Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-18 / 41. szám
1987. február 18. IvÉPÜJSÁG 3 Állampolgár és a hivatalok 5. A hivatali eljárás megindítása A Iciil0nhn7n batbsa9°k’atanácsoktöbbszázféle Ügyben tesznek W intézkedést, és adnak ki határozatot. A sokféleségben is közös azonban a séma, azonos a „forgatókönyv”. Néhány eset kivételével ugyanis mindig az államigazgatási eljárás általános szabályait kell követni. Közülük most azokkal ismerkedünk meg, melyek nekünk, ügyfeleknek az eljárások megindításához biztos fogódzót adnak. Az első kérdés, hogy engedély, jóváhagyás, felmentés, nyilvántartásba vétel iránt melyik szervhez kell fordulnunk. Ügyünk jellegéből ugyan következtethetünk, hogy építésügyi, gyám, szociális, egészségügyi, kereskedelmi, vagy egyéb igazgatási feladatokat ellátó hivatallal lesz-e dolgunk. Az azonban, hogy a sok helyen - szinte minden városban, községben - működő hivatalok közül konkrétan hol intézik az ügyet, a szabályok alapján állapítható meg. Az illetékesség főbb rendező elveiben könnyen eligazodhatunk. Ha engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyről van szó - például magánkereskedelmi vagy kisipari engedélyt kérnek -, az a szakigazgatási, tanácsi szerv illetékes az eljárásra, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják, vagy gyakorolni kívánják. Ingatlanra (földre, házra, lakásra, más helyiségre) vonatkozó ügyben mindig az ingatlan fekvése szerint illetékes hatóságok (tanácsok, földhivatal) járnak el. Végül, ha nem engedélyhez, bejelentéshez kötött tevékenységet, és nem ingatlant érintő ügyről van szó, az illetékességet az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakhelye (székhelye, telephelye) határozza meg. Az állampolgárok dolgát kívánja könnyíteni a törvénynek az a szabálya, hogy az államigazgatási hatóságokra tartozó ügyekben, az eljárás megindítására irányuló kérelem az állandó lakhely szerinti tanácsnál is előterjeszthető, függetlenül az ügyintézés helyétől. Községek esetében fordul elő, hogy bizonyos ügyekben a döntést nem helyben hozzák, nem a helyi tanács szakigazgatási szerve folytatja le az eljárást, hanem a városi tanács, illetve több községi tanács által közösen létrehozott igazgatási társulás. Ilyen esetben azonban esetleg utazni kell. Nyugodtan fordulhatnak kérelemmel a községi tanácshoz is, ahonnan az ügyet az illetékes szervhez továbbítják. Természetes dolog, hogy saját ügyét ki-ki maga szereti intézni. Különösen így van a személyes vonatkozású, bizalmas jellegű ügyek esetében, amit másokkal nem szívesen beszélünk meg. Van azonban jó néhány olyan elintéznivaló, amikor nem feltétlenül szükséges ájelenlétünk, helyettünk és nevünkben megbízott is eljárhat. Mindig az elintézendő ügy természetétől függ, hogy milyen képviseletre van mód. Beadvány benyújtásával, irat bemutatásával, engedély átvételével családtag, szomszédunk, vagy más ismerősünk is megbízható. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hivatalhoz személyesen vagy képviselőnk útján előterjesztett kérelmünk elindítja az államigazgatási, hatósági eljárást, ami a másik oldalról az eljáró, ügyintéző szervre határidőben való intézkedési, döntési kötelezettséget ró. benyújtásával - egészen pontosan a kérelem eljáró szervnél történő nyilvántartásba vétellel - ugyanis elkezdődik az ügyintézési határidő. A törvény előírja, hogy az ügyben döntő érdemi határozatot 30 napon belül kell meghozni. Amennyiben ez valamilyen méltányolható okból akadályba ütközik, egy esetben 30 nappal meghosszabbítható a határozat kiadására rendelkezésre álló időtartam. Erről a kérelem előterjesztőjét értesíteni kell. Az elintézési határidő persze értelemszerűen meghosszabbodik azzal az idővel, amit a kérelem kiegészítésére vagy újabb adatok közlése végett az eljáró szerv szab meg a kérelmezőnek. Ma már egyébként általános gyakorlat, hogy főként a tanácsok, de más hivatalok is, az ügyek nagyobb hányadát 30 napnál sokkal rövidebb idő alatt - azonnal, 3-8-15 nap alatt - elintézik. A rövidített ügyintézési határidő betartása nem az ügyintézők belátásán múlik, hanem számukra ez helyben megállapított kötelező szabály. Dr. BÁLINT TIBOR Következik: A hivatali ügymenet sűrűjében A kérelem Farmercipók Hajdúböszörményből Öt modell sikeres próbaeladása után a mintaválasztékot 10-re bővítve, új termékcsalád - farmer lábbelik - gyártását kezdték meg a hajdúböszörményi Hajdúsági Cipőipari Szövetkezetben. A folyamatos munkát biztosító berendezések, szerszámok megvételére mintegy félmillió forintot költött a szövetkezet. Az új termékekben a divat, a gazdaságosság és a szakmai lelemény ölt formát, ugyanis alapanyagként használt, koptatott farmernadrágokat használnak fel. Szalmacellulózgyári rekonstrukció Befejezés előtt áll a dunaújvárosi szal- macellulózgyár rekonstrukciója, mellyel termelési kapacitását évi 20 ezer tonnáról 30 ezer tonnára növelik. Több részleg - így a fehérítő és a kiszerelő üzem - már próbaüzemelésnél tart, egyelőre facellulóz alapanyagot kapnak, de rövidesen rátérnek a szalma feldolgozására. Agyárral szorosan együttműködő „Szal- maceir ipari szalmatermelő gazdasági társaság négy megye 36 mezőgazdasági üzemének területén 48 ezer tonna bálázott szalmát tárol. A kazlak minőségromlás nélkül vészelték át a rendkívüli téli időjárást, s ez a mennyiség az új szalmáig biztonsággal elegendő a gyár megnövekedett kapacitásának ellátására. Gondosan megszervezték a szalmának a gyárba juttatását is. Tizenkét teherautó - rakodógépekkel ösz- szehangolva - menetrendszerűen szállítja majd be 100 kilométeres körzetből a napi 200 tonna alapanyagot. Melioráció a Sárközben Ésszerűbb gazdálkodás a termőfölddel A Szekszárd-Paksi Vízitársulat gépei teraszírozzák a hegyoldalt a Várdomb feletti területen A termelési célkitűzések az ezredfordulóra csaknem minden termékből nagymérvű termésnövekedést irányoznak elő. A mennyiségi növeléssel egyidejűleg el kell érni a termékek minőségének javítását, a hozam és a ráfordítás arányának kedvezőbb alakulását. Mindezek mellett fontos teendő a termelésbiztonság megteremtése, melynek alapja a jó termőhelyi adottság. Homok, erózió, belvíz Az ország mezőgazdasági művelés alatt álló területének közel kétharmadán korlátozza valamilyen kedvezőtlen jelenség a termelésfejlesztést: sok helyütt belvizes a terület, erodált, laza szerkezetű, homokos a talaj, és savanyú talajon sem várható jó termésátlag. A melioráció az a művelet, amely következtében jó termőhelyi adottságokat nyerhetünk. Jelentős lépés volt a térségi komplex melioráció bevezetése, amely több üzemre, nagyobb területre kiterjedő összehangolt területátalakítást jelent. Az egy hektárra jutó meliorációs költségek a végzett munka nagyságától függően ötezer forinttól akár 37 ezer forintig terjednek. Mindez csupán egyszeri költség, - amelyet a MÉM és az OVH jelentős pénzeszközzel támogat -, a megtérülési ideje hattól tizenkét évig terjed, s a számítások szerint az egy hektárra jutó tiszta jövedelem átlagosan 49 százalékkal nő a rendezett területeken a legfontosabb szántóföldi növényeket vizsgálva. Nem kis eredmény az sem, hogy a meliorált területeken jelentősen megnő a műtrágyázás hatása, optimális időben végezhetők a művelési és betakarítási feladatok. Ma Magyarországon tizenkét térségben végeznek meliorációs munkákat, ezek egyike a megyénkben a Sárköz térségében valósul meg. Szőlő a teraszokon A legjelentősebb, és legnagyobb meliorációs beruházás megyénkben a több mint 2000 hektáros szőlőtelepítési program végrehajtását segítette, elsősorban a történelmi borvidéken. A komplex víz- és talajvédelmen kívül egyúttal a Sárköz-térség külső vízgyűjtőjének a rendezése is megtörtént. Ezenkívül üzemi vízrendezést is elvégeztek a szakcsi, a teveli, valamint a szekszárdi téeszekben. A megyében a VI. ötéves ten/ folyamán összesen 325 millió forint értékű meliorációs beruházás történt a mezőgazdasági üzemekben. A VII. ötéves terv kezdetére sikerült úgy előkészíteni a Sárköz-térségi meliorációt, hogy sikerrel indult az országos pályázaton, amelyet a tárcaközi szakmai bizottsághoz kellett benyújtani. Az úgynevezett „bel- vízöblözet” igen jó termőterületeket ölel át, és egységes vízgyűjtőkhöz tartozik. A jó termőképességű talajokon azonban - mert mélyen fekszenek, és belvizesek - nem lehet megfelelő termésátlagot elérni. Jelentős tartalékterülete pedig a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátnak, s a Sárköz hat mezőgazdasági szövetkezetének. A komplex rendezés célul tűzte ki a térséghez tartozó sík és dombvidéki területeken mintegy 400 ezer hektáron a gazdálkodás feltételeinek a javítását. Hőszigetelő és hangnyelő biobeton Az eddigi igények alapján 600-800 nagyobb méretű családi ház építéséhez elegendő Durisol elnevezésű biobeton falazóblokkot gyárt és értékesít az idén a Komárom Megyei Állami Építőipari Vállalat. Ennek az új építőanyagnak az előállítására nemrég rendezkedett be Tatabányán a KOMÉPés már az ország számos településére szállított belőle. Többek között Budapesten, Győrben, Baján, Zalaegerszegen, Pakson, Nagyatádon és Bábolnán készültek családi házak a faapríték, cement, valamint speciális vegyszeradalék felhasználásával készülő Durisolból. A biobeton egyik legnagyobb előnye, hogy minden szempontból megfelel a megszigorított hőtechnikai előírásoknak. Az ebből épült lakások fűtéséhez fele annyi energia kell, mint a téglából készült otthonokéhoz. Súlya csekély, jó hangszigetelő, korhadásmentes, könnyen lehet fűrészelni, vágni, csavarozni. Emellett jóval olcsóbb, mint a többi új típusú falazóblokk. A KOMÉP új üzemében jelenleg egy műszakban készítik a Durisolt, a kereslet növekedése esetén azonban áttérnek a két műszakos termelésre. Mostanáig kizárólag családi házak építéséhez igényelték az új biobetont, újabban viszont hangnyelő anyagként is hasznosítani kívánják. A Közlekedési Minisztérium megbízásából például kísérletképpen zajvédő falrendszert alakítanak ki a Durisolból az M3-as autópálya egyik szakaszán. Meggátolhatják a hang terjedését a Durisolból emelt falakkal. Saját erő és állami támogatás A beruházás mint említettük, pénzbe kerül, ezt az összeget az üzemek saját maguk teremtik elő, de jelentős az állami támogatás is. A mértékét az egy főre jutó bruttó jövedelem hároméves átlaga alapján számítják ki, ez a Sárköz térségében 40 és 60 százalék között mozog. Az üzemek saját pénzeszközeinek előteremtése úgynevezett „kamatmentes forráskiegészítésként” a MÉM-től megelőlegezhető. Ezt a pénzt a beruházás befejezésétől számított öt éven belül kell visszatéríteni. A tanulmányterv elkészült, a Szekszárd-Paksi Vizitársulat szakembereinek munkája volt ez. Számba vették, és meghatározták a térség sík és dombvidéki területein elvégzendő munkákat. A síkvidéken elsősorban a belvizeket kell rendezni, hogy ne öntse el a víz a földeket, javítani kell a talajok vízgazdálkodását, ki kell alakítani a nagyüzemi gazdálkodás feltételeihez igazodó táblaméreteket. A dombvidéken más jellegűek a munkák, itt a lejtés határozza meg, mit is kell csinálni. A szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas, de gazdaságosan me- liorálható területeken szőlőt érdemes telepíteni, - ez a szekszárdi borvidék bővülését, korszerűsödését jelenti egyúttal. A tanulmányterv olyan kövezett vízelvezetők kiépítésére tesz javaslatot, amely ha megépül, nem viszi el a csapadék a talajt, nem erodál a lejtős terület. Csatorna, alagcső, vízgyűjtő A komplex melioráción belül korszerűsítik az úgynevezett közcélú belvízcsatornákat, - ez új belvízhálózatot eredményez. Az alagcsőhálózaton és a vízgyűjA Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat 700 millió forint hitelt kapott termék- szerkezetének korszerűsítésére, a gyártás fejlesztésére. Az erről szóló szerződést Fehér Erzsébet, a vállalat vezérigazgatója és Mohácsi László, a Magyar Hitelbank Rt vezérigazgató-helyettese kedden írta alá. A hitelből a vállalat azoknak a termékeinek az előállítását fejleszti, amelyek a hazai piacon már eddig is kelendőek voltak, de a versenyképesség javításához időközben szükségessé vált a gyártás színvonalának emelése, az elhasználódott géppark felújítása. A hitel keretében a vállalat 7 millió dollárt fordíthat új gépek beszerzésére. Korszerűsítik és bőítik az áruk csomagolásához és szállításához nélkülözhetetlen műanyag ládák és rekeszek gyártását. A tervek szerint a műanyag ládák választékát az exportáruk színvonalasabb csomagolására, a sokszor hiányzó faládák helyettesítésére alkalmas új típussal bővítik. A műanyag hordók és ballonok kínálatát pedig olyan újdonságokkal szélesítik, amelyekben vegyipari, élelmiszeripari és mezőgazda- sági termékek is szállíthatók. Többet és tőterületről lefolyó víz kerül ide. A szek- szárdi-bátai főcsatornából, - amely a vizet befogadja Bátán, a múlt század végén épült átemelő szivattyúval viszik át a vizet a Dunába. Ez a szivattyú régi, elavult, új épül helyette, olyan, amely gyorsabban képes levezetni a fölösleges vizet. Sík vidéken, dombvidéken A munkák gyorsított ütemben haladnak, Várdombon már folyik a közcélú vízrendezés, s ez év tavaszán a síkvidék komplex rendezése megtörténik. Báta- széken, a téesz őszibarackültetvényében a rekonstrukció megkezdődött, 17 hektáron rendezik itt a területet. Várdombnál a 100 hektáros dombvidéki szőlőültetvény meliorációs munkáinak a felén már túljutottak. A decsi téesz a de- csi szőlőhegyen lévő korszerűtlen szőlőültetvény felújítását megkezdte, készülnek a teraszok. Ezzel egy időben megépülnek azok a kövezett vízelvezetők, amelyeken lefolyik a teraszokról a víz. Az őcsényi téeszben 50 hektár szőlőültetvény meliorációs munkálatait kezdték meg. A munkák azzal nem érnek véget. Készülnek a kiviteli tervek, a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát földjein. Öcsény, Decs, Bátaszék és Báta térségében rendezik a területet. A kivitelező a gépekkel jól felszerelt Szekszárd-Paksi Vízitársulat, - esetenként segít a Tamási Vízitársulat is. Ebben az évben a tervek szerint folytatják, illetve befejezik az ültetvénytelepítés meliorációs munkáit, területet rendeznek, alagcsöveznek a sík vidéken. Nem kis munka, amit idén, sazel- következő években a földeken elvégeznek, de így lesz több és jobb minőségű termőföld, amelyről több, és jobb minőségű termést lehet betakarítani. D. Varga M. többfélét készítenek majd a PVC vízvezetékek összeállításához szükséges idomokból. Ezzel nemcsak a növekvő hazai igények jobb kielégítésére, hanem a PVC vízvezetékek komplett rendszerekben való külföldi értékesítésére is lehetőségük nyílik. A tervek között szerepel még az eldobható élelmiszeripari csomagolóeszközök termelésének számottevő fokozása, a PVC-fóliák egyenletesen jó minőségének biztosítása, az eddigieknél anyagta- karékosabb technológiával. A termék- szerkezet átalakításához a hitelből vásárolt első berendezéseket várhatóan már a jövő év elején munkába állítják. Fejlesztik a hitelből a vezetési és információs rendszert is. A kedden aláírt szerződés az első konkrét megállapodása annak a világbanki csomagtervnek, amelynek célja a magyar műanyagfeldolgozás szerkezetének átalakítása. Az új beruházásokhoz a Hungárián kívül még további négy műanyagipari vállalatnak ad a közeljövőben a Világbank devizahitelt, amit a Magyar Hitelbank Rt egészít ki. Hitel a műanyagfeldolgozás korszerűsítéséhez
