Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-12 / 9. szám

1987. január 12. Képújság 3 Alkotói díjasaink (11.) A betegek szolgája A többszöri hiábavaló tele­fonpróbálkozás után már azt hit­tem, hogy dr. Vá- rady Jánossal, a Tamásiban élő nyugalmazott körzeti orvossal csak egy későbbi időpontban jöhet létre a várva várt találkozó. De té­vedtem.- Szinte meg­szűnt a mozgás- képességem. Mi­re botomra tá­maszkodva, má­sik kezemmel a fotőjökbe ka­paszkodva elérek a telefonkészü­lékhez, már nem csörög - mondja, és azt is hozzáte­szi, hogy átteteti a telefont a szoba másik felébe, az íróasztalra, ami napközbeni tartózkodási helye. Reggelente rendbe teszi magát a „nyolcvanhatodik évét ta­posó” doktor, majd az íróasztalhoz telep­szik és olvas. Elsősorban szépirodalmat, folyóiratokat. Ezen valóban meglepő­döm.- Jogos a csodálkozás, hiszen régen a lehetőségekhez mérten ismertem az or­vosi szakvonalat..., de ezt a fejlődést már nem tudom követni. Időm lenne, de erőm nincs... Elromlott a szívem. Mert keveset aludt, mert rengeteget dolgozott, mert megjárta az orosz frontot, hadifogságban is volt... A munka miatt nem panaszko­dom, pedig amikor ide kerültem 1950- ben Tamásiba, körzeti orvosnak, jó tíz éven át szörnyű viszonyok voltak itt. A la­kosság 48 százaléka kültelken élt, min­denhova gyalog kellett menni. S koráb­ban én legfőképpen belgyógyászkod- tam, itt meg mindent meg kellett tanul­nom: a szülészetet, a szemészetet, a gé­gészetet... s mindent saját erőből. És nem néztem, és nem is nézhettem a kará­csonyt, a húsvétot, mentem, ahova hív­tak. Szerintem egy orvos soha nem úr, hanem a betegek szolgája. S ez így van jól. Mert aki ezt a hivatást választotta, an­nak ez a természetes. Nem fontos semmi más. Nem az az elsődleges, hogy kirán­duljunk, hoy vadásszunk, hogy utaz­zunk... - és a monológot a telefon csör­gése szakítja meg. Fölveszem a hallgatót, kis türelmet ké­rek, majd János bácsié a szó, aki boldogan mond­ja, hogy „igen, ér­tem, hát igazán örülök, ez nagyon derék...” és katta­nás, majd el­mondja az uno- kaöccs esetét, akit a harmadik jelentkezést kö­vetően vettek föl a Semmelweis Or­vostudományi Egyetemre, „pe­dig igen jófejű fiú, s talán tízszer is próbálkozott vol­na”. Ezért műtős­segédként dol­gozott két eszten­dőn át, hogy kö­zelében legyen az egészségügy­nek. S most, az első félévi vizsgák színje­les eredménVe a bizonyíték sokminden­re. S valószínű arra is, hogy gyakran be­szélgettek János bácsival. S beszélge­tünk mi is, mindenről. Liszt Ferencről, majd az idős orvos levezeti Lórántffy Zsu­zsanna családfáját, utána visszakanya­rodunk az egészségügyhöz. Az anya- és csecsemővédelemröl beszélgetünk, amit szintén ő szervezett meg Tamási­ban. És a születésekről a halál jut az eszébe... Nem érti, hogy mi változott. Régente ötvenen, hatvanan haltak meg évente Tamásiban, most meg „állandóan szól a harang”. János bácsi végérvényesen nyuga­lomba vonult. Csöndesen éli a hétközna­pokat és az ünnepeket, pedig:- Teljes gőzzel dolgoztam 1984-ig. Még akkor is fél kézzel ment a munka. Magánorvos voltam. Sokan jöttek el hoz­zám.- És most?- Nem rendelek. Ha valaki tanácsért vagy segítségért jön, örömmel látom. A beszélgetésre vágyót boldogan... Nem­igen nyitják rám az ajtót. Legfeljebb a kol­légák. Dr. Hajós Károly főorvos és a fiatal gyermekgyógyász - akit szintén nagyon szeretek -, dr. Bencze Gábor látogatásai nagyon szépek. No és Fiáth Attila, tudja, a „párttitkár” innen a pártbizottságról hű­séges barátként kopogtat be hozzám - örömömre.- hm-bj ­Dr. Várady János kedvenceivel Az építőanyag-ipar tervei Az építőanyag-ipar a mérsékelt hazai keresletnövekedésnek megfe­lelően az idén összességében 1 szá­zalékkal bővíti termelését. Ezen belül az alapvető építőanyagoknál az átla­gosnál kisebb, a szigetelőanyag­iparban viszont jóval gyorsabb a fej­lődés, hogy kellően megalapozza az energiatakarékos házak és egyéb létesítmények építését. A termelő berendezések korszerűsítésével to­vább növelik a kőzetgyapot-terme­lést, a szigorú technikai szabványok­nak megfelelő gázbeton falazóanya­gokból csaknem egymillió köbmé­ternyit gyártanak az idén, mintegy 250 ezer köbméterrel többet a tava­lyinál. A tégla- és cserépipar is bővíti a fo­kozott hőszigetelő képességű fala­zóanyagok termelését, hogy ennek aránya az össztermelésben mintegy 20 százalékra emelkedjen. Az iparág az év közepéig négy téglagyárának és két tetőcserépgyárának re­konstrukcióját fejezi be, s tervezi to­vábbi gyárak korszerűsítését is. Ége­tett tetőcserépből az igények meg­haladják a hazai termelési lehetősé­geket, de a tetőfedőanyag-kereslet kielégítéséhez továbbra is jelentős segítséget nyújtanak a betoncserép­gyárak, s a minőségi gondok megol­dását követően lényegesen enyhít­heti a hiányt az eternitgyár is. Beton- gerendákból és egyéb előregyártott betonszerkezetekből továbbra is bő­séges a kínálat. A cement- és mészipar egyik fel­adata, hogy növelje a nagy kötésszi­lárdságú cementfajták minőségét. A magánépítkezések biztonságos kö­tőanyag-ellátását szolgálja, hogy az államközi megállapodások alapján az idén is mintegy 750 ezer tonna ce­mentet szállítanak hazánknak a szo­cialista országok. Az egész építőanyag-ipar legje­lentősebb idei beruházási feladata, hogy megkezdje a Váci Cementgyár rekonstrukcióját. A fejlesztés első szakaszában a Vác térségi környezetvédelmet, va­lamint az energiatakarékosságot és részben a klinkerkemencék teljesít­ményének növelését szolgáló mun­kákat végzik el. Az idén folytatják a kőbányák és burkolólapgyártó üzemek korszerű­sítését. Az építőanyag-ipar az idén megközelítően 3 milliárd forintot for­dít beruházásokra. Interjú dr. Molnár Istvánnal, a megyei bíróság elnökével Az alkoholizmus elleni küzdelemről és az ittas vezetésről Mint ismeretes, új szakaszába lépett az alkoholizmus elleni küzdelem hazánkban. Ezt húzza alá a Minisztertanács 2016/1986. (XI. 5.) számú határozata, mely az alkoho­lizmus elléni küzdelem halyzetéről és a to­vábbi feladatokról szól, valamint a Minisz­tertanács 45/1986. (X. 30.) számú rendele­té a szeszes italok árusításának és fo­gyasztásának korlátozásáról, mely január 1 -jével lépett életbe. Kétségtelen, ezeket a jogi eszközöket meg kellett teremte­ni, hiszen hatásában bízhatunk, de ugyanekkor szükség van a társadalmi összefogásra, arra, hogy az emberek pontosan és jól lássák, hogy az alkohol rendszeres fogyasztása milyen káros az emberi szervezetre, a munkavégzésre, a családi életre és folytatható lenne a sor tovább is. Tehát a radikális rendelkezés meghozatala a társadalom védelme miatt volt in­dokolt. Mert sajnos, a közvélemény egyszerűen nem quadrál a rendelet szellemével. I- Másképpen: az emberek többsége a munkahelyi italozást bocsánatos bűnnek tartja? Avagy természetes­nek vélik, hogy munkaidő alatt sokan a pohár fenekére néznek?- így van. Pedig jelenlegi italozási szokásaink nem tartha­tók fenn. Sajnos, sokan nem ismerik a kulturált italfogyasztás úgymond íratlan szabályait. I- A túlzott mennyiségű alkoholfogyasztás nem vezet jóra, mint mondják, az ital rossz tanácsadó.- Köztudott, hogy az alkoholfogyasztás és a bűnözés szo­ros kapcsolatban van egymással. Például az érzelmi, indulati motivációja bűncselekmények elkövetői között magas az it­tas tettesek aránya. Csak néhány példa: a szomszédok hábo­rúskodása és annak kimenetele, a családi viszályok és a gya­kori drámai befejezésük, avagy a közlekedési bűncselekmé­nyek nagyobb részét is az ittassággal függ össze. I -Az utóbbinak milyen az aránya Tolna megyében?- Bíróságaink által felelősségre vont személyek 32-33 százaléka közlekedési bűncselekményt követett el. Szintén a bíróság elé kerülők 25-26 százaléka ittasan vezette járművét, vagy úgy okozott közlekedési balesetet. Igen magas ez az arány, hiszen minden negyedik, ötödik személy ittas vezetés miatt kerül bíróság elé. Nem mondok újat, amikor arra utalok, hogy az alkoholt fogyasztó emberek erkölcsi és kritikai érzéke lecsökken, és ezért gyakrabban kerülnek szembe az erkölcsi és a jogi normákkal, mint az egészséges életvitelűek, az alkoholt nem, avagy kulturáltan fogyasztók. I- Az alkoholisták, avagy a rendszeresen nagy mennyisé­gű alkoholt fogyasztók a társadalom perifériájára kerülnek, az ital megszerzése érdekében gyakran követnek el vagyon elleni bűncselekményt, házastársuk elválik tőlük, ők pedig nem fizetik a gyermektartást és így tovább.- Egyebek között ezért is volt indokolt a már említett rende­let meghozatala. S ezt néhány megdöbbentő adattal alá is tá­masztom. Az országban 1968 és 1982 között 47 százalékkal nőtt az alkoholfogyasztással összefüggő bűncselekmények száma. Ugyanakkor - szinte párhuzamban az előbbi adattal - 49 százalékkal nőtt az egy főre jutó elfogyasztott alkohol mennyisége. Az alkoholfogyasztással összefüggő bűncse­lekmények miatt elítéltek az összes elítélt 37 százalékát teszik ki. Ez igen magas arány, noha megjegyzem, e tekintetben megyénk nem az utolsó helyen kullog - már ami az országos arányokat illeti. I- Kérem, hogy térjünk vissza közlekedési bűncselekmé­nyekhez.- Ezeknek a nyolcvan százaléka függ össze az alkohollal. S hogy ez számokban mit jelent, csak két adatot ismertetek: 1984-ben 506,1985-ben 475 személyt vontunk felelősségre italozással összefüggő közlekedési bűncselekmények miatt. És itt jegyzem meg, hogy a közlekedésben nagyon súlyos következményekkel járhat és gyakran jár is az eseti és vélet­lenszerű italozás. I- Az előző két adat azt mutatja, hogy némi csökkenés van az ittas vezetés miatt bíróság elé állítottak számában.- Valóban, a bírósági statisztikák is ezt bizonyítják. Persze, ebben nagy szerepe van a rendőrség következetes, rendsze­res és szigorú ellenőrzésének, de remélem, hogy némi része van benne a társadalom javuló lelkiismeretének is. I- Általában milyen büntetést szabnak ki a bíróságok az it­tas gépjárművezetőkre?- Először elmondom, hogy az ittas vezetés miatt felelős­ségre vontak többsége - 83 százaléka - büntetlen előéletű, becsületes életvitelű ember. Kivételek ugyan vannak, de ve­lük szemben jórészt a pénzbüntetést alkalmazzuk, amely­nek összege évről évre növekedik. Előfordul, hogy javító-ne­velő munkára ítélünk, avagy felfüggesztett szabadságvesz­tést kap az illető, de nem ritka a végrehajtható szabadság- vesztés kiszabása sem. Egyébként az elkövetők 90-92 szá­zalékát eltiltjuk a járművezetéstől, mégpedig minimum egy évre, ami a jogosítvány újra megszerzését vonja maga után. I- Hiszem, hogy a szigorú ellenőrzés mellett visszatartó erőt jelentene, ha ezek az esetek a nyilvánosságra kerülné­nek. Mert a nevek és az esetek közlése nemigen jellemző. - Egyetértek, s hozzáteszem, hogy ez megállapodás kér­dése. A bíróság nem zárkózik el a nyilvánosságra hozatal elől, sőt... Elmondok néhány közelmúltban megtörtént bűncselek­ményt, természetes olyanokat, melyekben főszerepet játszott az alkohol. Pál Zoltán, kétyi lakos tavaly nyáron pontosan jú­lius 10-én okozott súlyos testi sérüléssel járó balesetet sú­lyos fokú alkoholos befolyásoltság következtében. A fiatal­ember egyébként több mint hat esztendeje dolgozott munka­helyén, ahol felettesei munkájával és magatartásával egy­aránt elégedettek. Tehát az esetet: Pál Zoltán motorkerékpár­jával hazament munkahelyéről, majd onnan nagyszüleihez. A két helyen két liter bort ivott meg, s ezután szintén gépjár­művére ült és 60-70 kilométeres sebességgel hajtott Kéty belterületén. Nem vette észre, hogy gyalogosok haladnak az úton, s az egyiket elütötte, úgyhogy az 8 napon túl gyógyuló balesetet szenvedett. Ezért a Szekszárdi Városi Bíróság hat hónapi, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, mint főbüntetésre, és a közúti járművezetéstől három évi eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítélte, A megyei bíróság az ítéletet helybenhagyta. I- A következő bűncselekmény elkövetője is büntetlen előéletű férfi volt?- Igen, mi több, munkahelyén kétszer nyerte el a Kiváló Dolgozó címet. Propszt Jakabról van szó, aki szintén alkohol befolyása alatt vezette személygépkocsiját Szekszárdon. Fröccsözött, majd rumpuncsot ivott, s úgy ült a gépkocsiba. A Béri Balogh Ádám utcán a Garay tér felé tartott. Egy segéd­motor-kerékpározó ismerősének intett a kocsiból, s közben nem vette észre, hogy előtte szabályosan halad kerékpáron egy idős ember, akit elütött. A baleset következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett a férfi, hogy kórházba szállítás után meghalt. Az ítélet 2 év és 6 hónapi szabadságvesztés, valamint öt évre eltiltás a járművezetéstől... Mindezekkel azt akarom bizonyítani, hogy az alkoholfogyasztás milyen ve­szélyt jelent mindannyiunk számára. Nagyon jó lenne, ha ezt a társadalom is egyértelműen megértené, s az ittas vezetőket nemcsak a sérülést, avagy halált okozó baleset elkövetése­kor ítélné el, hanem mindannyiszor, ahányszor ittasan volán­hoz ül bárki. Mert magában hordozza a baleset lehetőségét. I - Köszönöm a beszélgetést. V. HORVÁTH MÁRIA Szervezeti átalakulás Új szervezeti keretek között működik az idén hazánk egyetlen feketeszén-me­dencéjének legnagyobb bányaüzeme. A Mecseki Szénbányák mélyművelésből származó termelésének több mint a felét adó komlói bányaüzemben megszüntet­ték az aknák eddigi viszonylagos önálló­ságát, s a korábbi területi szervezetet úgy alakították át, hogy jobban megfeleljen a természeti adottságoknak és a gazda­sági követelményeknek. A vízszinteshez közeli, úgynevezett la­pos telepek fejlesztésére az abban legin­kább járatos zobáki, a meredek dőlésűe­kére pedig a bétái bányászok „szako­sodnak”. Az eltérő termelési módszerek alkal­mazását igénylő széntelepek művelését irányító két új üzemrész létrehozásától a A Balatonból kikotort iszap alkalmas a gyenge földek termőképességének javí­tására - állapították meg a Veszprém Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei. A közelmúltban elvégzett elemzések szerint az üledék a tó egyes helyein 35-60 százalék me- szet tartalmaz. Az ilyen iszap a termőföl­dekre juttatva, szétterítve és beszántva jótékonyan szolgálja a kultúrnövények fejlődését. Hatása sokkal előnyösebb, termelés hatékonyságának javulását várják. A szervezeti korszerűsítésre azért is szükség volt, mert a Kossuth aknákhoz tartozó komlói széntelepek kincse az utóbbi két évben erősen megcsappant, s az aknák köré szervezett régi termelés- irányítási rendszer is nehézkesen műkö­dött már. Az irányítás központosításával valamint a külszíni illetve a szállítási és ki­szolgáló tevékenység párhuzamossá­gainak megszüntetésével számottevő mértékben növelhetik a fejtési létszámot. Az év végéig kétszáz bányász eddigi munkaterülete változik meg. Egy részük nyugdíjba vonul, többségük pedig szak- képzettségének és egészségi állapotá­nak megfelelő új beosztásban dolgozik tovább. mint az ugyanilyen célra eddig használt lápi talajkotoréké. Az új talajjavító iszap kitermeléséhez már a tavasszal hozzákezdenek a balato­ni vízügyi kirendeltség dolgozói, akik a tó medrének rendszeres kotrásával foglal­koznak. Úgy készülnek fel, hogy már eb­ben az évben legalább 600 ezer köbmé­ter meszes iszapot bányásznak ki a So­mogy megyei termelőszövetkezetek ré­szére. Olaj helyett termálvíz Termálvízzel oldották meg 230 lakás, egy 12 tantermes általános iskola és egy óvoda fűtését Kapuváron. A központi fűtőmű olajtüzelésének helyettesítésére energiaracionalizálási pályázatot nyert a város. A több mint 25 millió forintos beru­házási összegből egypercenként 700 li­ter vizet adó termálkutat fúrtak. Ennek 67 Celsius-fokos vízével hőcserélőn át me­legítik fel a radiátorokban cirkuláló vizet. Hasonlóképpen oldották meg a meleg­víz-szolgáltatást is: a hőcserélő csőrend­szerének fala adja át a termálvíz melegét a vezetéki víznek. A hőátadást követően a 40-45 Cel- sius-fokosra lehűlt termálvizet a rábaközi kisváros fürdőjéhez vezetik. Az új kút víz­hozama lehetőséget ad a jelenleg csak tavasztól őszig működő termálfürdő 400 négyzetméteres ülőmedencéjének egész éves nyitva tartására. Ennek azon­ban feltétele az is, hogy a nyitott meden­cét lefedjék. A téliesítést társadalmi ösz- szefogással ebben az ötéves tervidő­szakban szeretnék megoldani. A 3,5 év alatt megtérülő beruházással már az idén több mint 600 tonna olajat ta­karítanak meg Kapuvárott. Balatoni iszap talajjavításra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents