Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-16 / 39. szám

1987. február 16. tíÉPÜJSÁG 3 Alkotói díjasaink (15.) Gyerekek szülő nélkül „Ha itt az , nyugdíjba ” Ezeres Béla, a kapospulai tsz főagronómusa- A termelőszö­vetkezetnek meg­alakulása, vagyis 1959 óta vagyok a tagja - kezdi Eze­res Béla. - Az egyetem elvégzése után Zalaegersze­gen, a tanácson kaptam állást, két évre rá pedig a gépállomáson let­tem főagronómus. Amikor alakulni kezdtek a téeszek, Zala megye egyik legnagyobb szö­vetkezetébe ne­veztek ki. Ott kap­tam levelet szülőfa­lumból, Kapospu- láról, hogy itthon is alakul a téesz, szá­mítanak rám. így aztán hazajöttem. - Nagy gyakorlatom volt már, akkor a gépesítésben, s ezt jól tudtam hasznosítani itthon. Egyedüli szakember voltam a kezdetekkor, bizony mindent nekem kellett csinálnom. Ma már van gépészmérnökünk, több üzem­mérnök, s ők sokat segítenek nekem. Bizony, sokat fejlődött a téesz 1959 óta. Akkoriban egy-kétszáz szarvasmar­hánk volt, most hat-hétszáz. Sertés egyáltalán nem volt, ma közel négyezer van. Nem volt olyan színvonalú a növény- védelem sem, mint manapság. Meg kel­lett teremteni. Hogy megfelelőbben tud­jam ellátni ezt a feladatot, növényvédelmi szakmérnöki vizsgát tettem 1972-ben. Nem volt könnyű hosszú évek után újra iskolapadban ülni. Elképesztően sokat változott az­óta a tudomány, mióta én jártam egyetemre. Néhány szót ma­gamról? Felesége­met Zalából hoz­tam magammal, egy lányunk van. Magánéletem két hobbija közül az egyik régi keletű, ez az utazás, a má­sik újabb, de annál kedvesebb, a hét­éves unokám, Mi­lán. Úgy érzem, sem­mi rendkívüli nincs a pályámban. Sze­retem a munkámat, igyekszem mindig jói elvégezni. Szép fekvésű, jó földrajzi helyzetű község Kapospula, közel van több városhoz is. Sosem kívánkoztam el innen. Termelőszövetkezetünk - dacára annak, hogy nincs melléküzemága - az egyik legjobb a megyében.- Két évem van a nyugdíjig. Ha eljön az ideje, visszavonulok, mert úgy tartom, át kell adni a helyet a fiataloknak. Tudomá­sul kell venni, hogy az ő tudásuk telje­sebb, frissebb, és ezt el kell ismerni. Egy valami azonban igen lényeges az ő szá­mukra is: ne féljenek kockáztatni, mert ha nem mernek, akkor nem sokra jutnak.- wm ­Állampolgárok és a hivatalok 3. Az állampolgári jogviták forrásai és sokan panaszkodnak, hogy a hivataltól hiába várnak választ, elhú- zódik az ügyintézés, hónapokig tartanak a peres ügyek. Ilyenkor ref- lexszerűen a hatóságokat, a jogvitákban döntő szerveket hibáztatjuk, bürokráciát, nehézkességet emlegetünk. Az állam a társadalmi viszonyok jelentős részét jogilag szabályozza. Ha a jog­szabály nem érvényesül, önkéntes jogkövetés útján jogviták keletkeznek. Az ál­lampolgárok közötti jogviták - igazodva a jogilag szabályozott területekhez - döntően polgári jogi, államigazgatási jogi és családjogi természetűek. Az állampolgárok vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza a polgári jog. A tulajdonosnak tisztában kell lennie a tulajdonjoga terjedelmével és korlátái­val. (gy például az ingatlan tulajdonosának azzal, hogy hol húzódik a telekhatára, beépítheti-e az ingatlanát, hogyan teheti ezt, hová kell kerítést építenie, hogy ala­kul a telekhatáron álló kerítés, növényzet használata, hasznainak szedése, mivel jár, ha ingatlanát haszonélvezeti jog, vagy más használati jog, így teleki szolgalmi jog terheli. Különösen fontos a tulajdonjog, használati jog terjedelmének, korlátai­nak ismerete közös tulajdonnál. Fontos alapelv, hogy a tulajdonos a használat, birtoklás során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel máso­kat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, jogaik gyakorlását veszé­lyeztetné. Ennek az alapelvnek a megsértéséből fakad a legtöbb tulajdonjogi, használati jogi, birtokvédelmi jogvita, amelyet bíróságok rendeznek, bár birtokvé­delmet a tanácsi szakigazgatási szervtől is lehet kérni, ha jogi kérdést nem kell tisztázni, és egy éven belül történt a birtokháborítás. A tulajdonosi jogosítványoknál kell megemlíteni az építkezésekből eredő jogvi­tákat. Az épület nagysága, a szomszéd ingatlanhoz való közelsége, a nyílászárók elhelyezése, a szennyvíz, csapadékvíz elvezetése ad ebben a körben leggyak­rabban vitára okot. Ezek elsődlegesen államigazgatási jogviták, és az építésható­ságok rendezik, de több kérdésben az építkezésből eredő jogviták is bíróság elé kerülnek. (Például ráépítés, túlépítés, a kilátás elvesztése). Az állampolgárok va­gyoni ügyekben kötött szerződéseiből eredő viták eldöntése a bíróság elé tartoznak. Viták merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy az elhunyt személy va­gyonát, mint hagyatékot, ki örökölje. A házasság felbontásával, a vagyonközös­ség megszüntetésével, a gyermekelhelyezéssel, a gyermektartással kapcsolatos viták száma sajnos egyre szaporodik. Ezek a viták a bírósági döntést követően folytatódnak a gyámhatóságnál, a gyermek gondozásával, nevelésével, láthatá­sával kapcsolatos kérdésekben. Az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül környezetünk védelme, amelyet zavarnak ártalmas szennyezéssel, bűzzel, zajjal járó tevékenységek. Az állampol­gárok egyre gyakrabban fordulnak a tanácsi szakigazgatási szervekhez a kör­nyezetükben ilyen következményeket előidézőkellen, kérve a káros tevékenység megszüntetését, korlátozását, a jogsértő személy bírságolását. Megkeseríti életünket, ha környezetünkben lakótársunk, üdülőtársunk az alap­vető szabályokat nem tartja be. A szabálysértési hatóságoknál gyakoriak a házi­rend megsértésével, a csendháborítással kapcsolatos állampolgári viták, ezek durvább esetei (rágalmazás, becsületsértés, magánlaksértés) nemcsak sza­bálysértési, hanem büntető eljárásokat is elindíthatnak. IpnnP társadalmilag kívánatos és hasznos, ha jogvitáinkat lehetőleg Id II IC nem g hatóság vagy bíróság előtt, állami kényszer igénybevéte­lével rendeznénk, hanem együttműködve, békésen, esetleg kölcsönös engedmé­nyek útján egymás között oldanánk meg, illetve jogtisztelő magatartással már ezek keletkezését is megelőznénk. Dr. POLONKAI ANNA Következik: Mielőtt hivatalba megyünk... Egy nem mindennapi történet Á felelőtlenség nem ismer határokat Az írás főszereplőinek sem a nevét, sem a címét nem árulhatjuk el. Az ő érde­kükben. Nyilatkozni nem akartak, érthe­tő, szégyellik, ami velük történt. Meg az­tán kiskorúakról van szó, akik ilyen ügy­ben a törvényes képviselő - jelen eset­ben a szülő - beleegyezése nélkül nem nyilatkozhatnak. Éppen erről van szó. K 1986. október elején az egyik szek­szárdi általános iskola gyermekvédelmi felügyelője bejelentette a szekszárdi gyámhatóságon, hogy tudomására jutott, két kiskorút az anyja egyedül, felügyelet nélkül hagyott a lakásban. A kisebbik gyerek, a 13 éves, az ő osztályába jár, in­nen az információ. A gyámhatóság képviselője azonnal kimenta helyszínre, a kisebbik gyerek az első csöngetésre kitárta az ajtót, látszott, megszokta, hogy idegenek járnak hozzá­juk. Mint később kiderült, az egyik szobát már régebben kiadták az IBUSZ-nak, gyakran váltják egymást a vendégek. A kisfiú elmondta, hogy anyjuk, aki már két férjétől elvált, több mint egy hete az egyik alföldi városba költözött az új ba­rátja közelébe. Öt és 16 éves testvérét 600 forinttal hagyta itt, no meg azzal a ki­jelentéssel, hogy elég nagyok már, el tudják látni magukat. A gyerek az anyja címét nem tudta megmondani, mivel a kapcsolatot telefonon tartják. Azt is el­mondta, nincs anyagi gondjuk, az anyu mindennel ellátja őket. A gyámhatóság a nevelési tanácsadó­hoz fordult, vizsgálják meg, a gyerekek pártfogó segítségével tudnak-e önállóan élni. Rögtön levelet küldtek az alföldi vá­rosba is, kerítsék elő az anyát és kérdez­zék meg, meddig tart még ez az állapot, egyáltalán fenn akarja-e tartani szülői felügyeleti jogát, ha nem, kit nevez meg a gyerekek gyámjának. A válaszlevélben az anya éles szavak­kal illette a hatóságot, amiért „beleavat­kozik az életébe”. Szerinte semmiféle in­tézkedésre nincs szükség, jogait termé­szetesen fenntartja, senkinek semmi kö­ze hozzá, hogyan élnek a gyerekek. Az ügy az anya nyilatkozata után tehát megrekedt, de 1987. január elején kide­rült, a helyzet rosszabb, mint bárki gon­dolta volna. Az anya kijelentésével ellen­tétben nem gondoskodik a gyerekekről, a két kiskorú pénz nélkül maradt. A ható­ság jogi megoldásként vagyonkezelő eseti gondnokot nevezett ki a gyerekek anyagi ügyeinek intézésére. A gyermekvédelmi felügyelő, aki ön­ként vállalta ezt a tisztet, így nyilatkozott:- Összesítést csinál­tam, amiből kiderült, a két gyerek megélhetésére körülbelül 1500 forint maradna egy hónapban. Azért feltételsn módban értem, mert január 20-ig több mint 15 ezer forint fi­zetési hátralék gyűlt ösz- sze.- Csaknem 30 éve ez a hivatásom, de ilyen eset­tel még nem találkoztam. A hölgy - anyának nem tudom nevezni - itthagyta az áruvásárlási kölcsön törlesztését, az 1984 óta bérelt színes televízió bérleti díját, különféle ille­tékek befizetését, az igencsak borsos telefon- számlát, a lakásrezsit. A tízezer forintos személyi kölcsön törlesztése is a gyerekekre maradt, akik nem tudtak-tudnak min­debben kiigazodni, fogal­muk sincs, hogyan, mi­kor, miből fizessék ki a számlákat. Amikor pénzt kértek az anyjuktól, az ar­ra hivatkozott, hogy 3000 forintért bérel lakást és ott a két másik gyerek is. A villanyszámlát a saját zsebemből fizettem ki, nem akartam, hogy ki­kapcsolják a villanyt a la­kásban. Többet nem te­hetek. A színes televíziót már három éve bérelik, eddig 37 ezer forintot fi­zettek ki erte, a készülék ara 28 ezer to­rint. Most napokon belül elviszik a készü­léket, ám a két gyerek úgy tudta, a tévé az övék. Az a legszomorúbb, hogy a gyerekek a világon a legtermészetesebbnek tartják ezt az állapotot. Nem érzik, milyen felelőt­lenség mindez az anyjuk részéről. Nem érzik a realitást, a borzasztó anyagi cső­döt, ami a fejük felett lebeg. Mélységesen bíznak az anyjukban, abban, hogy eljön és mindent elintéz, elrendez majd. A hatóság számtalanszor kereste már telefonon az anyát új munkahelyén. Mi­nősíthetetlen hangon, durván utasította el a felelősséget, az elvált férjekre, új élet­re hivatkozva. Nem hajlandó hazajönni, nem hajlandó bármit is tenni. Becsapja a gyerekeit, a hatóságot, saját magát. Mindezt a gyerekek nem is sejtik. Jelen voltam, amikor a nagyobb gyerek bejött a hatósághoz és közölte, az anyja azt tele­fonálta, elesett, nem tud felkelni, nem tud hazajönni. A gyerek távozása után pró­baképpen felhívtuk az anyát. Ö vette fel a telefont a munkahelyén...- Soha nem keresnek maguktól a gye­rekek. Zárkózottak, a maguk bezárt vilá­gához ragaszkodnak. Nem pótolhatom a szülőt. Nincs is erre jogom, nem turkál­hatok a lelkűkben - mondja az eseti gondnok. « Ebben az ügyben a felelősség kizáró­lag az anyáé. A gyerekeit fellegekben járó, minden anyagi alapot nélkülöző, fe­lelőtlen életmódhoz szoktatta. Nincs tisz­tában azzal, mit vállal valaki, ha gyerme­ket szül. Magatartásával kimeríti a jog­szabályban „fiatalkorúak veszélyezteté­se” címszó alatt megfogalamzott tényál­lást: anyagilag és erkölcsileg veszélyez­teti saját gyerekeit. Mi történik, ha meg­betegszik valamelyikük? Mi lesz, ha rossz társaságba keverednek, ha elfogy minden fillérjük, és úgy szereznek ma­guknak élelmet, ahogy tudnak? Ki képvi­seli az érdekeiket? A hatóság ezt csak úgy tudja megtenni, ha az anyát megfosztja szülői felügyeleti jogától. Ehhez azonban bírósági tárgya­lás kell, s az nem megy egyik napról a másikra. Utána az állami gondozás következne, mint lehetséges megoldás. Most tehát patthelyzet van. A hatóság ennél többet egyelőre nem tud tenni. Nincs más meg­oldás, a következő lépés az anya elleni feljelentés megtétele. Megkeseredik az ember szája íze, ha ismerve ezt az ügyet szülőket és gyere­keket lát kézenfogva, mert léteznek a fen­tihez hasonló helyzetben lévő gyerekek, akikről nem tudunk. Úgy tűnik, a felelőt­lenség nem ismer határokat. WENTER MARIANN Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Bővülő magyar-olasz vállalatközi együttműködés A mezőgazdasági gépek új piacai A Komplex Külkereskedelmi Vállalat alaposabb piackutatással akarja növelni a mezőgazdasági gépek és komplett fel­dolgozórendszerek exportját. Az utóbbi egy-két évben egyes nagyberendezések és géprendszerek kivitele visszaesett, mert néhány fejlődő országban - ahová korában sokat szállítottak - szűkültek a beruházási lehetőségek. Az idén új piacnak ígérkezik Kína; aho­vá takarmánykeverőket, baromfi-vágóhi- dakat és hűtőházakat szállít a Komplex. Törökországi versenytárgyalásokon ga­bonasilók, algériai és tunéziai pályáza­ton malmok, takarmánykeverők, gabo­natárolók és hűtőházak szállítására tett ajánlatot a vállalat. Mivel ezekben az or­szágokban korábban már jó minőség­ben adtak el hasonló termékeket, bíznak az újabb üzleti sikerekben. Az NSZK-ba, Hollandiába és Fran­ciaországba a szolnoki és a győri Mező­gép vállalatok különféle alkatrészeket szállítanak zöldtakarmány-betakaritó gépekhez. Az Orosházi Mezőgép Vállalat kukoricakombájnokhoz készít adaptere­ket ugyancsak NSZK-beli és francia, va­lamint görög cégeknek. Tovább bővül a magyar külkereske­delmi és termelő vállalatok kapcsolata Olaszország legnagyobb vegyipari kon­szernjével, A Montedisonnal. Az együtt­működésbe - amelyet a Magyar Külke­reskedelmi Bank koordinál -, több mint tíz magyar vállalat kapcsolódott be, köz­tük a Chemolimpex, a Medimpex, a Hun- garotex és a Taurus. A forgalom a múlt esztendőben meghaladta a 23 millió dol­lárt. Az együttműködésben az egyszerű árucsere mellett mind nagyobb szerepet játszanak az ipari és a kereskedelmi kap­csolatok fejlettebb formái. így a Montedi­son egyik vállalata, a Raffineria di Öli Lubrificanti a Budapesti Vegyiművekkel és a Chamokomplex-szel kooperációs szerződést kötött. Ennek alapján úgyne­vezett felületaktív anyagok előkészítésé­hez láttak hozzá a partnerek. A gyártási technológiát az olasz cég szállítja. Előnyösen alakulnak a Hungarotex és a Montefibre kapcsolatai is. Az olasz cég évek óta segíti a Hungarotex szakembe­reinek marketingmunkáját, és technikai segítséget is nyújt. A tervek szerint az idén szimpóziumot tartanak Magyaror­szágon, amelynek során az akril- és po­liészterszálak termelésében elért fejlesz­tési eredményeikről tájékoztatják a ma­gyar szakembereket. Fejlődik a magyar és az olasz vállala­tok közötti tudományos együttműködés is. A Taurus és a Dutral kutatói hőálló he­vederek előállításán dolgoznak, s hama­rosan hozzálátnak a fóliagyártás korsze­rűsítéséhez. Az olasz szakemberek mű­szaki segítséget nyújtanak magyar part­nereiknek kaucsukanyagok feldolgozá­sához is. Újabban vegyes vállalati együtt­működésről is tárgyalnak; a Montedison közös tőkével polisztirol-üzemet kíván létrehozni Magyarországon. Kialakul az együttműködés a harmadik piacon is. A Farmitalia Carlo Erba nemré­giben hozzálátott több magyar gyógy­szerkészítmény harmadik piaci forgal­mazásához. A kezdeti sikerek láttán ezt a tevékenységet tovább bővítik. Ahol minden rendben van

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents