Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-14 / 11. szám

4 Képújság 1987. január 14. „Művészek a békéért” Tolna megyei képző-, és iparművészek bemutatkozása Cyránszki Mária: Tavasz című alkotása Tolna megyében élő képző-, és iparmű­vészek alkotásaiból nyílt kiállítás hétfőn délután Szekszárdon, a tanítóképző főis­kola aulájában. A kiállítás a „Művészek a békéért” címmel meghirdetett pályázat termését mutatja be, melyet a Szakszer­vezetek Tolna Megyei Tanácsa, a Haza­fias Népfront megyei bizottságával kar­öltve idén második alkalommal írt ki. Nem titkolt céljuk volt, hogy a megyében élő művészeket, munkájukat, életfelfogásu­kat, törekvéseiket a helyiekkel megis­mertessék, hogy mint mondani szokták, a saját hazájukban is próféták lehesse­nek az alkotók. A pályázat másik apropóját a mindig aktuális téma, a béke ügye szolgáltatta, ennek szellemében mondott megnyitó beszédet Horváth István, az Országos Béketanács tagja, a Vegyépszer előgyár- tóegység igazgatója. A megnyitón meg­jelent Szabó Géza, az MSZMP Szekszárd. Városi Bizottságának első titkára, Varjas János, a HNF Tolna Megyei Bizottságá­nak titkára, és Horváth Géza, az SZMT tit­kára. A szervezők nevében Horváth Géza és a különdíjakat felajánló vállalatok kép­viselői nyújtották át a művészeknek a dí­jakat, elismeréseket. A megyében élő 15 művész közül 12-en pályáztak, összesen 43 alkotással. Ezeket január 28-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. A kiállítás anyagát ezt követően a XI. békekonfe­rencián mutatják be.- tzs - ka ­1 — " i 1 *». Az ünnepélyes megnyitón Lányi Péter zongoraművész és az alkotók egy csoportja »Hogy mások is gyönyörködhessenek...” Gordon Zsuzsával a műremekek között Úgy gondolom, hogy majd mindenkiben, aki ezekben a napokban betér a szekszárdi Művészetek Házába, az a kérdés fogan meg először, hogy vajon milyen és mekkora az a la­kás, ahol ennyi műalkotás elfér. Ugyanis Gor­don Zsuzsa érdemes művész és dr. Váradi Ist­ván főorvos magángyűjteménye látható a ház­ban - március végéig. Nyilvánvaló, hogy az új­ságíró is e kérdéssel kezdte a beszélgetést.- Budapesten lakunk egy, pontosan 138 négyzetméteres lakásban. Mit mondjak? Min­denütt a gyönyörű képek, kisplasztikák, s az érmek is jócskán foglalnak helyet. Ezt nem pa­naszképpen mondom, éppen ellenkezőleg. Nagyon szeretjük ezeket a műalkotásokat, ve­lük élünk együtt. Csak most magam is cso­dálkozom. Szóval egyszerűen nem tudtuk, hogy milyen csodálatos, nagyszerű dolgok vannak a birtokunkban. Erre valójában most, ezen a kiállításon döbbentünk rá. Ugyaniseb­ben az elrendezésben, jó rálátási viszonyok­ban valahogy minden egészen más. Szóval nagyon örülünk mindketten a férjemmel, hogy létrejött ez a kiállítás. I- Pedig amikor először fölvetődött e „lehetőség”, úgy tudom, elzárkózott.- Pontosan Így van. Méry Éva, a Művé­szetek Háza igazgatója akkor járt először nálunk, amikor a Gulácsy Lajos kiállítást szer­vezte. Amikor meglátta a mi becses kincsein­ket, nyomban felvetette, hogy ki kellene állíta­ni, be kellene mutatni a nagyközönségnek is. Én valóban vonakodtam, s egyszerűen el sem tudtam képzelni, hogy nélkülük legyünk akár egy rövid ideig is. Aztán férjem azt mond­ta: „Mondjunk igent, hogy ne csak mi, ha­nem mások is gyönyörködhessenek, örülje­nek..." És most már én örülök a legjobban, hogy a képek, a szobrok, az érmek itt vannak Szekszárdon. S még visszatérve a hatásukra, elmondom, hogy nemcsak mi, hanem a nézők is sokat köszönhetnek a kiállítás rendezőjé­nek, a tehetséges Kratochwill Miminek, aki hozzáértően csoportosította, válogatta ki az alkotásokat, mégpedig úgy, hogy e gyönyörű helyhez is illeszkedjenek, maguk helyett me­séljenek érdekes történeteket, s úgy izgassák a nézőket, hogy azok egy-egy alkotó egész életművére legyenek kíváncsiak, keressék másutt is a képek, a szobrok „társait”. I- Ha jól értettem, minden darabot nem is állítottak itt ki?- Nem. Maradt otthon is valamennyi, s negyven kép pedig itt van a raktárban, mert azok tematikailag, vagy más egyéb okból kifo­lyólag ezen a helyen „nem fértek bele a kon­cepcióba”. S úgy látom, nagyon helyesen... Az érmekről, melyek nagy gyűjtője a férjem, el­Gordon Zsuzsa Szőllösi Endre Olvasó nő című szobrával mondom, hogy itt mindössze 247 került bemu­tatásra, kizárólag azok, melyek orvosokról ké­szültek. De vannak Vöröskeresztes érmeink és csodálatos a természetvizsgálók-sorozat is. I- Honnan-e gyűjtőszenvedély, s honnan e felbecsülhetetlen érték?- Az egyik teljes mértékig, a másik csak részben családi örökség. Családunk minden tagja igen nagy tisztelettel vonzódott a szép iránt, a művészet iránt. László Fülöp, az ismert festőművész anyai nagymamám testvére volt, aki az angol királyi udvartól nemesi rangot ka­pott. Az ő hagyatékából Mednyászky és Rippl Rónai képeink vannak. Férjem nagyszüleiről készül festmények is vannak a birtokunkban, Szőllősi Endre szobrászművész pedig édes­anyám testvére. Az ö alkotása az Apám című bronz-portré. Nagyon szeretjük ezt is. Édes­apám orvos volt, s rajongott a művészetért. Barátai jórészt művészemberek voltak, akiktől kapott ajándékba képeket, szobrokat, rajzo­kat, s mint orvost is megtisztelték egy-egy al­kotással. Czóbel Bélához barátság fűzött ben­nünket: férjemről rajzot, rólam festményt ké­szített. Az utóbbit 1975. december 31-én be­keretezve adta nekünk. S mint ismeretes, né­hány nap múlva meghalt a nagy mester. I- Ott, az a lánykép is önről készült. Alkotója Herman Lipót.- Nagyon kedves a történet. Gertner Viktor 1957-ben forgatta a Láz című filmet. S mint szereplőt, lefestett Lipi bácsi. A filmgyár költ­ségére ültem modellt, s az életnagyságú fest­mény a kandalló mellett lógott egyik jelenet­ben. Amikor vége volt a forgatásnak, szeret­tem volna megvásárolni a képet a filmgyártól, hiszen nekik arra nem volt szükségük, de olyan árat kértek érte, ami a gázsim három­négyszerese volt... Néhány év múlva Lipi bácsi nekem ajándékozta ezt a kis képet, ami ugyanakkor készült. I- Kohán Györgytől is legalább húsz festményük, rajzuk van. A művészt is személyesen ismerték és mindket­ten nagy szeretettel emlékeznek rá. S ugyanígy a művésznő nagyapjára...- Aki egyszerű asztalosmester volt. Szőlős­ről származott. Igen ügyesen faragott. A Pári­zsi Világkiállításra, 1900-ban egy reneszánsz könyvszekrényt faragott és első díjat nyert. Nagyon sok pénzt kapott érte, úgyhogy meg­alapította a Viktória bútorgyárat, no és lelke­sen támogatta a művészetet, és a művészeket. I- Gordon Zsuzsa soha nem rajzolt, nem festett?- Mégcsak egy egyenes vonalat sem tudok húzni. Pedig örökölhettem volna a tehetséget. A barátokkal kapcsolatban hadd mondjam még el, hogy József Attila is gyakori vendég volt nálunk, s igaz, kislány voltam, de emlék­szem, hogy gyakran lovagoltatott a térdén. Én pedig verset mondtam cserébe. I- Azért valamiféle tehetséget örö­költ. Tehetséget a szép iránti vonzal­mában, s mint színésznőt jól ismerjük és szeretjük.- Ma is aktiv színművész vagyok, a Radnóti Színpad tagja. Rengeteget dolgozok, sokat já­rok vidékre is. I- Most min dolgozik? Régen láttuk filmszerepben.- Most éppen filmezünk. Nemere László rendezi azt a filmet, amit Gyárfás Miklós írt Egy gazdag hölgy szeszélyei címmel. A Radnóti Színpadon Moldova-és egy Molnár Ferenc- darabban játszom. Az utóbbiban két szerepet. I- További sok sikert kívánok, s Tolna megyei lévén kissé önző módon elő­ször 27-ére a Tamásiban való, majd 28-ára a szekszárdi szerepléshez. V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS SZOMSZÉDOLÁS Somogyi Néplap A Balaton-parti üzletben a zsúfoltság a főidény velejárója. Két éve született meg a döntés és a múlt évben megkezdődött a déli part kiemelt üdülőtelepülésén egy autós-bevásárlóközpont építése.- A több száz millió forintos beruházás a terveknek megfelelő ütemben halad. Megvalósításához a jelentős központi tá­mogatás mellett a Balaton Fűszért és a Kapos Kereskedelmi Vállalat, valamint a helyi tanácsok is nagymértékben hozzá­járulnak. A Siófokon, Szántódon és Bog- lárlellén épülő autósbevásárló-üzletköz- pontot az idén adják át az építők. Első­ként a szántódit, amely a 3200 négyzet- méternyi alapterületével a legnagyobb, majd ezt követően még a főidényben el­készül a másik két üzlet is. Mindegyik 2000 négyzetméter alapterületű lesz. Ah­hoz, hogy ezeket a létesítményeket idő­ben átadhassuk, rendkívül jó szervező és egyeztető munkára van szükség. Eddig minden jól halad. Egy felmérés szerint a főszezonban a dolgozók túlterhelése négyszerese a megengedettnek. Azért van ez így, mert jóval kevesebben vannak, mint amennyi dolgozóra igény van. Az új üzletközpon­tok javítanak majd a vásárlási körülmé­nyeken. Ott üzemelnek majd, ahol egyébként is a legnagyobb a forgalom. Eddig 250-300 személy hiányával szá­moltak a Balaton-parti üzletekben. Az új bevásárlóközponthoz legalább ennyi új dolgozóra lesz szükség. A megye belső turizmusának növelé­sét is segíti az igali gyógyszálló építése. Ez nem mennyiségi, hanem minőségi igényeket elégít ki majd. Az előkészítés tervszerűen folyik. Elkészült a tanul­mányterv is. A beruházó, a Danubius Vállalat várhatóan márciusban tárgyal az érintett külföldi cégekkel: az építést ugyanis vegyes vállalati formában kíván­ják megvalósítani. A beruházás még eb­ben az ötéves tervben elkészül, és bizto­sítja mindazokat a szolgáltatásokat, amelyek egy korszerű gyógyszállótól el­várhatók. Dunántúlt napló Bevonatos túrótermékek - mint pél­dául a Túró Rudi vajkrémek, energia- szegény tejföl. Fauna Fitt üdítőitalok, jog­hurtturmixok, tejfölös túró - ezek a tejipa­ri termékek rendre az utóbbi időben je­lentek meg asztalainkon. Valamennyi új­donság mögött a Tejgazdasági Kísérleti Intézet pécsi kutatóállomása áll, sőt, mint dr. Szakály Sándor az intézet igazgató- helyettese, az állomás vezetője beavat, a hazai alapanyagokból, Kaposvár új gyá­rából kikerülő stabilizálószereket is ők kísérletezték ki. Utóbbi különösen azért nagy jelentőségű, mert csak a vajkrémek gyártásához évi 100 tonna stabilizáló­szer szükségeltetik, ennek kilogram­monkénti ára viszont 200 forint. Behoza­tala Nyugat-Európából szinte lehetetlen volna. A közelmúltban kilencféle szendvics­túrókrémet dolgoztak ki. Ezek ízesítésük eredetéről kapták nevüket, és már meg­jelentek a boltok hűtőpolcain. Jön a tejli­kőr, Milky néven kerül forgalomba. A há­ziasszonyok régi gondja, hogy sajt paní­rozásakor a tejtermék folyton kifolyik a panírból. A bosszúságot elkerülendő pa- nírozott sajtot is piacra dobnak, ez ga­rantáltan nem folyik ki. Hogy hogyan csi­nálják? Ezt nem árulják el, az ötletet sza­badalom védi. Fejlődik a Fauna család, megjelennek az új kiszerelések, így most már 3,5 és 7 decis üvegben, illetve 5 lite­res dobozban kaphatók. ígérnek Fauna fagylaltalapanyagot is. Zsírmentes pu­dingok, a joghurtturmix új változatai, energiaszegény kenhető vaj - ezek a gyártmányok most jelennek meg először a kereskedelemben. Testvérei születtek a vajkrémeknek, ezek tortakrémekként kaphatók majd. Ömlesztés nélküli kré- mesített sajtjuk háromféle ízesítéssel ké­szül, a balkáni a juhsajt, a svájci az emen­táli, a francia pedig a rockfort zamatét idézi. Napjaink újdonságai tehát hamaro­san bárhol hozzáférhetők, de további ér­dekességek is vannak még. Keményített fűszervajon dolgoznak például, a natúr sültek ízesítésére. Tejfehérje bázisú cso­koládékrémet is készítenek, és ha ez így első hallásra nem is mond sokat, valószí­nűleg sokan örülnek majd ezeknek a ter­mékeknek, hiszen a Nutellát, Eurokrémet helyettesítik majd. Két változatban várha­tók a panírporok, az egyik a húsokhoz, közös tulajdonságuk, hogy nem tartal­maznak tojást. Lesznek azután szójate­jek és ideális összetételű élelmiszerek, például főzőzsírok, habtejszínek, tejek, és az utóbbiak közül még sok más min­den. A stabilizálószerek eddig ismeretlen változataival együtt tehát igen színes a kí­nálat. A minden esetben szabadalommal védett ötletekre van vevő. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Garzon Bútorgyár termelésének je­lentős része 1986-ban is belföldi piacok­ra került. A bútorgyártásban egyébként a kínálati piac a jellemző, éppen ezért volt nagy érdeklődés 1986-ban is a viszony­lag olcsó, praktikus, nagyrészt elemes bútorokra, vagyis azokra a termékekre, amelyeket a Garzon Bútorgyár készít. A gyár vezetőinek megítélése szerint a múlt évben megbízhatóság szempontjából to­vább növekedett a Garzon-termékek te­kintélye, amit bizonyít az is, hogy a ko­rábban bevezetett forgalmazási rend­szert, a szállítások ütemezését 97 száza­lékban teljesíteni tudták. A belföldi szállítások mellett teljesítette a gyár kiviteli tervét is a szocialista export a tervnek megfelelően alakult, míg a nem rubel elszámolási kivitelnél kettős célt kí­vántak elérni. Egyrészt a kivitel fokozá­sát, másrészt pedig a VII. ötéves tervi fej­lesztési alapok megteremtését. Rendkí­vül pozitív tény, hogy a tőkés exportot 1986-ban 10 százalékkal sikerült növel­ni. A gyár alaptevékenységéből a,dódó árbevétel tavaly elérte az 550 millió forin­tot, ami a bázisévhez képest 7 százalé­kos növekedést jelent. Mindezt javuló műszaki feltételek mel­lett sikerült elérni, két kulcsfontosságú, gépet tudtak beszerezni az év során és július 1 -én beindult a kettes üzem is. Az idei év feladatai között az igazgató kiemelte a tőkés kivitel további fokozását, valamint még idén meg kell kezdeni a Vili. ötéves terv alapjait szolgáló műszaki fej­lesztést. 1987-re is jellemzőnek kell len­nie a tavalyihoz hasonló takarékos gaz­dálkodásnak, adminisztratív intézkedé­sek helyett személyre szóló érdekeltségi rendszert kell bevezetni, csökkenteni kí­vánják az anyagárakat, növelni a fajlagos anyagtakarékosságot, valamint a munka intenzitását, tovább csökkenteni a köz­vetlen és közvetett költségeket. PETŐFI NÉPE Érdemes visszatekintésképpen meg­említeni, hogy a Kalocsai Sütő- és Édes­ipari Vállalat 1984. évi nyeresége 22 millió forint volt, amelyet a következő év­ben - részben az új érdekeltségi rend­szer bevezetésének köszönhetően - megkétszereztek, sőt elérték a 47 millió forintot. Az 1985-ben végzett jó munkájá­nak alapján az ország 38 sütőipari válla­lata közül egyetlenként elnyerték a Kiváló Vállalat címet. Hogyan sikerült a folytatás 1986- ban, erről tájékoztatott Körösi And­rás igazgató. Az alapellátáshoz tartozó áruféleségek előállításához szükséges létszámon kívül az év végén már csak a karbantartók dol­goztak a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalatnál. Ez azt jelenti, hogy a vállalat múlt évi tervét jórészt már korábban telje­sítette. Az 1986-ra tervezett 40 millió fo­rint helyett az első 11 hónap kimutatásai szerint 48 millió forintos nyereséget könyvelhetnek el. Az új érdekeltségi rendszer beveze­tése óta 80 küldött és a közülük megvá­lasztott 11 fős vezetőség irányítja a válla­latot. A gazdálkodás a tervszámokra épül, és meghatározója a nyereségcent- rikusság. Az értékelés alapja a vállalati eredményhez való hozzájárulás mértéke. Minden mutató, ha közvetve is, ezt a célt szolgálja. A gazdálkodásnak szerves ré­sze a politikai munka. A decemberi párt­taggyűlésen értékelték az 1986-os esz­tendő eredményeit, és megvitatták az idei feladatokat. 1987-ben még erőtelje­sebben számítanak a középvezetők problémamegoldó munkájára. Ennek ér­dekében előre kidolgozták és megvitat­ták a tervelőirányzatokat. Az érdekeltségi rendszerhez kapcsolódó számadatokat a gazdálkodási egységek vezetői már megkapták. így mindenki tudja, hogy 1987- ben milyen feladatot kell teljesíte­nie.

Next

/
Thumbnails
Contents