi székhelyű közös vállalat feladata: az energiaiparban alkalmazott új technológiák, gépek, műszerek fejlesztésében elért eredmények gyakorlati megvalósításának segítése, a fejlesztő és gyártó partnerek összehozása. Az új termék előállítását az innovációs folyamaton keresztül végigkísérik, egészen az értékesítésig és az üzembehelyezésig. A vegyes vállalat szerződéseket köt majd partnereivel egy-egy gyártmány megvalósítására. Az első megoldandó feladatokat már kijelölték, ezek között olyan kutatási témák gyakorlatba való átültetése szerepel, mint a kőolaj másod- és harmadla- gos kitermelése gözgenerátorokkal, új kohászati mérőműszerek és irányító- rendszerek, szénhidrogén-kitermelő eszközök és geofizikai műszerek előállításának megszervezése. Ezek a fejlesztések a világ élvonalába tartoznak, csúcstechnológiát jelentenek, a vegyes vállalat harmadik piaci értékesítésre is törekszik. Minden bizonnyal meglepődnek sokan a címben feltett kérdés hallatán: a közismerten környezetszennyező ásványi eredetű olajnak nem a talajban, nem a termőhelyen, hanem valamelyik hulla- dékanyag-megsemmisítő telepen lenne a helye. Három szekszárdi szakember (a Teszöv munkatársai) Rigler István, a beruházási és műszaki osztály vezetője, építőmérnök, Palásthy Árpád, a szövetség főmunkatársa, valamint Tallér Márton növénytermesztő üzemmérnök bebizonyította: a mezőgazdaságban, a Volánnál, az autójavító üzemeknél az autó, erőgépek, önjáró gépek mosásakor keletkező olajos iszap - mikroorganizmusokat felszaporító adalékanyaggal - szerves trágyába keverve néhány hónap alatt lebomlik, a talaj szerkezetét nem károsítja, a növények által felvehető anyaggá alakul át, s a termés beérésekor szermaradvány a növényben nem mutatható ki. Mi legyen az olajos iszappal? A gépjárművek mosásakor a sárral, és egyéb szennyezőanyaggal együtt a nagy nyomású vízsugár az aknába viszi a ka- roszsérián, a motoron lévő ásványi olajat is. Ezt a hulladékanyagot a környezetvédelmi törvény a második fokozatba sorolja, ami meglehetősen káros hatást jelez, hisz az első fokozatba a gyógyszer-, növényvédőszer-maradékok tartoznak. A számítósok szerint évente önjáró gépenként egy tonna olajos iszap keletkezik - átlagos nagyságú mezőgazdasági üzemben ez a mennyiség 50-60 tonna körüli. Hosszó időn át ezt a nagy mennyiségű szennyezett földet szeméttelepekre szállították, de az is előfordult, hogy az üzem valamelyik eldugott zugában ásták el, ami szennyezte a talajt, s a vizet egyaránt. Az 1981-ben hozott környezetvédelemről szóló minisztertanácsi rendelet kötelezi a vállalatokat arra, hogy az olajos iszap ártalmatlanítását megoldják. A felhasználásra igen sok szakember keresett alkalmas megoldást, megpróbálják a tégla alapanyagába keverni, behoztak az országba egy költséges, beruházásigényes eljárást, megkísérelték különböző eljárásokkal szétválasztani az egyes alkatrészeket. A számtalan módszernek egyetlen közös vonása akadt: mindegyik mérhetetlenül drága volt. A három szekszárdi szakember mindezeket az eljárásokat folyamatosan figyelemmel kísérte, értékelték külön-kü- lön, és következtetéseket vontak el. Úgy találták, hogy egészen más úton kell haladni, hisz ha léteznek olajbontó mikroszervezetek, akkor képesek lebontani, szerves anyaggá átalakítani a szervetlen ásványi olajat is. A szakirodalomból jó néhány ilyen mikroszervezet, baktérium, sugárgomba ismeretes, az első lépés tehát ezeknek a koncentrálása volt. Minthogy a mezőgazdaságban használatos anyagok közül ezekből a mikroszerveze- tekből a legtöbb a szerves anyagban gazdag istállótrágyában található úgy találták, hogy az olajfaló baktériumok életfeltételei itt a legjobbak, az optimális hő- és nedvességviszonyok között gyorsan szaporodnak. A szerves trágya tartalmazza mindazokat az anyagokat, amelyeket a baktériumok könnyen felvesznek, a szervezetükbe beépítenek. Adalékanyag + trágya A következő lépés az adalékanyag elkészítése volt, amely természetesen makro- és mikrotápelemekből, valamint magas koncentrációjú fehérjéből áll. Megkezdődtek a kísérletek, amelyekben a Teveli Kossuth Tsz lett a partnerünk. Az eljárás hasznosságát ugyanis üzemi kísérletekkel kell igazolni. Emellett olyan innovációs vállalatot kerestek, amely hajlandó anyagilag finanszírozni a kísérleteket. Sikerült szerződést kötni a ma már szolnoki székhelyű Agroinnová- val a kísérlet hasznosítására. A teveli szövetkezet területén az Országos Közegészségügyi Intézet állította be a kísérleteket, s készítette el a szakvéleményt. Az eljárásról 1985 áprilisában a következőket nyilatkozta az intézet: „Az olajiszapban a mikroorganizmusok fel- szaporodása megindult, az olajszennyezettség 20-30 százalékban lebomlott." A szakvélemény az ősz folyamán elkészült a teveli tsz-ben komposztált adalékanyaggal elkevert szerves trágya vizsgálata alapján. Megállapították, hogy öt hónap alatt az olaj 85 százalékát lebontották az adalékanyaggal doppingolt mikroszervezetek. Mi lesz a maradékkal? A kísérletet végző team titka: az adalékanyag összetétele, továbbá a szerves trágyával való keverés aránya. Az viszont tény, hogy az általuk kimunkált eljárás után a komposztban még mindig fellelhető a bevitt olajmennyiség 15 százaléka. Ez is eltűnik, illetőleg lebontják az olajfaló baktériumok, ha - az Országos Közegészségügyi Intézet ajánlása szerint - változtatnak az adalékanyag összetételén, illetőleg a szerves trágya és az olajos iszap keverési arányát módosítják. Ennek eredményeképpen intenzívebb és gyorsabb lesz a lebontási folyamat, az olaj teljes egészsében eltűnik, s nem öt, hanem mindössze két hónap alatt. A szántóföldi kísérlet beállítására a MÉM-NAK javaslatára a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól kértek és kaptak engedélyt. Ezt követően a Tolna megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás végezte a gyakorlati munkákat: a teveli tsz kukoricatábláján négy ismétlésben állították be a kísérletet. Az elmúlt év nyarán történt mindez, s a talajt, valamint a növényt és a termést rendszeresen vizsgálták, elemezték. A szakvélemény a következőket állapította meg: „A kezelések a terméseredményben csökkenést nem okoztak. A növény és a talaj tápanyagszintjében negatív változás nem következett be.” „A szennyvíz kihelyezési szabályzatban rögzített határértékek és nemzetközi szabványok alatt van a kezelt területeken a talaj nehézfém- és olajszármazék- tartalma.” „A talajfizikai vizsgálatok szerint az olajos-iszapos kezelések hatására a talaj szerkezetében káros hatás nem mutatkozott.” A találmány jövője Az eljárás tehát kidolgozott, a szekvé- lemény az eredményességet biztosíthatja. Mindezek birtokában fölkeresték az Országos Természetvédelmi Hivatalt, ahol a módszert használhatónak tartották. A Találmányi Hivatal 1986. októberében az eljárásra szabadalmat adott. A találmány márkaneve: PTR-System. Az olajos iszap felhasználásának ez a módja eredményes, a gyakorlati kivitelezés egyszerű és gyors. A licencet, azok az üzemek, amelyek ezt a módszert kívánják alkalmazni - az Agrinnovától szerezhetik meg. Az innovációs vállalat rendelkezik az adalékanyaggal, s megadja a technológiai leírást. Eddig tíz országba jelentették be a szabadalmaztatási eljárást, jelenleg a bécsi szabadalmi hivatal szakvéleményét várják. A találmány iránt igen nagy az érdeklődés: nem csupán mezőgazdasági üzemek, hanem vegyipari vállalatok, növényolajat gyártó és felhasználó cégek is jelentkeztek már a kísérletet kimunkáló szakembereknél, illetőleg az őket képviselő Agrinnovánál. Az intenzív eljárás alkalmazásával lehetővé válik a káros olajszennyezés hasznosítása, egyszerű, gyors és praktikus módon. Minthogy az ásványi olajat teljesen feldolgozták az olajbontó mikroszervezetek, remélhetőleg senkiben sem úgy merül fel ezekután a kérdés: olajat öntöttünk a termőföldre? D. VARGA MÁRTA
