Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-31 / 26. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA r 1987. január 31. SZOMBAT XXXVII. évfolyam, 26. szám ÁRA: 2,20 Ft IRODALOM - MŰVÉSZET (10-11. Oldal) A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom 1986. évi fejlődéséről 1986-ban a termelés a számítottnál mérsékeltebben, a belföldi felhasználás a tervezettnél nagyobb mértékben emelkedett. Az anyagi és nem anyagi ágak teljesítményét kifejező bruttó hazai termék volumene - előzetes, részben becsült adatok alapján - kb. 1 százalékkal volt nagyobb az 1985. évinél, az anyagi ágak nettó teljesítményét tükröző nemzeti jövedelem pedig mintegy 0,5 százalékkal nőtt, értéke megközelítette a 880 milliárd forintot. A fő termelőágazatok - ipar, építőipar, mezőgazdaság - egyike sem érte el a tervezett termelésnövekedési ütemet. Az export kissé elamradt az 1985. évitől, ugyanakkor a behozatal nőtt, a cserearány számottevően romlott. A külkereskedelmi egyenleg passzív lett. A cserearányromlással korrigált nemzeti jövedelem kevesebb volt az előző évinél. A külkereskedelemben keletkezett behozatali többletet az idegenforgalom és a szolgáltatások aktívuma valamelyest mérsékelte. A konvertibilis adósságállomány nőtt, a rubelelszámolású, a nemzetközi megállapodásokkal összhangban, csökkent. A külgazdasági és a pénzügyi egyensúly romlott. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának volumene körülbelül 3 százalékkal emelkedett, értéke a termelésnél nagyobb, 895 milliárd forint volt. Mind a fogyasztás, mind a felhalmozás meghaladta az 1985. évit és a tervben előirányzottat. A felhalmozást alakitó tényezők közül a népgazdasági beruházások összege 258 milliárd forintott tett ki, ez folyó áron 7 százalékos növekedést jelent és összehasonlító áron is meghaladta az 1985. évit. Vállalati beruházásokra 123 milliárd forintot fordítottak, 9 százalékkal többet, mint az előző évben. A növekedés jóval nagyobb, mint amit a terv előirányzott. A központi beruházásokra kifizetett összeg kevesebb, a tanácsi beruházásoké több volt, mint 1985-ben. A lakosság és a magánszektor beruházása számottevően emelkedett és mintegy 54 milliárd forintott tett ki. A szocialista szervek beruházásain belül jelentősebben a nem rubel- elszámolású import gépek, valamint a hazai gyártású gépek beszerzése emelkedett. Az üzembe helyezett beruházások némileg gyorsabban nőttek, mint a beruházások pénzügyi teljesítése, a befejezetlen beruházások állománya az előző évihez hasonlóan nőtt. A népgazdaság állóeszköz-állománya gyarapodott, az anyagi ágakban valamivel nagyobb mértékben, mint a termelés. 1986-ban az aktív keresők száma 28 ezer fővel, 0,6 százalékkal csökkent és az év végén 4 865 000 volt. Az anyagi ágakban 1,3 százalékkal kevesebben, a nem anyagi ágakban körülbelül 2 százalékkal többen dolgoztak, mint egy évvel azelőtt. A termelékenység emelkedése megközelítette a 2 százalékot. 1986-ban az anyagi ágak termelésének mintegy kétharmada volt az anyaghányad. Ez az arány lényegében azonos az 1985. évivel. A népgazdaság energiafelhasználása mind az anyagi ágakban, mind a lakossági és kommunális szférában csökkent, összesen 0,4 százalékkal. Az egységnyi bruttó termelésre jutó energiafelhasználás az anyagi ágakban 1,5 százalékkal volt kisebb az 1985. évinél. Az energiaforrásokon belül - a megnövekedett szén- és földgázimport következtében - az import aránya kissé nőtt és meghaladta az összes energiaforrás felét. Az év folyamán folytatódott a vállalatok decentralizálása, fejlődött a vállalati szervezet és irányítás rendszere. A vállalatok majdnem háromnegyed részénél az év végéig megtörtént az új irányításra való áttérés. E vállalatok 28 százalékát közgyűlés, 51 százalékát vállalati tanács irányítja, egyötöde államigazgatási irányítás alatt működik. Megtörtént a bank- rendszer fejlesztésének előkészítése. A gazdaságirányitó szervek áttekintették a nehéz helyzetben lévő ágazatok, a szénbányászat, a vaskohászat, a magasépítő ipar és a húsipar gazdálkodását, és intézkedéseket hoztak annak hatékonyabbá tételére. Törvényerejű rendeletet Ipar Az ipari szervezetek bruttó termelése a tervezettnél mérsékeltebben, 1,8 százalékkal emelkedett. Az állami iparvállalatok 1,3 százalékkal, az ipari szövetkezeadtak ki a tartósan fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek felszámolásának rendjéről. Minisztertanácsi rendelet szabályozta a struktúra változása miatt átmenetileg elhelyezkedési Nehézségekkel küzdők felmondási idejének meghosszabbítását és részükre elhelyezkedési támogatás folyósítását. 1986-ban folytatódott a vállalati gazdasági munkaközösségek, valamint az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok számának növekedése. A részükre kifizetett összeg emelkedett, de az előző évinél jóval kisebb mértékben. Az év folyamán gyarapodott a belföldi székhelyű, külföldi tőkével közösen működő vállalatok száma, az év végén az iparban 24 ilyen egység volt. tek 3,6 százalékkal növelték termelésüket. A magánkisipar, valamint az egyéb ipari szervezetek teljesítménye az átlagosnál gyorsabban emelkedett. (Folytatás a 2. oldalon.) Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület, megtárgyalva a Miniszter- tanács előterjesztését, módosította a szabálysértésekről szóló 1986. évi I. törvényt. Az új jogi szabályozás az Országos Munkavédelmi Felügyelőség, valamint annak fővárosi, megyei felügyelőségei szabálysértési hatósági jogkörét állapítja meg. E rendelkezés célja, hogy eredményesebb legyen a munkavédelmi felügyelet, hatékonyabb a munkaügyi szabálysértések feltárása és szankcionálása. Egyes munkaügyi szabálysértések tekintetében a munkavédelmi és munkaügyi felügyelők hatáskörét a Miniszter- tanács rendelettel külön szabályozza. Az Elnöki Tanács áttekintette és megtárgyalta az 1986-ban elintézett állampolgársági és kegyelmi ügyek tapasztalatait. A magyar állampolgárság megszerzésére, megszüntetésére irányuló megnövekedett számú kérelmekben a döntéseket az állampolgárságról szóló törvény érvényre juttatása és a nemzetközi egyezmények rendelkezései határozták meg, s más humánus szempontok indokolták. A határozatok meghozatalát a belügyi, a tanácsi és a külképviseleti szervek gondos előkészítő munkájukkal segítették. A kegyelem gyakorlására az Elnöki Tanács részéről elsősorban az elítélés után bekövetkezett, kivételes méltánylást érdemlő körülmények miatt - súlyos betegség, nehéz családi helyzet esetében - vagy más rendkívüli okból került sor. A kegyelmi eljárásban a döntések előkészítését az igazságügyi szervek a törvényességnek és a jogpolitikai elveknek megfelelő, alapos körültekintéssel végezték. A továbbiakban kinevezésről döntött, bírákat mentett fel és választott meg az Elnöki Tanács. Az 1986. évi gazdasági teljesítmények fő mutatói: Terv Tény az 1985. évi százalékában Bruttó hazai termék Nemzeti jövedelem termelése belföldi felhasználása Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem Szocialista szervek beruházása (folyó áron) Lakásépítés _____________________________ 1 02,7 102,3-102,7 100,2-101,0 102.0- 102,5 101.0- 101,5 103.0- 103,5 kb. 101 101-101,5 103,5-105,1 86,2- 89,6 kb. 101 kb. 100,5 kb. .103 101,8 99 101 kb. 103 kb. 103 105,1 95,6 Elutazott a Tolna megyei delegáció Hét gondolat a békéről DR. CSATLÓSNÉ DR. FÜLÖP SÁRA FODOR JÁNOS a lengyeli szakközépiskola és szakmunkásképző nyugalmazott igazgatója, a Tolna megyéből delegált OBT-tagok doyenje: - Sajnos ahhoz a nemzedékhez tartozom, amelyik tudja, hogy mi a háború. Tenni szeretnék mint nyugdíjas a békéért, most már több időm is jut rá. Az iskolában ahol dolgoztam, ma is megvannak a kapcsolataim, most is azt tartom fontosnak, ami pedagógiai munkámban mindig, hogy a fiatalokkal megértessük a béke jelentőségét. Ennek a békének ára is volt. Az előttük járó nemzedékek munkájának gyümölcse az, amit ma ők élvezhetnek. Ez éppen nem azt jelenti, hogy nekik ne kellene tenni semmit, hanem pontosan azt, hogy kötelességük tovább építeni, amit az előttük járók elkezdtek. A mai fiatalok másként gondolkodnak, ez természetes, nincs veszélyérzetük, ez is természetes, de annál fontosabb megértetni velük, hogy mit veszíthetnének egy háborúban. a szekszárdi főiskola adjunktusa: - A békéhez az ember belső, személyes békéjén keresztül vezet az út, illetve ezen keresztül juthatunk csak el. Mint pedagógus természetesen ezt elsősorban a saját munkámra értelmezem, szerintem nevelőmunkánk egyik feladata tudatosítani tanítványainkban is mindazokat a veA Tolna megyei delegáció az indulás előtt kell aggódnia. Én a fronton, otthon pedig veszélyben a tágabb családom, a feleségem, és aki legdrágább nekem, a csodálatos másfél éves kislányom. Ha így gondolom végig a dolgot, és hozzáveszem csak a tévéhíradóban látottakat, máris világos, hogy mennyire fontos a béke. HORVÁTH ISTVÁN a Vegyépszer tamási gyárának igazgatója: - A béke az emberek jövőt alakitó hitében és cselekvő együttműködésében van. Alig tudnék ennél többet mondani, mert meggyőződésem, hogy végül is a világban csak erősebbek lesznek a józan erők, és legyőzik a veszélyeket. Természetesen nekünk nem külpolitikai kérdészélyeket, amelyekkel szembe kell néznünk. A személyiség, a mikrokörnyezet, a társadalom és a tudati labilitás okozta veszélyeket a társadalmi fegyelem, a fel- készültség és az elkötelezett felelősség- tudat erősítésével háríthatjuk el. MOHAI ANDRÁS a HNF megyei bizottsága politikai munkatársa: - Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amelyik - szerencsére - nem tudja, hogy milyen is valójában a háború. A veszély csak akkor tudatosul bennem, ha elgondolom, mi lenne, ha nekem kellene a harctérre menni. Végül is nem magamat félteném elsősorban. Azt mindenki átélheti, hogy milyen lehet, ha a családért Az Országos Béketanácsnak hét Tolna megyei tagja van, akiket saját közösségükben választottak újjá az országos konferencia előtt. „Mit gondolnak a békéről, mit jelent számukra ez a fogalom?” - szólt az előzetesen megbeszélt kérdés. sekben van elsősorban tennivalónk, hanem itthon és a saját munkánkban, életünkben kell megvalósítani a fentebb elmondottakat. Még csak annyit tennék hozzá, hogy mint mindent, a békemunkát is csak színvonalasan önmagunkkal és másokkal szemben igényesen érdemes csinálni. FERTÁLY LAJOS a Csavaripari Vállalat dombóvári gyárának meo-csoportvezetője: - Békében élni önmagunkkal, ezt a témakört már sokszor és sokhélyen kifejtettem, de nem tudok szabadulni tőle. Mindehhez persze szükség van arra, hogy az embereknek legyen hasznos munkája, kiegyensúlyozott családi élete, jó munkahelyi közösség, amelyben lehet és érdemes dolgozni. Ez nem minden gyereknek és fiatalnak adatik meg, éppen ezért értük is szeretnék tenni valamit. Ehhez egyedül már kevés vagyok, tehát megint csak szükségem van szövetségesekre, akikkel együtt elérhetünk valamit. Dombóváron is vannak fiatalok, akik kallódnak, mert nem törődik velük senki, egyedül pedig nem találnak célt az életüknek... WOLLNER PÁL a PAV munkabiztonsági csoportvezetője:- A béke számomra azt jelenti, hogy béke a családban, a munkahelyen és általában az emberek mindennapi kapcsolataiban. Azt szeretném, hogy minden nap olyan érzéssel feküdhessek le aludni, hogy holnap reggel is békében ébredek. A mindennapos munkámhoz kapcsolódik, hogy 1984 novemberében, az atomerőműnél rendezett békegyülés felhívását a nagykövetségeken keresztül megküldtük a szocialista országokban működő és épülő atomerőművek dolgozóinak. A felhívás tartalma az volt, hogy mindennapi munkájuk során is szolgálják a béke ügyét, illetve ennek jegyében tevékenykedjenek. Sok országból kaptunk választ, amelyben csatlakozásukról biztosítottak bennünket. ZOBOKI BÉLA a Szekszárdi Húsipari Vállalat főművezetője: - Nemzedékem számára a béke egyet jelent a munkával, azzal, hogy mindennap nyugodtan mehetünk dolgozni, és este nyugodtan térhetünk haza a családunkhoz. Vállalatunk fiatal üzem, úgy is, hogy nekünk kell kialakítanunk majdani hagyományait és az életkort tekintve is, vannak tehát szép feladataink, amelyeket békében szeretnénk elvégezni. Ülést tartott az Országos Béketanács Pénteken az Építők Rózsa Ferenc Székházában ülést tartott az Országos Béketanács. A harmadrészt új tagokból álló testület Nemes Péternek, az OBT tagjának elnökletével megválasztotta az Országos Béketanács tisztségviselőit és 36 tagú elnökségét. A delegálási elv szerint az OBT tagjait a békemozgalomban együttműködő társadalmi és tömegszervezetek, intézmények, békeközösségek, békebizottságok és más mozgalmi csoportok küldték a magyar békemozgalom vezető testületébe. A választási gyakorlat új elemeként a testület már a szombaton kezdődő XI. országos békekonferencia előtt megválasztotta vezetőségét. Az ülésen Sebestyén Nándorné felmentését kérte az Országos Béketanács elnöki tisztségéből. A mozgalom vezető testületé - megköszönve több évtizedes békemozgalmi tevékenységét - helyt adott kérésének. Az Országos Béketanács az ülésen tiszteletbeli elnöki címet adományozott Sebestyén Nándornénak, akit ebből az alkalomból meleg szavakkal köszöntöttek. Az Országos Béketanács új elnöke dr. Sztanyik B. László, az Országos Frederic Joliot-Curie Sugárbiológiai és' Sugáregészségügyi Kutatóinfézet főigazgatófőorvosa, egyetemi tanár lett. Elnökhelyettessé Balogh Andrást, az MSZMP Politika Főiskolájának tanszékvezető egyetemi tanárát, a történettudomány kandidátusát, az OBT Fejlődési Bizottságának elnökét választották. A XI. Országos Békekonferencia tiszteletére péntek este gálaestet tartottak a Budapest Kongresszusi Központban. Ma reggel az Építők Szakszervezetének Székházában kezdi meg munkáját a XI. országos békekonferencia.
