Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-17 / 40. szám
2 Képújság 1987. február 17. A Magyar Nemzeti Bank múlt évi tevékenysége és idei feladatai A Szovjetunió tényleges leszerelésre és szigorú ellenőrzésre törekszik (Folytatás az 1. oldalról.) sztereotípiákat és dogmákat. Emlékeztetett azokra a nagy jelentőségű szovjet külpolitikai kezdeményezésekre, amelyeket már az új politikai gondolkodás- mód hatott át, így az egyetemes nemzetközi biztonsági rendszer létrehozásának elveire, az atomfegyverek 2000-ig végrehajtandó felszámolását célzó programra, az atomrobbantások betiltására és más javaslatokra. Mindezek - hangsúlyozta Mihail Gorbacsov - „a Szovjetuniónak arról az egyértelmű óhajáról és készségéről tanúskodnak, hogy lemondjon atomhatalom-státusáról, az ésszerűen elégséges minimumra csökkentse egyéb fegyverzetét". Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió tényleges leszerelésre, egyszersmind pedig a legszigorúbb - egyebek között nemzetközi - ellenőrzési és felügyeleti rendszerre törekszik. A reykjavíki találkozó eredményeiről szólva az SZKP KB főtitkára azt mondotta, hogy a találkozó „nem kudarc, hanem áttörés” volt. Hozzáfűzte, hogy tovább kell harcolni a Reykjavíkban feltárult lehetőségért, nevezetesen a nukleáris fegyvertárak lényeges csökkentéséért, majd felszámolásáért. A szovjet vezető bírálta az atomelrettentés doktrínáját, kimutatta annak tarthatatlanságát. Felhívta a figyelmet arra, hogy milyen súlyos veszélyt jelent a fegyverkezési hajsza átterjedése a világűrre. Ebben az esetben - mutatott rá - „a destabilizálódás ténnyé válik és kritikus jelleget ölt”, a háború véletlenszerű kitörésének kockázata pedig „nyomban néhány nagyságrenddel megnő”. Ezzel ösz- szefüggésben hangsúlyozta, hogy a rakétavédelmi rendszerekről szóló szerződés úgynevezett „kiterjesztő értelmezéArbatov akadémikus a SALT-I. „szélesebb’’ értelmezéséről Az Egyesült Államoknak a rakétaelháritó rendszerekről megkötött SALT-I. szerződés „szélesebb körű" értelmezésére irányuló kísérletei szétzúzhatják ezt a szerződést, súlyosan gátolhatják a leszerelés egész folyamatát - jelentette ki Georgij Arbatov akadémikus, az ismert szovjet Amerika-szakértő a CBS televíziós hálózatnak vasárnap adott nyilatkozatban. se” a szerződés aláaknázásához vezet. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban arról beszélt, hogy milyen súlyos hatást gyakorolnak a regionális konfliktusok a nemzetközi viszonyokra. Elítélte a terrorizmust és megerősítette, hogy a Szovjetunió kész harcolni annak minden formája ellen. Mihail Gorbacsov úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi viszonyokat ez idő szerint „lélektelenné tette az erő kultusza, a gondolkodás militarizálódása”, és sürgette a nemzetközi viszonyok „humanizálását”. Első lépésekként említette az atomfegyvertárak csökkentését, s a fegyverek a világűrbe juttatásának megakadályozását. Utalt arra, hogy humanitárius területen is bővíteni kell az együttműködést, ez ugyanis „segít megteremteni a béke megőrzésének erkölcsi biztosítékait, ezzel együtt előmozdítani az anyagi biztosítékok kidolgozását”. Az idő - mondotta végezetül az SZKP KB főtitkára - „szinte összezsugorodik, amint fokozódik a fegyverkezési hajsza újabb fordulójának veszélye, és amint rohamosan éleződnek a regionális és az úgynevezett globális problémák. Nem szabad több időt vesztegetni az egymás kijátszását, az egyoldalú előnyszerzést célzó kísérletekre. E játék tétje túlságosan nagy: az emberiség fennmaradása”. A moszkvai fórum egyéb eseményei Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára vasárnap fogadta „A tábornokok a békéért és a leszerelésért” elnevezésű csoport Nyugatról érkezett tagjait. A volt magas rangú katonai vezetők a moszkvai békefórum munkájában vesznek részt. A Fülöp-szigetek hadseregének mind a 250 ezer katonája hétfőn letette a hüségesküt az ország új alkotmányára, amelyet a hónap elején népszavazáson hagytak jóvá. Az ország népességének elsöprő többsége az új alaptörvény elfogadása mellett volt, de a fegyveres erők soraiban a 40 százalékot is elérte a nemmel szavazók száma. Az eszmecserén a vendégek kifejezésre juttatták aggodalmukat a fegyverkezési verseny folytatódása, a világban kialakult veszélyes helyzet miatt. Hangsúlyozták, hogy megoldásokat kell találni a nukleáris katasztrófa elkerülésére. A moszkvai fórumon résztvevő egyházi személyiségek tiszteletére adott ünnepi fogadást vasárnap Pimen, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Az egyházi vezető a kerekasztal résztvevőit az emberek milliói követeinek nevezte, akik a béke, az igazságosság megteremtése, az élet megőrzése és egy nukleáris világégés elkerülése érdekében tárgyalnak. A moszkvai békefórum résztvevőinek tiszteletére hétfőn a Kreml-palotában fogadást adtak. Ennek folyamán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára eszmecserét tartott Terry Taylor amerikai természettudóssal, Petra Kellyvel, a nyugatnémet „Zöldek” párt parlamenti képviselőjével, Peter Ustinov angol íróval és színművésszel, Marcello Mastroianni olasz filmszínésszel, Gert Bastian nyugalmazott nyugatnémet tábornokkal, Donald Kendall-lal, az amerikai PepsiCo cég elnökével, Otto Wolff von Amerongennal, a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége elnökével, Uwe Natan dán tudóssal és a fórum más résztvevőivel. Beszélgetéseket folytatott a vendégekkel több más szovjet vezető, így Andrej Gromiko, Jegor Ligacsov, Nyikolaj Rizskov, Eduard Sevardnadze, Alek- szandr Jakovlev, Anatolij Dobrinyin és Vagyim Medvegyev is. A fogadás barátságos, fesztelen és nyílt légkörben zajlott le. Corazón Aquino államfő a múlt héten a katonák értésére adta, hogy választhatnak a hü- ségeskü, vagy a lemondás között. Az ünnepélyes központi eskütételt a Fü- löp-szigeteki fegyveres erők Manila melletti „Camp Aguinaldo” főhadiszállásán tartották Fidel Ramos vezérkari főnők vezetésével. A gazdaság gyenge teljesítménye az ország külföldi megítélésében egyelőre nem éreztette hatását. így az MNB tavaly jó feltételekkel vehetett fel külföldi hiteleket. Arra is lehetőség volt, hogy a közvetlen finanszírozási szükségletet meghaladóan vegyen fel közép- és hosszú lejáratú hiteleket, amelyekből a rövidebb lejáratú, kedvezőtlenebb kamatfeltételű kölcsönöket fizette - határidő előtt - vissza, így javult az adósságállomány összetétele. Az adósságállomány egységnyi hitelre eső kamatterhe 1986-ban alacsonyabb volt, mint 1985-ben. Eredmény az is, hogy a népgazdaság továbbra is any- nyi arany- és devizatartalékkal rendelkezik, mint 1985-ben. Az MNB bankérdekeltségeinek munkájáról Tímár Mátyás elmondotta: sikeres üzleti évet zárt a londoni Hungarian International Bank Ltd., a bécsi Central Wechsel und Creditbank AG., valamint a budapesti székhelyű Közép-európai Nemzetközi Bank. Ezek a pénzintézetek a nemzetközi kereskedelemben azzal képviselik az ország érdekeit, hogy közreműködnek egyes magyar exportüzletek és lizingműveletek megszervezésében és finanszírozásában. Az egy éve működő Citibank Budapest Rt. szintén nyereséggel zárta első üzleti évét, s tevékenységével tovább szélesíti a magyar vállalkozók számára a bankrendszer szolgáltatásainak körét. Sikeresnek bizonyult a bankrendszer átalakítása, az átszervezési feladatokat nagyobb zökkenő nélkül rendben megoldották a szakemberek. A létrejött kétszintű bankrendszer legfontosabb jellemzője a jegybanki és a kereskedelmi banki funkció szétválása. Az MNB központi bankként a hitelpolitika kialakításáért és annak végrehajtásáért felelős. Ennek érdekében szabályozza a pénzintézetek tevékenységét különböző pénzügyi eszközökkel: a jegybanki kamattal, a kötelező tartalékképzés előírásával, a jegybanki refinanszírozással és piaci műveletekkel. A jegybank ezekkel az eszközökkel a kereskedelmi bankok által nyújtható kölcsönök összmennyiségét, a kiáramló vásárlóerő mértékét befolyásolja. A bankok és a banktevékenység állami felügyeletét a pénzügyminiszter az Állami Bankfelügyelet útján gyakorolja. A szervezetnek fontos feladata, hogy az idegen tőkével gazdálkodó pénzintézetek tevékenységét megfelelő keretek között tartsa, s így ne kerüljön veszélybe a betétesek biztonsága. Tímár Mátyás az idei feladatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy a népgazdaság külkereskedelmi és fizetési mérlegének egyensúlya 1987-ben javuljon. Nem engedhető meg az elmúlt két év során kibontakozott tendencia további folytatódása, mivel az az ország hitelképességének romlásához, megítélésének kedvezőtlenebbé válásához vezetne. Továbbra is szükség van külföldi hitelek felvételére. Az MNB folytatva korábbi hitelpolitikáját, a beérkező hitelajánlatok közül azokat fogadja el, amelyeket a jó adósoknál alkalmazott feltételekkel kínálnak. így 1987-ben is számolnak a kedvezőtlenebb feltételű kölcsönök idő előtti törlesztésével, továbbá a devizatartalékok növelésével. Az idei hitelpolitika legfontosabb jellemzője a szigorú szabályozás. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a népgazdaságban a tervezettnél kevesebb forrás képződik, a hitelkibocsátás sem érheti el az előirányzott szintet. Az MNB refinanszírozási politikájával arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, hogy csak a legjövedelmezőbb, a népgazdaság számára fontos fejlesztésekre adjanak hitelt. A kereskedelmi bankok által folyósított hitelek 60 százaléka a kiemelt gazdaságfejlesztési programok megvalósításához kapcsolódik. így elsőbbséget élveznek az export árualapok bővítését elősegítő fejlesztések, a ráfordítást csökkentő központi gazdaságfejlesztési programokkal - energiaracionalizálási, gazdaságos anyagfelhasználással, melléktermék- és hulladékhasznosítással - kapcsolatos beruházások. Tímár Mátyás fontos feladatként jelölte meg a hitelezési módszerek további finomítását, a váltó szerepének növelését a rövid lejáratú hitelezésben. A korábbiaknál jobban be kívánják vonni a lakossági jövedelmeket is a gazdaság finanszírozásába. Ennek érdekében az adórendszerreformmal párhuzamosan az MNB a következő években fokozatosan közelíti a vállalati és a lakossági kamatokat. (MTI) A Fülöp-szigeteken a hadsereg felesküdött az új alkotmányra Új megítélések Szovjet vezető jogászok bécsi sajtóértekezletükön bejelentették, hogy számos szovjetellenes politikai tevékenység miatt elítélt személyt szabadon bocsátottak a Szovjetunióban. (Telefotó) Az emberi jogok ügye „A Kreml magához ragadja a kezdeményezést azon a területen, ahol politikája a legtöbb nyugati bírálatot kapta.” A francia hírügynökségnek ez a tömör megállapítása az emberi jogok kérdésére vonatkozott, ahol mostanában - szovjet ralációban - meglepőnek tűnő, de legalábbis szokatlan dolgok történnek. Mihail Gorbacsov az ideológiai harcnak ezen a frontján már 1985 őszén megkezdte az „ellentámadás” előkészítését. A francia televízió nézőit emlékeztette arra, hogy a szovjet Legfelsőbb Tanácsban több munkás és paraszt van, mint az összes fejlett tőkés ország parlamentjében együttvéve. „Érdekes lenne egy olyan kísérlet - mondta -, hogy akár csak egy fél évre, vagy egy évre munkásokat vigyenek be az önök parlamentjeibe, és akkor néznénk meg a helyzetet...” Sevardnadze szovjet külügyminiszter 1986 őszén „bombát robbantott” a bécsi utótalálkozón, amikor azt javasolta, hogy Moszkva legyen a színhelye annak a nemzetközi konferenciának, amelyen a nemzetközi humanitárius együttműködés, így az emberek közötti kapcsolatok, a tájékoztatás, a kultúra, az oktatás időszerű kérdéseit megvitatják. ' Kovaljov külügyminiszter-helyettes később, a javaslat hivatalos előterjesztésekor az állampolgári, a politikai, gazdasági, szociális, kulturális és egyéb emberi szabadságjogok kontextusáról beszélt, és kijelentette, hogy a Szovjetunió a szociális jogokat nem állítja szembe a politikai és állampolgári jogokkal. December közepén Mihail Gorbacsov telefonon tájékoztatta Andrej Szaharovot - aki messze túllépte a „másként gondolkodás" kategóriáit - arról, hogy gorkiji száműzetéséből, feleségével együtt, visz- szatérhet Moszkvába. Azután februárban sorozatosan nyerték vissza szabadságukat szovjetellenes tevékenységért elítélt személyek, ismertebbek és kevésbé ismertek, akiket korábban a nyugati polgári sajtó „az emberi jogok bajnokainak” kiáltott ki. Nyugati tudósítók a minap beszámolhattak olyan moszkvai tüntetésről, amelyre - ha nem kerül sor tettleges- ségre - rá sem hederített volna a rendőrség - csupán néhány járókelő tett epés megjegyezéseket a résztvevők Tel Aviv iránti vonzalmáról. A szovjet sajtó egyébként már nem csinál titkot abból, hogy a lakosság 0,69 százalékát kitevő zsidóság az ország közéletében 10-20 százalékkal szerepel. Az is most vált ismertté, hogy az utóbbi évtizedekben mintegy 300 ezer szovjet állampolgár vándorolt ki külföldre, igaz, ugyanennyien választották a hazatelepülés útját. Új szabályozása van a kivándorlásnak, de átdolgozzák a szovjet büntető törvénykönyv paragrafusainak kétharmadát is, hogy a jogi gyakorlatot hozzáigazítsák a szovjet gazdasági és társadalmi változásokhoz. A Nyugat találgatja: vajon az emberi jogok új megítéléséről van-e szó, vagy a társadalmi megbékélés és a demokratizálás egy olyan „nyitás” irányában halad, amely az emberi jogok nyugati megsértéseire irányítja majd a figyelmet. „Moszkvában lesz mit mondanunk az emberi jogokról” - hangoztatják szovjet részről, de nyomban hozzáteszik, hogy végre az együttműködésnek kellene felváltania a kölcsönös, a téma jellegénél fogva mindig lehetséges vádaskodást. Szovjet felfogás szerint emberi jogok általánosságban, a társadalmon kívül és a társadalomtól függetlenül nem léteznek. Az emberi jogokat és a szabadság- jogokat egy társadalomban a gazdasági rendszer határozza meg, de nagy a befolyása a politikai rendszernek, a demokrácia színvonalának, a hagyományoknak, a szellemi légkörnek és a kulturális fejlettségnek is. Szocialista koncepció szerint az állampolgárok jogainak érvényesítése az állam belső ügye. A személyiség igazi szabadságot a szocialista társadalommal és állammal szoros kapcsolatban, nem pedig a tőlük való elkülönültségben nyer. Innen ered az állampolgári jogok és kötelességek egysége, a felelősség a társdalommal, az állammal, a többi állampolgárral szemben. A jogok és kötelességek egysége azt is jelenti, hogy az államnak szintén vannak kötelezettségei az állampolgárral szemben. A szocialista állam egyebek között nagyszabású szociális programokat valósít meg, a szükséges terhek vállalásával munkálkodik a lakosság jólétén. Jogszerűek természetesen az olyan korlátozások, amelyek az egész társdalom érdekeit szolgálják. A szovjet törvények például tiltják a faji és a nemzeti gyűlölködést, a háborús propagandát, a fennálló társadalmi és államrend elleni propagandát és agitációt, az állampolgárok becsületét és méltóságát sértő rágalmak terjesztését. Ezek a korlátozások teljes összhangban állnak a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség okmányával, amely mások jogainak tiszteletben tartása érdekében, az állambiztonság, a társadalmi rend, a közegészség és a közerkölcs érdekében indokoltnak minősít bizonyos korlátozásokat az emberi jogok területén, sőt kifejezetten tilt meghatározott antihumánus és erkölcstelen cselekvéseket. Az emberi jogok szocialista koncepciója hangsúlyozza e jogok külpolitikai tényezőktől való függését is, amilyen például a béke és a biztonság. A háború ugyanis megfosztja az embereket legfőbb joguktól - az élethez, az egészséghez, a békés tevékenységhez való jogtól. Jóllehet az emberi jogok védelme minden ország belügye, e kérdésekben nem hagyhatók figyelmen kívül a nemzetközi kötelezettségek, a nemzetközi jog általánosan elismert elvei és normái. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének joga van beavatkozni olyan esetekben, amikor egy állam durván és rendszeresen, tömeges méretekben megsérti az alapvető személyi jogokat és nemzetközi bűnt követ el. Nemzetközi bűnnek számít agresszív háború kirobbantása, a népirtás politikája és a faji elkülönítés. Akár a bécsi utótalálkozón, akár Géniben az ENSZ Emberi Jogok Bizottságában folyik a vita ezekről a kérdésekről, az emberi jogok különböző vonatkozásairól, a szocialista országok méltán hívják fel a Nyugatot: fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy kétféle mércével mér, egyfelelől az emberi jogok védelmezőjének tünteti fel- magát és ilyen ügyekben mindenkit kioktat,. másfelől viszont szemet huny az emberi jogok saját országaiban elszenvedett sérelmei fölött. PIRITYI SÁNDOR PANORÁMA BUDAPEST - Bajtársi találkozót tartott a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének szovjet tagozata hétfőn a Belügyminisztérium Művelődési Házában. A MEASZ országos elnöksége nevében Ispánovits Márton főtitkár köszöntötte a Vörös Hadseregben, illetve a különböző partizánegységekben küzdött egykori harcosokat, majd Végh László, a tagozat elnöke elevenítette fel a magyar internacionalisták helytállását a fasizmus ellen vívott harcokban. A bajtársi találkozó az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport művészegyüttesének műsorával zárult. A Magyar Honvédelmi Szövetség eredményesen teljesítette 1986-ra meghatározott feladatait; jelentős szerepet vállalt az ifjúság hazafias-honvédelmi nevelésében és sportolói kiemelkedő eredményeket értek el a hazai és a külföldi versenyeken - mondotta a többi közt hétfői sajtótájékoztatóján Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára. PÁRIZS - A csádi Ideiglenes Nemzeti Egységkormány (GUNT) fegyveres erői az elmúlt időben az egész csádi hadszíntéren magukhoz ragadták a kezdeményezést - jelentette vasárnap a GUNT által működtetett bardai rádió. Az Ideiglenes Nemzeti Egységkormány erői több sikeres hadműveletet hajtottak végre, mélyen az ország belsejében Hisszén Habré (Franciaország és az Egyesült Államok által támogatott) rendszerének csapatai ellen. BELFAST - Az ír Köztársaság állampolgárai a mai parlamenti választásokon döntik el, hogy az ír Család vagy a Sors Katonái kerülnek-e a kormány élére. A zöld szigetként is emlegetett országban gyakorlatilag két párt néz egymással szembe az idei választáson: a most hatalmon lévő Munkáspárt, a Fine Gael (ír Család) és ellenlábasa, a Fianna Fail (A Sors Katonái). A mostani választások esélyesének a Fianna Fail-t tartják.
