Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-14 / 11. szám

1987. január 14. rtÉPÜJSÁG 3 1947. január 14: törvény a földreform befejezéséről Egy évezredes per vége Egy minisztertanácsi rendelettel kezdődött, és nem egészen két évvel később egy törvénnyel, a földreform végrehajtását szentesítő 1947. V. törvénycikkel feje­ződött be. A két jogi aktus között a gyakorlatban zárult le egy ezeréves per: azé lett a föld, aki megműveli. Kétségtelen, nemzeti történelmünknek valóban az egyik legjelentősebb napja volt 1945. március 17., amikor a megszületett a földreformról szóló híres 600/1945. számú minisztertanácsi rendelet, ám ez csak jogi keretet adott egy olyan akaratnak, amelynek a puszta érvényesítéséért is még hosszú harcot kellett megvívni. Egy antifasiszta, demokratikus eszmei alapon álló kormány szavazta meg ak­kor a maga polgári demokratikus erőviszonyainak megfelelő földreformot: teljes egészében elkobzandó a háborús bűnösök, a nyilas és más nemzeti szocialista vezetők, és a Volksbund-tagok földbirtoka; megváltás ellenében igénybe kell ven­ni a 100 holdon felüli úri, és a 200 hold feletti paraszti birtokokat; az 1000 holdnál nagyobb birtokok teljes egészükben kisajátítandók; a gazdasági cselédek és a mezőgadzasági munkások mellett birtokuk kiegészítésére a szegényparasz­tok is földhöz juttatandók. Az események véletlen, ám jelképes egybeesése, hogy a rendelet végrehajtá­sának ünnepélyes megkezdésére, az első karók leütésére a Csongrád megyei Pusztaszeren éppen azon a két napon került sor, amikor a „nemeztvezető” Szálasi Ferenc és több mint kétszáz pribékje Kőszegnél eltakarodott az országból. Ma már talán kevesebben tudjuk, hogy az akaratból milyen kemény politikai küzdelmek eredményeképpen lett valóság. Az egyik oldalon a földigénylő bizott­ságokban szervezeti keretet találó népi mozgalom bontakozott ki, a másik olda­lon pedig az 1945-ös választási győzelmeitől vérszemet kapó reakció indította meg a maga ellentámadását, amelynek középpontjába a földreform került. A reakciós erőknek a földreform eredményei elleni nyílt offenzívájára a jelt Mindszenty József hercegprímás 1945 októberi pásztorlevele adta meg: „Nem a földbirtokreformot tesszük itt bírálat tárgyává - írta Mindszenty bíboros -, hanem a benne megnyilvánuló bosszúálló szellemet, mely ígéri ugyan a vagyonukból ki­forgatott tulajdonosoknak a jóvátételt, de az ígéretekből aligha lehet valami. Ma­gára a reformokra is kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy végrehajtásában nélkülözte a megfontoltságot és méltányosságot, s ennek az elsietett, szenvedély­től fűtött munkának gazdasági következményeit sínyli, és ki tudja, mily hosszú ideig sínyleni fogja az egész lakosság, főleg a városi dolgozók.” A volt úribirtokosok, és sok olyan gazdag paraszt, aki a földreform miatt kényte­len volt megválni földje egy részétől, most pert indított. A Független Kisgazdapárt jobboldali vezetői, továbbá az államigazgatásban meghúzódó reakciós erők pe­dig támogatták ezt az akciót. A földhöz juttatottak ellenálltak. Küldöttségeket menesztettek Budapestre. Tilta­kozó gyűlések ezreit tartották. Járták a bíróságokat, fellebbeztek a reakciós dön­tések ellen. „Földet vissza nem adunk!” - volt a jelszavuk. A Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt a leghatározottabban támogatta a földhöz juttatotta- kat. Helyileg éppúgy, mint a Nemzetgyűlésben és a kormányszervekben. A földreform kezdetétől az 1947. január 14-i nemzetgyűlési ülésig „csu­pán" a következő változások mentek végbe: A végrehajtott földosztás felszámolta a nagybirtokrendszert, és megszüntette a nagy- és középbirtokosok gazdasági hatalmát Magyarországon. A földosztás előtt az ország egész földterületének közel 30 százaléka ezer holdon felüli birto­kosok kezén volt. Többek között csupán a római katolikus egyház 825 ezer, Ester­házy Pál herceg 223 ezer, Festetich György herceg 69 ezer, és Pallavicini őrgróf 51 ezer hold földdel rendelkezett. Mivel a nagybirtokon tőkés termelés folyt-és a földosztás során kisajátították a bankok és más tőkés vállalatok földbirtokait - ez egyúttal korlátozta a tőkés kizsákmányolás lehetőségeit is falun. A földreform során felosztottak 3 258 738 hold földet 642 342 földigénylő között, akiknek 90 százaléka cseléd, mezőgazdasági munkás vagy törpebirtokos volt; egy igényjo­gosult átlagban 5,1 holdat kapott. A változások summázatát így is meg lehet fogalmazni: az alig két esztendő alatt egy történelmi korszak zajlott lé. PAPP GÁBOR FOT-tervek A Fogyasztók Országos Tanácsa idei első ülésén azt vizsgálja, hogy a testület miként kapcsolódhatna be aktívabban az árellenőrzés és a piacfelügyelet mun­kájába. Ez évi programjaik között szere­pel még a szabványok korszerűségének, a termékek osztálybasorolásának, cso­magolásának, a termékekkel kapcsola­tos információk feltüntetésének vizsgála­ta is. Az import termékekről és azok al­katrészellátásról, valamint a használt- cikk-kereskedelemről is tanácskoznak ebben az évben. Mintegy 180 fogyasztói érdekvédelmi szervezet működik az országban a Haza­fias Népfront bizottságai mellett, több mint 6 ezer társadalmi aktivista közremű­ködésével. A FŐT elnöksége havonta ülésezik. Idén a szakmai együttműködés bővítésének lehetőségeiről tárgyalnak többek közt az ágazati szakszervezetek­kel, a Fővárosi Tanáccsal, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsággal. Felmérik a fogyasztói érdekvédelem jogi szabályo­zásának helyzetét, napirenden tartják, hogy a lakásvásárlók a jótállás szabályai szerint intézhessék reklamációikat. Az elnökség foglalkozik majd az ingatlanke­zelő vállalatok, a Merkur, az Állami Bizto­sító és a Hungária Biztosító munkájával, a közszolgáltatás, a vendéglátás színvo­nalával; emellett előkészítik az országos szolgáltatási, valamint az országos ke­reskedelmi fórumot. A FŐT szakértői bizottságai munkater­vükkel többnyire kapcsolódnak a már említett témákhoz, de önállóakat is vá­lasztanak. Az árszakértői bizottság pél­dául már február elején megvitatja az 1987-es ártervet és a fogyasztói árpoliti­ka időszerű kérdéseit. Következő ülésü­kön a belkereskedelmi vállalatok árma­gatartásáról és az 1986-os kiskereske­delmi áralakulásról tartanak megbeszé­lést. A vendéglátó szervezetek ármaga­tartása, a ruházati cikkek árának alakulá­sa szintén a választott témák között sze­repel. Az élelmiszer-szakértői bizottság a múlt évhez hasonlóan ismét foglalkozik a diabetikus és gyógyhatású élelmiszerek kínálatával, s külön vizsgálati téma lesz a tej és tejtermékek minősége, választéka. Az iparcikk-, és a szolgáltatási szakértői bizottságok főként a FŐT, valamint a FOT-elnökség ülésein szereplő témákat készítik elő. A jogi szakértői bizottság a gyógyásza­ti segédeszköz-ellátás jogi szabályozá­sát tűzi napirendre, a lakásépítési és -fenntartási szakértői bizottság az építési perek tapasztalataival, a lakásépítés anyagainak minőségével, energiataka­rékos építőanyagok, szerelvények vá­lasztékával foglalkozik majd. A vendéglá­tó és idegenforgalmi szakértői bizottság egyebek között a kisebb utazási irodák munkáját is értékeli. Átszervezés után „Közös kalap” nélkül a húsipar „A vállalatok éljenek a nagyobb önállósággal, a gazdasági szabá­lyozás adta lehetőségekkel.” A gazdasági fejlődés élénkítése megköveteli a termelési szerkezet korszerűsítését... az exportképes­ség javítását. (Az MSZMP KB no­vemberi határozatából). Önállóan, de nem egyedül Megyénk vállalatai közül a terme­lési értéket tekintve kettőt jegyeznek országos összehasonlításban is a legnagyobbak között. Egyikük - a Szekszárdi Húsipari Vállalat - né­hány napja jelentős szervezeti átala­kítást ért meg. 1987. január 1-vel megszűnt az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt (emlékeztetőül: a tröszt gazdálkodó szervezeti egység, amelybe több azonos vagy össze­függő tevékenységet folytató állami vállalat tömörül), amely a keretében működő vállalatok tevékenységét összefogta a termelés, az értékesí­tés, a fejlesztés, az eszközkihaszná­lás terén, az irányítószervekkel, és a költségvetéssel tartotta a kapcsola­tot. Sokáig megfelelően betöltötte a feladatát, néhány éve azonban ko­moly gondok jelentkeztek a húsipar­ban, amelyeket a tröszt léte csak sú­lyosbított, nemhogy megoldani tu­dott volna. Az 1984-es csúcshoz ké­pest 1985-86-ra erősen lecsökkent a feldolgozható sertések száma. Tő­kés piacon ugyanakkor a túlterme­... és a végén. Dobozban, exportké­pesen lés volt jellemző, ami nagy áresések­hez vezetett. Az állam olyan jelentős exporttámogatásra kényszerült, ami mára tarthatatlanná vált. Mindehhez járult a tröszti szerveződésből - vál­lalati nyereségek, fejlesztési forrá­sok újraelosztásából - adódó nyere­ségérdektelenség. A húsipar válsá­gágazattá vált. A gondok enyhítésére döntés született az iparág átszerve­zéséről. Ez év elejétől a korábban tröszti vállalatok önállóan gazdálkodnak, közös szervezeteik azonban ezentúl is lesznek. Szükség szerinti koordi­nációt a tagvállalatok igazgatóiból ál­ló igazgatótanács által vezetett Hús­ipari Központ lát el. Budapest bizton­ságos ellátása érdekében a Buda­pesti Belkereskedelmi Közös Válla­lat fog tevékenykedni. Önálló külke­reskedelmi jogukat pedig a Terim- pex külkereskedelmi vállalaton ke­resztül gyakorolhatják a volt tröszt vállalatai és azok a regionális terme­lők, akik később csatlakoznak hoz­zá. Nyomasztó terhek alól szabadulva Hartmann Lajos, a Szekszárdi Húsipari Vállalat igazgatója elmond­ta, mit jelent számukra az átszerve­zés. - Valószínűleg minden húsipari vállalatot eltérően érintett a tröszt megszűnéséről szóló minisztertaná­csi határozat. Számunkra kedvező a változás. Azon elv biztosítására, hogy lehetőleg minden vállalat azo­nos feltételekkel indulhasson az önállóság útján, az állammal szem­beni tartozásunk jó részét a költség- vetés átvállalta.- Tavaly lehetőség nyilt számunk­ra a világbanki hitel megpályázásá­ra. A sikeres pályázat hűtőrendszer építését tenné lehetővé, miáltal meg­szűnne az az óriási költségeket fel­emésztő állapot, hogy az ország szinte minden részén, tizenhárom különböző helyen kell a termékein­ket tárolni. A múlt évben még meglévő hite­leink egy része is törlésre került ja­nuár 1 -i hatállyal, a fennmaradó ösz- szeget pedig tízéves törlesztésre ütemezték át. Az iparági fejlesztési kölcsönalapból kapott hiteleinket sem kell visszafizetnünk. Ezeken az engedményeken felül az elkövetke­ző három évben úgynevezett terme­léskorszerűsítési támogatásban is részesülünk, évenként csökkenő ösz- szegben. A korábbán forgóeszköz­finanszírozásra felvett összegeket az Igazgatói vizit az üzemben adózatlan nyereségünkből kell visz- szafizetni. Az amortizációból képződő érde­keltségi alapunk évente mintegy 140 millió forint, amely fedezetet nyújt a szinten tartó beruházásokhoz. Pénzügyi oldalról tehát tiszta lap­pal indulunk, adottak a lehetőségek a nyereséges gazdálkodáshoz. A szükséges hatékonyságnövelést fogja szolgálni racionalizálási ter­vünk, amely foglalkozik - a munka- időalap kihasználását is figyelem­be véve - a tervek teljesítéséhez szükséges optimális létszámmal. Fe­lülvizsgálják a vgmk-k tevékenysé­gét is. A dolgozóinkat naponta szállító autóbuszok útvonalát valószínűleg rövidíteni tudjuk. Összefoglalva: költ­ségeink jelentős csökkentésére te­szünk erőfeszítéseket. Racionalizálási programunk tartal­mazza a társadalmi tulajdon védel­mére vonatkozó terveinket is. Erről csak annyit: további szigorítások várhatók. Az önálló működéshez elenged­hetetlen „kellékek” közül mára adot­tak a személyi feltételek is. A szüksé­ges cserék után elmondhatjuk, hogy vállalatunk felső szintű vezetése sta­bilizálódott. A vállalat ez évi terveit munkásgyű­lésen ismertetjük dolgozóinkkal. ROSTÁS ILONA FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY A rendszer elején...

Next

/
Thumbnails
Contents