Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-21 / 44. szám

1987. február 21. /toouN ^NÉPÚJSÁG 3 Állampolgár és a hivatalok 8. A végrehajtási eljárás A hotÁcánnk döntésével még nem éri el célját az eljárás. Szükség I lOmOO^UIV van arra jS| hogy a határozatban foglalt rendelkezés­nek eleget tegyenek. Ha az érintettek önként nem teljesítik kötelezettségeiket, a határozatnak külön eljárásában, a végrehajtás keretében kell érvényt szerezni. Az államigazgatási szervek eljárásának több fázisa lehet. Előfordulhat, hogy már az első fokú - a legelső határozatot kiadó - szerv döntése végrehajtható. Ha például a határozat azonnali végrehajtását rendelték el, a fellebbezésről lemond­tak, vagy nem nyújtottak be fellebbezést, illetve nincs is helye fellebbezésnek. A másodfokú határozat a közléssel (kézhezvétellel)-jogerőssé válik, és végrehajtha­tó. Magától értetődik, hogy ha teljesítési határidőt állapítottak meg, meg kell várni, amíg az előírt időtartam letelik. A határozat kikényszerítésére irányuló eljárás a végrehajtás elrendelésével in­dul. Ha a teljesítendő határozat kiadására kérelem alapján került sor, a végrehaj­tás elrendelését is kérni kell, éspedig mindig attól az államigazgatási szervtől, amelyik első fokon járt el. Ezzel nem célszerű sokáig várni, mert ha a végrehajtó határozat jogerőre emelkedésétől számítva három év eltelik, az eljárást már nem lehet lefolytatni. A végrehajtás menete attól függ, hogy milyen kötelezettséget ír elő a határozat. Más-más szabályok vonatkoznak ugyanis, ha pénzösszeg behajtását, valamely cselekmény végrehajtását, és ha meghatározott ingóság kiadását kell foganatosí­tani. Ha a határozat pénz megfizetését rendeli el, és a kötelezett magánszemély ezt nem teljesíti, az első fokon eljárt államigazgatási szerv felhívja a kötelezett munkáltatóját (a járandóságot folyósító szervet), hogy a határozatban megjelölt összeget a kötelezett munkabéréből, szövetkezeti vagy egyéb, időszakonként visszatérő járandóságából, követeléséből vonja le, és utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak. Ha közvetlen letiltásra nincs lehetőség, vagy az nem vezetett, illetőleg aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a munkabér mellett a kötele­zett egyéb vagyontárgyait is végrehajtás alá kell vonni. Ilyenkor a végrehajtást az adóhatóság foganatosítja az adóbehajtás általános szabályai szerint. Ha jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet nem fizeti meg a tartozását, az első fokon eljárt államigazgatási szerv felhívja a kötele­zett bankszámláját vezető pénzintézetet, hogy az összeget a kötelezett számlájá­ról utalja át, illetőleg fizesse ki a jogosultnak. Ha a végrehajtást meghatározott cselekmény elvégzésére (ingatlan birtokba adására, lakás kiürítésére) vagy meghatározott magatartásra irányul, a végrehaj­tást az a legalsóbb fokú államigazgatási szerv foganatosítja, amelynek illetékes­ségi területén a kötelezett lakása vagy székhelye, illetőleg az ingatlan van. Ha nem a végrehajtást elrendelő államigazgatási szerv jogosult a foganatosításra, e célból az illetékes szervet kell megkeresni. A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító államigazgatási szerv hatá­roz. így a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvé­geztetheti, vagy feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze, illetőleg mással elvégeztesse; mindezekben az esetekben a kötelezettet az előreláthatólag felmerülő költség előlegezésére kötelezheti. A jogosult kívánságára a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti. A kötelezettel szemben bírságot szabhat ki, amelynek összege tízezer forintig terjedhet. A rendőrség közreműkö­désével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt; a rendőrség a reá vonat­kozó jogszabályokban megállapított kényszerítő intézkedéseket (eszközöket) alkalmazhatja. Ha a kötelezett meghatározott ingóság kiadására köteles, az ingóság helye szerinti legalsóbb fokú államigazgatási szerv az ingóságot a helyszínen jelenlevő jogosultnak átadja, illetőleg az ingóságnak a jogosulthoz való szállítása iránt in­tézkedik. Ha a kötelezett a meghatározott ingóság kiadását megtagadja, az államigazga­tási szerv a rendőrség közreműködését kéri, és a végrehajtást azonnal foganato­sítja. Ha a meghatározott ingóság nincs meg, a jogosult kérheti az ingóság pénz­egyenértékének megállapítását. A pénzegyenértéket a végrehajtást foganatosító szerv határozattal állapítja meg. A további végrehajtás e pénzösszeg behajtása iránt folyik. Mint említettük, a végrehajtás az államigazgatási eljárás befejezése­ként hozott határozat gyakorlati megvalósítására irányul. A végrehajtási eljárásra akkor kerül sor, ha a kötelezett önként nem tett eleget kötelességének, és ezért állami kényszert kell vele szemben alkalmazni. A7 pcptplf ti'ilnunmn részében az államigazgatási ügyben ho- r\£m CJCICtV mii Ijvl l m zott határozat jogerőre emelkedése után a kötelezettnek még hosszabb-rövidebb időt adnak az önkéntes teljesítésre. Ha azonban ez az idő eredménytelenül telt el, akkor indokolt, hogy az államigazgatási szerv gyorsan, késlekedés nélkül érvényt szerezzen a határozatának. Ezért a főszabály - amely alól csak néhány kivétel van -, hogy a végrehajtás során hozott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. Végrehajtási kifogással az élhet, akinek a jogát a végrehajtás sérti. Ez rendsze­rint a kötelezett, de lehet más személy, esetleg a jogosult is. A kifogást a sérelem­ből szerzett értesüléstől számított három nap alatt a végrehajtást foganatosító szervnél kell előterjeszteni. Dr. BÁLINT TIBOR Következik: Mikor menjünk ügyvédhez? Megjelent a Pártélet februári száma A folyóirat közzé teszi annak a beszéd­nek rövidített változatát, amelyet Pál Lé- nárd, a Központi Bizottság titkára mon­dott az MSZMP KB 1986. december 28-i ülésén, és nyilvánosságra hozza a testü­let állásfoglalását a műszaki fejlődés gyorsításáról és a tudományos kutatás eredményességének fokozásáról. A fogyasztási cikkek kínálatában kife­jezésre jut a gazdaság fejlettsége. Ellá­táspolitikánkban tehát mindig léteztek prioritások, amelyek együtt változnak a társadalmi, gazdasági fejlődéssel. Ennek eszközrendszerét a fejlődés egy-egy szakaszában alapvetően meghatározza a gazdaságpolitika, illetve az életszínvo­nal- és szociálpolitika. Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtit­kár megvilágítja az ellátáspolitika és a kereskedelem összefüggéseit. Magyarországon jelenleg mintegy 8000 egyesület működik. Munkájuk, kü­lönösen az utóbbi években, erőteljesen megélénkült. Az egyesületek szaporodá­sának, az egyesületi élet élénkülésének hátterében több körülményt jelölhetünk meg. Ide sorolhatjuk a társadalom sokré­tű tagozódását, az együvé tartozás igé­nyét és a politikai demokratizmus bővü­lését. Ádám Antal elemzi az egyesületek és szövetségek társadalmi szerepét. Külföldi propagandánk tájékoztatási rendszerünk szerves része. Alapvető fel­adata, hogy segítse a reális kép kialakítá­sát a világ közvéleményében hazánkról, a szocializmusról. A burzsoá propagan­da az érdemi vita helyett az esetek több­ségében a manipuláció, a rágalmazás, az előítéletek, a féligazságok terjesztésé­nek módszerét alkalmazza a szocializ­mussal szembeni fellépésében. Illés Ti­bor megvilágítja külföldi propaganda- munkánk törekvéseit. Az 1956 novembere után végbement szocialista megújulás megteremtette a lehetőségét a tudományos munkásmoz- galomtörténet-írás létrejöttének. A tudo­mány kiszabadult a politikai taktika fog­ságából, a napi politikának való korábbi alárendeltségéből. Erényi Tibor összegezi a munkásmoz- galomtörténet-írásban jelentkező fel­adatokat. Az utóbbi időben mind többször kerül szóba az a kérdés, hogy mennyire áll összhangban a párt belső életének szín­vonala a társadalmunkban végbemenő változásokkal, a politikai munkára háruló feladatokkal. Különféle pártfórumok ta­nácskozásain elemzik, miként kellene megújítani munkamódszereinket, lefa­ragni azokat a formális, bürokratikus ele­meket, amelyek fékezik a párttagok akti­vitását. Ebből kiindulva rendezett a szerkesz­tőség kerekasztal-beszélgetést a párt belső életének megújulásáról. Az eszme­cserét Lakos Sándor, a Pártélet főszer­kesztője vezette. KS HÉTRŐL HETRE HÍRRŐL HÍRRE A héten a középiskolások és az általános iskolások is versenyeztek népdaléneklésből. A decsi Prohászka Ve­ronika éppen „beénekel”. A tanácsok munkája kapcsán gyakran felmerül az a kér­dés, kellően tájékoztatják-e a lakosságot, elég szoros-e a kap­csolat tanácstagok és választók között. Tanács alatt legtöbben a hivatalt értjük, amely berendel, ügyintéz, előfordul hogy szank­cionál, egyszóval hatósági feladatokat lát el. Szaknyelven ezt ta­nácsi apparátusnak nevezik. A választott tanácstestület hozza azonban a döntéseket, mint a népképviselet és a demokrácia helyi letéteményese. A testület zömében laikusokból, tehát olyan emberekből áll, akik közvetlenül nem folynak bele az ap­parátus munkájába. Ezért fontos, hogy a tanácstag mindjobban megismerje a hivatal munkáját, a hatósági tevéknységet meg­határozó jogszabályokat, a helyi településfejlesztési lehetősé­geket és korlátokat is. Ezt a célt kitűnően szolgálják a fentiekhez hasonló továbbképzések, fórumok. A tanácstagnak nemcsak a választók akaratát, véleményét kell képviselniük és a testület elé terjeszteniük, hanem az államigazgatási szerv munkájáról is tá­jékoztatniuk kell a lakosságot. Az információáramlás csak így válhat kétoldalúvá, csak így tudnak szintézisbe kerülni az elkép­zelések és a realitások. Márpedig a megfelelő információáram­lás, a lehetőségek korrekt számbavétele a jó döntés nélkülözhe­tetlen feltétele. Családi ünnepek Mint beszámoltunk róla, Tamásiban megújult megszépült a há­zasságkötő terem. Jó pár hete a szekszárdiról mondhattuk el ugyanezt. Azt hiszem nem kell hangsúlyozni, milyen fontos, hogy életünk e két jelentős eseménye - az esküvő és a névadó - megfe­lelő környezetben és körülmények között zajlik-e. Kötve hiszem, hogy egy homályos, hulló vakolatú helyiségben elrebegett „igen" ugyanolyan szép emlék marad, mint ugyanez modern, ünnepé­lyes, hangulatos falak, bútorok között. A családban történő örömteli események megrendezését többnyire a tanácsok kebelén belül működő családi irodák végzik, melyek mindent megtesznek azért, hogy ezek az események meghitt légkörben történjenek. De hiába a legszebb beszéd, a leggyönyörűbb vers, ha vacog a násznép a rossz fűtés miatt, vagy a terem kopársága nehezedik a ke­délyekre. Felújítani egy-egy ilyen helyiséget nem olcsó dolog. Mégis megéri, érdemes áldozni rá, mert az Így nyújtott esztéti­kai örömet pénzben nem lehet kifejezni. WENTER MARIANN Az 1987. év most lezáródott nyolcadik hetét már nem télies, és még nem tavaszias időjárás jellemezte. Volt részünk ködben-esöben, a nap csak per­cekre sütött ki. A bizakodók korai tavaszt, a borúlátók várható kemény hide­get - mínusz harminc fokot! - jósoltak. Hogy kinek lesz igaza, csak a jövő dönti el. Mindenesetre két közkedvelt, népszerű utónév, a Zsuzsanna és a Julianna viselőinek nem jutott még a tavaszelő virágából, a hóvirágból. A hirtelen megenyhült időjárás jócskán okoz gondokat is. A tetemes hőmennyiség rövid idő alatt ovadt el, a közutakon vízátfolyásokat, iszaplera­kódásokat okozva. Ez alaposan lelassítja a forgalmat, hiszen néha valóságos vízfüggönnyel terítik be egymást a szembejövő autók, s a síkos sárréteg sem a gyors előrehaladást szolgálja. A vaskos hóréteget eleget szidtuk, amikor megvolt, de most, miután elol­vadt, kiderült, hogy mennyi kellemetlen dolgot fedett el. Eltakarta az utcai szemetet, a csikkeket, papírfecniket, elszórt zacskókat, s egyéb szemet sértő hulladékokat. Úgy tűnik, gondatlanságunkat, nemtörődömségünket még a hó sem hajlandó „takargatni”. Tavasz előtt Tudósításban számoltunk be róla, hogy a szekszárdi kerté­szeti ABC-ben - társaihoz hasonlóan - megnövekedett a forgalom. Ez biztató jel, úgy látszik, nemcsak az időjárás je­lezte, a gazdák is érzik már a tavaszt. Jómagam nem vagyok gyakorlott földművelő, a szőlőben, veteményesben nem túl gyakran végzett munkám inkább csak afféle kibicelésnek számíthat. Sajnos, nem örököltem azt a föld iránti olthatatlan szeretetet, amely nagyszüleimnek sajátja volt, de a friss tavaszi föld illata az évi első kapavágás emléke számomra is kedves. Hamarosan vége a „téli álom­nak”, megélénkül, hagossá válik a határ, kezdődnek a tavaszi munkák. Nagygazdaságokban, háztájikban és a kedvtelés­ből tartott „birtokokon” is. Fontos ez a munka, hiszen a jó megalapozás nélkül nincs jó termés. A tudósításokhoz mellékelt fotókat nézegetve az jutott eszembe, manapság mennyi vegyszer, - gyomirtó, permete­ző szer, műtrágya stb. - áll a kertészkedők, szőlészkedök rendelkezésére. Némelyik kacifántos nevét alig lehet kimon­dani. Ezzel szemben azt is hallottam, hogy sok országban nem veszik meg azt a gyümölcsöt, amelyet nem látogatott meg a kukac, hogy jelezze: termesztésekor nem használtak semmiféle vegyi anyagot. Mert a sokféle szer nemcsak jó ha­tással lehet a termésre. Az agyonpermetezett növények lehet hogy csak látszanak egészségesnek. Félreértés ne essék, nem akarok én a kémiai védekezés ellen beszélni. Botorság lenne, ha nem haladnánk a korral, a tudomány fejlődésével. Csupán az egészséges mértéktartásra akartam figyelmeztet­ni, amely az érték megtartásának is egyik záloga. Továbbképzés Tanácstagok, póttanácstagok és bizottsági tagok tovább­képzéséről adtunk hírt. A helyszín Bátaszék nagyközség, s a rendezvényre három alkalommal kerül sor. A program közérde­kű, a lakosság széles körét érintő jogszabályok - például adójo­gi, családjogi -, valamint egyéb aktuális helyi, és szélesebb terü­letet is átfogó témák ismertetése, megvitatása. Érdemes vigyázni az utakon, hogy elkerüljük a hasonló helyzeteket Zárszámadás Zombán Csapolják a Balatont Csapolják a Balatont - öblítik a Siót. A tó vízszintjét a tél végén megengedett maximum fölé emelte a gyors hóolvadás, ezért hétfőn megnyitják a siófoki zsilipe­ket. Az idei első apasztás során mintegy hárommillió köbméter vizet enged le a Balatonból a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság siófoki szakaszmérnöksé­ge. A Sió-csatornából az „öblítés” várha­tóan lesodorja a jeget, s rövid időre ha­józhatóvá teszi a Balaton és a Duna kö­zötti vízi utat. így hosszú veszteglés után feljuthatnak siófoki állomáshelyükre a vízügy kotró- vontató- és lakóhajói, ame­lyek az ősszel a Dunán dolgoztak, és a je- gesedés kezdetén a gemenci árvízkapu­nál rekedtek. A hosszú téli pihenő után a héten víz­re szálltak a szigetközi és a rábai halá­szok. Első zsákmányuk 10 mázsa ve­gyes hal volt, amit pénteken küldtek Győrbe. A különböző keszegféléket a Duna szigetközi és a Rába torkolati sza­kaszán fogták. Tegnap délelőtt zárszámadó közgyű­lést tartottak a Zombai Egyesült Erővel Mezőgazdasági Termelőszövetkezet­ben. A meghívott vendégeket - köztük Gyugyi Jánost, a megyei pártbizottság titkárát, Barsi Mihályt, a Teszöv titkárát, Kapinya Miklósnét, országgyűlési képvi­selőt - és a megjelent termelőszövetke­zeti tagokat Török János párttitkár kö­szöntötte, majd Marsai János elnök szá­molt be az 1986-os év célkitűzéseinek megvalósulásáról, az eredményekről és gondokról. A 340 aktív taggal dolgozó szövetkezet a múlt évben 19,4 millió forint nyereséget ért el, amelyet az elnök olyan eredmény­ként értékelt, amelyre a tagság méltán le­het büszke. A növénytermesztést az időjárás nem segítette, a fertőzések, a gyom is nagy gondokat okozott. Nagy odafigyeléssel és jelentős többletköltséggel a tervet a fő növények - kalászosok, kukorica, nap­raforgó - tekintetében sikerült teljesíteni. A másik nagy ágazat, a szőlészet, mely­ben az időjárás okozta lemaradást az egész falu összefogásával mérsékelni sikerült ugyan, de az előző évi 460 tonná­val szemben így is csak 288 tonnát sike­rült szüretelni. Az eredményes gazdálko­dáshoz nagymértékben járult hozzá a sertéságazat, melynek állománya 6365 darab körül mozgott az év folyamán. A szintén hagyományos szarvasmarha­ágazat állománya átlagosan 787 db volt. Jelentőségét elsősorban az adja, hogy folyamatos árbevételhez juttatja az üze­met az év folyamán. Beszámolója végén az elnök köszöne­tét fejezte ki a szövetkezet tagságának ál­dozatos munkájáért, valamint a megyei, városi és állami szervek vezetőinek ja­vaslataikért és támogatásukért. A közgyűlésen 6-an Kiváló kitüntetést vehettek át.- ri -

Next

/
Thumbnails
Contents