Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-12 / 9. szám
ÖN KÉRDEZ Az új házadóról Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Törvényerejű rendelet lépett hatályba a hónap első napján a házadóról. Több olvasónk tett fel kérdéseket, tájékoztatást, információt kért az új jogszbály- ról. A kérdésekből kitűnik, hogy a téma nagy érdeklődésre tart számot, ezért Priger Józseftől, a Tolna Megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályának vezetőjétől kértünk tájékoztatást.- Ez év január 1 -jén lépett hatályba a házadéról szóló 1986. évi 25. számú törvényerejű rendelet és a végrehajtása tárgyában kiadott 35/1986. (X. 2.) PM számú rendelet. Az új jogszabályok célja, hogy a közterhek egy részét magán- személyek ingatlanvagyonukhoz igazodó mértékben viseljék. Az új házadó rendszere jelentős mértékben eltér a korábbitól.- A házadóról szóló tvr. hatálya alá a magánszemélyek tulajdonában, illetve a lakásszövetkezeti tag állandó használatában lévő lakás tartozik. A házadó alkalmazásában lakás, az állandó lak£s céljára használt összefüggő helyiség- csoport, ha helyiségei, közmű veszettsége, melegvíz-ellátása és fűtési módja alapján valamelyik komfort-fokozatba sorolható.- Adómentes a komfort nélküli és szükséglakás. Ugyancsak adómentes az egy- és kétlakásos épületben 100 négyzetméternél, az ennél többlakásos épületben a 80 négyzetméternél nem nagyobb alapterületű lakás. Az egylakásos épületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a csoportház (sorház, láncház, átriumház) egy-egy önálló rendeltetési egységére is. Tíz évig adómentes az egy- és kétlakásos épület esetében 200 négyzetméternél, többlakásos épület esetében 180 négyzetméternél nem nagyobb alapterületű lakás, amelyre a használatba vételi, illetve a végleges fennmaradási engedélyt 1987. január 1. napját követően adták ki, valamint amely állami tulajdonban állt és magánszemély részére 1987. január 1 -jét követően idegenítették el. Nem kell adót fizetni akkor sem, ha a lakásban állandó bejelentés alapján együtt lakó közeli hozzátartozók számára tekintettel a lakás egy főre számított területe nem több 25 négyzet- méternél. Ha áz egy főre számított terület a 25 négyzetmétert meghaladja, akkor adózni csak a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozóként számított 25 négyzetméter feletti rész után kell. A korábban hatályos házadórendelet alapján határozott időre engedélyezett házadómentességet élvező lakás az adómentesség eredeti időtartamának lejártáig mentesül a házadó alól, kivéve az egy- és kétlakásos épületben lévő 200 négyzetméternél nagyobb, továbbá a többlakásos épületben lévő 180 négyzetméternél nagyobb lakásokat, mert ezek mentessége ez év első napjával megszűnt. Az adókötelezettség a lakás használatba vételének vagy fennmaradásának engedélyezését, illetőleg az adómentesség megszűnését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül használatba vett lakás esetében az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik. Az adó alapja a lakás területe, melyet a lakásügyi jogszabályok rendelkezései szerint kell meghatározni. A lakás alapterületének megállapításakor a következő helyiségeket kell figyelembe venni: a) lakóhelyiségek: lakószoba, hálófülke, hall, étkező, lakótér, b) főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke (főzőszekrény), c) egészségügyi helyiségek: fürdő- helyiség (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó-fülke, wc), d) közlekedőhelyiségek: előszoba, szélfogó, előtér, zárt veranda, tornác, „ belső folyosó, átjáró, lakáson belüli lépcsőtér, e) tárolóhelyiségek: éléskamra (kamraszekrény), lomkamra, öltöző (gardróbé).- A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok között - a padlószint felett egy méter magasságban - mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem szabad azonban a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrásokat, a 0,5 négyzetméternél kisebb alapterületű fülkét stb.) és a falsíkból kiugró alappillérek által elfoglalt területet.- A lakás alapterületének megállapításánál a lakás összes (lakó-, főző-, egészségügyi, közlekedő-, tároló-) helyiségei teljes alapterületének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá- a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély árterületének a felét lehet számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni, s a számított alapterületet 0,5 négyzetméterig lefelé, 0,5 négyzetméter felett pedig felfelé kell kerekíteni. Ugyancsak figyelmen kívül kell hagyni a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó helyiségeket (például gépjárműtároló, műhely, üzlet), valamint a lakásnak azt a részét, amelynek padlósíkja több mint 0,70 méterrel kerül a csatlakozó rendezett terepszint alá. Nem számít az adóköteles alapterülethez a lakáshoz tartozó kiegészítő helyiség (tüzelőtér, tüzelőtároló, salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín) sem, amely a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál. Az adóköteles alapterületet adóbevalláson kell majd feltüntetni. Az adóbevallás nyomtatványt és az ehhez tartozó tájékoztatót az adóhatóságok előreláthatólag május hó folyamán küldik meg az adózók részére. Az adómentesség feltételeinek megfelelő lakások tulajdonosai nem adóbevallást töltenek majd ki, hanem egy „Nyilatkozat” elnevezésű nyomtatványt, melyen az adómentességre okot adó követelményeket kell megjelölni. Az adóbevallást, illetve a mentességi nyilatkozatot a kézhezvételt követő 30 napon belül kell az első fokú adóhatóság, tehát a lakás fekvése szerint illetékes községi, nagyközségi tanács vb szakigazgatási szerve vagy városi tanács vb adóügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve részére megküldeni. A fizetendő házadó összege az egy- és kétlakásos épületben lévő lakás 100 négyzetmétert, a többlakásos épületben lévő lakás 80 négyzetmétert meghaladó területrésze után a következő: Ha az adóköteles területrész 40 négyzetméternél nem nagyobb, akkor városban 80 forint/négyzetméter, községben 40 forint/négyzetméter, ha a területrész 40 négyzetméternél nagyobb, de a 100 négyzetmétert nem haladja meg, akkor városban 3200 forint, és a 40 négyzetméter feletti rész után 100 négyzetméterig 120 forint/négyzetméter, községben 1600 forint és a 40 négyzetméter feletti rész után 100 négyzetméterig 60 forint/négyzetméter. Ha a területrész 100 négyzetméternél nagyobb, akkor városban 10 400 forint, és a 100 négyzetméter feletti rész után 180 forint/négyzetméter, községben 5200 forint és a 100 négyzetméter feletti rész után 90 forint/négyzetméter. A helyi tanács rendelettel kedvező és kedvezőtlen övezeteket határozhat meg az adott településen, ahol az alapadót 10-25 százalékkal növelheti, illetve 10-25 százalékkal csökkentheti. A helyi tanács elrendelheti az épületek eltérő értéke miatt azok kivitelezésére, anyagára, komfortfokozatára, az épülethez tartozó telek nagyságára tekintettel az alapadó 10-25 százalékos emelését, illetve 10-40 százalékos csökkentését is. A házadó évi mértéke ugyanakkor 300 forintnál kevesebb nem lehet. A házadót annak kell megfizetnie, aki az év első napján tulajdonosnak minősül. Haszonélvezet esetén a haszonélvező a fizetésre kötelezett. A helyi tanács a házadóról szóló rendeletében határozza meg azokat a vagyoni jövedelmi és szociális körülményeket, melyek fennállása esetén az adóhatóság a tulajdonos által lakott, vagy állandó lakás céljára bérbe adott, továbbá jogcím nélkül használt lakás adóját csökkentheti, vagy az adómegállapitást mellőzheti. A tulajdonost a lakás, illetőleg az azt magában foglaló épület felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén adókedvezmény illeti meg. Végezetül ejtsünk szót a garázs után fizetendő adóról is. A gépjárműtároló adókötelezettségét (a lakás telkén létesült, vagy a lakással együtt épült gépjárműtároló esetén is) a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló 1985. évi 23. számú tvr. szabályozza. A garázs alapterületéből 16 négyzetméter adómentes. Kivétel ez alól az üdülővel egybeépült, vagy az üdülő telkén létesített garázs, mert ennek területéből csak 12,5 négyzetméter adómentes. A tulajdonos azonos telken fekvő építményadó alá eső egyéb adóköteles ingatlanainak területét a garázs területével összevontan kell adóztatni. Ha a fizetésre kötelezett kizárólag a garázs után fizet adót, az évi építményadó legkisebb mértéke 400 forint. A házadóról, valamint a gépjármű tárolására szolgáló épületet terhelő adóról az adóhatóságok a nyár folyamán adnak ki határozatokat. A fizetési kötelezettségnek az 1987. évben a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályaitól eltérően november 15-ig lehet adópótlékmentesen eleget tenni. IST""* Ml VÁLASZOLUNK Mién A szeszes ital értékesítésének korlátozásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a belkereskedelmi miniszter 12/1986. (XII. 10.) Bk. M. számú rendelete, amely többek között kimondja, hogy alsó- és középfokú oktatási intézmény, továbbá a 100-nál több dolgozót foglalkoztató munkahely, egészségügyi és felső oktatási intézmény környékén (az utóbbinál az iskolát látogató tanulók számát is figyelembe véve) - a bejárattól számított 200 méteres körzeten belül - kocsma, borozó és bórkostoló nem létesíthető. Munkanapokon az üzletnyitástól reggel 9 óráig a kiskereskedelmi, illetve vendéglátó üzletben szeszes italt árusítani tilos, ugyancsak tilos munkahelyen szeszes italt árusítani és fogyasztani. Ez utóbbi tilalom nem vonatkozik a munkaidőn kívül szervezett rendezvényekre, égetett szeszes, ital azonban ilyen alkalmakkor sem árusítható és fogyasztható. Kihangsúlyozandónak tartjuk, hogy munkaidőben a vendégeket is csak kivételesen, az alkalomhoz illő módon és mértékben, az erre a célra kijelölt - rendezvények megtartására szolgáló - helyiségben (étkező, klub, fogadóterem, stb.) szabad szeszes itallal megkínálni. Az egészségügyi miniszter és a pénzügyminiszter 14/1986. (XII. 10.) EüM-PM számú együttes rendelete a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, szabályozza a munkáltatók rehabilitációs célú pénzügyi hozzájárulását és támogatását, részletesen előírja, hogy a rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás és a dotáció szempontjából kit kell megváltozott munkaképességű dolgozónak tekinteni, s azt is, hogy miként kell elvégezni a dotáció szempontjából 1987. ja nuár 1-e előtt megváltozott munkaképességűeknek minősített személyek fe lülvizsgálatát. A munkakönyvek kiállításáról, kezeléséről, nyilvántartásáról, a munkakönyvi történő bejegyzésekről szóló korább jogszabályt a Minisztertanács elnökhe lyettesének 7/1986. (XII. 10.) ME számi rendelete módosítja, s ebből itt csupár az alábbiakat idézzük: „A középfokú ok tatási intézmény a tanulmányaikat befe jező tanulói részére - a félévi vizsgaköte lezettségek teljesítése után - csoporto san igényelheti a munkakönyveket í székhelye szerinti munkakönyv-kiállíK hatóságnál, amely gondoskodik a mun kakönyvek kiállításáról és átadásáról.” A mezőgazdasági és élelmezésügy miniszternek a legelőgazdálkodásró szóló korábbi jogszabályt módosító 18, 1986. (XII. 10.) MÉM számú rendeleti szerint azok az egyéni állattartók, akik ál lataik legeltetését a mezőgazdaság nagyüzem szervezésében kívánják meg oldani, ezt minden év február 15. napjáic jelentsék be a mezőgazdasági nagy üzemnek. Az állattartók állataik legeltetése tárgyában a mezőgazdasági nagyü zemmel vagy a legeltetési bizottsággá megállapodást kötnek, amelyben meg határozzák a szolgáltatásokat (kihajtás őrzés stb.) és az ezekért fizetendő ellenértéket. Rendelkezik a jogszabály a mezőgazdasági nagyüzem tulajdonában álló ál latnak egyéni állattartókhoz történő kihelyezése esetére is. Az említett valamennyi jogszabály í Magyar Közlöny 1986. évi 51. számábar jelent meg. Dr. DEÁK KONRÁC . Több örömet okoz a tolnaiaknak a téli Duna, mint a nyári. Naponta több százan töltik szabadidejüket, felüdülést találva a jég hátán. Fotó: G. K. Önfeledten Aki már profi Az első lépések
