Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-18 / 41. szám

2^ÉPÜJSÁG 1987. február 18 PANORÁMA Mihail Gorbacsov beszédének nemzetközi sajtóvisszhangja MEXIKÓVÁROS - Latin-Amerikában a szovjet fővárosban hétfőn befejeződött fórummal kapcsolatban több értékelés és kommentár jelent meg. A mexikói Unó Mas Unó keddi számában azt írja: a bé­kefórum munkája megmutatta, hogy a különböző politikai, vallási nézeteket - képviselő emberek legfőbb célja a nuk­leáris háború elkerülése. BELGRÁD - A keddi jugoszláv lapok első oldalon ismertették Mihail Gorba- csovnak, az SZKP KB főtitkárának a moszkvai fórumon elhangzott beszédét. A Borba, „Az atomháborúban nincs győztes”, a Politika, „A csapatokat ki kell vonni”, a zágrábi Vjesnik, „Az átalakítás kihívás a békés versenyre”, az újvidéki Magyar Szó, „Gorbacsov: mindenki ren­delje haza katonáit” főcímmel közölte a beszéd fő megállapításait. MADRID - A madridi El Pais keddi szá­ma úgy fogalmaz, hogy Mihail Gorbacsov a leszerelés előmozdításával az emberi jogok érvényesülését kívánja erősíteni. A Diario 16 című napilap a külföldi támasz­pontok felszámolására tett szovjet kez­deményezés fontosságát húzza alá. A spanyol konzervatív jobboldal napilapja, az ABC viszont azt fejtegeti, hogy a Nyu- gat-Európában lévő amerikai támasz­pontok leszerelése és a nukleáris fegy­verek eltávolítása esetén a Szovjetunió kerülne fölénybe. NYUGAT-BERLIN - „Gorbacsov ismét az atomfegyverek felszámolását szorgal­mazza” címmel a nyugat-berlini Der Ta­gesspiegel című lap vezető helyén, nagy terjedelemben ismerteti a szovjet vezető felszólalását. A szovjet vezető megerősí­tette a korábbi szovjet leszerelési kezde­ményezések érvényességét és egyben rámutatott, hogy a megváltozott szovjet álláspont nem a nyugati nyomás ered­ménye - emeli ki a Der Tagesspiegel. PÁRIZS - A francia sajtó részletes tu­dósításokban és kommentárokban fog­lalkozott a moszkvai fórummal, de a pol­gári lapok változatlanul tele vannak két­kedéssel, sőt szándékos bizalmatlan­sággal. A jobboldali Le Figaro azt írta, hogy Gorbacsov minden elődjével szem­ben élvezett nagy előnye, hogy „a hírköz­lő eszközök aranyművese”. A nagy látvá­nyosság azonban mit sem érne közön­ség nélkül, s a lap így azon bosszanko­dik, hogy Gorbacsov el is érte a sikert, méghozzá nyugati segédkezéssel. A Le Quotidien de Paris is a tudomány és a művészet moszkvai sztárparádéján ál- mélkodik és elismeri, hogy „a Szovjet­unió bizony változik, szó ami szó, mo­zog.” LONDON - Miközben Reagan ameri­kai elnök mindinkább elzárkózik a nyilvá­nosság elől, Mihail Gorbacsov szovjet vezető veszi át a „nagy kommunikátor" szerepét a nemzetközi politika világmé­retű színpadán - állapítja meg kedden a moszkvai békefórumról és az SZKP KB főtitkárának felszólalásáról beszámolva a Daily Mirror. A The Daily Telegraph ugyanakkor megjegyzi: „a konferencia jó néhány nyugati liberális résztvevőjének csalódást okozott, hogy a szovjet vezető, reményeikkel ellentétben, nem tett új konkrét javaslatokat a nukleáris leszere­léssel, egy újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozóval kapcsolatban. Kedve­ző fogadtatásban részesítették viszont a szovjet társadalomban végbemenő for­radalmi változásokra vonatkozó megál­lapításait”. „Aligha lehet beszédesebb jelképet találni a szovjet gazdasági és társadalmi .gyorsítás’ valóban gyors üte­mére, mint azt, hogy alig két hónappal Moszkvába való visszatérése után And­rej Szaharov lelkesen tapsolt Mihail Gor­bacsov beszédének egyes részeinek hallatán” - írja a The Times moszkvai tu­dósítója. RIGA - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a Lett Köztársaság fővárosába, Rigába érkezett. Látogatása első prog­ramjaként virágokat helyezett el Lenin ri­gai emlékművénél, valamint a Vörös Lett Lövészek emlékművénél. BUDAPEST - Az ez évi hitelfelvételi feladatok részeként a Magyar Nemzeti Bank képviselői kedden, Budapesten 200 millió dollár összegű hitelfelvételről írtak alá megállapodást amerikai, japán és nyugat-európai bankokból álló bank­csoporttal. A hitelt - amelyet a Chemical Bank, New York és a Bank of Tokio szer­vezett - nyolc év alatt kell visszafizetni, kamata pedig 0,25 százalékkal haladja meg a londoni bankközi kamatlábat. ATHÉN - Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a görög kormány meghívására kedden hivatalos látoga­tásra Athénbe érkezett, ahol a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejleszté­séről folytat tárgyalásokat a görög kor­mány, valamint a gazdasági és üzleti élet vezetőivel. WASHINGTON - Shultz külügymi­niszterrel kezdte meg kedden washing­toni tárgyalásait Samir izraeli kormányfő. A miniszterelnököt, aki ebben a minősé­gében beiktatása óta először jár az Egye­sült Államokban, ma fogadja Reagan el­nök. » Lemondott a nicaraguai kontrák politi­kai szervezete, az úgynevezett Egyesült Nicaraguai Ellenzék vezetésében betöl­tött tisztéről Adolfo Calero, a „Nicaraguai Demokratikus Erő” nevű ellenforradalmi csoport vezetője. Ennek élén Somoza nemzeti gárdájának egykori ezredese, Enrique Bermuder áll. Ezt a csoportot ér­te eddig a legtöbb bírálat terrorista mód­szerei, kegyetlenkedései miatt. Az Atlanti-óceántól az Uraiig Hagyományos fegyverek - új megközelítés Az Európa pusztulásáról szóló tudo­mányos-fantasztikus regényekben épp­úgy, mint a NATO „tudományos” háborús forgatókönyveiben kedvelt nyitólépés a szovjet páncélos hadosztályok meglepe­tésszerű támadása a Nyugat gyenge pontjai, főként az NSZK északi része el­len. Mivel a NATO hagyományos erői - e forgatókönyv állítása szerint - nem tud­nának ellenállni ennek a rohamnak, a NATO harcászati, majd hadászati nuk­leáris fegyverek bevetésére „kénysze­rül”. Ezzel Európa nemcsak csatatérré, hanem órák alatt hatalmas temetővé és romhalmazzá válik. A hátborzongató eseménysor tenden­ciózusan és a katonapolitikai célok szempontjából erősen manipuláltan tá­lalja az erőviszonyokat. Abból indul ki, hogy a Szovjetunió, a Varsói Szerződés nyomasztó fölényben van a hadseregek létszáma és a hagyományos fegyverzet terén, ami csak atomcsapással ellensú­lyozható. Ez a feltételezés eddig két alap­vető következtetést - és intézkedésrend­szert - vont maga után. Az egyik az, hogy a NATO erőltetett ütemben fejleszti hagyományos fegyver­zetét. Erre vonatkozóan az észak-atlanti tömb stratégái 1978-ban hosszú távú programot hagytak jóvá, és az időará­nyosan meg is valósul: folyamatosan korszerűsítik a tankokat, helikoptereket, vadászbombázókat. Mindezek eredmé­nyeként a NATO olyan nagyszabású fej­lesztést hajtott végre, hogy ma már egyes hagyományos fegyverzetek pusztító ere­je szinte felér az atomfegyverekével. Olyan nagy távolságban lévő objektu­mok megsemmisítése is lehetővél vált hagyományos fegyverzettel, amelyeket korábban atomcsapással véltek harc- il­letve működésképtelenné tenni. A másik következtetés a NATO részé­ről az elmondottakkal összefüggésben az volt, hogy az immár 14 éve lényegé­ben egy helyben topogó bécsi közép­európai haderőcsökkentési tárgyaláso­kon minden lehetséges módon hátráltat­ták a munkát. Utalhatunk a terméketlen létszámvitára, az „aránytalanságok” ál­landó hangoztatására, ami lényegében a Varsói Szerződés fölényének bizony- gatása volt. Ebből következőleg szerin­tük a szocialista országoknak nagyobb létszám- és fegyverzetcsökkentést kell(ene) végrehajtaniuk, mint a NATO- nak. Mihail Gorbacsov tavaly berlini javasla­tai, valamint a VSZ-tagországok vezetőinek 1986 júniusi budapesti felhívása nagysza­bású csökkentést szorgalmazott a szem­ben álló felek részéről. Emlékezetes, hogy a Budapesti Felhívás javasolta: a szemben álló katonai-politikai szövetségek már az első egy-két évben kölcsönösen 100-150 ezer fővel csökkentsék fegyveres erőiket, a haditechnika megfelelő csökkentésével egyetemben. A továbbiakban - a 90-es évek elejére - a csökkentés mindkét fél ré- széröf elérné a fél-félmilliót. Egyidejűleg a harcászati csapásmérő légierő, illetve a harci rakéták számának jelentős csökken­tését is javasolta a dokumentum. Mindeze­ket az intézkedéseket a szocialista orszá­gok elképzelése szerint megbízható és ha­tékony ellenőrzés mellett kellene megvaló­sítania mind nemzeti eszközök, mind pedig nemzetközi ellenőrzési eljárások alkalma­zásával, beleértve a helyszíni felügyeletet is. Ezáltal lényegesen csökkenne a várat­lan támadás veszélye, mérséklődne a ka­tonai szembenállás Európában, növeked­nék kontinensünkön a biztonság és a biza­lom. Időhúzó taktikát alkalmaz azonban a NATO a maratoni bécsi fegyverzetcsök­kentési fórumon és a Budapesti Felhívás kezelésében is. Tavaly decemberi brüsz- szeli deklarációjában ugyan kifejezésre juttatta a NATO a javaslatok megvitatásá­ra vonatkozó készségét, ám jelezte: a meglévő „aránytalanságok” megszünte­téséről akar tárgyalni. Ezen a Varsói Szerződés állítólagos fölényének mér­séklését értik. A válasz pozitív eleme, hogy nincs szó egyértelmű elutasításról. A most is folyó bécsi utótalálkozón az egyik fő téma az a Lengyelország által előterjesztett és sok más - köztük semle­ges és el nem kötelezett - ország által is támogatott javaslat, miszerint az Atlanti- óceántól az Uraiig terjedő csökkentések­ről a tárgyalásokat az európai biztonsági és együttműködés folyamat keretében egy újabb stockholmi konferencián kel­lene megvitatni. E javaslatra a legújabb hírek szerint a NATO csak júniusban, egy hónappal a bécsi utókonferencia terve­zett zárása előtt ad majd választ. Időhúzás ez? Nyilvánvalóan. Ám kife­jezésre juttatja egyebek között azt az el­lentétet is, hogy kik tárgyaljanak? Az USA szerint csak a NATO és a Varsói Szerző­dés delegációi. A szocialista országok azonban a másik tábor egyes országai­ban is megértésre találnak azzal az indít­ványukkal, hogy a haderöcsökkentési tárgyalásokba a semleges és el nem kö­telezett országokat is be kellene vonni. E pillanatban egy dolog világos: a NATO-nak jelenleg még nincs kikristá­lyosodott, egységes álláspontja a Buda­pesti Felhívásban javasolt tárgyalásokkal kapcsolatban. Csak bízhatunk benne, hogy kialakuló pozíciója előremutató lesz. SZÁSZI JÓZSEF Mai kommentárunk Bécsi munkareggeli Az osztrák fővárosban kedden nemhivatalos munkareggelin találkoztak a becsi európai biztonsági értekezlet utótalálkozóján résztvevő 16 NA TO-ország és a Var­sói Szerződés hét tagállamának küldöttségvezetői. A kezdeményezés formailag a NATO részéről indult el, valójában válasz volt a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testületének tavaly júniusi, budapesti felhívására. Annak idején a szocialista országok vezetői az Uraitól az Atlanti-óceánig húzódó térségre vonatkoztatva kez­deményezték a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentését. Gya­korlatilag fél évig váratott magára az észak-atlanti katonai szerződés válasza a ja­vaslatra. Ezúttal előzetes konzultációra hívták meg a partnereket a Brüsszelben, február 11-én kiadott nyilatkozatukban. A két katonai szervezet közötti első ilyen formális kapcsolatfelvétel persze önma­gában jelentős esemény. Pillanatnyilag azonban több a tisztázatlan kérdés, mint amire világos és egyértelmű választ lehetne adni atekintetben, hogy miként is valósuljanak meg a tárgyalások a hagyományos fegyverzetek csökkentéséről földrészünkön. A feladat sürgető. Nincs még egy olyan térség a Földön, mint Euró­pa, ahol ilyen mértékben összpontosulna szembenálló katonai erő. A két katonai szövetségi rendszer mellett, figyelembe véve a semleges és el nem kötelezett or­szágok hadseregeit is, Európában mintegy ötmillió katona áll fegyverben. Különö­sen Közép-Európában nagy a hagyományos fegyverzetek összpohtosítása. Több mintegy évtizede folynak, - éppen bécsi helyszínnel - tárgyalások a közép-európai térségben érintett államok képviselői között a fegyverzetek és a fegyveres erők csökkenéséről, ám mind ez idáig érdemi eredmény nélkül. A helsinki biztonsági fo­lyamat utótalálkozóinak keretében pedig Stockholmban tanácskoztak a földrész 33 országa, tovább az Egyesült Államok és Kanada megbízottai a biztonság meg­erősítéséről, a katonai tevékenységek, hadgyakorlatok előrejelzéséről. A stockhol­mi fórum előrelépést hozott, amelyben közrejátszottak a semleges és el nem köte­lezett európai államok kompromisszumos javaslatai is. Az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszerelés elő­mozdításával foglalkozó stockholmi fórum első fordulójának tapasztalatai arra ösz­tökélnek, hogy ilyen szélesebb keretben lenne célszerű folytatni a tárgyalásokat a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentéséről. Ez következne a Varsói Szerződés budapesti felhívásának logikájából is, hiszen az Uraitól az Atlanti­óceánig terjedő térség katonai problematikája nem kizárólag a NATO és a Varsói Szerződés tagállamait érinti. A keddi munkareggelire viszont a NATO brüsszeli indítványa kizárólag a két katonai szövetség résztvevőit hívta meg. A napokban Jurij Kaslev, a bécsi utótalálkozón részt vevő szovjet küldöttség vezetője utalt rá, hogy a jelek szerint a NATO szeretné a későbbi tárgyalások körét leszűkíteni a két katonai tömbre, márpedig ez valójában Európa 33 államát érinti. A szocialista országok képviselői ezért azon az állásponton vannak, hogy esetleg a stockholmi tanácsko­zás tárgykörének kiszélesítésével lehetne megfelelő keretet adni a nagy fontossá­gú tárgyalásoknak. ORTUTAY L. GYULA Küldöttgyűlés Kajdacson Az Aranykalászban erősödött az állattenyésztés Huszonhetedik alkalommal adott szá­mot a kajdacsi Aranykalász Mgtsz ve­zetősége a gazdasági munkáról. A beszámoló megfogalmazása szerint ismét egy eredményekben, de küzdel­mekben is bővelkedő esztendő mérlegét készítették el. A kétezer-egyszáznyolcvan hektár szántóterület hetven százalékán szemes terményeket, húsz százalékán ipari nö­vényeket, tíz százalékán takarmánynö­vényeket termeltek. A kalászos gabonák számára nem volt kedvező az elmúlt esztendő. A kukorica is tulajdonképpen kényszeréretten került a magtárba. Igaz, a nedvességtartalma soha nem látott szintű - 15 százalékos - volt. A legnagyobb ágazati nyereséget - egy hektárra vetítve - ismét a naprafor­góval érték el. A dinnyével nem volt sze­rencséjük. Az ötven hektáron szépen mutatkozó növény mire beérett, alig talált piacot. A rét- és legelőterületek meghálálták a szakszerű tápanyag-utánpótlást. így az állatállomány szálas- és tömegtakar- mány-szükségletét teljes egészében biz­tosítani tudták. Jogos büszkeséggel szólt a beszá­moló arról, hogy az állattenyésztési ága­zat eredményessége nagyot fejlődött. A jó tehénállomány tejtermelési hoza­ma átlagosan háromszáz literrel nőtt, íg} már elérhető közelségbe került a követ­kező tervidőszakban az ötezer literes ho­zam. Kimondottan jó volt a borjúszaporulat hiszen 185-ös tehénlétszám mellett 211 borjú született. Eredményes volt a hízó­marha-ágazat. Először fordult elő az is hogy vemhes üszőt értékesíthettek. Több mint kétezer sertést adtak el Stabilizálták a juhállomány sorsát. Ered­ményesen működött a baromfiágazat még akkor is, ha az eredeti tervet nem tel­jesítette. Összegezve: a termelőszövetkezet ár­bevétele megegyezik az előző évivel. A; egy főre jutó bruttó jövedelem nyolcvan­hétezer forintot tett ki. A tagok jövedelmi 3,6 százalékkal haladja meg az egy évve korábbit. Az 1987-re készített tervekben válto­zatlanul fontos célnak tartják a népgaz dasági tervek megvalósulásának segíté sét. Ehhez belső tartalékaik további feltá­rásával, a közösség vagyonának mész szemenő megóvásával és a szociálist munkaversenyben rejlő lehetőségei jobb kihasználásával igyekeznek megfe­lelni. Aktívaülés a Tejipari Vállalatnál Tegnap délelőtt aktivaülést tartottak a Tolna Megyei Tejipari Vállalat központjá­ban. Nagy Csaba párttitkár köszöntötte Csik Attilánét, a Szekszárd Városi Pártbi­zottság munkatársát, valamint a vállalat négy üzeme kommunistáinak képvisele­tében megjelent 26 aktivistát. Elmondta, hogy a tanácskozás célja a vállalat terveit és célkitűzéseit a megje­lenteken keresztül a dolgozó kollektívák­hoz eljuttatni, a teljesítéshez mozgósítani. A továbbiakban Bucsi Elek igazgatóé volt a szó. Az 1986-os év eredményeit ismertetve elmondta, hogy a vállalat közel 77 millió forintos nyeresége, a több mint 45 millió forintos érdekeltségi alap 8 százalékos keresetfejlesztést’ tett lehetővé, amit 8 százalékon felüli hatékonyságnöveke­dés is alátámasztott. A dolgozók áldoza­tos munkája, a tervek rugalmas kezelése, a takarékossági intézkedések sikere, a szocialista munkaverseny, az újításol mind közrejátszottak az elért, elismerés re méltó eredményekben, és abban is hogy a különféle negatív hatásokat is si került tompítani. Az 1987. évi terv fő mutatóiról, a meg­oldandó feladatokról szólva a tejfölvá­sárlás növelését, a melléktermékek haté­konyabb felhasználását, a felvásárlás lehetőségek javítását emelte ki az igaz gató. A minőségi követelmények betartá sa, a veszteségek további mérséklése, £ fejlesztési elképzelések - ultraszűrt beüzemelése, a szennyvíztisztító kapaci tás növelése, a hűtési rendszer bővítése a szociális ellátás javítása - megvalósítá­sához a vállalat vezetősége számít min­den dolgozó egyéni felelősségérzetére. Az aktívaülés további részében hozzá­szólások hangzottak el.- ri ­■i Elődeinél csaknem kétszer többet „tud” az M-1 típusú harckocsi - ilyennel lát­ják el az Európában állomásozó amerikai csapatokat

Next

/
Thumbnails
Contents