Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-29 / 24. szám
1987. január 29. Képújság 5 Irsay Olivér, Afuz Ali, Pölöskei muskotály Felkészülés a csemegeszőlő-telepítésre A szőlőgyümölcs táplálkozási értékét és gyógyító sajátságait már az ókor tudósai felismerték, s a korszerű orvostudomány és az élettan tudósai pedig részletesen fel is tárták. Táplálkozási értékét elsősorban a magas cukortartalom adja, amely fogyasztás után közvetlen felszívódik a vérbe, és a szervezetnek könnyen felvehető energiaforrást biztosít. Egy liter szőlőlé, a cukortartalomtól függően 700-1200 kalória értéket visz a szervezetbe. Kedvező étrendi és gyógyító hatását a szerves savak és az ásványi sók, valamint a vitaminok (A„ B„ B*, C) idézik elő. Mindezekből következik, hogy a csemegeszőlőtermesztésnek igen jelentős szerepe van a gyümölcsellátásban. A szőlő- termesztő nagyüzemeknek különböző és érthető okok miatt nem vált érdekükké a termesztéssel való foglalkozás. A csemegeszőlő fajták körültekintő, megválasztásával három hónapon át Gúlius közepétől október közepéig) friss fogyasztású szőlővel, a téli hónapokban pedig a kései érésű és huzamosabb eltáhásra alkalmas fajtákkal biztosítható a család, illetve a piac ellátása. A tavasszal csemegeszőlőt telepíteni szándékozóknak, akik most még csak a tervezési stádiumban vannak, vagy azoknak akik ültetvényeik fajtaösszetételének kiegészítését tervezik, a fajták termesztési értékét és az érésLsorrendet szem előtt tartva a következő fajtákat javasoljuk. Érési sorrendben változatlanul első helyen áll a Csabagyöngye. Már július 20-tól érik. Borkészítésre és más borok illatosítására alkalmas. Ezt követi az Irsay Olivér, amely igen értékes kettős hasznú fajtánk. Friss fogyasztású hasznosítása mellett kellemes muskotályos borok készítésére is közkedveltté vált Fagytűrése azonban kicsi, ezért intenzív tőkeművelés módra (magasművelés) kevésbé alkalmas. A rügyek biztonságos átteleltetése ilyen esetben csak a rügyek takarásával oldható meg. Következik a Favorit. Értékes és kedvelt augusztusban érő fajtánk. Bogyója tetszetős, borostyánsárga, nagy és ropogós. A Cardinal bogyója igen nagy tetszetős, bíborvörös színű, de felrepedésre hajlamos. A fajta fagyra és lisztharmatfertőzésre érzékeny, ezért telepítését nagyobb területre ne tervezzük. Augusztus 20-tól érik a Pannónia kincse. Igen értékes tulajdonsága, hogy másodtermés képzésére rendívül hajlamos, amely egy hónappal később szeptember végén, vagy október elején érik be. Bőtermő, és rendkívül mutatós nagy fürtje van. A bogyó színe borostyánsárga, húsa lészegény. A Saszla-klónok kedvelt és értékes, kettős hasznú változatok. Augusztus végétől érlelik termésüket. A bogyók színskálában gazdagok, fehértől a piros változatig. A termés, beérés után még hosszú ideig eláll tőkén. Boruk kellemes ízű, kiváló minőségű. A Pölöskei muskotály kiemelt figyelmet érdemlő értékesnek mutatkozó új fajtánk. Szeptember elejétől érik. Fürtje nagy, a bogyó színe hamvassárga, húsa ropogós, kellemesen muskotályos zamatú. Kitűnő illatos bor is készíthető belőle. Gombabetegségeknek ellenáll, így a legtöbb évjáratban permetezés nélkül termeszthető. A Hamburgi muskotály rendkívül értékes régi fajtánk. Friss fogyasztásra és eltartásra egyaránt alkalmas. Október elejétől érik. Fürtje nagy vagy igen nagy. Bogyója szintén nagy, kék színű és különlegesen kellemes muskotályos ízű. Végül még a figyelmet érdemlő és huzamosabb téli eltartásra alkalmas kései fajtákról. A Téli muskotály friss fogyasztásra és eltartásra egyaránt alkalmas és finom muskotályos bor is készíthető belőle. Fürtje nagy, bogyója ropogós és borostyánsárga színű. Legkésőbbi érésű csemege- szőlő fajtánk az Afuz Ali. Október közepétől érik. Fürtje és bogyója nagy vagy igen nagy. A bogyó héja sárga színű, húsa kellemes ízű. Az 1986-os meleg, napfényes, száraz ősz kedvező volt a fajta számára, azonban hűvösebb őszi évjáratokban termése nem érik be, és hasznosításra kevésbé alkalmas állapotban marad. BEDA GYULA Növényvédelmi szakemberek képzése A tanfolyam résztvevői (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A korábbi évekhez hasonlóan az idén is szervezett tanfolyamot a Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás és a Lengyeli Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet a Dombóvár városkörnyéki mezőgazdasági üzemek dolgozóinak. Ennek célja olyan növényvédelmi és méregraktár-kezelő munkások képzése, akik ismerik az üzemi növényvédőszer- raktárakra vonatkozó előírásokat, az egyes növényvédő szerek általános tulajdonságait és tárolási körülményeit. A képzés 8 hetes, majd felkészültségükről és tudásukról a kijelölt vizsgabizottság előtt adnak számot. Az oktatás során megismerkednek a növényvédelem alapeljárásaival és a legnagyobb területen termesztett növények védelménél kialakult technológiai előkészítő és befejező munkákkal. Ismertetik a hallgatókkal a növényvédő szerek kezelésére és felhasználására vonatkozó munka- és egészségvédelmi óvórendszabályokat. A legelterjedtebb kis- és nagy teljesítményű növényvédő gépek felépítését és kezelését is elsajátítják a tanfolyam résztvevői. A gyakorlati oktatásra - mely 65 órát tesz ki - a Dombóvári Alkotmány Termelőszövetkezet központi majorjában kerül sor. A hallgatók ellátogatnak a Döbröközi Zöld Mező Termelőszövetkezet új nö- vényvédőszer-raktárába és a szigetvári, valamint a dombóvári Agrokémiai GT műtrágya-telepeire is. A betanítottmunkás-képesitést szerzett dolgozók a jövőben szakmunkás- vizsgát tehetnek. Az oktatásban mintegy 30 üzemi, illetve növényvédelmi és agrokémiai állomás szakemberei vesznek részt. BODÓ IMRE Fotó: DOMBAI ISTVÁN Fűtés nélkül is A retek hajtatása A retek az egyik legkedveltebb téli csemege, mivel e vitaminszegény időszakban a kertbarátok kellő szakismerettel sikeresen foglalkozhatnak hajtatásával. Házikertekben érdemes hajtatásával foglalkozni, mert hőigénye igen alacsony, így a leghidegtűrőbb növények közé tartozik. Éppen ezért nem szabad megfeledkezni arról, hogy a hajtatás során, különösen a csírázást követően, a fóliasátor levegőjének váratlan felmelegedése következtében a gumókezdemények megnyúlnak, s az ilyen növények elvesztik fajta-jellegzetességeiket. A retek fényigénye alapján hosszú nappalos növény, a gumóképzödés csak erős fény hatására tökéletes. A retek sok vizet kíván, ezért a jó termés eléréséhez gondosködni kell elegendő talajnedvességről. Száraz talajban a retek gyorsan pudvásodik. A savanyú talajokat nem kedveli, a gyengén lúgos talajokban fejlődik szépen. A megfelelő gumóképződés érdekében laza szerkezetű, jó minőségű, tápanyagban gazdag talajt kell biztosítani számára. Hajtásra hónaposretek fajtákat érdemes használni, így jól hajtatható például a Korai legjobb, a Korái piros, a Piaci piros, a Szentesi hajtató és a Saxa. Házikertekben fűtés nélküli fóliasátrakban is lehet hajtatni, de 30-40 cm vastag melegtalpon még biztonságosabb, még sikeresebb a hajtatása. Öreg, tapasztalt kertészek megfigyelései szerint úgy kell időzíteni a talpkészítést, hogy az istállótrágya melegtartó képessége biztosítani tudja a január végi vagy február eleji vetést. A vetéshez lyuggató deszkát célszerű használni, mert így biztosítható legegyszerűbben a 10x5 cm-es sor- és tőtávolság! A magvakat 1 -1,5 cm mélységbe vessük, de a biztonságos kelés érdekében két szem magot helyezzük egy-egy lyukacskában. Kelés után az erősebb növénykét kell meghagyni, a gyengébb növekedési erejűt el kell távolítani. Szikleveles állapotban a retket alacsonyabb hőmérsékleten kell tartani, mert különben megnyúlik. A növénykék fejlődésével párhuzamosan a hőmérséklet már növelhető. A gumók fejlődése kezdetén 13 C-fo- kot, később 16 C-fokot kell biztosítani a retek számára. A gumóképződés kezdetéig csak mérsékelten öntözzünk, később a gumóvastagodás kezdetével ajánlatos növelni a vízadagokat. A retek harmonikus fejlődése érdekében egy-két alkalommal 0,05 százalék Wuxált is tehetünk az öntözővízbe. Ha szakszerűen ápoltuk növényeinket, március közepéig -végéig akár két alkalommal is szedhetjük atetszetős színű és egyöntetű megjelenésű ízes gumókat. A kistermelők is érzik majd a hasznát Uj laboratórium az Aliscavinnél Sokan tudják, hogy nemcsak hazánkban, hanem szerte az egész világon mennyire szigorúak az élelmi- szeripari törvények, köztük a bor előállítására és forgalmazására vonatkozó előírások. Ám azt is tudjuk sokan, hogy a piacképes, kiváló aro- májú, színű és zamatú bor az igazán eladható. Tehát azok, akik borral foglalkoznak, elengedhetetlenül fontosnak tartják, hogy az évszázadok óta hagyományos vizsgálatok mellett olyanokat is elvégezhessenek, amelyekkel - műszerek segítségével - teljesen kiszűrhető a szubjektivizmus. Az eredményeiben egyre gyarapodó Aliscavinnél - korábbi nevén: a Szekszárdi Borászati Közös Vállalatnál - nagyon is tudják ezt. Mint azt Módos Ernő igazgató elmondta, munkájuk során három ellenőrzésnek - az alapanyag-, a belső- és a végtermék-kontrolinak - kell maradéktalanul és' objektiven megvalósulnia. ök, akik 1000 kistermelővel állnak partneri kapcsolatban, s legközelebbi céljaik között a borpalackozás és a piacra való betörés szerepel, nem várhattak tovább egy minden igényt kielégítő borvizsgáló laboratórium megvalósításával. A másfél millió forint összköltségű - ebből a laboratóriumi helyiség kialakítása félmillióba került - „borvizsgáló műhelyben” sok olyan vizsgálat is elvégezhető, amelyre eddig képtelenek voltak. Katz Józsefné laboratóriumvezető mondja:- Természetesen a legfontosabb dolgunk saját boraink, illetve a kistermelők eladásra szánt borainak a vizsgálata. A vizsgálaton sok minden értendő. A hagyományos maligán- fok-minősités mellett sok másra is képesek vagyunk. Meg tudjuk állapítani például, hogy nitrátos-e a bor, vagy sok élesztő van-e a végtermékben.- Milyen műszerre a legbüszkébb?- A spectrofotométerre. Vizsgálati lehetősége az ultraibolyától a látha- tófény-tartományig terjed. Az Aliscavin laboratóriuma három hete üzemel. A laboratóriumvezető naponta 30-40 bormintát mér, vizsgál és minősít. Módos Ernő summáz:- Ezzel a technikai eszközzel és szellemi energiával jól jár az a termelő, akik nálunk értékesíti szőlőjét, vagy borát. De jól jár a fogyasztó is, mert olyan bor kerül az asztalára, amelynek hatóanyagai garantáltan megegyeznek a címkén feltüntetett adatokkal. szíj - gk Gyümölcsfák - télen A nyugalmas tél végi időt felhasználhatjuk a sövény művelésű gyümölcsfáink, a magas- és lugasművelésű szőlőink támberendezésének elkészítésére. Ha ezeket a tavaszi telepítés előtt állítjuk fel, akkor elkerüljük, hogy a már elültetett oltványokat károsítsuk az oszlopok beállításakor. Támberendezésre betonba ágyazott vasoszlopokat, idomvasakat, beton- és faoszlopokat egyaránt használhatunk. Különösen célszerű a jó minőségű faoszlop, mert jól illik a környezetbe, megfelelően tartósítva sokáig eltart, köny- nyen szállítható, nehezen törik. Erre a célra a legjobb az akácfa, mert tartósítás nélkül is igen ellenálló. A kérgezett, száraz akác 20-25 évig is eltart. Hosszú életű akkor lesz a faoszlop, a karó, ha a talajba, kerülő részét gondosan kezeljük. Rézgálicos kezeléskor az oszlopok végét 20-25 napig 5-6 százalékos rézgá- licoldatban áztatjuk, és szárítás után használjuk fel. Xylamon használatakor először 4 óráig kell az oldatban áztatni, 24 óráig szárítani, majd ismét 2 óráig Xy- lamonban áztatni. Száradás után használható. Mindegyik kezelés során ügyeljünk arra, hogy a kezelés legalább 20-30 cm-rel magasabb legyen, mint ahogy az oszlop a talajba kerül. A legkönnyebben ugyanis mindig a földfelszínnél, nyakban korhad el a fa. Az új borászati kémiai laboratórium A szentesi hajtató retek
