Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-10 / 8. szám
% 1987. január 10. %PÜJSÄG 9 Klajpeda-Mukran Vonattal a Balti-tengeren A Balti-tengeren, 1986. októberében kompátkelőhelyet létesítettek és helyeztek üzembe Klaipeda (Szovjetunió)-Mukran (Rügen -sziget, NDK) között. Vasúti járműveken szállított áru, komppal történő, kirakodás nélküli továbbítása - ez az egyik legmodernebb szállítástechnológia. Ezt meggyőzően bizonyította a Feketetengeren lljicsevsz (Szovjetunió)- Várna (Bulgária) között nyolc éve üzemelő kompjárat. Az ottani tapasztalatok figyelem- be-vételével dolgoztak ki a Baltitengeri kompközlekedésre egy teljesen új technológiát, amelynek alkalmazásával az áru sokkal hamarabb feldolgozásra kerül. így például, hogy folynak most az áruval kapcsolatos munkák a fekete-tengeri kompokon? A vagonok begurulnak a komp középső fedélzetére, majd onnan lifttel továbbítják más fedélzetekre. A Balti-tengeren viszont két szinten végzik a vagonok betolatását, ami háromszorosával csökkenti a kompok állásidejét a kikötőben. A szovjet tervezők NDK-beli kollégáikkal együttműködve javasolták a következő eredeti megoldást: a két- fedélzetű kompot kapcsolják össze a parttal egy 45 méteres kétszintes átjáróhíd segítségével. Ez a megoldás már egy sor ország szakembereinek felkeltette az érdeklődését. Klajpedában, a Kursai-öbölbe egy 200 méter hosszú, széles kikötőmóló nyúlik be. A portálok között kétszintes fémszerkezetű híd függ, amely összeköti a vasúti pillérpályát a kompok fedélzeteivel. A komplexum első lépcsőjét rekordidő alatt, alig 3 év alatt készítették el. Jelen voltam a Mukran elnevezésű komp kikötésénél. Ez a komp egyike azon hat komphajónak, amelyek az 506 kilométeres Muk- ran-Klajpeda útvonalon közlekednek majd. Lenyűgöző látvány, amikor az óriási, tízemeletes ház magasságú, 190 méter hosszú, és 28 méter széles (12 ezer tonna teherbírású) hajótest milliméteres pontossággal összekapcsolódik az átjáróhíd sínéivel. Tíz vágányon (minden fedélzeten öt vágány van) kezdték meg a vagonok begurítását a kompra. És az előírásnak megfelelően, mind a 103 vagont berakták négy óra alatt. A vagon fedélzeti elhelyezésében elektronikus számítógép segítette a személyzetet. Egy speciális berendezés automatikusan kiegyenlítette a dűlést is. A tervezők, majd nyomukban a hajóépítők igyekeztek megóvni a litván partvidék természetét a károsodásoktól. A komphajókat hulladékgyűjtővel és víztisztító-berendezéssel is felszerelték. Egyelőre Klajpeda és Mukran között csak egy komphajó közlekedik. A komphajó 48 óra alatt teszi meg az utat oda-vissza. 4-4 órát tölt a kikötőmólónál és 40 órát a tengeren. Érdemes megjegyezni, hogy egy átlagos, szilárd árut szállító tengerhajó ugyanilyen teherbírással ezt az utat körülbelül 10 nap alatt teszi meg. A jövő évben ennek a nemzetközi átkelőhelynek a teheráru-forgalma közel 900 ezer tonna lesz. 1990- ben, amikor üzembe helyezik a harmadik lépcsőt is, a hat komphajó fog közlekedni, az éves szállítási meny- nyiség meghaladja majd az 5 millió tonnát. Oleg Lajne Kórház kubai segítséggel Ez a kórház Vietnamban, Dong Hoyban épült kubai segítséggel. Csövek Már a régi korok építői is tudták, hogy a bazaltot jól felhasználhatják burkolóanyagként. Az Ukrán Tudományos Akadémia Anyagtechnológiai Kutatóintézetének munkatársai a bazalt más területeken történő hasznosításával is végeztek kísérleteket. Kiderült, hogy speciális feldolgozás után elemi szálakat lehet készíteni belőle, amit a textilbazaltból iparban dolgoznak fel. Különféle ipari szöveteket, bazaltgyapotot és hőszigetelő anyagokat gyártanak. Kiderült az is, hogy bazaltból csöveket is lehet gyártani, amelyek sikerrel helyettesíthetik az öntöttvas csöveket. A bazaltcsövek magas hőmérsékletet és nagy nyomást is kibírnak. (APN-KS) Jugoszlávia Hagyományos és klinikai orvoslás Vajdasági herbárium Világszerte egyre keresetebbek a gyógynövények. A Vajdaságban jelenleg is mintegy 1000 hektáron 20 fajta gyógynövényt nevelnek, főleg mentát és kamillát. Kitűnt azonban, hogy hiányzik a jó szervezés, a termesztők, a feldolgozók, a tudomány és az exportőrök gyümölcsözőbb kapcsolata. Ezzel magyarázható, hogy meglehetősen ingadozik a termelés; egyik évben jobb, a másikban gyengébb, bár az utóbbi időben a nemesítők kiváló eredményekről számolnak be. A tartomány korábban világviszonylatban elismert és jelentékeny gyógynö- vénytermesztö és -exportőr volt. A régi rang ismételt kivívásához a jelenleginél nagyobb beruházásokra törekszenek már a közelövőben. Szívműtétek futószalagon? A kamenicai szívsebészeti klinikán az utóbbi két évben 1200 szívműtétet hajtottak végre. A betegek egész Jugoszlávia területéről érkeztek. Ninoslav Rado- vanoviő professzor és orvoscsoportja csak az elmúlt két hónap folyamán 200 szívműtétet végzett. Az intézetben nagy figyelmet szentelnek a szívhibák műtéti korrekciójának. Az operációkat főleg 5-7 éves gyermekeken végzik, de a közeljövőben már a hároméves apróságokat is nagy biztonsággal műtik. A száz gyerek műtétje alapján elkészített elemzés szerint az ilyen beavatkozások utáni halálozást gyakorlatilag a nullára szorították. A klinika nagy nemzetközi hírnévnek örvend. Tudományos rendezvényeit gyakran látogatják külföldi szaktekintélyek is. ★ HORIZOnT^ Munkaerő-gazdálkodás az ezredfordulón A munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakemberek előrejelzései szerint a Szovjetunióban az ezredfordulóra 13-19 millióval csökken az anyagi termelésben foglakoztatott dolgozók száma. Noha ez hihetetlenül nagy szám, munkanélküliséggel mégsem kell számolni - állítják a szakértők. Az érintettek egy részét ugyanis örömmel átveszik egyéb munkahelyek, javítóműhelyek, másik részük nyugdíjba megy, s végül a harmadik, és egyben legnagyobb rész átkerül a nem termelő ágazatokba. a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a nyugdíjba vonulók egy tekintélyes hányadát már nem váltják fel fiatalok a munkapadok mellett. Ezek a munkahelyek megszűnnek, a feladatokat robotok, automaták veszik át. Ezért igen nagy a felelőssége az oktatásban és a pályaválasztási irányításban tevékenykedő szakembereknek. A korábban a termelő szféra felé tekintő fiatalokat a jövőben elsősorban a szolgáltatási terület veszi fel. Erre nagy szükség is van, hiszen a tervekkel össszhangban jelentősen fejlesztik a szolgáltatásokat, különös tekintettel az egészségügyre, az oktatásra és közművelődésre, továbbá a kultúrára. Minden téves elképzelései szemben a szolgáltatásokban magas szintű szak- képzettségre és műveltségre lesz szükség. S ez a terület szinte korlátlan számban várja és fogadja be az ifjúságot. Míg 1940-ben a foglakoztatottak 88,3 százaléka dolgozott a termelésben és csak 11,7 százaléka a nem termelő szférában, 1984-ben ez az arány már 73,3, illetve 26,7 százalékos volt. Együtt vagy külön - a bolgár család Hogyan élnek a bolgár családban a különböző nemzedékek? Zavarja-e a szülők és gyerekek együttélését a nemzedékek közötti életformabeli, ízlésbeli különbség? Szükségből vagy kényelemből élnek együtt a szülők és gyerekek családjai? Ezekre a kérdésekre keresték a választ egy közelmúltban zárult szociológiai felmérésben a kutatók. Az adatok azt mutatják, hogy a falun még mindig erősek a régi hagyományok. A korszerű háztartás és a nagy lakótér megteremti a lehetőséget két, sőt három nemzedék együttélésére. A házi és mezőgazdasági munka megoszlik a fiatalok és az idősek között. A városokban gyakoribb az a vélemény, hogy a fiataloknak a saját család kialakítása érdekében szüksége van az önállóságra. Ám a gyermekek megszületésével a városi fiatal családok is egyre fontosabbnak tartják az idősebbek részvételét a jelentkező gondok megoldásában. Különösen azokra a családokra áll ez, ahol nemcsak a férj, hanem a feleség is dolgozik. A statisztika szerint a mai bolgár családok csaknem 59 százaléka szülőkből és még családot nem alapított gyermekekből áll. A vizsgálat vezetői a többi között feltették azt a kérdést is, hogy a harminc éven aluli fiatalok a házasságkötés után szívesen élnek-e együtt a szülőkkel? A megkérdezett családosok 44 százaléka nem, és a családosok 27 százaléka szeretne a szülők nélkül, önállóan élni. Ott, ahol a fiatalok ideiglenesen élnek a szülőknél, mert nincs lakásuk - az elkülönülés vágya még erősebb. A városi fiatalok közül sokan élnek szüleikkel közös bérházban, de önálló lakásban. Az ilyen közelség, a véleményük szerint, megőrzi az önállóságot, de egyben szoros kapcsolatot is jelent. A szülők így támogathatják a fiatalokat az ügyes-bajos dolgok intézésében, segíthetik őket a gyermeknevelésben, ám a fiatalok is segítséget nyújthatnak a szülőknek, például betegség esetén. A szülők, főleg a nagyszülők erről kissé másként vélekednek, ök szívesebben élnek együtt gyerekeikkel és unokáikkal, hiszen így őrződtek meg bennük a régi szokások. A felmérés szerint a 65 éven felüli nők és férfiak 60 százaléka szívesebben lakik együtt gyerekeivel, mint önállóan. Háromnegyedük a közös költségvetéshez is ragaszkodik, a többiek szerint jó az együttélés, de fontos a külön számla. Mindenesetre a bolgárok sokkal szívesebben élnek nagycsaládban, mint Európa más országaiban. A családok gyakran tesznek kirándulásokat, sítúrákat együtt. A pamparovói üdülőtelep egy részlete. $ A Mukran komphajó Klaipeda kikötőjében. 1990-ben már öt társával együtt fog közlekedni.
