Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-20 / 43. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. MA OLVASÓ­1987. február 20. PÉNTEK SZOLGÁLAT XXXVII. évfolyam, (5.-6. oldal) 43. szám ÁRA: 1,80 Ft í 1 A szocializmus valósága fejlődése Magyarországon Országos elméleti tanácskozás A szocializmus fejlődésének időszerű hazai kérdéseiről kezdődött országos elméleti tanácskozás csütörtökön Szegeden, a Magyar Tudományos Akadé­mia Biológiai Központjának kongresszusi termében. Az MSZMP Központi Bizottságának Agitációs és Propaganda Osztálya, valamint az MSZMP Csong- rád Megyei Bizottsága által szervezett háromnapos konferencián társadalmi, politikai, szellemi életünk jeles képviselői, a téma szakavatott tudósai, párttiszt­ségviselők, marxista oktatók, gyakorlati szakemberek vesznek részt. Szabó Sándor, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője mondott megnyitót. Ezt követően Berecz János, a Köz­ponti Bizottság titkára tartotta meg bevezető előadását „A szocializmus va­lósága és fejlődése Magyarországon” címmel. ] A tanácskozás célját megjelölve, idő­szerűségét indokolva a Központi Bizott­ság titkára emlékeztetett a társadalomtu­dományok művelőinek a párt XIII. kong­resszusán is megfogalmazott teendőire: sokrétűen és mélyebben kell elemezni társadalmi viszonyainkat, előbbre kell lépni a szocialista fejlődés hazai és nem­zetközi tapasztalatainak marxista-leni­nista elméleti általánosításában. A ma­gyar társadalom - hangoztatta - fontos változások korát éli, s változások láthatók a szocialista világrendszer számos or­szágában. Számunkra különösen fontos a Szovjetunióban megkezdődött átala­kulás; országainkban a problémák jelle­ge és a megújulás útjának keresése sok hasonló vonást mutat. Valóságunk és fej­lődésünk reális bemutatásával sokat te­hetünk azért, hogy itthon és külföldön az emberek számára meggyőző legyen a szocializmus magyarországi fejlődésé­nek útja és értelme. A mai magyar valóságot sokféle erő és hatás formálta, nemzedékek hosszú so­rának munkája, törekvése, harca testesül meg benne - hangsúlyozta Berecz Já­nos, majd - sorra véve az elmúlt négy év­tized történelmi eredményeit, elvitatha­tatlan vívmányait - kijelentette: olyan alap ez, amelyre építkezni lehet a jövő­ben is. Mai valóságunk a szocialista forradalom győzelmének, a szocializmus építésének eredményeként formálódott. Az építmény nyilvánvalóan nincs még kész, a magyar társadalom alapvető je­lentőségű problémáiból több is megol­dásra vár. Sok olyan jelenség és tenden­cia van, ami nehezíti életünket és fejlődé­sünket.- Az utóbbi időben gyakran esik szó - joggal - gazdaságunk problémáiról, a jö­vedelemtermelő képesség, a műszaki színvonal, az egyensúly, a szerkezetvál­tás kérdéseiről, s ezekkel összefüggés­ben az életszínvonal, a jövedelempolitika területén jelentkező problémákról. Mind­ez azonban nem csökkenti eddigi fejlő­désünk értékét, nem vonja kétségbe munkánk értelmét. Mindezt együtt kell értékelnünk.- A szocialista építés mindig történel­mileg konkrét feltételek között történik, a szocialista elvek megvalósítása felé csak az adott nemzeti valóság talaján lehet ha­ladni. Ezért a tapasztalatért súlyos árat fi­zettünk, s így nincs jogunk elfelejteni! Az MSZMP három évtizeddel ezelőtt levonta azt a következtetést, hogy a szocializ­must a nemzetközi tapasztalatokat szá­mon tartva, a konkrét történelmi feltétele­ket mindig mérlegelve, a magyar valóság talaján kell építeni. Számos fontos politi­kai döntés tanúsítja ennek a felismerés­nek az érvényesítését, s - az egyes dön­téseken túl - ez a szellem hatja át pártunk fő politikai irányvonalát. Teendőink nemzetközi hátterét is fel­vázolta Berecz János, majd hangsúlyoz­ta: - A szocializmus történelmileg nézve fiatal társadalom, amelynek lényege még nem tudott kibontakozni a maga teljessé­gében. Tudjuk: még hosszú út áll a szocializ­mus előtt, hogy a maga teljességében megmutassa, amit nyújtani képes az em­bernek, s az élet minden területén bizo­nyítsa fölényét a kapitalizmussal szem­ben. A szocialista országoknak kemény próbákat kellett kiállniok, s a szocialista világrendszernek most egy újabb, nagy történelmi kihívással kell szembenéznie. A tudományos-műszaki fejlődés új minő­séget ért el, ami óriási hatással van a vi­lággazdasági viszonyok alakulására és társadalmi következményeikre. Ennek előnyeit egyelőre nagyobbrészt a legfej­lettebb tőkés országok használják ki, bár számos területen a szocialista országok is értek el korszakos eredményeket.- Kétségtelen, a hetvenes évek máso­dik felében és a nyolcvanas évek elején a (Folytatás a 2. oldalon.) Budapestre látogat Milanko Renovica Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására Milanko Renovica, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének elnöke pártküldöttség élén a közeli napokban hivatalos baráti látoga­tást tesz hazánkban. Lázár György befejezte olaszországi látogatását Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke olaszországi látogatásának utolsó napján, csütörtöKön a Vatikánba látoga­tott, ahol fogadta őt II. János Pál pápa. A találkozót követően a magyar miniszter- elnök Velencébe indult, ahol Veneto tar­tomány tanácsának elnöke volt a ven­déglátója. Kora délelőtt a magyar kormányfő Ró­ma város polgármesterénél, Nicola Sig- norellónál tett látogatást a Capitoliumon. A polgármester a rövid ünnepségen mondott beszédében méltatta a Buda­pest és Róma közötti kapcsolatokat, megjegyezve, hogy sok a közös történel­mi és kulturális elem a két város múltjá­ban. Lázár György válaszában kifejezte meggyőződését, hogy a két főváros kö­zötti kapcsolatok is hozzájárulnak az olasz-magyar együttműködés további elmélyítéséhez. A Vatikánba, a Szent Péter téren levő bronzkapuhoz tíz órakor érkezett a ven­dégek gépkocsisora. Lázár György és felesége, valamint kíséretének tagjai elő­ször megtekintették a Sala Reggiát és a Sixtusi kápolnát, majd a Szent Péter-szé- kesegyházban hosszabban időztek Michelangelo szobra, a Pieta előtt. Ezt követően a magyar kápolnát tekintették meg. Innen mentek át a pápai palotába, amely előtt, a San Damaso udvarban, a svájci gárda díszegysége sorakozott fel a magyar miniszterelnök tiszteletére. A ka­tolikus egyház feje pontban tizenegy óra­kor fogadta a Minisztertanács elnökét a könyvtárszobában, amely a külföldi ál­lamférfiakkal folytatott találkozók színhe­lye. A félórás megbeszélésen időszerű nemzetközi kérdésekről, a magyar állam és a katolikus egyház viszonyáról, vala­mint a Magyar Népköztársaság és a Vati­kán kapcsolatairól folytattak eszmecse­rét. Egyetértettek abban, hogy ezek a kontaktusok rendezettek, azok megőrzé­sére, továbbépítésére kell a jövőben na­gyobb hangsúlyt fektetni. A magánkihallgatást követően bemu­tatták a pápának Lázár György feleségét és kíséretének tagjait. Ezután a magyar miniszterelnök Casa- roli bíborossal, államtitkárral találkozott. Az eszmecsere során felidézték a Ma­gyar Népköztársaság és a Vatikán közöt­ti negyedszázados kapcsolat fejlődésé­nek egyes állomásait, hangoztatták, hogy a továbbiakban is szükség van a különböző világnézetű emberek közötti párbeszéd folytatására. Megállapították, hogy ennek jó példája volt a Budapesten nemrégiben tartott marxista-katolikus dialógus. Az egyházi államban lezajlott progra­mok befejeztével pontban egy órakor emelkedett a levegőbe a magyar kor­mányfő különgépe, hogy rövid repülés után Velencébe érkezzen. A római ciam- pinói repülőtéren Lázár Györgyöt ven­déglátója, Bettino Craxi olasz kormányfő búcsúztatta. A magyar kormányfő velencei látoga­tásával befejezte olaszországi program­ját és az esti órákban kíséretével együtt hazautazott. „Sorsdöntő politikai szakaszba érkeztünk” Megyénkbe látogatott Hámori Csaba Tegnap, a délutáni órákban Szek- szárdra látogatott Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, akit a megyei pártbizottság székházában Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára, Császár József, a megyei ta­nács elnöke és Kiss Magdolna, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának első titkára fogadott. Hámori Csaba vendéglátói kí­séretében a vb-terembe ment, ahol me­gyénk több politikai vezetőjének - köztük Pónya Józsefnek, a Központi Bizottság tagjának, a Paksi Atomerőmű Vállalat ve­zérigazgatójának - és a KISZ megyebi­zottsága tagjainak társaságában tájé­koztatókat hallgatott meg megyénk éle­téről. Elsőként Péter Szigfrid adott tájékozta­tót, mégpedig két kérdéskörbe csopor­tosítva mondandóját: Tolna megye la­kosságának hangulatát, majd a megye gazdasági helyzetét taglalta. Elmondta, hogy az itt élő emberek hangulata jórészt megegyezik az ország lakosságáéval, majd kitért azokra a hangulati elemekre, melyek sajátos helyzetünkből adódnak. A lényegében kiegyensúlyozott politikai Hámori Csaba köszönti a vendéglátókat hangulat a XIII. pártkongresszust követő egyértelműen bizakodó légköre a fiatal családalapítók, a pályakezdők és a nyugdíjasok körében érthető módon ve­szített erejéből. Egyebek között ezért is igen fontos a Központi Bizottság tavaly novemberi határozatának kritikus szelle­mében elemezni a hibákat, s meghatá­rozni a tennivalókat, s mint az első titkár hangsúlyozta: nem a felülről várás és a felfelé mutogatás jegyében. A követke­zőkben a pártalapszervezetekben most folyó beszámoló taggyűlések eddigi ta­pasztalatait elemezte. Szólt arról is, hogy megyénk lakói miként vélekednek a Szovjetunióban végbemenő változások­ról. A második témakörben gazdasági éle­tünk jellemzőit és a terveket ecsetelte, majd rámutatott, hogy pillanatnyilag úgy tűnik, az 1987-es esztendő indulása jó, az ipari üzemek és a szövetkezetek egyaránt a népgazdasági terv figyelem­be vételével határozták meg feladataikat. A következőkben Kiss Magdolna tájé­koztatója hangzott el, melyet a „Jó-e itt fiatalnak lenni?” kérdésre adott válaszai, az ifjúság életének, terveinek és felada­tainak reális elemzése határoztak meg. Először ismertette a megyében élő fiata­lok, majd a KISZ-tagok számát, szólt a demográfiai hullámról, ennek kapcsán az iskolák, a kollégiumok bővítéséről és a diákétkeztetésről. Kiemelten beszélt a hiányosságokról, mint például az oktatás technikai felszereltsége, a sportolási és a szabadidő hasznos eltöltéséhez szüksé­ges lehetőségekről, pontosabban azok Kiss Magdolna tájékoztatóját tartja fehér foltjairól. Ezután a dolgozó fiatalok lehetőségeiről számolt be; s megjegyez­te, hogy sajnos, a legtöbb helyen a pálya­kezdőkön csak az értelmiségi fiatalokat értik, tehát velük foglalkoznak elsősor­ban, a szak- és betanított munkásokról, illetve a segédmunkás fiatalokról kevés szó esik, útjukat nem kísérik kellően fi­gyelemmel. A következőkben a fiatalok lakáshoz jutási esélyeit és a támogatási formákat sorolta, majd részletesen és mindenre kiterjedően számolt be az ifjú­ságmozgalmi munkáról. Végezetül azon területek közül villantott fel néhányat, amelyeken igen jó eredményeket értek el eddig is, s amelyeket megyénk fiataljai lelkesen vállalnak fel. Ilyen a sport, a tu­risztika és az egészséges életmódra ne­velés, a hagyományőrzés, valamint a bé­kemunka. Hámori Csaba igen hasznosnak ítélte meg a tájékoztatókat, s mint mondta, sok olyan kérdésre kapott választ, mely na­gyon érdekelte. Ennek ellenére számos kérdést tett fel a vendéglátóknak. Közü­lük néhány: a novemberi párthatározat feldolgozása mennyire rutinszerű, illetve az „ország számára sorsdöntő politikai szakaszba érkeztünk”, s ez az az idő­szak, amikor kinek-kinek saját „portáján” kell gyakorolnia az önkritikát, s meghatá­rozni a lépésváltásra vonatkozó terveket, módszereket. A KISZ KB első titkára érdeklődött a „Jövőnk a tét” akció fogadtatásáról, majd azokról az elképzelésekről érdeklődött, melyek az ifjúsági ügyek intézését illetik. Kérdezett a nemzetiségi fiatalok mozgal­mi munkájáról, a pedagógusok megnye­réséről, illetve az iskolai KISZ-munkáról, majd a szakszervezetek ifjúsági tagoza­tairól. A kérdéseket kimerítő válaszok követ­ték, s kötetlen beszélgetéssel ért véget az esti órákig tartó tanácskozás.- hm - gk-

Next

/
Thumbnails
Contents