Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-20 / 43. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. MA OLVASÓ1987. február 20. PÉNTEK SZOLGÁLAT XXXVII. évfolyam, (5.-6. oldal) 43. szám ÁRA: 1,80 Ft í 1 A szocializmus valósága fejlődése Magyarországon Országos elméleti tanácskozás A szocializmus fejlődésének időszerű hazai kérdéseiről kezdődött országos elméleti tanácskozás csütörtökön Szegeden, a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Központjának kongresszusi termében. Az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Osztálya, valamint az MSZMP Csong- rád Megyei Bizottsága által szervezett háromnapos konferencián társadalmi, politikai, szellemi életünk jeles képviselői, a téma szakavatott tudósai, párttisztségviselők, marxista oktatók, gyakorlati szakemberek vesznek részt. Szabó Sándor, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője mondott megnyitót. Ezt követően Berecz János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg bevezető előadását „A szocializmus valósága és fejlődése Magyarországon” címmel. ] A tanácskozás célját megjelölve, időszerűségét indokolva a Központi Bizottság titkára emlékeztetett a társadalomtudományok művelőinek a párt XIII. kongresszusán is megfogalmazott teendőire: sokrétűen és mélyebben kell elemezni társadalmi viszonyainkat, előbbre kell lépni a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak marxista-leninista elméleti általánosításában. A magyar társadalom - hangoztatta - fontos változások korát éli, s változások láthatók a szocialista világrendszer számos országában. Számunkra különösen fontos a Szovjetunióban megkezdődött átalakulás; országainkban a problémák jellege és a megújulás útjának keresése sok hasonló vonást mutat. Valóságunk és fejlődésünk reális bemutatásával sokat tehetünk azért, hogy itthon és külföldön az emberek számára meggyőző legyen a szocializmus magyarországi fejlődésének útja és értelme. A mai magyar valóságot sokféle erő és hatás formálta, nemzedékek hosszú sorának munkája, törekvése, harca testesül meg benne - hangsúlyozta Berecz János, majd - sorra véve az elmúlt négy évtized történelmi eredményeit, elvitathatatlan vívmányait - kijelentette: olyan alap ez, amelyre építkezni lehet a jövőben is. Mai valóságunk a szocialista forradalom győzelmének, a szocializmus építésének eredményeként formálódott. Az építmény nyilvánvalóan nincs még kész, a magyar társadalom alapvető jelentőségű problémáiból több is megoldásra vár. Sok olyan jelenség és tendencia van, ami nehezíti életünket és fejlődésünket.- Az utóbbi időben gyakran esik szó - joggal - gazdaságunk problémáiról, a jövedelemtermelő képesség, a műszaki színvonal, az egyensúly, a szerkezetváltás kérdéseiről, s ezekkel összefüggésben az életszínvonal, a jövedelempolitika területén jelentkező problémákról. Mindez azonban nem csökkenti eddigi fejlődésünk értékét, nem vonja kétségbe munkánk értelmét. Mindezt együtt kell értékelnünk.- A szocialista építés mindig történelmileg konkrét feltételek között történik, a szocialista elvek megvalósítása felé csak az adott nemzeti valóság talaján lehet haladni. Ezért a tapasztalatért súlyos árat fizettünk, s így nincs jogunk elfelejteni! Az MSZMP három évtizeddel ezelőtt levonta azt a következtetést, hogy a szocializmust a nemzetközi tapasztalatokat számon tartva, a konkrét történelmi feltételeket mindig mérlegelve, a magyar valóság talaján kell építeni. Számos fontos politikai döntés tanúsítja ennek a felismerésnek az érvényesítését, s - az egyes döntéseken túl - ez a szellem hatja át pártunk fő politikai irányvonalát. Teendőink nemzetközi hátterét is felvázolta Berecz János, majd hangsúlyozta: - A szocializmus történelmileg nézve fiatal társadalom, amelynek lényege még nem tudott kibontakozni a maga teljességében. Tudjuk: még hosszú út áll a szocializmus előtt, hogy a maga teljességében megmutassa, amit nyújtani képes az embernek, s az élet minden területén bizonyítsa fölényét a kapitalizmussal szemben. A szocialista országoknak kemény próbákat kellett kiállniok, s a szocialista világrendszernek most egy újabb, nagy történelmi kihívással kell szembenéznie. A tudományos-műszaki fejlődés új minőséget ért el, ami óriási hatással van a világgazdasági viszonyok alakulására és társadalmi következményeikre. Ennek előnyeit egyelőre nagyobbrészt a legfejlettebb tőkés országok használják ki, bár számos területen a szocialista országok is értek el korszakos eredményeket.- Kétségtelen, a hetvenes évek második felében és a nyolcvanas évek elején a (Folytatás a 2. oldalon.) Budapestre látogat Milanko Renovica Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Milanko Renovica, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének elnöke pártküldöttség élén a közeli napokban hivatalos baráti látogatást tesz hazánkban. Lázár György befejezte olaszországi látogatását Lázár György, a Minisztertanács elnöke olaszországi látogatásának utolsó napján, csütörtöKön a Vatikánba látogatott, ahol fogadta őt II. János Pál pápa. A találkozót követően a magyar miniszter- elnök Velencébe indult, ahol Veneto tartomány tanácsának elnöke volt a vendéglátója. Kora délelőtt a magyar kormányfő Róma város polgármesterénél, Nicola Sig- norellónál tett látogatást a Capitoliumon. A polgármester a rövid ünnepségen mondott beszédében méltatta a Budapest és Róma közötti kapcsolatokat, megjegyezve, hogy sok a közös történelmi és kulturális elem a két város múltjában. Lázár György válaszában kifejezte meggyőződését, hogy a két főváros közötti kapcsolatok is hozzájárulnak az olasz-magyar együttműködés további elmélyítéséhez. A Vatikánba, a Szent Péter téren levő bronzkapuhoz tíz órakor érkezett a vendégek gépkocsisora. Lázár György és felesége, valamint kíséretének tagjai először megtekintették a Sala Reggiát és a Sixtusi kápolnát, majd a Szent Péter-szé- kesegyházban hosszabban időztek Michelangelo szobra, a Pieta előtt. Ezt követően a magyar kápolnát tekintették meg. Innen mentek át a pápai palotába, amely előtt, a San Damaso udvarban, a svájci gárda díszegysége sorakozott fel a magyar miniszterelnök tiszteletére. A katolikus egyház feje pontban tizenegy órakor fogadta a Minisztertanács elnökét a könyvtárszobában, amely a külföldi államférfiakkal folytatott találkozók színhelye. A félórás megbeszélésen időszerű nemzetközi kérdésekről, a magyar állam és a katolikus egyház viszonyáról, valamint a Magyar Népköztársaság és a Vatikán kapcsolatairól folytattak eszmecserét. Egyetértettek abban, hogy ezek a kontaktusok rendezettek, azok megőrzésére, továbbépítésére kell a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetni. A magánkihallgatást követően bemutatták a pápának Lázár György feleségét és kíséretének tagjait. Ezután a magyar miniszterelnök Casa- roli bíborossal, államtitkárral találkozott. Az eszmecsere során felidézték a Magyar Népköztársaság és a Vatikán közötti negyedszázados kapcsolat fejlődésének egyes állomásait, hangoztatták, hogy a továbbiakban is szükség van a különböző világnézetű emberek közötti párbeszéd folytatására. Megállapították, hogy ennek jó példája volt a Budapesten nemrégiben tartott marxista-katolikus dialógus. Az egyházi államban lezajlott programok befejeztével pontban egy órakor emelkedett a levegőbe a magyar kormányfő különgépe, hogy rövid repülés után Velencébe érkezzen. A római ciam- pinói repülőtéren Lázár Györgyöt vendéglátója, Bettino Craxi olasz kormányfő búcsúztatta. A magyar kormányfő velencei látogatásával befejezte olaszországi programját és az esti órákban kíséretével együtt hazautazott. „Sorsdöntő politikai szakaszba érkeztünk” Megyénkbe látogatott Hámori Csaba Tegnap, a délutáni órákban Szek- szárdra látogatott Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, akit a megyei pártbizottság székházában Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke és Kiss Magdolna, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkára fogadott. Hámori Csaba vendéglátói kíséretében a vb-terembe ment, ahol megyénk több politikai vezetőjének - köztük Pónya Józsefnek, a Központi Bizottság tagjának, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatójának - és a KISZ megyebizottsága tagjainak társaságában tájékoztatókat hallgatott meg megyénk életéről. Elsőként Péter Szigfrid adott tájékoztatót, mégpedig két kérdéskörbe csoportosítva mondandóját: Tolna megye lakosságának hangulatát, majd a megye gazdasági helyzetét taglalta. Elmondta, hogy az itt élő emberek hangulata jórészt megegyezik az ország lakosságáéval, majd kitért azokra a hangulati elemekre, melyek sajátos helyzetünkből adódnak. A lényegében kiegyensúlyozott politikai Hámori Csaba köszönti a vendéglátókat hangulat a XIII. pártkongresszust követő egyértelműen bizakodó légköre a fiatal családalapítók, a pályakezdők és a nyugdíjasok körében érthető módon veszített erejéből. Egyebek között ezért is igen fontos a Központi Bizottság tavaly novemberi határozatának kritikus szellemében elemezni a hibákat, s meghatározni a tennivalókat, s mint az első titkár hangsúlyozta: nem a felülről várás és a felfelé mutogatás jegyében. A következőkben a pártalapszervezetekben most folyó beszámoló taggyűlések eddigi tapasztalatait elemezte. Szólt arról is, hogy megyénk lakói miként vélekednek a Szovjetunióban végbemenő változásokról. A második témakörben gazdasági életünk jellemzőit és a terveket ecsetelte, majd rámutatott, hogy pillanatnyilag úgy tűnik, az 1987-es esztendő indulása jó, az ipari üzemek és a szövetkezetek egyaránt a népgazdasági terv figyelembe vételével határozták meg feladataikat. A következőkben Kiss Magdolna tájékoztatója hangzott el, melyet a „Jó-e itt fiatalnak lenni?” kérdésre adott válaszai, az ifjúság életének, terveinek és feladatainak reális elemzése határoztak meg. Először ismertette a megyében élő fiatalok, majd a KISZ-tagok számát, szólt a demográfiai hullámról, ennek kapcsán az iskolák, a kollégiumok bővítéséről és a diákétkeztetésről. Kiemelten beszélt a hiányosságokról, mint például az oktatás technikai felszereltsége, a sportolási és a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges lehetőségekről, pontosabban azok Kiss Magdolna tájékoztatóját tartja fehér foltjairól. Ezután a dolgozó fiatalok lehetőségeiről számolt be; s megjegyezte, hogy sajnos, a legtöbb helyen a pályakezdőkön csak az értelmiségi fiatalokat értik, tehát velük foglalkoznak elsősorban, a szak- és betanított munkásokról, illetve a segédmunkás fiatalokról kevés szó esik, útjukat nem kísérik kellően figyelemmel. A következőkben a fiatalok lakáshoz jutási esélyeit és a támogatási formákat sorolta, majd részletesen és mindenre kiterjedően számolt be az ifjúságmozgalmi munkáról. Végezetül azon területek közül villantott fel néhányat, amelyeken igen jó eredményeket értek el eddig is, s amelyeket megyénk fiataljai lelkesen vállalnak fel. Ilyen a sport, a turisztika és az egészséges életmódra nevelés, a hagyományőrzés, valamint a békemunka. Hámori Csaba igen hasznosnak ítélte meg a tájékoztatókat, s mint mondta, sok olyan kérdésre kapott választ, mely nagyon érdekelte. Ennek ellenére számos kérdést tett fel a vendéglátóknak. Közülük néhány: a novemberi párthatározat feldolgozása mennyire rutinszerű, illetve az „ország számára sorsdöntő politikai szakaszba érkeztünk”, s ez az az időszak, amikor kinek-kinek saját „portáján” kell gyakorolnia az önkritikát, s meghatározni a lépésváltásra vonatkozó terveket, módszereket. A KISZ KB első titkára érdeklődött a „Jövőnk a tét” akció fogadtatásáról, majd azokról az elképzelésekről érdeklődött, melyek az ifjúsági ügyek intézését illetik. Kérdezett a nemzetiségi fiatalok mozgalmi munkájáról, a pedagógusok megnyeréséről, illetve az iskolai KISZ-munkáról, majd a szakszervezetek ifjúsági tagozatairól. A kérdéseket kimerítő válaszok követték, s kötetlen beszélgetéssel ért véget az esti órákig tartó tanácskozás.- hm - gk-
