Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-18 / 41. szám
4^PÜJSÄG 1987. február 18. Várvédők elrejtett „kincse” az ozorai várkastélyban?-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- . SZOMSZÉDOLÁS s.___________________:___________________________________________________________ _________________________________> Im már hetedik éve - 1981 óta - folyik az ozorai várkastély, Zsigmond király firenzei származású „pénzügyminisztere” és eredményes hadvezére, Filippo Scolari egykori családi rezidenciájának - módszeres régészeti kutatása. Bár az ásatások és falvizsgálatok - helybéli nyugdíjasok és környékbeli diákok közreműködésével - elsősorban a nyári hónapokban zajlanak, időnként télen is adódnak feladatok a régészek számára. Az Országos Műemléki Felügyelőség építőbrigádja ugyanis ekkor sem függeszti fel a hatalmas épület helyreállítási munkáit, csupán a hidegtől jobban védett helyre vonul. így kezdte meg ebben az évben a nagy, dongaboltozatos, középkori borospince felesleges betöltésének kihordását. Mivel eközben különböző elszíneződések mutatkoztak a sárga homokban, az ilyen munkákban már sok évtizedes tapasztalattal rendelkező brigádvezető, Schmidt Antal értesítette Tamásiban Gere László régészt, a kutatást irányító munkacsoport tagját. A fiatal szakember a helyszínre sietve azonnal hozzálátott a terület feltárásához. A rendelkezésére bocsátott munkásokkal török kori kerek gödrök sorát bontotta ki, melyekből változatos cserépedényekés különösen értékes gótikus és reneszánsz kőfaragványok kerültek elő. A legváratlanabb lelet azonban az egyik gödör aljának pontosabb meghatározása, a különböző rétegek pontos megfigyelésére kialakított úgynevezett tanúfal tisztítása során jelentkezett; a régész ásója nyomán a lámpák fényében ezüstpénzek tömege csillant meg. Az ilyen „kinccsel” életében először találkozó szakember azután aprólékos munkával kiderítette, hogy egy bőrszíjjal átkötött szövetzacskóban elrejtett több ezer darab - mintegy tíz kilogramm összsúlyú - XVI. századi dénárra, garasra és tallérra bukkant. Első megállapításai szerint mindezt még a török gödör kialakítását megelőzően ásták el. Bebizonyította, hogy bár további pénzérmék előkerülésére nincs remény, a betöltési-lerakódá- si rétegek további elemzése még fontos tudományos eredményeket hozhat. Az oxidálódott, földdel keveredett, sokszor egymáshoz ragadt ezüstpénzek pontosabb meghatározása restaurálás nélkül természetesen nem volt lehetséges, az azonban már az első, alaposabb szemrevételezés során is feltűnt, hogy az érmék elsősorban az 1530-40-es évekből valók, sőt, nem későbbiek 1544-nél. Ezt erősítette meg néhány nap múlva az éremtan szakértője, V. Székely György régész, a kecskeméti Katona József Múzeum tudományos munkatársa is, aki meghatározás és tudományos feldolgozás céljából átvette az értékes leletet. Gyakorlott szemével Velencétől a német fejedelemségeken át Törökországig fél 'JEÚrőpa pénzeit fedezte fel az előzetesen nagyjából ötezer darabra becsült 9j,’kincsben”. A beható tudományos vizsgálatok lezártáig természetesen elhamarkodott dolog volna bármilyen következtetés levonása. így várnunk kell az otyan kérdések felvetésével, hogy milyen érték került a földbe, mennyi volt a korabeli vásárlóértéke, mennyire volt tipikus „nemzetközi” összetétele - nem is szólva a történészt-régészt ugyan kevéssé érdeklő problémáról, hogy mekkora mai értéke. Egy sejtésünket azonban még akkor sem haszontalan megfogalmazni, ha azt a további vizsgálatok esetleg meg is cáfolják. Ozora, a kényelmes lakóhelynek s nem katonai erősségnek épült kastély 1537-től a Mohács körüli idők híres- hirhedt főurának, Török Bálintnak a birtokában volt. Ostrommal vette el előző urától, ami nem lehetett nehéz feladata, hisz tornyai-falai alkalmatlanok voltak az ágyúk elleni védelemre. Ez lett a veszte később, 1543 után, amikor a hódító török hozzálátott a Balatontól délre eső vidék módszeres birtokbavételéhez. Török Bálint ugyan ekkor már a szultán kényszerű vendégségét élvezte Isztambulban, emberei azonban továbbra is igyekeztek mindent megtenni birtokai védelmére. 1544 tavaszán érkezett először a budai pasa Ozora alá. Ostromágyúi már nagyrészt ledöntötték külső falait, amikor fel kellett hagynia a vár elfoglalásának tervével. A várúr egyik tiszttartója ugyanis az ekkor már a törököt uraló Fehérvárra támadt, hogy Ozorát felmentse. Ez a manőver azonban csak egyszer sikerült. A gyenge erősség nem kerülhette el sorsát, 1545 közepén már török kézen látjuk. Istvánffy Miklós krónikája szerint az újabb török támadás hírére magyar védői meg sem kísérelték az ellenállást - kiürítették a bizonyára már nagyrészt romokban álló, egykor fényes várkastélyt. Anélkül, hogy a híres és általában igen megbízható történetíró állítását kétségbevonnánk, az elrejtett pénzek eddig kibontakozó időrendje alapján mégis arra gondolhatunk, hogy lehetett valamilyen ellenállás a második alkalommal is. Ha valóban nincs közöttük 1544 után vert érem, nehezen vethető el az a gondolat, hogy a „kincs" elrejtőjét ne a vár valamelyik védőjében, Török Bálint egyik, ismeretlen beosztású emberében keressük. Nem kizárt természetesen az sem, hogy az elrejtés az egy évvel korábbi ostrommal hozható kapcsolatba. Az azonban szinte bizonyos, hogy egy kilátástalan helyzetben lévő elkeseredett akciójáról lehetett szó. Jogosan vagy jogtalanul bírt értékeit azzal a szándékkal áshatta el a vár pincéjében, hogy a helyzet jobbra- fordulásával visszatér érte. Erre azonban - mint szerte az országban, annyiszor a török hódoltság 150 éve alatt - nem került sor. Lehetséges, hogy még az ostromot sem élte túl. Feltevésünk valószínűsítését vagy elvetését a további tudományos kutatástól remélhetjük, mint ahogy a várkastély történetének sok más kérdőjele is csak a régészeti vizsgálatok folytatásától remélhet feloldást. A néhány napja előkerült pénzlelet azonban nem csupán nagy történeti, pénzforgalmi, kereskedelmi összefüggésekre, hanem egyéni sorsokra, tragédiákra is utalhat. Jelentősége nem annyira mennyiségében vagy nemesfémértékében rejlik, hanem főleg abban, hogy a szakember által, szakszerűen feltárt „kincsleletek” országosan is alacsony számát gyarapítja, s így fontos tudományos következtetések levonására ad lehetséget. Hisz pénzt, edényt, falat bárki ki tud ásni - de nem mindegy, hogy hogyan. A szakszerűtlenül, megfelelő fényképes-rajzos dokumentáció nélkül „előkerült” pénz csak egyszerű ezüst - jobb esetben éremgyűjtőknek érték. A szakszerű feltárás azonban számos, történeti ismereteinket gyarapító megfigyelést és megállapítást eredményezhet s így növeli közös értékeink számát. Az ozorai pénzlelet - tudományos feldolgozás után - a Tolna Megyei Múzeumigazgatóság gyűjteményébe kerül, s a simontornyai várban rendezett, az eddigi ozorai kutatások eredményeit bemutató kiállításon láthatják majd az érdeklődők. FELD ISTVÁN régész Fotó: HACK RÓBERT Dunántúlt naDlo A jól csengő BB rövidítés most nem a szépséget, hanem a hasznosságot idézi: a Bólyi és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát együttműködésre lépett a baromfikeltetés területén. Mindkét mező- gazdasági nagyüzem eredményességét alapvetően meghatározza a baromfiágazat - az aláírt együttműködési program ennek javítását célozta meg. A megállapodás értelmében a bólyi kombinát a broyler-programban Tetra- szülőpárokat fog alkalmazni, s így partnereit a közös baromfiintegráció keretében e fajtájú naposcsibékkel látja el. A „tetrásítás” azzal a különleges előnnyel is jár, hogy megvalósítható a magas szintű állategészségügy: a Bábolnától kapott Tetraszülő-párok ugyanis mikroplazma- mentesek - a bábolnai színvonalnak megfelelő tartási rendszer így Bólyban, illetve a partnergazdaságokban is megvalósítható. A megállapodás a kölcsönös előnyökön alapszik - a bólyi többlettermék ugyanis a bábolnaiak marketingkörébe kerül, azaz a bólyi árufelesleget Bábolna értékesíti. Ugyanakkor, ha netán Bóly nem tudná elegendő naposcsibével ellátni partnergazdaságait, úgy Bábolna ad megfelelő mennyiséget. E kettős értékesítéssel áthidalhatók a baromfiágazatban tapasztalható, viszonylag gyors lefolyású piaci változások okozta nehézségek: javul a termelési biztonság. Az együttműködés kiterjed arra is, hogy Bóly átveszi a baromfiprogram számítógépes vezérlési eljárását - a bólyi szakemberek jelenleg ezt tanulmányozzák Bábolnán, s hozzák majd magukkal a vezérléshez szükséges szoftvert, ismereteket. A megállapodás teljesüléséről jövő időben szóltunk, ugyanis a Tetra-szülő- párokra való átállás a jelenlegi állomány lecserélődési ütemével tart lépést: 1988 végére fog befejeződni a százhúszezer szülőpár betelepítése. Az áttérés azonban már megkezdődött: a bári keltető jelenleg szabad kapacitásán már a Tetra- csirkék előállítása történik. A Bóly-Bábolna megállapodás kitér a takarmánygazdálkodási együttműködésre is, valamint arra, hogy a bólyiak a bábolnai tapasztalatok felhasználásával bekapcsolódnak a „nagyüzemi” kártevőirtásba. A két kombinát további együttműködésre is törekszik: most folynak a tárgyalások arról, hogy Bábolna miként kapcsolódjék a bólyi szójaprogramhoz. Somogyi Néplap Ezekben a hetekben, a tervezés, a szerződéskötések idején megyeszerte több jele tapsztalható annak, hogy a kapcsolatok szélesítésével, újszerű együttműködéssel a nagyüzemek is, a húskombinát is a korábbinál hatékonyabban igyekszik segíteni a Ijáztáji, kisüzemi sertéstenyésztést, -tartást. Megnőtt az érdeklődés, az országban hartai módszerként ismert gyakorlat iránt. Ennek az a lényege, hogy kisüzemekben folyik a tenyésztő munka, a nagyüzemekben a hizlalás. Ilyen rekonstrukciót terveznek IharosberényA régi idők hangulatát idéző omnibuszt készítenek ezekben a napokban a füzesgyarmati Univerzál Ipari Szövetkezet faipari részlegében. A 24 személy szállítására alkalmas lóvontatású járművet a Szegedi Közlekedési Vállalat rendelte meg a szövetkezettől; városnéző utakra indulhatnak majd rajta Szegeden az érben, Nagyatádon. A háztáji sertés- tenyésztés támogatása nem újkeletű a megyében. A húsipari vállalatok önállósodása azonban mintha új lendületet adott volna ennek a folyamatnak. Több a kezdeményezés, több nagyüzemben számolnak az együttműködés szélesedésével, és jutnak is konkrét megállapodásra a húskombináttal. Érthetően, hiszen megyénkben kiemelt szerepet játszanak a kistermelők a feldolgozóipar alapanyag-ellátásában. Az első lépés ehhez, hogy az ipari igényeknek megfelelő, ellenőrzött állományból származó tenyészkocákat alkalmazzanak a kisgazdaságokban. Emellett harmadik éve folyik, az országban először itt kezdeményezett, nagy értékű tenyészsüldő kihelyezése is. A több éves törekvés eredménye már mérhető: a piaci igényeknek jobban megfelelő, jobb minőségű húst adó hízósertések kerülnek ki a kistermelőktől. Az eddigi gyakorlat szerint a kisgazdaságok számára a tenyészalapanyagot az erre kijelölt nagyüzemek állították elő. Figyelemre méltó az a tény is, hogy az OTP megyei igazgatósága százötven- ezer forintig hitelt nyújt a kistermelőknek istálló építésére, felújítására, korszerűsítésre. A húskombináttal kötött szerződés alapján ennek a hitelnek a kamatterheit öt évre a feldolgozó vállalja magára. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Szabadegyházi alapanyagból a Győri Szeszipari Vállalat központi győri gyárában a napokban egy különleges gyógyszeradalék, a cilodextrin gyártását kezdték meg. Ilyen anyagot eddig csak Japánban állítottak elő. A régi falak között a huszadik század végének megfelelő technikát, feldolgozó apparátust teremtettek meg egy év alatt. Horváth Csaba, a vállalat központi gyárának vezetője mondja:- Különleges anyag gyártását kezdtük meg, kukoricából készült keményítőből. Az alapanyagot Szabadegyházáról kapjuk. A cilodextrint jelenleg a gyógyszer- ipar használja fel. Alkalmazásával nagyhatású gyógyszerek gyorsabban, avagy jobb hatás miatt lassabban szívódnak fel, azaz bomlanak el a szervezetben. Úgy, ahogyan az orvos véleménye szerint a beteg gyógyítása megkívánja. Ismert, hogy a gyomorba kerülő gyógyszerek, hatóanyagának egy része nem szívódik fel, nem kerül be véráramlásba, hanem kiürül a szervezetből. A hatás ezáltal kisebb, vagy a megfelelő hatás kedvéért nagyobb mennyiségű gyógyszert kell fogyasztani, ami jobban igénybeveszi a szervezetet, s a gyógyítást is drágítja. Az új adalék alkalmazásával ezt a gyógyászat ki tudja küszöbölni. Tulajdonképpen ez adta az ötletet, hogy a Budapesti Chi- noin Gyár kutatásaira támaszkodva, elkezdtük ennek a nagyhatású anyagnak a gyártását. A fehér színű édeskés ízű, kristályos porból az első szállítmányt - 685 kilót - a minap szállították el a fővárosi gyógyszergyárba. A gyár kutatórészlegének vezetője, dr. Szejtl László szorgalmazta a nagyhatású anyag hazai gyártásának deklődök. A Békés megyei Füzesgyarmat az egyetlen hely Magyarországon, ahol hagyományos lóvontatású járművek készítésével foglalkoznak, s nem is akármilyen színvonalon, hiszen többek között - itt készültek a világhírű magyar fogathajtók kocsijai, és a szövetkezet dolgozóinak hozzáértését dicséri a buOmnibusz Füzesgyarmatról megkezdését. A kiváló tudós évekig fáradozott e hatóanyag hazai gyártásának megvalósításán, amihez segítséget nyújtott a Magyar Tudományos Akadémia is. Időközben vállalkozót kerestek, s így találtak a Győri Szeszipari Vállalatra. A vállalat igazgatója, dr. Négyessy László elmondta, hogy az új szer gyártásával meglévő termékszerkezetüket kívánják bővíteni. Ebben nagyszerű partnerre találtak a Chinoin Gyárban. Már az idén 50 millió forint értékű gyártást terveznek. Ha Japánban fantáziát találnak ebben az anyagban, akkor a magyarországi gyártás is csak sikert, hasznot hozhat. A hazai felhasználás mellett exportra is lehet gondolni, akár már rövid távon is. PETŐFI NÉPE A fiatal vezetők közé tartozik Biliczki István, a Balaton Cipőkészítő Szövetkezet orgoványi részlegének vezetője, hiszen nem régen múlt harmincéves. Szakmai és szervezői hozzáértését bizonyítja, hogy rábízták ennek az üzemnek az irányítását, amely évente mintegy 400 ezer pár női lábbeli alkatrészeit készíti el. E mennyiségnek több mint 95 százalékát exportálják.- Az elmúlt évben - mondta - 370 ezer pár női cipő és csizma valamennyi alkotóelemének előállítása volt a feladat, Ezt a tervet 20 ezerrel önként felemeltük, amelyből sajnos, 8 ezret már nem tudtunk elkészíteni. A múlt évi teljesítményünk ily módon 12 ezer párral volt több az előírásnál, s 97 százalékát exportálták. Az áru nagyobb része, mintegy 88 százaléka a szocialista országokba 12 százaléka pedig az Amerikai Egyesült Államokba, a Német Szövetségi Köztársaságba és Ausztriába került. Nem kis dolog ez, hiszen a jelentős mennyiségű női lábbelit 142, főként orgoványi asszony és lány készíti. S az ez évi terv is imponáló, már csak azért is, mert a szövetkezet 4 millió forintos költséggel új üzemházat épít. Ez újabb negyven munkahelyet jelent a község számára, s késztermékeket állítanak majd elő.- Erre az évre 430 ezer pár női cipő alkatrészeinek előállítása szerepel a tervünkben. ennek 97,5 százalékát szeretnénk exportminőségben elkészíteni, annak ellenére, hogy gépparkunk szövetkezeti viszonylatban megfelelő, új gépeket vásárolunk, amelyek termelékenyebbek, s jobb minőségű munkát tudnak végezni. A szövetkezet orgoványi telepén az átlagkereset - teljesítménybérben dolgoznak - meghaldja a 4700 forintot. A túlórázás sem ritka náluk. Jelenleg indiai vevőnek készítenek 16 ezer pár szandált és zárt félcipőt, különböző színekben, hatvanpáros szériákban. Ezt csehszlovák, illetve NDK megrendelés követi.- Minden piacon ott kell lennünk, ha élni akarunk. A hivatalos, jó minőségű cipőt, szandált, csizmát mindenütt keresik. A versenyképességet tartanunk kell, mert célunk a tőkés export növelése. Ehhez azonban az eddigieknél is jobban kell dolgoznunk, alkalmazkodnunk szükséges a megrendelő olyankor lehetetlennek tűnő kívánságaihoz - mondja az orgoványi cipőkészítő üzem vezetője. dapesti Közelekedési és a parádi kocsi- múzumban látható több jármű is. A füzesgyarmati kocsik kőris-, bükk- és fenyőfából, vésett, csapolt kötésekkel, kézi kovácsolású vasalással készülnek. Egy-egy fogat tökéletes elkészítéséhez tudni kell több kézműves szakma - kerékgyártó, kovács, bognár, asztalos, lakatos - régi mesterfogásait is. Természetesen ennek megfelelő a kocsik ára: a tavaly készített tíz darab jármű - eszterházi és cseklési hintó, társas vadászkocsi - több mint kétmillió forint bevételt hozott a szövetkezetnek. Ebben az évben külföldön is bemutatkoznak a füzesgyarmati kocsikészítők: a Német Szövetségi Köztársaságban lesz kiállításuk. Dénárok, garasok, tallérok
