Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-21 / 17. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I MA Kereset1987. január 21. SZERDA XXXVII. évfolyam, 17. szám (5. oldal) I ÁRA: 1,80 R _____________________,________________________ A fegyelmezett munka megbecsülése Munkásgyűlés a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál Péter Szigfrid előadását tartja A munkásgyűlés résztvevői A XI. országos béke- konferencia előkészületei Munkásgyűlés volt tegnap délután a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál. Az ebédlőt zsúfolásig megtöltő kollektíva nevében Merk János párttitkár köszöntötte az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkárát, Péter Szigfridet, a munkásgyűlés előadóját. Péter Szigfrid bevezetőben elismeréssel szólt a munkáskollektíva elmúlt évi tevékenységéről, majd a népgazdaság, ezen belül Tolna megye gazdasági helyzetéről tartott előadást, ismertetve az idevonatkozó központi bizottsági határozatot. Hangsúlyozta, hogy ha folyamatosan megtesszük a szükséges intézkedéseket a termékszerkezet korszerűsítésére, a gazdaságos export fokozására, a munka minőségének a javítására, akkor a népgazdaság és a megye gazdálkodó egységei is eleget tudnak tenni a feladatoknak. Késlekedés nélkül kell megtenni a szükséges lépéseket, de nem kapkodva. Az idei feladatokról szólva kiemelte, hogy a hatékony, versenyképes iparé a fő szerep a gazdaság fejlesztésében, a termékszerkezet korszerűsítésében, a külkereskedelmi egyensúly javításában és a költségvetési hiány mérséklésében. A műszaki fejlesztés kulcskérdés a feladatok megoldásában, amelyek között változatlanul szerepel az életkörülmények javítása. El kell érni, hogy a fegyelmezett munka közügy legyen, amelyben hajtóerő a munkáskollektíva elismerő szava, illetve a rossz munka elítélése. Mindemellett természetesen részletesen szólt a munka szerinti elosztás jelentőségéről, az anyagi elismerés szerepéről is. Mindehhez szükséges az önbizalom és a hit abban, hogy céljainkat meg tudjuk valósítani, feladatainkat el tudjuk végezni - hangsúlyozta a megyei pártbizottság első titkára. Hartmann Lajos, a vállalat igazgatója röviden szólt az elmúlt évi munkáról, nem titkolva azt sem, hogy terveiket nem sikerült maradéktalanul megvalósítani. A Húsipari Tröszt megszűnésével a vállalat önállóan gazdálkodik. A tervek közül ismertette a belföldi ellátási és az exportfeladatokat. Ezeknek ma még csak a mennyisége ismert, a pénzügyi terv jelenleg készül. Az igazgató tájékoztatója után a felszólalók hangsúlyozták a minőségi alapanyag és a tervszerű megelőző karbantartás jelentőségét. A XI. országos békekonferencia előkészítéséről és programjáról tartott nemzetközi sajtótájékoztatót az Országos Béketanács kedden a Fórum Szállóban. Amint az újságíróknak elmondották: a békekonferenciát január 31-re hívták össze az Építők Székházába. A délelőtti plenáris ülést követően 8 munkabizottságban folytatódik majd a tanácskozás. A szekcióülések főbb témái: gazdaság, béke, nemzetközi együttműködés; a biztonság és leszerelés időszerű kérdései, fejlődés, béke, szolidaritás. Az elmúlt két esztendő békemozgalmi tevékenységét értékelve Sebestyén Nándorné, az OBT elnöke elmondotta: A békemozgalom a társadalom, a közélet részévé vált, s hozzájárult a nemzeti köz- megegyezés erősítéséhez. Az eredmények ellenére töb hiányosság is felfedezhető ma még a békemozgalom tevékenységében: például az egyetemisták és a mezőgazdaságban dolgozók aktivitását nem sikerült növelni - emelte ki az OBT elnöke. Végezetül arról szólt, hogy a már bevált delegálási elv szerint megválasztották az Országos Béketanács tagjait. Üzemek, szövetkezetek, társadalmi és kulturális intézmények, békeklubok kollektívái küldtek az OBT-be tagokat. Az új Országos Béketanács csaknem 400 tagja a konferencia előtti napon, január 30-án A KGST Végrehajtó Bizottsága kedden Moszkvában, a szocialista gazdasági integrációs szervezet székházában megkezdte 122. ülését. A tanácskozáson részt vesznek a tíz KGST-tagállam küldöttségei az országok állandó KGST- képviselőinek vezetésével - köztük a magyar küldöttség, élén Marjai József miniszterelnök-helyettessel jelen volt továbbá Jugoszlávia képviselője. A kétnaposra tervezett ülésen a testüA Munkásőrség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából kedden, a Munkásőrség székházában Domonkos László, a KISZ Központi Bizottságának titkára és Pető György, a KISZ KB honvédelmi nevelési tanácsának titkára átadta Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára levelét tartja meg alakuló ülését, amelyen megválasztják az OBT tisztségviselőit, illetve megalakul az OBT új elnöksége. Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára a hazai békemozgalom további tevékenységével, illetve a béke- konferencia munkájával kapcsolatban a folyamatosság, a kezdeményezőkészség, a kritikai és a vitaszellem, valamint a nyitottság fontosságát emelte ki. Mint mondotta, a békemozgalmi munka két évvel ezelőtt meghatározott irányvonala kiállta az idő próbáját lényeges változtatására nincs szükség. A nemzetközi helyzet folyamatos cselekvésre sarkallja a hazai békemozgalmat, amelynek tovább kell erősítenie önálló arculatát. A békemozgalom az egész nemzet ügye, amelyben létjogosultságuk van különböző véleményeknek, javaslatoknak, munkamódszereknek - hangsúlyozta az OBT főtitkára. A vita a mozgalom lényegi eleme, s ez stratégiáját is közvetlenül érinti. A vitaszellem erősítését szolgálja az is, hogy a békekonferencián nemcsak plenáris üléseket hanem munkabizottsági eszmecseréket is szerveznek. A békemozgalomban számítanak mindenki véleményére, s ezért a szekcióülések nyitottak lesznek. Belépők az Országos Béketanács titkárságán igényelhetők, írásban, személyesen vagy telefonon - mondotta végezetül az OBT főtitkára. B. ülése let a tagállamok közötti együttműködés elmélyítésének időszerű kérdéseiről, elsősorban az alig több mint egy éve elfogadott új átfogó együttműködési okmány, a 2000-ig szóló tudományos-műszaki haladási komplex program megvalósításának feladatairól tárgyaltak. A testület megvitatja azt is, hogyan alakulnak a KGST-nek az ENSZ-szel és a különféle nemzetközi regionális gazdasági szervezetekkel való kapcsolatai. Borbély Sándornak, a Munkásőrség országos parancsnokának. A levélben a KISZ KB első titkára köszöntötte a megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő, s az eltelt három évtizedben az ifjúsági szervezetnek is sok területen segítséget nyújtó Munkásőrség tagjait és vezetőit. Moszkvában megkezdődön a KGST V. Köszöntőlevél a Munkásőrségnek A külkereskedelmi vállalatok vezetőinek értekezlete Várkonyi Péter Norvégiába utazott Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter Knut Frydenlund norvég külügyminiszter meghívására a kedden hivatalos látogatásra Oslóba utazott. Eredmények, feladatok a Mecseki Szénbányáknál Munkásgyűlést rendeztek kedden a Mecseki Szénbányák üzemeinek dolgozói, vezetői, szakszervezeti tisztségviselői valamint a Bányászati Aknamélyitő Vállalat mecseki körzetének képviselői. A Pécs bányaüzemi István aknán megtartott gyűlés résztvevőit Lelovics Imre, az üzemi pártbizottság titkára köszöntötte, majd Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára mondott beszédet. Többek között hangoztatta, hogy a nehéz gazdasági helyzetből való sikeres kilábalás egyik legfontosabb feltétele a valóság tényeinek ismeretére alapozott reális optimizmus, amely erőt adhat ahhoz, hogy a maga munkaterületén mindenki jobban dolgozzék. A szakszervezetek előtt álló fel- datokról szólva Baranyai Tibor hangsúlyozta, hogy a mozgalom most a gazdasági program támogatásával szolgálhatja legjobban a dolgozók érdekeit, hiszen e program egyik célja éppen az alkotóerő felszabadítása, a többet és jobban teljesítők megbecsülésének javítása. A Mecseki Szénbányáktól az idén kétmillióháromszázötvenezer tonna kokszolható kőszenet vár a népgazdaság, a vállalat nagymányoki brikettüzeme pedig várhatóan csaknem félmillió tonna fűtőanyagot állít elő. A mecseki szénbányászok a zord téli napok szállítási fennakadásai és a külfejtési teljesítmények csökkenése okozta termeléskiesést a legutóbbi hét végén vállalt szabadnapi munkájukkal már pótolták, s a vállalat az év eddig eltelt napjaira szóló tervét száz százalék felett teljesítette. Kedden a Mogürt székházában munkaértekezletet tartottak a külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok vezetői. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Kapolyi László ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Berényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese is. Veress Péter külkereskedelmi miniszter elmondotta, hogy a múlt esztendőben a belső és külső gazdasági folyamatok nem segítették a külkereskedelem előirányzatainak megvalósítását. Ennek ellenére a rubel elszámolású forgalom egyenlege a tervezettnek megfelelően alakult. Az import mennyisége - több év után először - növekedett, de a tervezett szint alatt maradt. így a kivitel sem bővülhetett a vállalati törekvéseknek megfelelően. A konvertibilis forgalom - a tervezett aktívum helyett - passzív egyenleggel zárt. Az export nem haladta meg az előző évi szintet, s így elmaradt a tervezettől. Az import növekedése viszont meghaladta a tervben előirányzottat. így a kivitel sem bővülhetet a vállalati törekvéseknek megfelelően. Továbbra is alapvető probléma, hogy lassú a termelési struktúra korszerűsítése, a közgazdasági környezet pedig csak részben kényszeríti ki az export növelését. A külső feltételek várhatóan 1987-ben sem javulnak. Ezért a tervet csak összehangolt erőfeszítésekkel lehet teljesíteni - hangsúlyozta a külkereskedelmi miniszter. A külkereskedelmi tevékenységre jogosult vállalatok fontos feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a szocialista országok gazdaságirányításában bekövetkező változásokat, s felhasználják az együttműködés minden számba vehető lehetőségét az exportban és az importban egyaránt. A külkereskedelemmel foglalkozóknak a. korábbinál hatékonyabban kell közvetíteniük a termelőkhöz a külpiacok műszaki, minőségi igényeit és követelményeit. Lényeges, hogy segítsék az import-termékekkel való takarékosabb, céltudatosabb gazdálkodást Mivel egyes fejlődő országok - amelyek fontos piacai a magyar külkereskedelemnek - fizetési helyzete romlott, elsősorban a fejlett tőkés országokban kell tovább bővíteni az eladásokat A kooperációs kapcsolatok fejlesztésében a műszaki színvonal korszerűsítését össze kell kapcsolni a piacszerzéssel is. Az eddiginél eredményesebben szükséges hasznosítani az együttműködés bővítésének olyan korszerű formáit, mint az új vegyes vállalatok létrehozása, a működő tőke bevonása.
