Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-22 / 18. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek MSZMP TOLNA MEGYEI BIZCT ' MA Szekszárdi 1987. január 22. CSÜTÖRTÖK Népújság XXXVII. évfolyam, (5. oldal) 18. szám ÁRA: 1,80 Ft . Rugalmasan Gazdasági helyzetünk stabilizálásának, termelési értékeinknek növelésének egyik alapvető tényezője - az utóbbi időben különösen nagy hangsúlyt kapott - munkaidőalapvédelem. Magyarán szólva, mindenki töltse a munkahelyén azt az időt, amit a törvény számára előír. A hét vége ne csütörtökön kezdődjön, s a napi nyolc óra is nyolc óra legyen. Ez eddig természetes, de életünk során nap mint nap akadnak olyan sürgős elintéznivalók, amelyek el- szólithatnak a munkapad, az írósztal vagy az eladópult mellől. Be kell adni az útlevélkérelmet, ki kell fizetni a villanyszámlát, meg kell venni a felvágottat vacsorára, s megannyi fontosnál fontosabb dolog kényszeríti az embert, hogy - ahol ezt megteheti - „kiugorjon” egy időre a munkahelyéről. Sajnos az utóbbi években ez a módszer igen elterjedt, sőt természetessé vált. A délelőtti órákban tömegesen láthatók az utcákon emberek, akik közül sokan még arra sem veszik a fáradtságot, hogy árulkodó munkaköpenyüket letegyék, mesz- sziről „kiabál róluk”, hogy csak egy időre léptek ki a gyárkapun, vagy az iroda ajtaján. Ilyenkor persze áll a gép, várnak az ügyfelek (az ő munkaidejük is telik), közös zsebünkből pedig folyik ki, illetve nem gyűlik bele a pénz. Ezen az állapoton igyekeznek változtatni az MSZMP KB tavaly novemberi határozatának szellemében a tanácsok, intézmények, gazdálkodó szervek. Sajnos nem egyenlő arányban. A tanácsok szakigazgatási szervei határozatokat hoznak arról, hogy az állampolgárokat különféle ügyeik intézésére meghosszabbított ügyfélfogadási időben várják. Ahol erre mód van, az orvosok rendelési idejét, a gyógyszertárak, valamint az üzletek nyitva tartását is próbálják úgy kialakítani, hogy munka után is felkereshessék őket a betegek, illet- í ve a vásárlók. Az eredmény azonban nem kielégítő. A „plusz” órákban alig téved be valaki a hivatalokba, s a boltokban is délelőtt és kora délután sok a vevő, nem estefelé. Hogy lehet ez? A válasz egyértelmű. Mi már megszok- ; tűk, a munkáltatók, a vállalatok, üzemek pedig elnézőek; vagy nem is ellenőrzik, dolgozóik távolmaradásait. A népi ellenőrzés vizsgálata szerint van olyan munkahely, ahol ha egy dolgozó nap közben távozik, csupán annyit jegyeznek fel, hogy ezt magánügyben tesz-e vagy sem. Persze olyan munkaadók is vannak, akik nem engedik a munkaidő alatti hiányzásokat, illetve a dolgozó béréből levonják a kieső időre jutó, arányos részt. Ez utóbbi természetesen helyes, szükséges, hatél^y intézkedés. Egy kérdés azonban felvetődik: Mit tegyen az a dolgozó, aki más településről jár be munkahelyére? Ha délután 5 óra után indul el a tanácshoz, rendőrségre, vagy boltba, mire végez, talán már az utolsó busza, vonata is elrobogott; vagy - jobbik esetben - késő este ér haza családjához, gyermekeihez, otthoni ; teendőihez. Velük időnként kivételt lehet tenni. Mérlegelésre van tehát szükség. Nem kiskapukat keresve, de józan, humánus szempontokat is figyelembe véve tegyünk intézkedéseket. Csökkentsük a hiányzásokat, tart- > suk, tartassuk be a törvényt, de - rugalmasan. CS. I. Dr. Medve László miniszter látogatása megyénkben , Megállapodás az információs központról Pártnap a megyei kórházban Tegnap, a kora délelőtti órákban megyénkbe látogatott dr. Medve László egészségügyi miniszter, akit fogadott Császár József, a megyei tanács elnöke. A délelőtti munkamegbeszélésen - melyet a megyei tanács székházában folytattak - részt vett Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára, dr. Erdősi Mária megyei főorvos, valamint megyénk egészségügyi vezetői közül többen. Császár József először megyénkről adott általános helyzetképet. Szólt a megye- székhelyen végbement iparosödási folyamatról, s az ezzel párhuzamos urbanizációról, majd a paksi atomerőmű fölépüléséről. Mindezeket természetsen úgy vizsgálva, hogy milyen hatással vannak megyénk egészségügyére. Ezt követően a megyei tanács elnöke az egészségügyi helyzetet, az egészség- ügyi ellátás színvonalát ecsetelte, külön említette az orvosi ügyelet kiépülését, a gyermekorvosi körzetek kialakítását, szólt az üzemegészségügyről, a köz- gészségügyi és járványügyi állomásról, majd pedig a fekvőbeteg-ellátottságról, illetve -ellátásról. Mindegyik témakörnél hangsúlyozta a fejlődést, de feltárta a gondokat, feszültségeket is. Természetesen szó esett a tervekről is, miszerint több egészségügyi intézmény rekonstrukcióra szorul, tervezik egy mű- vese-állomás létrehozását - társadalmi segítséggel - és szociális otthon építését, sőt, Gunaras kapcsán a gyógy-ide- genforgalom fellendítése is szóba került. Az őszinte légkörű beszélgetésen Péti Imre a jó partnerkapcsolatokban rejlő lehetőségekről beszélt, majd a társadalmi összefogásról, melyre napjainkban külöDr. Medve László előadását tartja nősen nagy szüksége van a társadalmunknak. Ezt követően az egészségügyi miniszter fejtette ki nézetét, miszerint az élet is bebizonyította, a műszerkihasználás, a színvonalasabb és gazdaságosabb betegellátás érdekében a nagy kórházak építése a gazdaságos. Kifejezte örömét Tolna megye alapellátásának szervezettségével és színvonalával kapcsolatban, majd hangsúlyozta, hogy milyen nagy szükség van a községek körzeti orvosi rendelőiben az úgynevezett „kislaborok- ra", hiszen azok kialakítása nemcsak a gazdaságnak, az egészségügynek, hanem a lakosságnak Is megtérül. A következőkben fontos megállapodásra került sor az Egészségügyi Minisztérium és a Tolna Megyei Tanács Kórház és Rendelőintézete között, melyet dr. Medve László és Császár József írt alá. Mint ismeretes, a megyei kórház számítástechnikai központja több éves működésével nemcsak létjogosultságát, hanem ennél jóval többet bizonyított. A meglévő tapasztalatokra építve a megállapodás szellemében ezután az Egészségügyi Minisztérium Gyógyító Ellátás Információs Központja lesz. A minisztérium által meghatározott körben a gyógyító-megelőző ellátás és a vele kapcsolatos közgazdasági folyamatok szervezésének és informatikai módszertanának kidolgozását, alkalmazásba vételének koordinálását és országos hasznosításának elősegítését végzi. A program kora délután a megyei kórházban folytatódott: dr. Molnár Ádám főigazgató főorvos az ott folyó munkáról, a munkaerőhelyzetről, valamint a tervekről tájékoztatta a minisztert. Ezután a kórház kultúrtermében nagyszámú hallgatóság vett részt azon az aktívaülésen, melynek előadója dr. Medve László volt. Egyebek között szólt a XIII. pártkongresszus, illetve a Központi Bizottság novemberi határozatában megjelölt célkitűzésekről, a kongresszus által megjelölt társadalmi programok végrehajtásáról, hangsúlyozva a szükségszerű lépésváltás fontosságát, melynek tükrében kell meghatároznia az ágazgatnak a saját feladatait. A továbbiakban részletesen beszélt az egészségügyi ágazat bérhelyzetéről, a különböző szakmai programok jelentőségéről, a hatékonyabb és színvonalasabb betegellátás biztosításáról. Előadói beszédében számtalan olyan kérdést vetett föl az egészségügyi miniszter, melyre a közeljövőben meg kell találni a megoldást. Dr. Medve László igen sok kérdést kapott a Tolna megyében élő egészségügyi dolgozóktól, melyekre nyíltan és részletesen adott kimerítő válaszokat. Az aktivaülést követően a miniszter vendéglátói kíséretében megtekintette a kórház számítástechnikai központját, majd a késő délutáni órákban a megyei pártbizottságra látogatott, ahol fogadta Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára. E beszélgetésen a kölcsönös tájékoztatás után összegezték és értékelték a munkalátogatást és a megyénkben tapasztaltakat. Varsóba utazott az MSZMP küldöttsége Az MSZMP képviseletében Berecz János és Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára szerdán Varsóba utaztak, hogy részt vegyenek a szocialista országok testvérpártjai ideológiai és külügyi kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozásán. Kíséretükben vannak: Lakos Sándor, az MSZMP KB tagja, a Pártélet felelős szerkesztője, Barabás János és Őszi István, a KB osztályvezető-helyettesei, valamint Ta- bajdi Csaba, a KB alosztályvezetője. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Tadeusz Czecho- wicz, a Lengyel Népköztársaság magyar- országi nagykövete. Várkonyi Péter befejezte oslói tárgyalásait A hivatalos látogatáson Norvégiában tartózkodó dr. Várkonyi Péter külügyminiszter kedden befejezte tárgyalásait norvég kollégájával, Knut Frydenlunddal. A két politikus megbeszélései során áttekintette a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, a magyar-norvég kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetőségeit. Knut Frydenlund kedd este díszvacsorát adott dr. Várkonyi Péter tiszteletére. Szerdán, norvégjai látogatásának második napján dr. Várkonyi Péter külügyminisztert fogadta V. Olaf király, Josef Ben- kow, a partament elnöke és Gro Harlem Brundtland miniszterelnök asszony. A norvég kormányfővel folytatott megbeszélések során különös hangsúlyt kapott a korszerű együttműködési formák részarányának növelése a két ország gazdasági kapcsolataiban. Óvári Miklós Zalaegerszegen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán Zalaegerszegre látogatott. A megyeszékhelyen Karvalits Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára és Újvári Sándor megyei tanácselnök fogadta. A Központi Bizottság titkára délután beszédet mondott a zalaegerszegi ruhagyárban tartott munkásgyűlésen. Hét végi vagon berakási kampány Az elmúlt hét rendkívüli időjárása a vasúti fuvarozást is hátráltatta. A veszteségek csökkentésére a MÁV január 23-24-25- én berakási kampányt szervez, melyhez a fuvaroztatók igényének megfelelően biztosít üres vagonokat A vasút vezetői bíznak abban, hogy a vállalatok élnek a lehetőséggel és mindent elkövetnek az elmaradt szállítások pótlására. Ősztől üzem mérnökképzés indul Pakson Vagyim Loginov Budapesten Magyar-szovjet külügyminisztériumi megbeszéléseket tartottak január 19-21. között budapesten. Vagyim Loginov szovjet külügyminiszter-helyettes és a magyar Külügyminisztérium vezető képviselői áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket az európai biztonság, együttműködés és leszerelés aktuális feladatait, a kétoldalú kapcsolatokat. Vagyim Loginovot fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter. A megbeszéléseken részt vett Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Ez év szeptemberétől a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kara Pakson energetikai üzemmérnökök képzését kezdi. Az energetikai főiskola egy szakiránnyal, hö- és atomenergiai ágazattal indul, a tervek szerint 25 hallgatóval. A Felsőoktatási intézmények felvételi tájékoztatója című kiadványban ugyan láthatták már olvasóink ezt a szakot, de azzal a megjegyzéssel, hogy szervezése folyamatban van. Tegnap délelőtt azonban a Paksi Atomerőmű Vállalatnál tartott tanácskozáson, amelyen részt vett dr. Csikai Gyula, művelődési miniszterhelyettes, dr. Polinszky Károly, a BME rektora, dr. Strommer Gyula a BME Gépész- mérnöki Karának dékánja, dr. Zettner Tamás, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgató-helyettese, Pónya József, a PAV vezérigazgatója, és Lipovszky Gyula, a paksi városi pártbizottság első titkára is, végleges döntés született a főiskolai oktatás beindításáról. A kísérleti minősítéssel induló képzés során az oktatást a gépészmérnöki kar előadói a PAV szakembereinek bevonásával végzik majd. A hagyományos oktatási eszközökön és módszereken túlmenően felhasználják az atomerőmű magas technikai színvonalú műszerparkját és laboratóriumait, lehetővé téve az oktatás és a termelés napi összekapcsolását A 3 éves képzés alatt meghatározott tananyagrészek időszakos oktatása Budapesten történik. A főiskolán legjobb eredménnyel végzett üzemmérnökök bekapcsolódhatnak az egyetemi oktatásba, és mérnöki oklevelet szerezhetnek. Felvételi vizsgát matematikából és fizikából, illetve szakközépiskola után jelentkezőknek fizika helyett egy kijelölt szaktárgyból kell. A hallgatók elhelyezése az 1986 óta működő „Paksi Atomer- mű” Műszaki Szakközépiskola külön épületrészében történik; a főiskolai épület 1989-ben készül el. A felvett hallgatók kollégiumi elhelyezése is biztosított.
