Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

4^PÜJSÄG 1987. február 18. Várvédők elrejtett „kincse” az ozorai várkastélyban?-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- . SZOMSZÉDOLÁS s.___________________:___________________________________________________________ _________________________________> Im már hetedik éve - 1981 óta - fo­lyik az ozorai várkastély, Zsigmond király firenzei származású „pénz­ügyminisztere” és eredményes hadvezére, Filippo Scolari egykori családi rezidenciájának - módsze­res régészeti kutatása. Bár az ása­tások és falvizsgálatok - helybéli nyugdíjasok és környékbeli diákok közreműködésével - elsősorban a nyári hónapokban zajlanak, időn­ként télen is adódnak feladatok a régészek számára. Az Országos Műemléki Felügyelőség építőbri­gádja ugyanis ekkor sem függeszti fel a hatalmas épület helyreállítási munkáit, csupán a hidegtől jobban védett helyre vonul. így kezdte meg ebben az évben a nagy, dongaboltozatos, középkori bo­rospince felesleges betöltésének kihor­dását. Mivel eközben különböző elszíne­ződések mutatkoztak a sárga homok­ban, az ilyen munkákban már sok évtize­des tapasztalattal rendelkező brigádve­zető, Schmidt Antal értesítette Tamási­ban Gere László régészt, a kutatást irá­nyító munkacsoport tagját. A fiatal szak­ember a helyszínre sietve azonnal hoz­zálátott a terület feltárásához. A rendel­kezésére bocsátott munkásokkal török kori kerek gödrök sorát bontotta ki, me­lyekből változatos cserépedényekés kü­lönösen értékes gótikus és reneszánsz kőfaragványok kerültek elő. A legváratla­nabb lelet azonban az egyik gödör aljá­nak pontosabb meghatározása, a külön­böző rétegek pontos megfigyelésére ki­alakított úgynevezett tanúfal tisztítása so­rán jelentkezett; a régész ásója nyomán a lámpák fényében ezüstpénzek tömege csillant meg. Az ilyen „kinccsel” életében először ta­lálkozó szakember azután aprólékos munkával kiderítette, hogy egy bőrszíjjal átkötött szövetzacskóban elrejtett több ezer darab - mintegy tíz kilogramm össz­súlyú - XVI. századi dénárra, garasra és tallérra bukkant. Első megállapításai sze­rint mindezt még a török gödör kialakítá­sát megelőzően ásták el. Bebizonyította, hogy bár további pénzérmék előkerülé­sére nincs remény, a betöltési-lerakódá- si rétegek további elemzése még fontos tudományos eredményeket hozhat. Az oxidálódott, földdel keveredett, sokszor egymáshoz ragadt ezüstpénzek pontosabb meghatározása restaurálás nélkül természetesen nem volt lehetsé­ges, az azonban már az első, alaposabb szemrevételezés során is feltűnt, hogy az érmék elsősorban az 1530-40-es évek­ből valók, sőt, nem későbbiek 1544-nél. Ezt erősítette meg néhány nap múlva az éremtan szakértője, V. Székely György régész, a kecskeméti Katona József Mú­zeum tudományos munkatársa is, aki meghatározás és tudományos feldolgo­zás céljából átvette az értékes leletet. Gyakorlott szemével Velencétől a német fejedelemségeken át Törökországig fél 'JEÚrőpa pénzeit fedezte fel az előzete­sen nagyjából ötezer darabra becsült 9j,’kincsben”. A beható tudományos vizs­gálatok lezártáig természetesen elha­markodott dolog volna bármilyen követ­keztetés levonása. így várnunk kell az otyan kérdések felvetésével, hogy milyen érték került a földbe, mennyi volt a kora­beli vásárlóértéke, mennyire volt tipikus „nemzetközi” összetétele - nem is szólva a történészt-régészt ugyan kevéssé ér­deklő problémáról, hogy mekkora mai értéke. Egy sejtésünket azonban még akkor sem haszontalan megfogalmazni, ha azt a további vizsgálatok esetleg meg is cáfolják. Ozora, a kényelmes lakóhely­nek s nem katonai erősségnek épült kas­tély 1537-től a Mohács körüli idők híres- hirhedt főurának, Török Bálintnak a birto­kában volt. Ostrommal vette el előző urá­tól, ami nem lehetett nehéz feladata, hisz tornyai-falai alkalmatlanok voltak az ágyúk elleni védelemre. Ez lett a veszte később, 1543 után, amikor a hódító török hozzálátott a Balatontól délre eső vidék módszeres birtokbavételéhez. Török Bá­lint ugyan ekkor már a szultán kényszerű vendégségét élvezte Isztambulban, em­berei azonban továbbra is igyekeztek mindent megtenni birtokai védelmére. 1544 tavaszán érkezett először a budai pasa Ozora alá. Ostromágyúi már nagy­részt ledöntötték külső falait, amikor fel kellett hagynia a vár elfoglalásának ter­vével. A várúr egyik tiszttartója ugyanis az ekkor már a törököt uraló Fehérvárra tá­madt, hogy Ozorát felmentse. Ez a manő­ver azonban csak egyszer sikerült. A gyenge erősség nem kerülhette el sor­sát, 1545 közepén már török kézen lát­juk. Istvánffy Miklós krónikája szerint az újabb török támadás hírére magyar védői meg sem kísérelték az ellenállást - kiürí­tették a bizonyára már nagyrészt romok­ban álló, egykor fényes várkastélyt. Anél­kül, hogy a híres és általában igen meg­bízható történetíró állítását kétségbevon­nánk, az elrejtett pénzek eddig kibonta­kozó időrendje alapján mégis arra gon­dolhatunk, hogy lehetett valamilyen el­lenállás a második alkalommal is. Ha va­lóban nincs közöttük 1544 után vert érem, nehezen vethető el az a gondolat, hogy a „kincs" elrejtőjét ne a vár valame­lyik védőjében, Török Bálint egyik, isme­retlen beosztású emberében keressük. Nem kizárt természetesen az sem, hogy az elrejtés az egy évvel korábbi ost­rommal hozható kapcsolatba. Az azon­ban szinte bizonyos, hogy egy kilátásta­lan helyzetben lévő elkeseredett akciójá­ról lehetett szó. Jogosan vagy jogtalanul bírt értékeit azzal a szándékkal áshatta el a vár pincéjében, hogy a helyzet jobbra- fordulásával visszatér érte. Erre azonban - mint szerte az országban, annyiszor a török hódoltság 150 éve alatt - nem ke­rült sor. Lehetséges, hogy még az ostro­mot sem élte túl. Feltevésünk valószínű­sítését vagy elvetését a további tudo­mányos kutatástól remélhetjük, mint ahogy a várkastély történetének sok más kérdőjele is csak a régészeti vizsgálatok folytatásától remélhet feloldást. A néhány napja előkerült pénzlelet azonban nem csupán nagy történeti, pénzforgalmi, ke­reskedelmi összefüggésekre, hanem egyéni sorsokra, tragédiákra is utalhat. Jelentősége nem annyira mennyiségé­ben vagy nemesfémértékében rejlik, ha­nem főleg abban, hogy a szakember ál­tal, szakszerűen feltárt „kincsleletek” or­szágosan is alacsony számát gyarapítja, s így fontos tudományos következteté­sek levonására ad lehetséget. Hisz pénzt, edényt, falat bárki ki tud ásni - de nem mindegy, hogy hogyan. A szakszerűtle­nül, megfelelő fényképes-rajzos doku­mentáció nélkül „előkerült” pénz csak egyszerű ezüst - jobb esetben érem­gyűjtőknek érték. A szakszerű feltárás azonban számos, történeti ismereteinket gyarapító megfigyelést és megállapítást eredményezhet s így növeli közös érté­keink számát. Az ozorai pénzlelet - tudományos fel­dolgozás után - a Tolna Megyei Múze­umigazgatóság gyűjteményébe kerül, s a simontornyai várban rendezett, az eddigi ozorai kutatások eredményeit bemutató kiállításon láthatják majd az érdeklődők. FELD ISTVÁN régész Fotó: HACK RÓBERT Dunántúlt naDlo A jól csengő BB rövidítés most nem a szépséget, hanem a hasznosságot idézi: a Bólyi és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát együttműködésre lépett a ba­romfikeltetés területén. Mindkét mező- gazdasági nagyüzem eredményességét alapvetően meghatározza a baromfiága­zat - az aláírt együttműködési program ennek javítását célozta meg. A megállapodás értelmében a bólyi kombinát a broyler-programban Tetra- szülőpárokat fog alkalmazni, s így part­nereit a közös baromfiintegráció kereté­ben e fajtájú naposcsibékkel látja el. A „tetrásítás” azzal a különleges előnnyel is jár, hogy megvalósítható a magas szin­tű állategészségügy: a Bábolnától kapott Tetraszülő-párok ugyanis mikroplazma- mentesek - a bábolnai színvonalnak megfelelő tartási rendszer így Bólyban, illetve a partnergazdaságokban is meg­valósítható. A megállapodás a kölcsönös előnyö­kön alapszik - a bólyi többlettermék ugyanis a bábolnaiak marketingkörébe kerül, azaz a bólyi árufelesleget Bábolna értékesíti. Ugyanakkor, ha netán Bóly nem tudná elegendő naposcsibével el­látni partnergazdaságait, úgy Bábolna ad megfelelő mennyiséget. E kettős érté­kesítéssel áthidalhatók a baromfiágazat­ban tapasztalható, viszonylag gyors lefo­lyású piaci változások okozta nehézsé­gek: javul a termelési biztonság. Az együttműködés kiterjed arra is, hogy Bóly átveszi a baromfiprogram szá­mítógépes vezérlési eljárását - a bólyi szakemberek jelenleg ezt tanulmányoz­zák Bábolnán, s hozzák majd magukkal a vezérléshez szükséges szoftvert, ismere­teket. A megállapodás teljesüléséről jövő időben szóltunk, ugyanis a Tetra-szülő- párokra való átállás a jelenlegi állomány lecserélődési ütemével tart lépést: 1988 végére fog befejeződni a százhúszezer szülőpár betelepítése. Az áttérés azon­ban már megkezdődött: a bári keltető je­lenleg szabad kapacitásán már a Tetra- csirkék előállítása történik. A Bóly-Bábolna megállapodás kitér a takarmánygazdálkodási együttműkö­désre is, valamint arra, hogy a bólyiak a bábolnai tapasztalatok felhasználásával bekapcsolódnak a „nagyüzemi” kárte­vőirtásba. A két kombinát további együtt­működésre is törekszik: most folynak a tárgyalások arról, hogy Bábolna miként kapcsolódjék a bólyi szójaprogramhoz. Somogyi Néplap Ezekben a hetekben, a tervezés, a szerződéskötések idején megyeszerte több jele tapsztalható annak, hogy a kap­csolatok szélesítésével, újszerű együtt­működéssel a nagyüzemek is, a hús­kombinát is a korábbinál hatékonyabban igyekszik segíteni a Ijáztáji, kisüzemi ser­téstenyésztést, -tartást. Megnőtt az érdeklődés, az országban hartai módszerként ismert gyakorlat iránt. Ennek az a lényege, hogy kisüze­mekben folyik a tenyésztő munka, a nagyüzemekben a hizlalás. Ilyen re­konstrukciót terveznek Iharosberény­A régi idők hangulatát idéző omnibuszt készítenek ezekben a napokban a füzes­gyarmati Univerzál Ipari Szövetkezet fa­ipari részlegében. A 24 személy szállítá­sára alkalmas lóvontatású járművet a Szegedi Közlekedési Vállalat rendelte meg a szövetkezettől; városnéző utakra indulhatnak majd rajta Szegeden az ér­ben, Nagyatádon. A háztáji sertés- tenyésztés támogatása nem újkeletű a megyében. A húsipari vállalatok önálló­sodása azonban mintha új lendületet adott volna ennek a folyamatnak. Több a kezdeményezés, több nagyüzemben számolnak az együttműködés szélese­désével, és jutnak is konkrét megállapo­dásra a húskombináttal. Érthetően, hi­szen megyénkben kiemelt szerepet ját­szanak a kistermelők a feldolgozóipar alapanyag-ellátásában. Az első lépés ehhez, hogy az ipari igé­nyeknek megfelelő, ellenőrzött állo­mányból származó tenyészkocákat al­kalmazzanak a kisgazdaságokban. Emellett harmadik éve folyik, az ország­ban először itt kezdeményezett, nagy ér­tékű tenyészsüldő kihelyezése is. A több éves törekvés eredménye már mérhető: a piaci igényeknek jobban megfelelő, jobb minőségű húst adó hízósertések kerülnek ki a kistermelőktől. Az eddigi gyakorlat szerint a kisgazda­ságok számára a tenyészalapanyagot az erre kijelölt nagyüzemek állították elő. Figyelemre méltó az a tény is, hogy az OTP megyei igazgatósága százötven- ezer forintig hitelt nyújt a kistermelőknek istálló építésére, felújítására, korszerűsí­tésre. A húskombináttal kötött szerződés alapján ennek a hitelnek a kamatterheit öt évre a feldolgozó vállalja magára. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Szabadegyházi alapanyagból a Győri Szeszipari Vállalat központi győri gyárá­ban a napokban egy különleges gyógy­szeradalék, a cilodextrin gyártását kezd­ték meg. Ilyen anyagot eddig csak Ja­pánban állítottak elő. A régi falak között a huszadik század végének megfelelő technikát, feldolgozó apparátust terem­tettek meg egy év alatt. Horváth Csaba, a vállalat központi gyárának vezetője mondja:- Különleges anyag gyártását kezdtük meg, kukoricából készült keményítőből. Az alapanyagot Szabadegyházáról kap­juk. A cilodextrint jelenleg a gyógyszer- ipar használja fel. Alkalmazásával nagy­hatású gyógyszerek gyorsabban, avagy jobb hatás miatt lassabban szívódnak fel, azaz bomlanak el a szervezetben. Úgy, ahogyan az orvos véleménye sze­rint a beteg gyógyítása megkívánja. Is­mert, hogy a gyomorba kerülő gyógysze­rek, hatóanyagának egy része nem szí­vódik fel, nem kerül be véráramlásba, ha­nem kiürül a szervezetből. A hatás ezáltal kisebb, vagy a megfelelő hatás kedvéért nagyobb mennyiségű gyógyszert kell fo­gyasztani, ami jobban igénybeveszi a szervezetet, s a gyógyítást is drágítja. Az új adalék alkalmazásával ezt a gyógyá­szat ki tudja küszöbölni. Tulajdonképpen ez adta az ötletet, hogy a Budapesti Chi- noin Gyár kutatásaira támaszkodva, el­kezdtük ennek a nagyhatású anyagnak a gyártását. A fehér színű édeskés ízű, kristályos porból az első szállítmányt - 685 kilót - a minap szállították el a fővárosi gyógy­szergyárba. A gyár kutatórészlegének vezetője, dr. Szejtl László szorgalmazta a nagyhatású anyag hazai gyártásának deklődök. A Békés megyei Füzesgyar­mat az egyetlen hely Magyarországon, ahol hagyományos lóvontatású jármű­vek készítésével foglalkoznak, s nem is akármilyen színvonalon, hiszen többek között - itt készültek a világhírű magyar fogathajtók kocsijai, és a szövetkezet dolgozóinak hozzáértését dicséri a bu­Omnibusz Füzesgyarmatról megkezdését. A kiváló tudós évekig fára­dozott e hatóanyag hazai gyártásának megvalósításán, amihez segítséget nyúj­tott a Magyar Tudományos Akadémia is. Időközben vállalkozót kerestek, s így ta­láltak a Győri Szeszipari Vállalatra. A vál­lalat igazgatója, dr. Négyessy László el­mondta, hogy az új szer gyártásával meglévő termékszerkezetüket kívánják bővíteni. Ebben nagyszerű partnerre találtak a Chinoin Gyárban. Már az idén 50 millió forint értékű gyár­tást terveznek. Ha Japánban fantáziát ta­lálnak ebben az anyagban, akkor a ma­gyarországi gyártás is csak sikert, hasz­not hozhat. A hazai felhasználás mellett exportra is lehet gondolni, akár már rövid távon is. PETŐFI NÉPE A fiatal vezetők közé tartozik Biliczki István, a Balaton Cipőkészítő Szövetke­zet orgoványi részlegének vezetője, hi­szen nem régen múlt harmincéves. Szakmai és szervezői hozzáértését bizo­nyítja, hogy rábízták ennek az üzemnek az irányítását, amely évente mintegy 400 ezer pár női lábbeli alkatrészeit készíti el. E mennyiségnek több mint 95 százalékát exportálják.- Az elmúlt évben - mondta - 370 ezer pár női cipő és csizma valamennyi alko­tóelemének előállítása volt a feladat, Ezt a tervet 20 ezerrel önként felemeltük, amelyből sajnos, 8 ezret már nem tud­tunk elkészíteni. A múlt évi teljesítményünk ily módon 12 ezer párral volt több az előírásnál, s 97 százalékát exportálták. Az áru nagyobb része, mintegy 88 százaléka a szocialista országokba 12 százaléka pedig az Ame­rikai Egyesült Államokba, a Német Szö­vetségi Köztársaságba és Ausztriába ke­rült. Nem kis dolog ez, hiszen a jelentős mennyiségű női lábbelit 142, főként or­goványi asszony és lány készíti. S az ez évi terv is imponáló, már csak azért is, mert a szövetkezet 4 millió forintos költ­séggel új üzemházat épít. Ez újabb negyven munkahelyet jelent a község számára, s késztermékeket állí­tanak majd elő.- Erre az évre 430 ezer pár női cipő al­katrészeinek előállítása szerepel a ter­vünkben. ennek 97,5 százalékát szeret­nénk exportminőségben elkészíteni, an­nak ellenére, hogy gépparkunk szövet­kezeti viszonylatban megfelelő, új gépe­ket vásárolunk, amelyek termelékenyeb­bek, s jobb minőségű munkát tudnak vé­gezni. A szövetkezet orgoványi telepén az át­lagkereset - teljesítménybérben dolgoz­nak - meghaldja a 4700 forintot. A túlórá­zás sem ritka náluk. Jelenleg indiai vevőnek készítenek 16 ezer pár szandált és zárt félcipőt, külön­böző színekben, hatvanpáros szériák­ban. Ezt csehszlovák, illetve NDK meg­rendelés követi.- Minden piacon ott kell lennünk, ha élni akarunk. A hivatalos, jó minőségű ci­pőt, szandált, csizmát mindenütt keresik. A versenyképességet tartanunk kell, mert célunk a tőkés export növelése. Eh­hez azonban az eddigieknél is jobban kell dolgoznunk, alkalmazkodnunk szük­séges a megrendelő olyankor lehetetlen­nek tűnő kívánságaihoz - mondja az orgoványi cipőkészítő üzem vezetője. dapesti Közelekedési és a parádi kocsi- múzumban látható több jármű is. A füzesgyarmati kocsik kőris-, bükk- és fenyőfából, vésett, csapolt kötésekkel, kézi kovácsolású vasalással készülnek. Egy-egy fogat tökéletes elkészítéséhez tudni kell több kézműves szakma - ke­rékgyártó, kovács, bognár, asztalos, la­katos - régi mesterfogásait is. Természe­tesen ennek megfelelő a kocsik ára: a ta­valy készített tíz darab jármű - eszterházi és cseklési hintó, társas vadászkocsi - több mint kétmillió forint bevételt hozott a szövetkezetnek. Ebben az évben külföl­dön is bemutatkoznak a füzesgyarmati kocsikészítők: a Német Szövetségi Köz­társaságban lesz kiállításuk. Dénárok, garasok, tallérok

Next

/
Thumbnails
Contents