Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-21 / 44. szám
1987. február 21. NÉPÚJSÁG 5 A jő munkahely - érték Figyelemre méltó televíziós vitát hallhattunk a minap. Közgazdászok, különböző kutató intézetek munkatársai és szociológusok cseréltek véleményt arról, miképpen is értelmezik a munkahely és a munkavállaló kapcsolatát. Érdemes e kérdéskörben elgondolkozni, vájjon mit is jelent ma a magyar munkásnak a vállalat iránti hűség, a jó munkahely egyenlő-e az összetartó kollektívával. Történelmi hagyományainkból kiindulva nem hinném, hogy a magyar munkáson számonkérhető némely távol-keleti ország gyakorlata, ahol a dolgozó szinte semmiféle különbséget nem tesz a vállalat és saját élete között. A magyar társadalom értékrendje más, mint ahogy másként ítélendő meg' a magyar munkás is. Mint ismeretes továbbra sem csökken a fluktuáció. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt esztendőben hétszázezren váltottak munkahelyet. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az új cégnél történő beilleszkedéshez, a kialakult szokásokhoz valő igazodáshoz idő kell, akkor érthető mód a teljesítmény csak néhány hónap múlva éri el a korábbit. Nemrég egy középüzemben dolgozó esztergályossal találkozva, beszélgetésünk óhatatlanul olyan irányba terelődött, miért nem engedett eddig más vállalatok csábításának, holott többszáz forinttal emelkedne a keresete egyik hónapról a másikra. E helyett inkább vállalja azt, hogy segít a gépkocsiszerelőknek, a januári kemény fagyok idején, maga is a Zilek alá feküdt nem törődve azzal, hogy a műhelyben lévő hőmérő mínusz öt fokot mutatott. Tette ezt azért, mert jól tudta: hét autószerelő képtelen ellátni több mint száz teherautó javítását. A túrajáratnak indulni kell! Ezt kívánja a becsület, a cég imázsa! Ugyanakkor rezignál- tan jegyezte meg, hogy mint munka- védelmi felelős, sokszor ellentmondásba kerül önmagával: az emberek többsége évtizede használt kopott kulcsokkal dolgozik, s ez év elején is mindössze tízezer forintértj!?) vásároltak kulcskészletet. Munkatársaitól tudom: Ha a főnök kéri szó nélkül kocsiba ül, kapcsolatait felhasználva megszerzi a vállalatnak a szükséges alkatrészt, s ilyenkor nem törődik azzal, hogy rég lejárt a munkaidő. Számára minden bizonnyal az említett „apróság" is sikerélményt jelent, a feltétlen bizalmat a vállalat részéről. A megyében a foglalkoztatottak száma két esztendővel ezelőtt meghaladta a 92 800 főt. Ugyanez évben megközelítőleg hatezer munkavállaló mondott föl, melyből több mint 5300-ra tehető a fizikai dolgozók száma. A munkáltatók csak végszükségben folyamodtak a felmondáshoz, mint ahogy ezt a 198-as létszám is bizonyítja. A fegyelmi úton történő elbocsájtások száma nem éri el az előzőleg említettet. A legnagyobb munkaerőmozgás az iparban jelentkezett, amit a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban dolgozók követnek. A harmadik helyen e tekintetben a kereskedelem áll. Érdemes megjegyezni, hogy 1985-ben az egy foglalkoztatottra jutó havi átlagbér megyénkben 5423 forint volt, az átlagkereset 5737 forint. Ma sem keres sokkal többet az a gépkocsivezető, aki a minap említette: 1952 óta ül a volán mögött, négy és fél hónapja van a nyugdíjig. Ám az felettébb meglepte, amikor jóval fiatalabb társai közül kifogásokat keresve egyik sem vállalta a túrkevei utat. Az „öreg” hallva a kifogásokat szólt a diszpécsernek, maga megy el az IFA-motorokért. Mert tudta, hogy több gépkocsinál elodázhatatlan a motorcsere. Ha a vezető munkatársánaktekin- ti a cégnél dolgozókat a középvezetőtől az éjjeliőrig, akkor nem lehet vitás: a formális és adminisztratív intézkedéseken felülkerekedik a kezdeményezőkészség, a segíteni akarás, a közös gondolkodás és cseiekves. SALAMON GYULA A szekszárdi kórház gyermekosztályán egyszerre 120 ágyon történik a gyógyítás, a betegek között van pár napos koraszülött és 17 éves kamaszlány. Jelenleg az osztályon tizenhat speciális felkészültségű orvos és ötvennyolc nővér gondoskodik az ötvennyolc beteg felépüléséről, gondtalan kórházi életéről. GOTTVALD KÁROLY képriportja Harmincegy fok melegben az inkubátorban Vizitre várva „Mondd, hogy ááá...’ Csendes álomban „Nem kell félni a doktor bácsiktól” Dr. Csordás Jenő főorvos nagyvizitet tart Elkészül a pulóver is
