Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-21 / 17. szám

4 NÉPÚJSÁG 1987. január 21. Hagyományos és modern táncok a színpadon A Dunaföldvári Szövetkezeti Néptáncegyüttes műsora Pakson Tíz év munkájáról beszélnek a fényképek Tíz esztendeje alakult Dunafőldváron a szövetkezetek támogatásával müködö táncegyüttes. A Mádi Magdolna vezette, lelkes fiatalokból álló együttes az évtized alatt kibővült ma már utánpótláscso­porttal rendelkezik, művészeti munkájuk pedig színvonalasabbá vált, szakmai berkekben is elismerik. Művészeti fejlő­désüket tükrözik az 1981-ben megkapott ezüst I., és a tavalyi arany II. minősítés. Idén pedig, az eddig elért eredményeken kívül méltó alkalmat adott az ünneplésre, hogy a Művelődési Minisztérium a „Szo­cialista Kultúráért” kitüntető jelvényt adományozta az együttesnek. Az elmúlt hét végén, pénteken Duna­földváron, szombaton a paksi művelődé­si házban lépett közönség elé az együt­tes jubileumi műsorával. A repertoárban szerepeltek palóc, somogyi, alapi, szat­mári, dél-alföldi táncok, kalotaszegi le- gényes, csángó verbunk, sárközi kariká- zó és modern táncok, a Carl Orff zenéjére írt Requiem, a Pink Royd-zenére adaptált tánc, mindkettő koreográfiáját Mádi Magdolna készítette. A dunaföldvári táncegyüttes nemcsak műsorával adott számot az elmúlt tíz év munkájáról, de szerepléseiket, utazásaikat, közös élményeiket megörökítő fényképek­kel is bemutatkozott a paksi közönségnek. A sikerek dokumentumai és a lefiatalabb generáció nedtek meg a tablókon. Ezek - nyugodtan állíthatjuk - nemcsak a sikerek dokumen­tumai, de egy közösség összetartó erejé­nek pillérei is. -tzs-ka­A gyermek-néptánctalálkozók, a községi szüreti felvonulások, a törökországi, olasz­országi, bulgáriai utazások, legnagyobb sikerük, a szardíniái fesztivál pillantai elve­Próba a jubileumi műsor előtt, a paksi művelődési házban Hétköznapok a bronzkorban Már hagyománnyá vált a Béri Balogh Ádám Megyei Múzeumban, hogy kama­rakiállításon időről időre bemutatják az újabb régészeti ásatások, leletmentések eredményeit. A közelmúltban nyílt „Hét­köznapok a bronzkorban” című kiállítá­son láthatja először a nagyközönség a Dunaföldvárról bekerült bronzsisakot, emberábrázolású edényt a kölesdi tég­lagyárnál és a szekszárdi alsóvárosi te­metőben sirásás közben talált, szépen díszített mészbetétes edényeket, vala­mint Decsen előkerült urnát Ugyancsak szerepel a kiállításon több bronz kincsle­let is, így például az annak idején nagy port felvert kisdorogi. A Kárpát-medence őskorában az i. e. Bronzkori ékszerek lll-ll. évezred fordulója és az i. e. IX. szá­zad jelzi a bronzkor alsó, illetve felső ha­tárát. Ebben az időszakban Egyiptomban óriási piramisok hirdetik a fáraók hatal­mát, hieroglif feliratok tanúskodnak tet­teikről, Babilonban Hammurapi törvényei jól szervezett osztálytársadalom felépíté­séről tudósítanak. Ugyancsak sok kora­beli forrás szól a harcias hettiták birodal­máról, a mesés Krétáról - különösen Knosszoszról -, Mükéné kincseiről, Trója ostromának regényes eseményeiről. A Kárpát-medencét ugyanekkor első lelőhelyükről, vagy anyagi kultúrájukról elnevezett népek lakják. Ezeknek a bronzkori törzseknek valódi nevét nem ismerjük, nem maradtak ránk írásos em­|-------------­-------------------------------------­Bron z fokosok Faddról és ismeret­len lelőhelyekről Részlet a kiállításból lékeik, látványos, kőből emelt épületeik. Fennmaradtak azonban hétköznapi használati tárgyaik, fegyvereik, éksze­reik, kultikus életük kellékei, tapasztott- vesszőfonatos házaik leégett nyomai. A kiállítás a hétköznapok használati tár­gyain keresztül kivánja bemutatni e kor magas színvonalú ízléskultúráját, fejlett munkamegosztásra utaló kézműves te­vékenységét. A megyében előkerült és a kiállításon bemutatott bronzkori tárgyak is jól tükrö­zik, hogy az őskornak ezen - mintegy ezer évig tartó - időszakára nem a bar­bárság vad állapota, hanem az egyes népcsoportok jól szervezett társadalma, fejlett munkamegosztásé gazdálkodása volt a jellemző. Az új kiállítás diaképekkel kiegészített anyaga része a „Tanító Múzeum” oktatá­si programnak. A szakemberek elképze­lése szerint különösen az általános és középiskolások történelemtanításában nyújthat segítséget e kevéssé ismert kor­szak tanulmányozásához. SZABÓ GÉZA régész SZOMSZÉDOLÁS Dunántúlt napló Vasárnap virradóra 30 cm vastag hó­takaró borította be a Pécsi Állatkertet. A sózatlan, szűz havon délig csak egyet­len busz vágott neki a szerpentinnek, de a dömörkapui fordulónál az is elakadt. Ebéd után aztán megjelentek az első lá­togatók. Aki felment, nem bánta meg. A szibé­riai tigris láthatóan élvezte a havat, kat­togtak is körülötte a fényképezőgépek. A rókáknál most jött el a szerelem idősza­ka, pompás téli bundát öltöttek erre az al­kalomra. A sarki róka díszruháját nem győzték megcsodálni a látogatók. Ezek a ragadozók jól szaporodnak a Mecseken, a jelekből ítélve tavaszra sok apró Vük szaporítja majd az állatóvoda létszámát. A barnamedvék túlvannak a nászon. A hároméves nőstény medve feltehetően várandós, a kis bocs érkezését februárra várják. Oroszlánéknál már biztos a dolog, az idei első újszülött az oroszlánbébi lesz, ha továbbra is minden jól megy, a hó végén jön a világra. Lehet azonban, hogy a szarvasgidák megelőzik. Az Indiából származó muntyák szarvas törpe állat, a kifejlett példány is alig 40 cm magas, pa­rányi gidákat hoz a világra. A zord tél nem tett kárt az állatokban. Lemle Zoltán, a zoo vezetője szerint még soha ennyi ol­csó fejes salátát, dinnyét sárgarépát nem ettek meg az állatok, mint tavaly nyáron. Azonkívül olyan nagy mennyiségű szé­nát, abrakot tároltak be, hogy a tavaszig nincs gondjuk beszerzésre. A húsevők sem szenvedtek hiányt. A melegégövi ál­latok házait öt kazánnal fűtik éjjel-nappal, igy aztán a csimpánzok, a madarak és a trópusi nagymacskák sem szenvednek a tél viszontagságaitól. A patásokat éj­szakára bezárják, nehogy az eljegese­dett kifutókban a lábukat törjék. Az állat­kert dolgozói eddig megbirkóztak a tél­lel, s még a legzimankósabb napokon is nyitva tartottak. Somogyi Néplap Teljesítette 50 millió forintos tervét a Nagyatádi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat. Szépen hangzik a mondat, a va­lóság azonban egészen más. Szakonyi László igazgató sem dicsekvésnek szán­ta. A korábbi években ugyanis 70-80 millió forint termelési értékkel túlteljesí­tették, tisztes nyereséget mondhattak magukénak. Hogy most már a terve­zésnél is beérték ötvenmillióval? Egyre kevesebb beruházó kopogtat kedvező megbízásokkal.- Öt évvel ezelőtt még válogathattunk a munkák között.Tavaly már annak is örül­tünk, ha valaki valamilyen kisebb megbí­zással jött. Kányszerűségből vállaltunk olyan munkát is, amit néhány évvel ez­előtt visszautasítottunk volna. Egyebek között elmentünk Nagyatádról nyolcvan kilométerre, Balatonszentgyőrgyre is dolgozni. Régebben ezer négyzetkilomé­ter alatt nem csináltunk tatőszigetelést bitalux-szal, most pár száz négyzetmé­tert is vállalunk. Tudomásul kellett venni, hogy a kisebb munkáknak is van becsü­lete.- Ha kevesebb munka van, kevesebb kerülhet a borítékba is.- Tavaly egyetlen fillér bért sem tud­tunk emelni, de még így is mi fizettük a legmagasabb béreket a környéken lévő építőipari cégek közül. A létszámunk sem a bérek miatt csökkent. Egyszerűen megváltunk azoktól, akiknek nem számít­hattunk a munkájára. Célunk a munkafe­gyelem javítása, a minőségi kivételezés.- Milyen elképzelésekkel vágtak neki az új esztendőnek?- Az összkép nem változott. Hogy van elegendő munkánk, az inkább a véletle­neknek köszönhető. Dolgoztunk a nagy­atádi áfész új irodaházának kialakításán. A szerződés szerint májusra készen kell lennünk. Ha előbb adjuk át az épületet, akkor az áfész prémiumot fizet, ha ké­sőbb, akkor mi fizetünk rá. Csurgón a szakmunkásképző tetőtérszigetelésére kértek föl bennünket. A konzervgyárnak hídmérleget csinálunk, és továbbra is részt veszünk a kórház rekonstrukciójá-' ban. Az idén 4-5 millió forintos megren­delésünk van. Mint ismeretes, üdülő­szálló épül Nagyatádon. A tervek elké­szültek, ha az üdülőszövetkezetnek meg­felelő árajánlatot tudunk adni, akkor mi építjük. Nem titkoljuk, hogy szeretnénk el­nyerni ezt a munkát, hiszen szakmai felké­szültségünket bizonyíthatjuk vele. Szó van arról is, hogy részt vennénk a nagyatádi la­kásépítési programban. Az elképzelések szerint az idén. ismét nyolcvanmillió forint termelési értékkel számoltunk. így képződ­het annyi nyereségünk, hogy fejlesztésre is gondolhassunk.- Vállalatukat annak idején azzal a cél­lal hozták létre, hogy eleget tegyenek az alapító mezőgazdasági termelőszövet­kezetek igényeinek. Ismerve azok gond­jait mennyire számolhatnak megrendelé­seikre?- Az idén két nagyobb munkára van megbízásunk. A hagyományos építésen kívül megpróbálkozunk betonáruk készí­tésével. Tárgyalunk a VÁÉV-Bramach közös vállalattal is, hogy bekapcsolód­hassunk a munkájukba. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A gazdaságpolitikai céljaink között kiemelt műszaaki fejlesztés a piaci ver­senyképességet szolgálja. A műszaki fej­lődés programja nem nélkülözheti az iparjogvédelemi tevékenység fejleszté­sét, a védjegyyek célszerű alkalmazását. A téma népszerűsítésére, felkarolásá­ra vállalkozott a Szakszervezetek Fejér Megyei Tanácsa, karöltve az Országos Találmányi Hivatallal és a MTESZ me­gyei szervezetével. Az akció eredménye a fehérvári Technika Házában rendezett kiállítás, amelyen mezőgazdasági és élelmiszeripari védjegyeket mutatnak be. Mi is a védjegy? Megkülönböztetésre alkalmas megjelölés, amely az áru sajá­tos jellegét védi a jogosulatlan használó­val szemben. A védjegy használata ked­vező helyzetet teremt az értékesítésnél, ugyanis összekapcsolja a termelőt,a vá­sárlóval, kizárólagos jogot ad, s ezáltal lehetőséget teremt a jogsértések orvos­lására. Nemcsak a gyártónak előnyös a véd­jegy használata: segíti a vevőnek is a vá­lasztást, s a kereskedő számára is ga­rantálja a minőséget. ATechnika Házában rendezett kiállítás keresztmetszetet ad a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Agroinform által reprezentált országos védjegybemutatóról. Tíz Fejér megyei cég szerepel a kiállítók között. PETŐFI NÉPE Kecskeméten a megyei kórház Izsáki úti tömbjében készült el az idén az infú­ziós laboratórium. Az idén csak a telepítését készítik elő, működésének feltételeit teremtik meg Kecskeméten annak a diagnosztikai be­rendezésnek, amely minden elődjénél pontosabban képes „feltérképezni” az emberi testet. Kisműtők, kezelők, szociá­lis egységek kapnak helyet a Nagykőrösi utcai bőr- és nemibeteggondozó új szár­nyában, a Nyíri úti kórháztömbben pedig 20 ágyas ortopédiai osztályt alakítanak ki. Kiskunfélegyházán tavaly elkészült a vadonatúj diagnosztikai tömb, s feléhez ért a főépület rekonstrukciója. Befejezé­se idei feladat. Kiskőrösön az önálló ren­delőintézet 12 munkahelyes részleggel történő bővítését tervezik ebben az esz­tendőben. A VII. ötéves terv legjelentősebb me­gyei fejlesztése a bajai kórházban való­sul meg. Az átfogó, teljes rekonstrukció tavaly kezdődött el a mosoda, a kórházi gyógyszertár, és több szolgálati lakás felújításával. Az idén a szülészeti pavilon kerül sorra. Sükösdön folytatódik, Tiszakécskén befejeződik ebben az évben az egészségügyi központ kivitelezése. Átadják a rémi és a harkakötönyi körzeti orvosi rendelőt is.

Next

/
Thumbnails
Contents