Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-16 / 39. szám
t 4 rtÉPÜJSÁG 1987. február 16. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Miért kapcsolták ki az áramot? Mittly Béláné szekszárdi olvasónk Irta: „1986. december 5-én lakásomon mindennemű bejelentés nélkül, megszüntették az áramszolgáltatást, holott semmiféle hátralékom nem volt a díj befizetésével kapcsolatosan. Az történt ugyanis, hogy 1986. októberében felszólítást kaptam, hogy fizessek be éves villanyszámla-különbözetet, melyet november 11-én csekken befizettem, és az be is érkezett a vállalathoz. Azóta már a soros decemberi villany- számlámat is személyesen befizettem. Sérelmesnek találom, hogy mindezek ellenére a villanyórát kikapcsolták, és ügyelet hiányában az órát nem is tudták visszakapcsolni. ...Legalább egy felszólító levelet dobtak volna be a postaládába, amennyiben nem fizetek, akkor kikapcsolják a villanyórát, de ezt is elmulasztották, pedig így elkerülhető lett volna a sok bosszúság és utánajárás, melyet nekem kellett más hanyagsága miatt végigjárnom.” A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzemigazgatóságától Paluska Zoltán üzemviteli osztályvezető küldte meg a választ:- Az áramszámla-tartozás miatti kikapcsolás jogtalan volt, mivel felszólításunknak a kikapcsolást megelőzően eleget tett és csekken befizette tartozását. Az a tény azonban, hogy a befizetést egy fizetési felszólításhoz mellékelt csekken tette - amit egy korábbi felszólítás eredménytelenségét követően küldtünk ki - azt mutatja, hogy a rendszeres fizetési kötelezettségét az esedékesség idején valamilyen oknál fogva nem teljesítette. Ezért kerülhetett a kikapcsolandó közel 300 fogyasztó közé. A fogyasztói ügyintéző figyelmen kívül hagyta a csekken történő befizetést és ezzel hibát követett el, amiért kirendeltségvezetői figyelmeztetésben részesítettük. A téves kikapcsolásért utólag szíves elnézését kérjük. Jár-e az özvegyi nyugdíj? Névtelen olvasónk írta, hogy férje 8 évvel ezelőtt meghalt. 1986 novemberében az árvaellátása, s az özvegyi nyugdíja megszűnt. Nem dolgozik, nyugdíjas korig azonban még három éve van, de betegsége miatt elhelyezkedni sem tud. Ezért igényelhetné-e továbbra is férje után az özvegyi nyugdíjat, s ezután jár-e részére háztáji föld. Dr. Deák Kon rád válasza:- Ideiglenes özvegyi nyugdíjra az a feleség jogosult, akinek a férje a haláláig az öregségi (rokkantsági) nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi (rokkantsági) nyugdíjasként halt meg. Állandó özvegyi nyugdíjra az előbb említett feltételek mellett az a feleség jogosult, aki a férje halálakor a) az ötvenötödik életévét betöltötte, vagy b) rokkant, vagy c) a férje jogán árvaellátásra jogosult két vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik. Állandó özvegyi nyugdíj jár a feleségnek akkor is, ha az erre jogosító feltételék valamelyike a férj halálától számított tizenöt éven belül bekövetkezik. A háztáji föld juttatására vonatkozóan pedig a jogszabály ekként rendelkezik: „A háztáji földhasználatra, terményjuttatásra jogosult tag halálát követően a vele együtt élt házastárs (élettársa) a termelőszövetkezettől 3000 négyzet- métert meg nem haladó - szőlő, gyümölcsös művelési ág esetében 1500 négyzetmétert meg nem haladó - föld- használatra vagy ennek megfelelő terményben! juttatásra jogosult, ha a haláleset bekövetkezésekor a) elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy b) tartósan munkaképtelen, vagy c) törvényes tartási kötelezettség alapján mást eltart, és személyi tulajdonában vagy használatában nincs ilyen mértékű föld”. A szövetkezet vezetősége méltányosságból más esetekben is engedélyezhet juttatást. Mikor kapják meg a számlát? Kovács Károly szekszárdi olvasónk írta, hogy 1985. december 3-án költözött a felújított szekszárdi Garay téri lakásába, és jelen volt, amikor a városgazdálkodási vállalat képviselője bejelentette a Keselyűsi úti telepen a villanyáram-bekapcsolást. Ugyanakkor kérte az előző lakása kikapcsolását, melynek számláját 1986 nyarán megküldték 10 forintos bírsággal, hogy nem fizette ki a bemutatott számlát, amit nem is látott. A kiutalt összeget csekken befizette. Többször járt a ki- rendeltségen, levelet is írt, kérte, olvassák le a villanyórát, hogy kifizethesse a tartozást, mert könnyebb így fizetni, mint egy összegben. A mai napig se számla, se válasz a levelére. „Ez nemcsak engem, hanem a többi lakótársamat is érinti, mert ők is ebben a cipőben járnak (hat család)”. A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzemigazgatósága igazgatója, Schmidt János küldte meg a választ:- Szekszárd, Pollack ltp-i elköltözéséről a DÉDÁSZ szekszárdi kirendeltségén tett bejelentése alapján a kikapcsolást a kirendeltség dolgozói a kért időpontban elvégezték. A lakás végszámláját üzemgazdasági osztályunk a megadott címre elküldte. Az olvasó által bírságnak hitt 10 forint nem az, hanem postaköltség. Az új lakásba való beköltözésénél a városgazdálkodási vállalat képviselője felhívta a lakók figyelmét, hogy a bekapcsolást név szerint kell megrendelni. Ilyen megrendelést csak késve, több mint fél év után tettek, így a számlázásunk is késve történhet. 1986. december 16-án felkerestük olvasójukat és a házban még érintett fogyasztókat, és megállapodtunk számlájuk rendezési módjában. Ml VÁLASZOLUNK ■ röviden A jogalkalmazás jogpo- » Mkai e,ve'röl szól a Magyár Népköztársaság El- &*** js nöki Tanácsának 20/ jgamB 1986. számú határozata, amely a jogalkalmazó szervek tevékenységének továbbfejlesztését, a törvényesség erősítését, a jogpolitikaf követelmények érvényre juttatását célozza, s így elsősorban és közvetlenül a jogalkalmazók feladatát jelöli meg, de mivel a jognak mikénti alkalmazása a dolgozók igen széles körét érinti, indokoltnak tartjuk, hogy a határozat lényegéről rövid tájékoztatást adjunk. Nos, a határozat a jogalkalmazók feladatává teszi - többek között - hogy ismerjék meg azokat a tényeket, társadalmi, gazdasági összefüggéseket, életviszonyokat, amelyekkel kapcsolatban a jogszabályokat alkalmazni kell, továbbá, hogy tájékoztassák a feleket - különösen a jogban járatlanokat, jogi képviselettel nem rendelkezőket - jogaikról és kötelességeikről, törekedjenek az állampolgárok jogismeretének és törvénytiszteletének fejlesztésére. Kihangsúlyozza a határozat, a bűnözés elleni küzedelemben - amelynek elsősorban a bűnözés objektív és szubjektív okainak a feltárására és megszüntetésére, a bűnözés megelőzésére kell irányulnia - „a társadalom valamennyi tagjának és szervezetének együttműködésére van szükség”, a bűnüldöző és igazságügyi szervek pedig gondoskodjanak az elkövetők - személyre való tekintet nélküli - felelősségre vonásáról, a bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tevő körülmények feltárásáról. A polgári jogalkalmazás következetesen juttassa érvényre a szocialista együttélés szabályait, a gazdálkodó szervezetek és egyéb gazdálkodók egymás közötti jogviszonyaiban a jogalkalmazásnak a gazdaságpolitikai célok megvalósítását is szolgálnia kell, a munkajogi és szövetkezeti tagsági ügyekben a jogalkalmazó szerveknek elő kell segíteniük - többek között - azt, hogy erősödjék a munkafegyelem, megtartsák az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályokat, s hogy fokozott védelemben részesüljön a közérdekű bejelentést tevő vagy bírálatot gyakorló dolgozó, ugyanakkor védelmet kell adni az alaptalan és rosszhiszemű bejelentésekkel szemben. Külön fejezetben foglalkozik a határozat az államigazgatási jogalkalmazás jogpolitikai elveivel, az elvek érvényre juttatása körében kimondja, hogy azok következetes megtartása a jogalkalmazásban közreműködő valamennyi szerv, vezető és beosztott dolgozó fontos feladata, amelyért felelősséggel tartozik, az ügyészség pedig „kezdeményezze - személyre és beosztásra tekintet nélkül - a törvénysértők felelősségre vonását... határozottan járjon el azokkal szemben, akik a jogos bírálatot hátrány kilátásba,helyezésével vagy okozásával elfojtják." A bírósági végrehajtásról szóló korábbi jogszabályt módosítja az Elnöki Tanács 1986. évi 33. számú törvényerejű rendelete, amikor kimondja, hogy: „Ha a végrehajtás meghatározott ingóság kiadására irányul és a kötelezett szerv a meghatározott ingóság kiadását megtagadja, az erről készült jegyzőkönyvet a végrehajtó beterjeszti a bírósághoz, amely pénzbírságot szab ki.” Az 1986. évi 34. számú törvény- erejű rendelet a gazdasági társulásokra vonatkozó egyes rendelkezésekről szól, lehetővé teszi, hogy belföldi jogi személyek részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot hozzanak létre, meghatározza e társaságok létrehozására, szervezetére, ennek működésére, továbbá megszűnésére vonatkozó szabályokat is. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1986. évi 56. számában olvashatók. Dr. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke A halászok a tavaszt várják Gyurkó Ferenc agronómus a víz oxigéntartalmát vizsgálja Az utóbbi hetek, hónapok kemény időjárása sok munkát adott a paksi halászoknak. A bi- ritói telelötavak két és fél méter mély vizéből 55 centimétert a jég foglalt el, a halak élettere így csökkent, ami a halászoktól nagyobb odafigyelést, több munkát igényelt. A telelőkben jelenleg tíz vagon halat tárolnak, amely biztosítja az egyenletes ellátást a félév végéig. Az utóbbi napokban a halászok már a tavaszra készülődnek, javítják a hálókat, 19-en pedig a kisgéphajó-vezetöi tanfolyamon készülnek a március 15-i vizsgára. Fotó; G.K. Még pihennek a halászszerszámok Schaffer Miklós és Lacza István hálót javít Lacza István tógazda és Kovács János a tározóból a pontyokat szákolja
