Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-14 / 11. szám
1987. január 14. rtÉPÜJSÁG 3 1947. január 14: törvény a földreform befejezéséről Egy évezredes per vége Egy minisztertanácsi rendelettel kezdődött, és nem egészen két évvel később egy törvénnyel, a földreform végrehajtását szentesítő 1947. V. törvénycikkel fejeződött be. A két jogi aktus között a gyakorlatban zárult le egy ezeréves per: azé lett a föld, aki megműveli. Kétségtelen, nemzeti történelmünknek valóban az egyik legjelentősebb napja volt 1945. március 17., amikor a megszületett a földreformról szóló híres 600/1945. számú minisztertanácsi rendelet, ám ez csak jogi keretet adott egy olyan akaratnak, amelynek a puszta érvényesítéséért is még hosszú harcot kellett megvívni. Egy antifasiszta, demokratikus eszmei alapon álló kormány szavazta meg akkor a maga polgári demokratikus erőviszonyainak megfelelő földreformot: teljes egészében elkobzandó a háborús bűnösök, a nyilas és más nemzeti szocialista vezetők, és a Volksbund-tagok földbirtoka; megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 holdon felüli úri, és a 200 hold feletti paraszti birtokokat; az 1000 holdnál nagyobb birtokok teljes egészükben kisajátítandók; a gazdasági cselédek és a mezőgadzasági munkások mellett birtokuk kiegészítésére a szegényparasztok is földhöz juttatandók. Az események véletlen, ám jelképes egybeesése, hogy a rendelet végrehajtásának ünnepélyes megkezdésére, az első karók leütésére a Csongrád megyei Pusztaszeren éppen azon a két napon került sor, amikor a „nemeztvezető” Szálasi Ferenc és több mint kétszáz pribékje Kőszegnél eltakarodott az országból. Ma már talán kevesebben tudjuk, hogy az akaratból milyen kemény politikai küzdelmek eredményeképpen lett valóság. Az egyik oldalon a földigénylő bizottságokban szervezeti keretet találó népi mozgalom bontakozott ki, a másik oldalon pedig az 1945-ös választási győzelmeitől vérszemet kapó reakció indította meg a maga ellentámadását, amelynek középpontjába a földreform került. A reakciós erőknek a földreform eredményei elleni nyílt offenzívájára a jelt Mindszenty József hercegprímás 1945 októberi pásztorlevele adta meg: „Nem a földbirtokreformot tesszük itt bírálat tárgyává - írta Mindszenty bíboros -, hanem a benne megnyilvánuló bosszúálló szellemet, mely ígéri ugyan a vagyonukból kiforgatott tulajdonosoknak a jóvátételt, de az ígéretekből aligha lehet valami. Magára a reformokra is kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy végrehajtásában nélkülözte a megfontoltságot és méltányosságot, s ennek az elsietett, szenvedélytől fűtött munkának gazdasági következményeit sínyli, és ki tudja, mily hosszú ideig sínyleni fogja az egész lakosság, főleg a városi dolgozók.” A volt úribirtokosok, és sok olyan gazdag paraszt, aki a földreform miatt kénytelen volt megválni földje egy részétől, most pert indított. A Független Kisgazdapárt jobboldali vezetői, továbbá az államigazgatásban meghúzódó reakciós erők pedig támogatták ezt az akciót. A földhöz juttatottak ellenálltak. Küldöttségeket menesztettek Budapestre. Tiltakozó gyűlések ezreit tartották. Járták a bíróságokat, fellebbeztek a reakciós döntések ellen. „Földet vissza nem adunk!” - volt a jelszavuk. A Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt a leghatározottabban támogatta a földhöz juttatotta- kat. Helyileg éppúgy, mint a Nemzetgyűlésben és a kormányszervekben. A földreform kezdetétől az 1947. január 14-i nemzetgyűlési ülésig „csupán" a következő változások mentek végbe: A végrehajtott földosztás felszámolta a nagybirtokrendszert, és megszüntette a nagy- és középbirtokosok gazdasági hatalmát Magyarországon. A földosztás előtt az ország egész földterületének közel 30 százaléka ezer holdon felüli birtokosok kezén volt. Többek között csupán a római katolikus egyház 825 ezer, Esterházy Pál herceg 223 ezer, Festetich György herceg 69 ezer, és Pallavicini őrgróf 51 ezer hold földdel rendelkezett. Mivel a nagybirtokon tőkés termelés folyt-és a földosztás során kisajátították a bankok és más tőkés vállalatok földbirtokait - ez egyúttal korlátozta a tőkés kizsákmányolás lehetőségeit is falun. A földreform során felosztottak 3 258 738 hold földet 642 342 földigénylő között, akiknek 90 százaléka cseléd, mezőgazdasági munkás vagy törpebirtokos volt; egy igényjogosult átlagban 5,1 holdat kapott. A változások summázatát így is meg lehet fogalmazni: az alig két esztendő alatt egy történelmi korszak zajlott lé. PAPP GÁBOR FOT-tervek A Fogyasztók Országos Tanácsa idei első ülésén azt vizsgálja, hogy a testület miként kapcsolódhatna be aktívabban az árellenőrzés és a piacfelügyelet munkájába. Ez évi programjaik között szerepel még a szabványok korszerűségének, a termékek osztálybasorolásának, csomagolásának, a termékekkel kapcsolatos információk feltüntetésének vizsgálata is. Az import termékekről és azok alkatrészellátásról, valamint a használt- cikk-kereskedelemről is tanácskoznak ebben az évben. Mintegy 180 fogyasztói érdekvédelmi szervezet működik az országban a Hazafias Népfront bizottságai mellett, több mint 6 ezer társadalmi aktivista közreműködésével. A FŐT elnöksége havonta ülésezik. Idén a szakmai együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyalnak többek közt az ágazati szakszervezetekkel, a Fővárosi Tanáccsal, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsággal. Felmérik a fogyasztói érdekvédelem jogi szabályozásának helyzetét, napirenden tartják, hogy a lakásvásárlók a jótállás szabályai szerint intézhessék reklamációikat. Az elnökség foglalkozik majd az ingatlankezelő vállalatok, a Merkur, az Állami Biztosító és a Hungária Biztosító munkájával, a közszolgáltatás, a vendéglátás színvonalával; emellett előkészítik az országos szolgáltatási, valamint az országos kereskedelmi fórumot. A FŐT szakértői bizottságai munkatervükkel többnyire kapcsolódnak a már említett témákhoz, de önállóakat is választanak. Az árszakértői bizottság például már február elején megvitatja az 1987-es ártervet és a fogyasztói árpolitika időszerű kérdéseit. Következő ülésükön a belkereskedelmi vállalatok ármagatartásáról és az 1986-os kiskereskedelmi áralakulásról tartanak megbeszélést. A vendéglátó szervezetek ármagatartása, a ruházati cikkek árának alakulása szintén a választott témák között szerepel. Az élelmiszer-szakértői bizottság a múlt évhez hasonlóan ismét foglalkozik a diabetikus és gyógyhatású élelmiszerek kínálatával, s külön vizsgálati téma lesz a tej és tejtermékek minősége, választéka. Az iparcikk-, és a szolgáltatási szakértői bizottságok főként a FŐT, valamint a FOT-elnökség ülésein szereplő témákat készítik elő. A jogi szakértői bizottság a gyógyászati segédeszköz-ellátás jogi szabályozását tűzi napirendre, a lakásépítési és -fenntartási szakértői bizottság az építési perek tapasztalataival, a lakásépítés anyagainak minőségével, energiatakarékos építőanyagok, szerelvények választékával foglalkozik majd. A vendéglátó és idegenforgalmi szakértői bizottság egyebek között a kisebb utazási irodák munkáját is értékeli. Átszervezés után „Közös kalap” nélkül a húsipar „A vállalatok éljenek a nagyobb önállósággal, a gazdasági szabályozás adta lehetőségekkel.” A gazdasági fejlődés élénkítése megköveteli a termelési szerkezet korszerűsítését... az exportképesség javítását. (Az MSZMP KB novemberi határozatából). Önállóan, de nem egyedül Megyénk vállalatai közül a termelési értéket tekintve kettőt jegyeznek országos összehasonlításban is a legnagyobbak között. Egyikük - a Szekszárdi Húsipari Vállalat - néhány napja jelentős szervezeti átalakítást ért meg. 1987. január 1-vel megszűnt az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt (emlékeztetőül: a tröszt gazdálkodó szervezeti egység, amelybe több azonos vagy összefüggő tevékenységet folytató állami vállalat tömörül), amely a keretében működő vállalatok tevékenységét összefogta a termelés, az értékesítés, a fejlesztés, az eszközkihasználás terén, az irányítószervekkel, és a költségvetéssel tartotta a kapcsolatot. Sokáig megfelelően betöltötte a feladatát, néhány éve azonban komoly gondok jelentkeztek a húsiparban, amelyeket a tröszt léte csak súlyosbított, nemhogy megoldani tudott volna. Az 1984-es csúcshoz képest 1985-86-ra erősen lecsökkent a feldolgozható sertések száma. Tőkés piacon ugyanakkor a túlterme... és a végén. Dobozban, exportképesen lés volt jellemző, ami nagy áresésekhez vezetett. Az állam olyan jelentős exporttámogatásra kényszerült, ami mára tarthatatlanná vált. Mindehhez járult a tröszti szerveződésből - vállalati nyereségek, fejlesztési források újraelosztásából - adódó nyereségérdektelenség. A húsipar válságágazattá vált. A gondok enyhítésére döntés született az iparág átszervezéséről. Ez év elejétől a korábban tröszti vállalatok önállóan gazdálkodnak, közös szervezeteik azonban ezentúl is lesznek. Szükség szerinti koordinációt a tagvállalatok igazgatóiból álló igazgatótanács által vezetett Húsipari Központ lát el. Budapest biztonságos ellátása érdekében a Budapesti Belkereskedelmi Közös Vállalat fog tevékenykedni. Önálló külkereskedelmi jogukat pedig a Terim- pex külkereskedelmi vállalaton keresztül gyakorolhatják a volt tröszt vállalatai és azok a regionális termelők, akik később csatlakoznak hozzá. Nyomasztó terhek alól szabadulva Hartmann Lajos, a Szekszárdi Húsipari Vállalat igazgatója elmondta, mit jelent számukra az átszervezés. - Valószínűleg minden húsipari vállalatot eltérően érintett a tröszt megszűnéséről szóló minisztertanácsi határozat. Számunkra kedvező a változás. Azon elv biztosítására, hogy lehetőleg minden vállalat azonos feltételekkel indulhasson az önállóság útján, az állammal szembeni tartozásunk jó részét a költség- vetés átvállalta.- Tavaly lehetőség nyilt számunkra a világbanki hitel megpályázására. A sikeres pályázat hűtőrendszer építését tenné lehetővé, miáltal megszűnne az az óriási költségeket felemésztő állapot, hogy az ország szinte minden részén, tizenhárom különböző helyen kell a termékeinket tárolni. A múlt évben még meglévő hiteleink egy része is törlésre került január 1 -i hatállyal, a fennmaradó ösz- szeget pedig tízéves törlesztésre ütemezték át. Az iparági fejlesztési kölcsönalapból kapott hiteleinket sem kell visszafizetnünk. Ezeken az engedményeken felül az elkövetkező három évben úgynevezett termeléskorszerűsítési támogatásban is részesülünk, évenként csökkenő ösz- szegben. A korábbán forgóeszközfinanszírozásra felvett összegeket az Igazgatói vizit az üzemben adózatlan nyereségünkből kell visz- szafizetni. Az amortizációból képződő érdekeltségi alapunk évente mintegy 140 millió forint, amely fedezetet nyújt a szinten tartó beruházásokhoz. Pénzügyi oldalról tehát tiszta lappal indulunk, adottak a lehetőségek a nyereséges gazdálkodáshoz. A szükséges hatékonyságnövelést fogja szolgálni racionalizálási tervünk, amely foglalkozik - a munka- időalap kihasználását is figyelembe véve - a tervek teljesítéséhez szükséges optimális létszámmal. Felülvizsgálják a vgmk-k tevékenységét is. A dolgozóinkat naponta szállító autóbuszok útvonalát valószínűleg rövidíteni tudjuk. Összefoglalva: költségeink jelentős csökkentésére teszünk erőfeszítéseket. Racionalizálási programunk tartalmazza a társadalmi tulajdon védelmére vonatkozó terveinket is. Erről csak annyit: további szigorítások várhatók. Az önálló működéshez elengedhetetlen „kellékek” közül mára adottak a személyi feltételek is. A szükséges cserék után elmondhatjuk, hogy vállalatunk felső szintű vezetése stabilizálódott. A vállalat ez évi terveit munkásgyűlésen ismertetjük dolgozóinkkal. ROSTÁS ILONA FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY A rendszer elején...
