Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-17 / 40. szám

2 Képújság 1987. február 17. A Magyar Nemzeti Bank múlt évi tevékenysége és idei feladatai A Szovjetunió tényleges leszerelésre és szigorú ellenőrzésre törekszik (Folytatás az 1. oldalról.) sztereotípiákat és dogmákat. Emlékezte­tett azokra a nagy jelentőségű szovjet külpolitikai kezdeményezésekre, ame­lyeket már az új politikai gondolkodás- mód hatott át, így az egyetemes nemzet­közi biztonsági rendszer létrehozásának elveire, az atomfegyverek 2000-ig végre­hajtandó felszámolását célzó programra, az atomrobbantások betiltására és más javaslatokra. Mindezek - hangsúlyozta Mihail Gorbacsov - „a Szovjetuniónak arról az egyértelmű óhajáról és készsé­géről tanúskodnak, hogy lemondjon atomhatalom-státusáról, az ésszerűen elégséges minimumra csökkentse egyéb fegyverzetét". Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió tényleges leszerelésre, egyszersmind pedig a legszigorúbb - egyebek között nemzetközi - ellenőrzési és felügyeleti rendszerre törekszik. A reykjavíki találkozó eredményeiről szólva az SZKP KB főtitkára azt mondot­ta, hogy a találkozó „nem kudarc, hanem áttörés” volt. Hozzáfűzte, hogy tovább kell harcolni a Reykjavíkban feltárult le­hetőségért, nevezetesen a nukleáris fegyvertárak lényeges csökkentéséért, majd felszámolásáért. A szovjet vezető bírálta az atomelret­tentés doktrínáját, kimutatta annak tart­hatatlanságát. Felhívta a figyelmet arra, hogy milyen súlyos veszélyt jelent a fegy­verkezési hajsza átterjedése a világűrre. Ebben az esetben - mutatott rá - „a des­tabilizálódás ténnyé válik és kritikus jel­leget ölt”, a háború véletlenszerű kitöré­sének kockázata pedig „nyomban né­hány nagyságrenddel megnő”. Ezzel ösz- szefüggésben hangsúlyozta, hogy a ra­kétavédelmi rendszerekről szóló szerző­dés úgynevezett „kiterjesztő értelmezé­Arbatov akadémikus a SALT-I. „szélesebb’’ értelmezéséről Az Egyesült Államoknak a rakétaelháritó rendszerekről megkötött SALT-I. szerződés „szélesebb körű" értelmezésére irányuló kísérle­tei szétzúzhatják ezt a szerződést, súlyosan gá­tolhatják a leszerelés egész folyamatát - jelentet­te ki Georgij Arbatov akadémikus, az ismert szovjet Amerika-szakértő a CBS televíziós háló­zatnak vasárnap adott nyilatkozatban. se” a szerződés aláaknázásához vezet. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban arról beszélt, hogy milyen súlyos hatást gyakorolnak a regionális konfliktusok a nemzetközi viszonyokra. Elítélte a terro­rizmust és megerősítette, hogy a Szovjet­unió kész harcolni annak minden formá­ja ellen. Mihail Gorbacsov úgy fogalmazott, hogy a nemzetközi viszonyokat ez idő szerint „lélektelenné tette az erő kultu­sza, a gondolkodás militarizálódása”, és sürgette a nemzetközi viszonyok „huma­nizálását”. Első lépésekként említette az atomfegyvertárak csökkentését, s a fegyverek a világűrbe juttatásának meg­akadályozását. Utalt arra, hogy humani­tárius területen is bővíteni kell az együtt­működést, ez ugyanis „segít megterem­teni a béke megőrzésének erkölcsi bizto­sítékait, ezzel együtt előmozdítani az anyagi biztosítékok kidolgozását”. Az idő - mondotta végezetül az SZKP KB főtitkára - „szinte összezsugorodik, amint fokozódik a fegyverkezési hajsza újabb fordulójának veszélye, és amint ro­hamosan éleződnek a regionális és az úgynevezett globális problémák. Nem szabad több időt vesztegetni az egymás kijátszását, az egyoldalú előnyszerzést célzó kísérletekre. E játék tétje túlságo­san nagy: az emberiség fennmaradása”. A moszkvai fórum egyéb eseményei Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára vasárnap fogadta „A tábornokok a bé­kéért és a leszerelésért” elnevezésű cso­port Nyugatról érkezett tagjait. A volt ma­gas rangú katonai vezetők a moszkvai békefórum munkájában vesznek részt. A Fülöp-szigetek hadseregének mind a 250 ezer katonája hétfőn letette a hüségesküt az ország új alkotmányára, amelyet a hónap ele­jén népszavazáson hagytak jóvá. Az ország népességének elsöprő többsége az új alap­törvény elfogadása mellett volt, de a fegyveres erők soraiban a 40 százalékot is elérte a nem­mel szavazók száma. Az eszmecserén a vendégek kifejezésre juttatták aggodalmukat a fegyverkezési verseny folytatódása, a világban kialakult veszélyes helyzet miatt. Hangsúlyozták, hogy megoldásokat kell találni a nukleá­ris katasztrófa elkerülésére. A moszkvai fórumon résztvevő egyhá­zi személyiségek tiszteletére adott ünne­pi fogadást vasárnap Pimen, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája. Az egyházi vezető a kerekasztal részt­vevőit az emberek milliói követeinek ne­vezte, akik a béke, az igazságosság meg­teremtése, az élet megőrzése és egy nukleáris világégés elkerülése érdeké­ben tárgyalnak. A moszkvai békefórum résztvevőinek tiszteletére hétfőn a Kreml-palotában fo­gadást adtak. Ennek folyamán Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára eszmecserét tartott Terry Taylor amerikai természettudóssal, Petra Kellyvel, a nyugatnémet „Zöldek” párt parlamenti képviselőjével, Peter Us­tinov angol íróval és színművésszel, Mar­cello Mastroianni olasz filmszínésszel, Gert Bastian nyugalmazott nyugatnémet tábornokkal, Donald Kendall-lal, az ame­rikai PepsiCo cég elnökével, Otto Wolff von Amerongennal, a Német Kereske­delmi és Iparkamarák Szövetsége elnö­kével, Uwe Natan dán tudóssal és a fó­rum más résztvevőivel. Beszélgetéseket folytatott a vendé­gekkel több más szovjet vezető, így And­rej Gromiko, Jegor Ligacsov, Nyikolaj Rizskov, Eduard Sevardnadze, Alek- szandr Jakovlev, Anatolij Dobrinyin és Vagyim Medvegyev is. A fogadás barátságos, fesztelen és nyílt légkörben zajlott le. Corazón Aquino államfő a múlt héten a ka­tonák értésére adta, hogy választhatnak a hü- ségeskü, vagy a lemondás között. Az ünnepélyes központi eskütételt a Fü- löp-szigeteki fegyveres erők Manila mellet­ti „Camp Aguinaldo” főhadiszállásán tartot­ták Fidel Ramos vezérkari főnők vezetésé­vel. A gazdaság gyenge teljesítménye az ország külföldi megítélésében egyelőre nem éreztette hatását. így az MNB tavaly jó feltételekkel vehetett fel külföldi hitele­ket. Arra is lehetőség volt, hogy a közvet­len finanszírozási szükségletet meghala­dóan vegyen fel közép- és hosszú lejára­tú hiteleket, amelyekből a rövidebb lejá­ratú, kedvezőtlenebb kamatfeltételű köl­csönöket fizette - határidő előtt - vissza, így javult az adósságállomány összetéte­le. Az adósságállomány egységnyi hitel­re eső kamatterhe 1986-ban alacso­nyabb volt, mint 1985-ben. Eredmény az is, hogy a népgazdaság továbbra is any- nyi arany- és devizatartalékkal rendelke­zik, mint 1985-ben. Az MNB bankérdekeltségeinek mun­kájáról Tímár Mátyás elmondotta: sike­res üzleti évet zárt a londoni Hungarian International Bank Ltd., a bécsi Central Wechsel und Creditbank AG., valamint a budapesti székhelyű Közép-európai Nemzetközi Bank. Ezek a pénzintézetek a nemzetközi kereskedelemben azzal képviselik az ország érdekeit, hogy köz­reműködnek egyes magyar exportüzle­tek és lizingműveletek megszervezésé­ben és finanszírozásában. Az egy éve működő Citibank Budapest Rt. szintén nyereséggel zárta első üzleti évét, s tevé­kenységével tovább szélesíti a magyar vállalkozók számára a bankrendszer szolgáltatásainak körét. Sikeresnek bizonyult a bankrendszer átalakítása, az átszervezési feladatokat nagyobb zökkenő nélkül rendben meg­oldották a szakemberek. A létrejött két­szintű bankrendszer legfontosabb jel­lemzője a jegybanki és a kereskedelmi banki funkció szétválása. Az MNB köz­ponti bankként a hitelpolitika kialakítá­sáért és annak végrehajtásáért felelős. Ennek érdekében szabályozza a pénzin­tézetek tevékenységét különböző pénz­ügyi eszközökkel: a jegybanki kamattal, a kötelező tartalékképzés előírásával, a jegybanki refinanszírozással és piaci műveletekkel. A jegybank ezekkel az eszközökkel a kereskedelmi bankok által nyújtható kölcsönök összmennyiségét, a kiáramló vásárlóerő mértékét befolyá­solja. A bankok és a banktevékenység állami felügyeletét a pénzügyminiszter az Állami Bankfelügyelet útján gyakorolja. A szer­vezetnek fontos feladata, hogy az idegen tőkével gazdálkodó pénzintézetek tevé­kenységét megfelelő keretek között tart­sa, s így ne kerüljön veszélybe a betéte­sek biztonsága. Tímár Mátyás az idei feladatokkal kap­csolatban hangsúlyozta: rendkívül fon­tos, hogy a népgazdaság külkereskedel­mi és fizetési mérlegének egyensúlya 1987-ben javuljon. Nem engedhető meg az elmúlt két év során kibontakozott ten­dencia további folytatódása, mivel az az ország hitelképességének romlásához, megítélésének kedvezőtlenebbé válásá­hoz vezetne. Továbbra is szükség van külföldi hitelek felvételére. Az MNB foly­tatva korábbi hitelpolitikáját, a beérkező hitelajánlatok közül azokat fogadja el, amelyeket a jó adósoknál alkalmazott feltételekkel kínálnak. így 1987-ben is számolnak a kedvezőtlenebb feltételű kölcsönök idő előtti törlesztésével, to­vábbá a devizatartalékok növelésével. Az idei hitelpolitika legfontosabb jel­lemzője a szigorú szabályozás. Ez azt je­lenti, hogy amennyiben a népgazdaság­ban a tervezettnél kevesebb forrás kép­ződik, a hitelkibocsátás sem érheti el az előirányzott szintet. Az MNB refinanszíro­zási politikájával arra ösztönzi a kereske­delmi bankokat, hogy csak a legjövedel­mezőbb, a népgazdaság számára fontos fejlesztésekre adjanak hitelt. A kereske­delmi bankok által folyósított hitelek 60 százaléka a kiemelt gazdaságfejlesztési programok megvalósításához kapcsoló­dik. így elsőbbséget élveznek az export árualapok bővítését elősegítő fejleszté­sek, a ráfordítást csökkentő központi gazdaságfejlesztési programokkal - energiaracionalizálási, gazdaságos anyagfelhasználással, melléktermék- és hulladékhasznosítással - kapcsolatos beruházások. Tímár Mátyás fontos fel­adatként jelölte meg a hitelezési mód­szerek további finomítását, a váltó szere­pének növelését a rövid lejáratú hitele­zésben. A korábbiaknál jobban be kíván­ják vonni a lakossági jövedelmeket is a gazdaság finanszírozásába. Ennek érde­kében az adórendszerreformmal párhu­zamosan az MNB a következő években fokozatosan közelíti a vállalati és a lakos­sági kamatokat. (MTI) A Fülöp-szigeteken a hadsereg felesküdött az új alkotmányra Új megítélések Szovjet vezető jogászok bécsi sajtóértekezletükön bejelentették, hogy számos szovjetellenes politikai tevékenység miatt elítélt személyt szabadon bocsátot­tak a Szovjetunióban. (Telefotó) Az emberi jogok ügye „A Kreml magához ragadja a kezde­ményezést azon a területen, ahol politi­kája a legtöbb nyugati bírálatot kapta.” A francia hírügynökségnek ez a tömör megállapítása az emberi jogok kérdésé­re vonatkozott, ahol mostanában - szov­jet ralációban - meglepőnek tűnő, de legalábbis szokatlan dolgok történnek. Mihail Gorbacsov az ideológiai harc­nak ezen a frontján már 1985 őszén megkezdte az „ellentámadás” előkészí­tését. A francia televízió nézőit emlékez­tette arra, hogy a szovjet Legfelsőbb Ta­nácsban több munkás és paraszt van, mint az összes fejlett tőkés ország parla­mentjében együttvéve. „Érdekes lenne egy olyan kísérlet - mondta -, hogy akár csak egy fél évre, vagy egy évre munká­sokat vigyenek be az önök parlamentjei­be, és akkor néznénk meg a helyzetet...” Sevardnadze szovjet külügyminiszter 1986 őszén „bombát robbantott” a bécsi utótalálkozón, amikor azt javasolta, hogy Moszkva legyen a színhelye annak a nemzetközi konferenciának, amelyen a nemzetközi humanitárius együttműkö­dés, így az emberek közötti kapcsolatok, a tájékoztatás, a kultúra, az oktatás idő­szerű kérdéseit megvitatják. ' Kovaljov külügyminiszter-helyettes később, a javaslat hivatalos előterjeszté­sekor az állampolgári, a politikai, gazda­sági, szociális, kulturális és egyéb embe­ri szabadságjogok kontextusáról beszélt, és kijelentette, hogy a Szovjetunió a szo­ciális jogokat nem állítja szembe a politi­kai és állampolgári jogokkal. December közepén Mihail Gorbacsov telefonon tájékoztatta Andrej Szaharovot - aki messze túllépte a „másként gondol­kodás" kategóriáit - arról, hogy gorkiji száműzetéséből, feleségével együtt, visz- szatérhet Moszkvába. Azután februárban sorozatosan nyerték vissza szabadságu­kat szovjetellenes tevékenységért elítélt személyek, ismertebbek és kevésbé is­mertek, akiket korábban a nyugati polgá­ri sajtó „az emberi jogok bajnokainak” kiáltott ki. Nyugati tudósítók a minap be­számolhattak olyan moszkvai tüntetés­ről, amelyre - ha nem kerül sor tettleges- ségre - rá sem hederített volna a rendőr­ség - csupán néhány járókelő tett epés megjegyezéseket a résztvevők Tel Aviv iránti vonzalmáról. A szovjet sajtó egyébként már nem csi­nál titkot abból, hogy a lakosság 0,69 százalékát kitevő zsidóság az ország kö­zéletében 10-20 százalékkal szerepel. Az is most vált ismertté, hogy az utóbbi évtizedekben mintegy 300 ezer szovjet állampolgár vándorolt ki külföldre, igaz, ugyanennyien választották a hazatelepü­lés útját. Új szabályozása van a kivándor­lásnak, de átdolgozzák a szovjet büntető törvénykönyv paragrafusainak kéthar­madát is, hogy a jogi gyakorlatot hozzái­gazítsák a szovjet gazdasági és társadal­mi változásokhoz. A Nyugat találgatja: vajon az emberi jo­gok új megítéléséről van-e szó, vagy a társadalmi megbékélés és a demokrati­zálás egy olyan „nyitás” irányában halad, amely az emberi jogok nyugati megsér­téseire irányítja majd a figyelmet. „Moszkvában lesz mit mondanunk az emberi jogokról” - hangoztatják szovjet részről, de nyomban hozzáteszik, hogy végre az együttműködésnek kellene fel­váltania a kölcsönös, a téma jellegénél fogva mindig lehetséges vádaskodást. Szovjet felfogás szerint emberi jogok általánosságban, a társadalmon kívül és a társadalomtól függetlenül nem létez­nek. Az emberi jogokat és a szabadság- jogokat egy társadalomban a gazdasági rendszer határozza meg, de nagy a befo­lyása a politikai rendszernek, a demok­rácia színvonalának, a hagyományok­nak, a szellemi légkörnek és a kulturális fejlettségnek is. Szocialista koncepció szerint az állampolgárok jogainak érvé­nyesítése az állam belső ügye. A szemé­lyiség igazi szabadságot a szocialista társadalommal és állammal szoros kap­csolatban, nem pedig a tőlük való elkülö­nültségben nyer. Innen ered az állampol­gári jogok és kötelességek egysége, a felelősség a társdalommal, az állammal, a többi állampolgárral szemben. A jogok és kötelességek egysége azt is jelenti, hogy az államnak szintén van­nak kötelezettségei az állampolgárral szemben. A szocialista állam egyebek között nagyszabású szociális programo­kat valósít meg, a szükséges terhek vál­lalásával munkálkodik a lakosság jólé­tén. Jogszerűek természetesen az olyan korlátozások, amelyek az egész társda­lom érdekeit szolgálják. A szovjet törvé­nyek például tiltják a faji és a nemzeti gyűlölködést, a háborús propagandát, a fennálló társadalmi és államrend elleni propagandát és agitációt, az állampolgá­rok becsületét és méltóságát sértő rágal­mak terjesztését. Ezek a korlátozások teljes összhang­ban állnak a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezség okmányával, amely mások jogainak tiszteletben tartá­sa érdekében, az állambiztonság, a tár­sadalmi rend, a közegészség és a közer­kölcs érdekében indokoltnak minősít bi­zonyos korlátozásokat az emberi jogok területén, sőt kifejezetten tilt meghatáro­zott antihumánus és erkölcstelen cselek­véseket. Az emberi jogok szocialista koncep­ciója hangsúlyozza e jogok külpolitikai tényezőktől való függését is, amilyen pél­dául a béke és a biztonság. A háború ugyanis megfosztja az embereket leg­főbb joguktól - az élethez, az egészség­hez, a békés tevékenységhez való jogtól. Jóllehet az emberi jogok védelme min­den ország belügye, e kérdésekben nem hagyhatók figyelmen kívül a nemzetközi kötelezettségek, a nemzetközi jog általáno­san elismert elvei és normái. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének joga van beavat­kozni olyan esetekben, amikor egy állam durván és rendszeresen, tömeges mére­tekben megsérti az alapvető személyi jogo­kat és nemzetközi bűnt követ el. Nemzetkö­zi bűnnek számít agresszív háború kirob­bantása, a népirtás politikája és a faji elkü­lönítés. Akár a bécsi utótalálkozón, akár Géni­ben az ENSZ Emberi Jogok Bizottságában folyik a vita ezekről a kérdésekről, az em­beri jogok különböző vonatkozásairól, a szocialista országok méltán hívják fel a Nyugatot: fel kell hagynia azzal a gyakorlat­tal, hogy kétféle mércével mér, egyfelelől az emberi jogok védelmezőjének tünteti fel- magát és ilyen ügyekben mindenkit kioktat,. másfelől viszont szemet huny az emberi jo­gok saját országaiban elszenvedett sérel­mei fölött. PIRITYI SÁNDOR PANORÁMA BUDAPEST - Bajtársi találkozót tar­tott a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének szovjet tagozata hétfőn a Belügyminisztérium Művelődési Házá­ban. A MEASZ országos elnöksége ne­vében Ispánovits Márton főtitkár köszön­tötte a Vörös Hadseregben, illetve a kü­lönböző partizánegységekben küzdött egykori harcosokat, majd Végh László, a tagozat elnöke elevenítette fel a magyar internacionalisták helytállását a fasizmus ellen vívott harcokban. A bajtársi találko­zó az ideiglenesen hazánkban állomáso­zó szovjet déli hadseregcsoport mű­vészegyüttesének műsorával zárult. A Magyar Honvédelmi Szövetség eredményesen teljesítette 1986-ra meg­határozott feladatait; jelentős szerepet vállalt az ifjúság hazafias-honvédelmi nevelésében és sportolói kiemelkedő eredményeket értek el a hazai és a kül­földi versenyeken - mondotta a többi közt hétfői sajtótájékoztatóján Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára. PÁRIZS - A csádi Ideiglenes Nemzeti Egységkormány (GUNT) fegyveres erői az elmúlt időben az egész csádi hadszín­téren magukhoz ragadták a kezdemé­nyezést - jelentette vasárnap a GUNT ál­tal működtetett bardai rádió. Az Ideigle­nes Nemzeti Egységkormány erői több sikeres hadműveletet hajtottak végre, mélyen az ország belsejében Hisszén Habré (Franciaország és az Egyesült Ál­lamok által támogatott) rendszerének csapatai ellen. BELFAST - Az ír Köztársaság állam­polgárai a mai parlamenti választásokon döntik el, hogy az ír Család vagy a Sors Katonái kerülnek-e a kormány élére. A zöld szigetként is emlegetett országban gyakorlatilag két párt néz egymással szembe az idei választáson: a most ha­talmon lévő Munkáspárt, a Fine Gael (ír Család) és ellenlábasa, a Fianna Fail (A Sors Katonái). A mostani választások esélyesének a Fianna Fail-t tartják.

Next

/
Thumbnails
Contents