Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

2(^ffepÜJSÄG (Folytatás az 1. oldalról.) Az ipari termelés értékesítésében az export aránya az elűző évihez képest mérséklődött. A lakosságnak eladott ter­mékek mennyisége 2,1 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 6,5 száza­lékkal, a termelűfelhasználást szolgáló 1,5 százalékkal emelkedett. Az állami és szövetkezeti iparban fog­lalkoztatottak száma mintegy 10 ezer fő­vel, 0,7 százalékkal csökkent, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,1 száza­lékkal emelkedett. Az ipar állóeszköz-ál­lománya a termelést meghaladóan bő­vült, az eszközhatékonység romlott. Az ipar anyagigényessége összessé­gében alig változott. Az anyaghányad a gépiparban, az építőanyag-iparban és a villamosenergia-iparban csökkent, a többi ágazatban emelkedett, vagy válto­zatlan maradt. A vállalati jövedelmezőség valamelyest meghaladta az egy évvel ko­rábbit, noha az exportált termékek fajla­gos előállítási költsége emelkedett. Az energiahordozó források között a szénhidrogének aránya az 1985. évi 59,9 százalékról 60,8 százalékra nőtt oly mó­don, hogy mind a kőolaj, mind a földgáz­felhasználás részesedése emelkedett. A villamosenergia-termelés 28 milliárd kilowattóra volt, közel 5 százalékkal több, mint 1985-ban. A paksi atomerőmű, a 3. sz. blokk üzembe helyezésével, a villa­mosenergia-termelés 27 százalékát szolgáltatta. A nettó villamosenergia-im- port 3 százalékkal csökkent, aránya az összes villamosenergia-felhasználáson belül 27 százalékra mérséklődött. A széntermelés 23 millió tonna volt, majd­nem 1 millió tonnával, 3,8 százalékkal ke­vesebb az előző évinél. A 2 millió tonna kőolajtermelés megközelítette az előző évi mennyiséget. Földgázból 7,1 milliárd köbmétert termeltek, 5 százalékkal keve­sebbet, mint 1985-ben. A vaskohászat termelése 1,2 százalék­kal emelkedett. A vaskohászati termékek kivitele rubelelszámolású viszonylatban fokozódott, a konvertibilis elszámolású piacokon jelentősen csökkent. Az acél­gyártás minősége és a termékszerkezet javult: a nemesacélok és az abból készült termékek aránya emelkedett. A Dunai Vasmű új kokszoló blokkjában az év vé­gén megindult a termelés. Az alumíniumkohászat 3,4 százalékkal fokozta termelését. Növekedett az alumí­nium félgyártmányok és ezen belül a ma­gasabb feldolgozottsági fokú ötvözött termékek, valamint a tőkés import meg­takarítást biztosító termékek aránya. A kivitel mindkét viszonylatban emelkedett. A gépipar termelése 2,8 százalékkal nőtt. A villamosgépipart kivéve valameny- nyi gépipari ágban bővült a termelés, legnagyobb mértékben, 4,8 százalékkal a híradás- és vákuumtechnikai iparban. A kapacitáskihasználás több területen romlott. Rubel viszonylatban majdnem annyi, nem rubelelszámolású piacokra kevesebb gépipari terméket értékesítet­tek, mint az előző évben. Belföldre 6,9 százalékkal növelte az ágazat eladásait, ezen belül különösen a fogyasztásai cik­kek szállítása bővült jelentős mértékben, 14,6 százalékkal, de emelkedett a beru­házási célú értékesítés is. Üzembe helyezték a Hűtőgépgyár évi 50 ezer darabos háztartási hűtőszekrény és mélyhűtöláda gyártó kapacitását. A vegyipar termelése 1,3 százalékkal emelkedett. A kűolajfeldolgozó ipar ter­melése meghaladta az előző évit, a szer­ves- és szervetlen vegyiparé ugyan­annyi, a műtrágya- és növényvédőszer- gyártásé kevesebb volt, mint 1985-ben. Számottevően növelte termelését a ház- tartási-és kozmetikai vegyipar, a gumi­ipar és néhány más ágazat. A vegyipari termékek exportja rubel viszonylatban kissé csökkent, nem rubel viszonylatban számottevően bővült, ez azonban nem volt elegendő az árcsökkenésből adódó bevételkiesés pótlására. Belföldre a ve­gyipar az előző évinél 1,7 százalékkat több árut szállított, ezen belül fogyasztási célra 6,2 százalékkal többet. A vegyipar­ban befejeződött több jelentős beruhá­zás. Átadták többek között a Tiszai Vegyi Kombinát lineáris polietilén gyárát, bőví­tették az EGIS Gyógyszergyárban a ge­nerikus gyógyszerek gyártását. Az építőanyagipar 1,9 százalékkal ter­melt többet, mint 1985-ben. A korszerű építőanyagok - gázbeton falazóanya­gok, betoncserép - termelése többszö­rösre emelkedett. A könnyűipar termelése és értékesíté­se az 1985. évi szinten maradt. Jelentő­sen nőtt a papír- és a nyomdaipar terme­lése. Ehhez hozzájárult többek között, hogy a csepeli papírgyár bővítette hul­lámlemez-, illetve hullámdoboz gyártó . kapacitását. A ruházati ágazatok terme­lése összességében csökkent. A KSH JELENTÉSE Az élelmiszeripar 1,5 százalékkal fo­kozta termelését. Emelkedett többek kö­zött a vágott baromfi, a növényolajipari termékek, a tartósítóipari cikkek termelé­se. A húsipar valamivel, a cukoripar jóval kevesebbet termet az előző évinél. Az élelmiszeripar a lakosság igényeinek kielégítése mellett termelésének csak­nem egyötödét exportálta. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene 1 százalékkal kevesebb volt az 1985. évinél. A kivitelező építőipar terme­lése megközelítette az előző évit, az épí­tőiparon kívüli szervezetek építési tevé­kenysége mintegy 6 százalékkal csök­kent. A magánépítkezések volumene kb. 4 százalékkal növekedett. A kivitelező építőipar 'építési munkáinak körülbelül háromnegyede beruházási, egynegyede fenntartási jellegű volt. Az exportra végzett építési munkák vo­lumene nem érte el az 1985. évit, aránya a kivitelezők teljesítményében 5-6 szá­zalék körül alakulj A kivitelező építőiparban foglalkozta­tottak száma az előző évhez képest 9 ezer fővel, 3,2 százalékkal csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 2,9 százalékkal meghaladta az elűző évi szintet. 1986-ban a tervezettnél több, 69 346 lakás készült el, mintegy 3 ezerrel keve­sebb az 1985. évinél. Az épített lakások 11 százaléka állami erőből, 89 százaléka magánerőből épült. A tervezettet megha­ladó lakásépítésben szerepe volt az épít­kezések támogatására adott újabb ked­vezményeknek. A fővárosban mind az ál­lami, mind a magánlakás-építés elma­radt az előző évitől. A lakásátadások ütemessége romlott. Mezőgazdaság - erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek bruttó ter­melése a tervezettnél kisebb mértékben, kb. 1 százalékkal haladta meg az 1985. évit. A növénytermelés és az állat- tenyésztés azonos mértékben nőtt. 1986-ban összesen 14,2 millió tonna gabona termett, közel 600 ezer tonnával, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél. A terméscsökkenés fő oka a kalászos gabonák termésátlagának az aszályos időjárás miatti visszaesése volt. Búzából 5,8 millió tonna termést takarítottak be, 12 százalékkal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A búza vetésterülete 3 száza­lékkal, 4,36 tonnás hektárankénti hoza­ma csaknem 10 százalékkal maradt el az 1985. évitől. A 7,2 millió tonna kukorcia- termés 6 százalékkal haladta meg az elő­ző évit. A több termés teljes egészében * a vetésterület növekedésének eredmé­nye, a termésátlag 6,28 tonna volt, lénye­gében azonos az 1985. évivel. A cukorrépatermés a vetésterület és a hozamok csökkenése következtében 8 százalékkal kevesebb lett az 1985. évi­nél. Napraforgóból az eddigi legna­gyobb, mintegy 860 ezer tonnás termést takarították be. A terméstöbbletben a ve­tésterület és a hektáronkénti hozamok növekedésének egyaránt szerepe volt. Az 1,3 millió tonna burgonyatermés 8 százalékkal kevesebb az 1985. évinél. A zöldségtermés lényegében azonos az előző évivel. Ezen belül gyökérfélékből, vöröshagymából és fokhagymából keve­sebb termett, ugyanakkor jó, illetve több volt a termés egyebek között zöldpapri­kából, paradicsomból. Gyümölcsből összesen 13 százalék­kal több termett, mint egy évvel azelőtt. A termés kétharmadát adó alma mennyi­sége megközelítette az 1,2 millió tonnát, ami 22 százalékos növekedésnek felelt meg. Szőlőből 660 ezer tonnát szüretel­tek, 43 százalékkal többet, mint az elűző évben, de 15 százalékkal Kevesebbet az 1981-1985. évek átlagos termésénél. Az 1987. januári állatszámlálás előze­tes adatai szerint az ország sertésállo­mánya 8,7 millió darab volt, 4,8 százalék­kal több az egy évvel korábbinál. A szar­vasmarhák száma ugyanekkor 1,7 milliót tett ki, 2,4 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A juhállomány tovább csökkent. A vágóállat-termelés megha­ladta a 2,2 millió tonnát, az előző évhez képest 3 százalékkal mérséklődött. Ezen belül azonban a vágóbaromfi termelése 9 százalékkal emelkedett. A fontosabb állati termékek közül tejből valamelyest többet, gyapjúból és tojásból 3-4 száza­lékkal kevesebbet termeltek, mint 1985- ben. A mezőgazdasági üzemek alaptevé­kenységen kívüli tevékenyege mintegy 4 százalékkal bővült. Az ágazat összes bruttó termelése majdnem 2 százalékkal meghaladta az 1985. évit. Az aktív keresők száma a mezőgazda­ságban és az erdőgazdálkodásban 36 ezer fővel, 3,7 százalékkal kevesebb volt, mint 1985-ben. A létszámcsökkenés na­gyobb része az alaptevékenységet vég­zők körében következett be, de mérsék­lődött az ipari, építőipari stb. munkákon dolgozók száma is. A mezőgazdaság műtrágya-felhasz­nálása az előző évhez képest lényegé­ben nem változott. 1986-ban a mezőgaz­daságban beruházásra fordított összeg nagyjából azonos volt az előző évivel, ezen belül építkezésre kevesebbet folyó­sítottak. Az év folyamán üzembe állítottak 4000 új traktort, 720 gabonakombájnt, 270 öntözőberendezést. Elkészült 685 ezer tonna kapacitású magtár és sze- mestermény-tároló. Megkezdte műkö­dését a Hajdúsági Agráripari Egyesülés számítógép-vezérlésű folyékonyműtrá- gya-keverő telepe, amely 120-150 ezer hektár folyékony műtrágya ellátását tud­ja biztosítani. Az erdőtelepítésre 8 ezer hektár volt és az erdőfelújítás is tervszerűen alakult. A telepítések 90 százalékát az értékesebb fafajok - tölgy, bükk, fenyő - alkották. A nettó fakitermelés megközelítette a 6,9 millió köbmétert. Elsősorban a tűzifater­melés bővült, az ipari fa mennyisége lé­nyegében nem változott. Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetke­zetek az 1985. évinél 4,6 százalékkal na­gyobb tömegű árut szállítottak, áru- tonnakilométer-teljesítményük - a szállí­tási távolság rövidülése folytán - lénye­gében az előző évi szinten volt. A vasúti közlekedésben mérsékelten, a csőveze­tékes szállításban jelentősebben nőtt a teljesítmény, a közúti közlekedésben megközelítette az előző évit, a vízi közle­kedésben - a tengerhajózásban bekö­vetkezett mérséklődés miatt - csökkent. A távolsági személyszállítást valamivel kevesebb utas vette igénybe, mint 1985- ben. Ezen belül a vasúton utazók száma tovább mérséklődött, az autóbuszokon viszont megállt az utasszám több éve tar­tó csökkenése. A helyi tömegközlekedés utasforgal­ma 1 százalékkal emelkedett. A helyiér­dekű vasút utasainak száma némileg mérséklődött, az összes többi járműfaj­táé nőtt. A közforgalmú vasúti hálózat fejleszté­se során - többek között - 244 kilométer végényt átépítettek, 20 kilométernyi pá­lyaszakaszt villamosítottak, 73 kilométer­nyi pályához térközbiztosítókat szereltek fel. Folytatódott a vasútállomások re­konstrukciója. A vasút járműbeszerzései 22 új villamosmozdony, 10 motorvonat és kocsi, távábbá 238 teherkocsi forga­lomba állítását tették lehetővé. Az országos közforgalmú utakon foly­tatódtak az út- és hídkorszerűsítések. Átadták a forgalomnak az M-1-es autó­pálya Herceghalom-Biatorbágy közötti, valamint az M-5-ös autópálya újabb 7 kilométeres szakaszát. A közúti és városi tömegközlekedésben 1140 új autóbuszt, 12 metrókocsit és 8 trolibuszt helyeztek üzembe. Az év folyamán a korábbi éveknél több, összesen 118 ezer új személygépkocsit értékesítettek. Az állomány az év végéig 1 millió 539 ezerre nőtt. Ebből 1,5 millió a lakosság tulajdonában volt. A távbeszélő-hálózat fejlesztése a la­kossági források bevonásával gyorsuló ütemben folytatódott. Az év során össze­sen 57 ezer fő- és mellékállomást kap­csoltak be és számuk ezzej meghaladta az 1,5 milliót. A rádió műsorszóró hálózat 4 új adóval gyarapodott, a televízió-átját­szóadók száma 17-tel nőtt. 1986 végén az állami és szövetkezeti kiskereskedelem 55 600 boltja és ven­déglátóhelye, valamint mintegy 29 ezer magánkereskedő biztosította a lakosság áruellátását. Az év folyamán az állami és szövetkezeti boltok és vendéglátóhelyek számának csökkenése megszűnt, folyta­tódott az üzlethálózat alapterületének növekedése. A magánkiskereskedők és vendéglátók száma 1986-ban is számot­tevően emelkedett. Az üzletek nyitva tar­tási rendje valamelyest javult, de válto­zatlanul nincs eléggé összhangban a fo­gyasztók igényével. Javító-karbantartó és egyéb fogyasztási szolgáltatást a szo­cialista szektor mintegy 16 ezer hálózati egysége és a 150 ezer kisiparos jelentős része végzett 1986-ban. A vízgazdálkodás tervszerű fejlődése nyomán a közüzemi vízművek napi átla­gos termelő kapacitása 3,1 százalékkal bővült és megközelítette a napi 5,5 millió köbmétert. Az ivóvízfogyasztás 8 száza­lékkai emelkedett és átlagosan napi 2,6 millió köbméter volt. A vízvezeték-hálózat 1986-ban is nagyobb ütemben bővült, mint a közcsatorna-hálózat. Közüzemi vízzel a népesség 86 százaléka, míg köz­csatornával 47 százaléka ellátott. A víz- kárelhárító rendszer tovább épült, az év folyamán sem árvíz, sem belvíz nem oko­zott számottevő kárt. Külkereskedelem 1986-ban a behozatal volumene 2 százalékkal nagyobb, a kivitelé 2 száza­lékkal kisebb volt, mint egy évvel koráb­ban. A külkereskedelmi fórgalom 58 száza­lékát a szocialista országokkal bonyolí­tották le, valamivel nagyobb részét, mint az előző évben. Rubelelszámolásokban tovább bővült a KGST-országokkal folytatott kölcsönös árucsere: a behozott áruk mennyisége 4 százalékkal több, a kivitt áruké ugyan­annyi volt, mint az előző évben. A beho­zatal energia- és anyagjellegű termékek­ből, fogyasztási iparcikkekből, valamint mezőgazdasági-élelmiszeripari termé­kekből fokozódott jelentősen, a gép­import elmaradt az 1985. évitől. A kivitel mezőgazdasági-élelmiszeripari árukból nőtt, a többi árufőcsoportban nem érte el az előző évi szintet. A nem rubel elszámolású külkereske­delmi forgalomban a behozatal volume­ne 1 százalékkal nőtt, á kivitelé több mint 3 százalékkal csökkent. A behozatal el­sősorban ipari késztermékekből, a ter­melés műszaki színvonalának korszerű­sítését szolgáló gépekből, valamint fo­gyasztási iparcikkekből fokozódott. Me­zőgazdasági-élelmiszeripari, valamint anyagjellegű termékekből valamivel több, energiahordozókból számottevően kevesebb volt az 1986. évi import, mint az egy évvel korábbi. A kivitel csökkenése elsősorban a mezőgazdasági-élelmi­szeripari export nagyarányú visszaesé­séből adódott. A feldolgozott ipari termé­kek közül a fogyasztási iparcikkek kivite­le bővült, a beruházási célú gépeké csökkent. Utóbbihoz hozzájárult az olaj- exportáló országok fizetőképességének romlása. A népgazdaság 1986. évi összes be­hozatalának értéke jelentősen megha­ladta a kivitelét. A behozatali többlet a nem rubel elszámolású forgalomból származott. A mennyiségi változások mellett a kedvezőtlen áralakulás is tete­mes veszteséget okozott a népgazda­ságnak. A cserearány - a behozatali árak emelkedése és az exportárak csökkené­se folytán - 1986-ban 7,5 százalékkal romlott. Idegenforgalom 1986-ban 16,6 millió külföldi látogatott Magyarországra 1,5 millió fővel, 10 szá­zalékkal több az előző évinél, és több, mint az 1980-as évek bármelyikében. A külföldiek háromnegyed része szocialis­ta országból érkezett. A Magyarországot felkereső külföldiek közül 10,6 millió volt a turista, aki egy napnál hosszabb időt töltött az ország­ban. Számuk 900 ezer fővel, 9 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit. A kereskedelmi szálláshelyek száma egy év alatt 8 ezerrel, ezen belül a szállo­dai férőhelyeké 3400-zal bővült. El­készült a budapesti Taverna, a büki Thermál Szálló, a Club Tihany üdülőfalu, és befejeződött a Hungária Nagyszálló bővítése, rekonstrukciója. Fokozódott a nemzetközi kongresszusokhoz és a különféle rendezvényekhez kapcsolódó idegenforgalom jelentősége. Ezt szolgál­ta a Forma-1 -es autópálya és a kapcso­lódó létesítmények elkészítése és átadá­sa is. A magyar állampolgárok külföldi uta­zásainak száma 6,3 milliót tett ki, ez az 1985. évihez képest 800 ezres, 14 száza­lékos emelkedést jelent. A kiutazások 86 , százalékában szocialista ország volt az úticél. 1987. január 31 A nemzetközi idegenforgalom deviza- bevételeinek és kiadásainak egyenlege az előző évinél nagyobb aktívummal zá­rult rubel és nem rubel elszámolásokban egyaránt. Jövedelem, fogyasztás Az egy lakosra jutó reáljövedelem 1986-ban a tervezett 1-1,5 százalékkal szemben mintegy 3 százalékkal emelke­dett. A növekedés mögött a munkából származó jövedelmek és a társadalmi jö­vedelmek hasonló ütemű bővülése állt A tervezettet meghaladó reáljövedelem­növekedésben a nominális jövedelmek gyors kiáramlása játszott meghatározó szerepet, a fogyasztói árak színvonala a tervezetthez közel álló mértékben, 5,3 százalékkal nőtt. 1986-ban egy munkás és alkalmazott bruttó havi átlagkeresete 6540 forint, a mezőgazdasági szövetkezetekben dol­gozók közös gazdaságból származó át­lagkeresete 5760 forint volt, körülbelül 8 százalékkal, illetve 7,5 százalékkal több, mint 1985-ben. A munkások és alkalma­zottak egy keresőre jutó reálbére, vala­mint a mezőgazdasági szövetkezetben dolgozók közös gazdaságból származó reálkeresete - a tervben előirányzott szinten tartással szemben - egyaránl 2 százalékot meghaladó mértékben emelkedett. A pénzbeli társadalmi jövedelmek ösz- szege 1986-ban körülbelül 148,5 milliárd forint volt, 8 százalékkal több az előző évinél. Ebből nyugdíjra 99,2 milliárd fo­rintot fizettek ki, ez az összeg 8 százalék­kal haladta meg az 1985. évit. A nyugdíja­sok száma egy év alatt mintegy 38 ezer fővel nőtt és 1986. év végén elérte a 2 337 000 főt. Az egy nyugdíjasra jutó nyugdíj havi átlagos összege 1986-ban 3565 forint volt, 6,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Családi pótlékra 1986-ban 21,5 milliárd forintot fizettek ki, 1 százalékkal többet az előző évinél. A pótlékban ré­szesülő családok száma csekély mér­tékben csökkent. A gyermekgondozási segély és a gyermekgondozási díj 1986- ban kifizetett együttes összege 5,6 mil­liárd forint volt, ez 28 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés­ben elsődleges szerepe annak volt, hogy a gyermekgondozási díj igénybevételé­nek lehetőségét 1986-ban kiterjesztették a gyermek másfél éves koráig. A gyer­mekgondozási segélyben és a gyermek- gondozási díjban részesülők együttes száma egy év alatt 4 ezer fővel, 2 száza­lékkal nőtt és az év végén 224 ezer volt. A természetbeni társadalmi jövedel­mek - egészségügyi, oktatási, kulturális stb. szolgáltatások - volumene mintegy 2,5 százalékkal meghaladta az 1985. évi szintet. 1986-ban a lakosság egy főre jutó fo­gyasztása a tervezettet meghaladó, körülbelül 3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a termékek fogyasztása gyor­sabban, a szolgáltatásoké valamivel mérsékeltebben nőtt. A kiskereskedelem összehasonlító áron 3,5 százalékkal több árut értékesített, mint az előző év­ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladása 5,2 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5,9 százalékkal nőtt. A ruhá­zaticikk forgalom volumene 2,9 száza­lékkal, a vendéglátásé 2,4 százalékkal csökkent. Az alapvető élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a kínálat az év egészében ki­elégítő volt. A ruházati cikkek kínálatának javulása szinte minden cikket érintett. A vegyes iparcikkek előző évinél jobb áru­kínálata mellett néhány tartós fogyasztá­si cikkből nem volt folyamatos, a szilárd tüzelőanyagok kínálata fokozatosan ki­egyensúlyozottá vált, a választéki hiá­nyosságok is mérséklődtek. Az építő­anyagok többségéből a kínálat jó, egyes építőanyagokból kielégítő volt, néhány cikkből azonban nem volt folyamatos az ellátás. A takarékbetét-állomány az év folya­mán kamatokkal együtt 30 milliárd forint­tal emelkedett és december 31-én 274 milliárd forintot tett ki. A kötvényekbe fek­tetett lakossági megtakarítások összege 1986-ban több mint 3 milliárd forinttal emelkedett. Népesedés, egészségügy, oktatás 1987. január 1 -jén az ország népessé­ge 10 622 000 fő volt, 18 ezerrel, 0,2 szá­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents