Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-17 / 14. szám

2 IvÉPÜJSÁG 1987. január 17. Ezt hozta a hét a külpolitikában Vasárnap: Gorbacsov üzenete az ENSZ-főtitkárhoz a nem­zetközi békeév tanulságairól és az időszerű világpolitikai kérdésekről - Heves harcok Irak és Irán között, bombatáma­dások és rakétatalálatok érnek több nagyvárost - A spanyol kormányfő találkozója Arafattal Tuniszban. Hétfő: Jaruzelski római útja, amelynek során az olasz veze­tők mellett megbeszélést folytatott II. János Pál pápával is - Felértékelik a nyugatnémet márkát, s ezzel megoldódik a frank meggyengülésének következtében keletkezett nyugat­európai valutaválság - Tárgyalások Genfben a vegyi fegyve­rek eltiltásáról. Kedd: Nakaszone japán miniszterelnök európai körútja. A megállók Helsinki, Berlin, Belgrád és Varsó - Fegyveres összeütközések Libanonban, Izrael bombázza Szidont, Murphy amerikai külügyminiszter-helyettes a térségben, Husszein király Párizsban tárgyal. Szerda: Spanyol-brit külügyminiszteri tanácskozás Gib­raltár jövőjéről -Tovább bonyolódik a titkos iráni kapcsolatok ügye, újabb leleplező dokumentumok bizonyítják, hogy a Fe­hér Ház s minden valószínűség szerint az elnök is, kezdettől fogva tudott a fegyverszállításokról - Weinberger hadügymi­niszter a fegyverkezési programok végrehajtásának meggyorsítását sürgeti. Csütörtök: Genfben megkezdődik a szovjet-amerikai fegyverkorlátozási tárgyalások hetedik fordulója, a szovjet delegáció élén Voroncov, a külügyminiszter első helyettese áll; előzőleg Dobrinyin megbeszélést folytat Moszkvában Hartman amerikai nagykövettel. Péntek: Afganisztánban életbe lépett a kormány által kihir­detett tűzszünet, Nadzsib főtitkár megbékélési intézkedések egész sorát jelenti be - Megalakul az új osztrák koalíciós kor­mány, a szocialista Vranitzky a kancellár, a néppárti Mock a külügyminiszter - Kivonják az ideiglenesen Mongóliában ál­lomásozó szovjet csapatok egyes kötelékeit. A hét kérdései: 1. Milyen reményekkel kezdődött meg Genfben a hetedik forduló? Európa szinte egyfolytában didergett és a hóval csatázott a hét folyamán. A híradásokban minden mást megelőztek a meteorológiai jelentések. Fennakadt a forgalom, akadozó energiaellátás, fagyhalál... S egyúttal kiderült, hogy az olyany- nyira büszkének mondott civilizációnk milyen sérülékeny le­het, ha rendkívüli időjárási körülmények következnek be. A gondolatot továbbvíve óhatatlanul arról is eltöprenghetünk: vajon mit is jelentene a sokat emlegetett nukleáris tél, egy atom katasztrófa, annak minden következményével együtt. Ez a kérdés különösen időszerű lehetett a most záruló hé­ten, a történelmi léptékű távlatok, és a napi politika eseményei kapcsán. Csütörtökön volt ugyanis egy éve annak, hogy el­hangzottak Mihail Gorbacsov korszakos javaslatai az atomle­szerelésre, s reális remény nyílt rá, hogy az emberiség a nuk­leáris fegyverek terhe nélkül lépjen a következő évszázadba, egyúttal a következő évezredbe. S ugyanezen a napon meg­kezdődött Genfben a szovjet-amerikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások hetedik fordulója, egyben az első igazi tárgyalási kör azt követően, hogy Reykjavíkban a Szovjetunió előter­jesztette csomagtervét, s bizonyos kérdésekben - legalábbis elvileg -, közel kerülhettek egy megállapodáshoz. A szovjet delegáció éléri személyi változás történt - a tár­gyalások felértékelését jelzi, hogy Julij Voroncov, a külügymi­niszter első helyettese foglal helyet az asztalnál. Amerikai részről továbbra is Mac Kampelmann tárgyal, ám a „szint­emelést” mutatja, hogy nagyköveti rangja mellé kinevezték a külügyminiszter személyes tanácsadójának. Mindez kölcsö­nösen nagyobb felhatalmazást jelenthet, de nemcsak ezen, sőt nem elsősorban ezen múlik majd az eredmény. Washing­tonban olyan kijelentések hangzottak el, hogy nem kívánnak új javaslatokkal előállni, várják, mit mond majd a Szovjetunió. Moszkva oldaláról eddig sem hiányoztak a kezdeményezé­sek. Ott a reykjavíki „csomag" és természetesen hajlandók kimunkálni a kompromisszumokat a részletekben is, (például a sokat vitatott csillagháborús SDI-terv vonatkozásában mit értenek a „laboratóriumi feltételek" közötti kutatáson és kipróbáláson). Sajnos, a jelek szerint, az amerikai tárgyaló fél megint üres kézzel közelít, márpedig a megegyezés mindig kettőn áll. Van, ahol ezek a kezek tele vannak Washingtonban. A kö­vetkező katonai költségvetés vitája során Weinberger hadügyminiszter 312 milliárd dolláros szuperösszeghez ra­gaszkodik, ebből több mint ötmilliárd jutna közvetlenül az űr­fegyverkezésre, jelezve, hogy a Pentagon kész helyzetet sze­retne teremteni már az érdemi tárgyalások megindítása előtt. Weinberger sürgette más programok előbbrehozását is, sőt, olyan katonai erő kialakítását szorgalmazta, amely képes len­ne egyszerre - idézzük - három és fél háborút megvívni, a nukleáris összecsapás mellett különböző helyi háborúkat, s az új amerikai kifejezés szerint „alacsony intenzitású konflik­tusokat” is. Ebbe a sorba vág a The New York Times értesülé­se, hogy állítólag február 5-én lesz az újabb amerikai nukleá­ris kísérlet, ami - az előzetes bejelentés szerint - nehezen tenné lehetővé az egyoldalúan vállalt szovjet moratórium további fenntartását. Az amerikai tárgyalási pozícióra bizonyos fokig kihat a bel­politikai vihar is, egyre újabb leleplezések látnak napvilágot az iráni titkos kapcsolatok ügyéről. Az elnöknek nyilván jól jönne a külpolitikai eredményesség, például az előrelépés a fegyverzet korlátozásában. Ugyanakkor megingott helyzete bírálhatóvá tenne jobbról és szélsőjobbról minden ésszerű engedményt, pedig a kölcsönös kompromisszumok nélkül ez nem menne. Figyelmet keltett a Pravda főszerkesztőjének washingtoni nyilatkozata (éppen egy delegációt vezet az Egyesült Államokban), miszerint a Szovjetunió nem akar két és fél évet várni, amíg gyakorlatilag egy új elnök átvenné az ügyek tényleges intézését, s nem kívánja kiaknázni az ameri­kai belpolitikai nehézségeket. Viszont a belső csatározások nem jelenthetnek menlevelet Washingtonnak a változatlanul „üres kezekre”. 2. Mit jelent a lengyel diplomácia felélénkülése? Varsóból és Varsóval kapcsolatosan fontos diplomáciai hírek érkeztek a héten. Jaruzelski államfő és pártfőtitkár ellátogatott Rómába, és a szükségállapot több mint öt évvel ezelőtt történt meghirdetése óta (jóllehet azt nemsokára felol­dották) ez volt az első hivatalos nyugat-európai látogatása. Igaz, járt az ENSZ-ben, s rövid megállót tartott Párizsban, de ezeK.nem hivatalos utak voltak. Találkozott II. János Pál pápá­val is, a tervezettnél hosszabb, hetvenperces négyszemközti beszélgetést folytattak, amelytől nem vett el időt a tolmácso­lás sem. Nemsokkal hazaérkezését követően a vendégből vendéglátó lett, a lengyel fővárosba érkező Nakaszone japán kormányfő házigazdája. Lengyelország helyzete ma sem könnyű, elegendő a 35 milliárd dollár körüli adósságra utalni. A Washington által kezdeményezett lengyelellenes szank­ciók, amelyekhez több más nyugati ország is csatlakozott kü­lönböző mértékben, nehezítették Lengyelország külpolitikai és külgazdasági viszonylatait. A belső konszolidációra alapozva, úgy tűnik, szétfoszlóban vannak a mesterséges elszigetelési kísérletek, ezt jelezte a lengyel diplomácia „nagyhete" a politikai tárgyalások mellett az a körülmény, hogy mind Olaszország, mind Japán például új gépkocsigyártási együttműködésre lát lehetőséget. Varsó, mint a Szovjetunió utáni legnagyobb lélekszámú eu­rópai szocialista ország, a hetvenes években fontos külpoliti­kai szerepet vállalt kontinensünkön. (Javaslatok a közép­európai atommentes övezetekre, a különleges lengyel-fran­cia kapcsolatok, tevékeny részvétel a helsinki folyamatban.) A belső válság idején mindez elakadt, most a hazai előrelé­péssel párhuzamosan azonban az eddigieknél jobban bon­takozhatnak ki az Európa érdekében tett lengyel külpolitikai lépések. RÉTI ERVIN Uj osztrák kormány Várhatóan kedden teszi le a hivatali esküt a szocialisták és az Osztrák Nép­párt koalíciós kormánya. Pénteken hivatalosan is aláírták a párt- szövetségről szóló megállapodást, amely kimondja, hogy minden olyan kér­désben, amelyet az egyik párt fontosnak nyilvánít, közös döntésre kell jutni, így a kormányban is csak egyhangú döntések lehetségesek. A jelek szerint így az új nagykoalíció alig fog különbözni elődjé­től, amely - az államhatalmat és a közhi­vatalokat arányosan elosztva - a háború utáni évtizedekben 1966-ig irányította az országot. Elvileg mindenesetre nyitva maradt a lehetőség, hogy a kormánypártok vala­mely más kérdésben partnerük ellen próbáljanak többséget kialakítani a par­lamentben, ahol a két nagy párt egyéb­ként a mandátumok 85 százalékával ren­delkezik. Franz Vranitzky, a szocialista kancellár és Alois Mock a néppárti alkancellár és külügyminiszter csütörtök esti televíziós nyilatkozataiból kitűnt, hogy kompromisz- szumos alapon, de egybehangzóan ha­tározott takarékossági programmal töre­kednek az ország gazdasági gondjainak megoldására. A válsággal küzdő állami ipar - a szocialisták szavazóinak tízezrei­vel - ugyanúgy kap majd még egyszer utoljára milliárdos költségvetési támoga­tásokat, mint az. Osztrák Néppárt mögött álló mezőgazdasági termelők. A közös cél azonban az állami támogatások le­építése, a gazdaságossági szempontok messzemenő érvényesítése, a nagyobb mértékben magánkézbe adandó állami üzemeknél csakúgy, mint például a sú­lyosan egyensúlyhiányos államvasútnál. A költségvetés egyre súlyosabb hiányát csökkentendő, egyebek mellett mérsék­lik a közalkalmazotti létszámot. Az új kor­mánynak is csak tizenhét tagja van a ko­rábbi huszonkettő helyett, minisztériu­mok összevonása után. Mind Vranitzky, mind Mock hangsú­lyozta első nyilatkozatában, hogy a szo­cialisták és a konzervatívok közös külpo­litikát folytatnak, függetlenül attól, hogy a külügyi tárca most az utóbbiakhoz került. Nagy feltűnést keltett, hogy Bruno Kreisky volt kancellár lemondott az Oszt­rák Szocialista Párt díszelnöki tisztéről, tiltakozásul a külügyi tárca átengedése, sőt talán utódai várható politikája ellen általában. Kreisky, az osztrák politika vi­lágszerte legismertebb személyisége 1983-ban vonult vissza. Készülnek a tervek a kiesések pótlására (Folytatás az 1. oldalról.) kezésre áll, ott a késztermékek elszállítá­sa a probléma. A Dombóvári Csavaripari és a Szekszárdi Bútoripari Vállalatnak vannak elsősorban raktározási nehézsé­geik. Felkérés nélkül segítenek A megyei tanács által összehívott mun­kacsoportban talán a legkevesebb dolga a mezőgazdaságot képviselő szakembe­reknek akadt, ami egyértelműen jelzi: a mezőgazdasági üzemek felkérés nélkül „veszik a területükön adódó akadályok bármelyikét”. Segítenek a falvak, nagy­községek úthálózatának tisztításában, kenyeresautót és gázkocsit mentenek a hóból, szánba fogják a lovakat is, ha éppen kell. A Dunaföldvári Virágzó Tsz az első „havas” munkanaptól kezdve megoldot­ta a munkásszállítást, ha nehézségekkel is. Takarították az utat, figyelték az előre­jelzést, ha nagy hideget ígért a meteoro­lógia, gépeiket meleg helyre vitték, így persze azok indultak is. Két Fiat, egy Cristal, egy Rába Steiger kotorta a havat az utakon. Az üzemi konyháról még ilyen körülmények között is vitték a meleg ételt a nyugdíjasoknak. A Faddi Lenin Termelőszövetkezet a község területén folyamatosan havat ta­karított. Erőgéppel segítették a gázcse­retelepre és vissza a Volán kocsiját, ami csak az MTZ-84-es négykerékmeghajtá- sú traktor mögött jutott rendeltetési he­lyére. A dohánybeváltóhoz kamiont húz­tak a járhatatlan úton. A körzeti orvos úgy tudott Tarabantjával eljutni a betegeihez, hogy a tsz gépei előzőleg megtisztították a mellékutakat. Domborinál az uszálynál segítettek hótolással. A húsipar kérésére húsz vágásra érett sertést adtak át, és még elszállítani is segítettek. Erőfeszíté­sekkel dolgoznak, ahol tudnak segíte­nek. A Decsi Egyetértés Tsz-nél is a legter­mészetesebbnek veszik azt, hogy min­denütt igyekeztek segíteni, ahol szükség van rájuk. A faluban az a mondás járja, hogy „a téesznél minden megy?!” Visszautasítás csak jó időben?! Az Áfornak segítségre volt szüksége, mivel a rendkívüli idjárásban szállítójár­műveik kapacitása kevésnek bizonyult. Bonyhádon a Volán két járművel segíti őket, a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat pedig Mözsre adott egy kocsit. A Sárköz-Völgységi Vízitársulat megkere­sés után szintén segítségül kínált egy 5 köbméteres tartálykocsit. A bátai No­vember 7. Tsz használaton kívüli jármű­vét adja oda az Áfornak, a Zombai Egye­sült Erővel Termelőszövetkezet is meg­próbál segíteni. A Hőgyészi Állami Gaz­daság tankautóját bocsátja az Áfor ren­delkezésére. A Szedresi Hunyadi Tsz traktor vontatta járművével segít. Ezek a járművek csak ADR-vizsgával (veszélyes anyagokat szállító járművek esetében van ilyen) közlekedhetnek, és mint az ille­tékesektől megtudtuk, a rendkívüli időjá­rás, a rendkívüli körülmény sem ok arra, hogy az előírásokat mellőzzék. Mint Ju­hász József, az Áfor megyei kirendeltsé­gének vezetője elmondta, kérésük sehol nem talál visszautasításra. Munkájukban a fontossági sorrendet betartva először az iskolákat, óvodákat, kórházakat látják el. Ipari szövetkezeték Körkérdéseket tettünk fel a Tolna me­gyei ipari szövetkezetek, kisszövetkeze­tek vezetőinek. A válaszokból megtud­tuk: a rendkívüli hideg, havas időjárás náluk nem okozott különösebb gondot. Problémát csak néhány helyről jeleztek. A vidéki dolgozók 90 százaléka minden­hová beérkezett, és csak igen kevesen késtek. A DOMBCALOR-nál nyolcán nem tudtak bemenni a kritikus napokon. A nakiak maradtak otthon. A Paksi Építő­ipari Szövetkezetnél pedig tizenöt dolgo­zó beutaztatásával voltak gondok. A ki­esett munkanapokat a szabad szomba­tokon fogják pótolni a nyáron, a lakását­adások előtt. Ennél a szövetkezetnél a betonüzemben sem hagyták abba a ter­melést. A többi építőipari szövetkezetnél a terveknek megfelelően a téliesített épü­letekben felújításokat, bővítéseket, illetve szakipari munkákat végeztek. Az energiaellátás és a fűtés a legtöbb üzemben hiánytalanul működött, a BONY KS Cipőipari Szövetkezet paksi részlegénél azonban befagyott a fűtés. Ezért hétfőn, kedden és szerdán részle­gesen le kellett állniuk, csütörtökön tud­ták csak beindítani teljes.kapacitással a termelést. A kiesett három napot itt is a szabad szombatokon pótolják majd. A dombóvári COLOR Ipari Szövetkezet kooperációs üzemében szállítási gon­dok miatt elfogyott az alapanyag. Ezért öt napra le kellett állítani a termelést. Nyolc­van dolgozó kapott kényszerszabadsá­got. A rossz közlekedési viszonyok miatt Szentendréről nem érkeztek rheg az al­katrészek. Hétfőn várják az újabb alapa­nyag-szállítást és remélhetőleg kedden ismét indulhat az összeszerelés. A ki­esett munkanapokat az első félévben szintén a szabad szombatokon fogják pótolni. A tamási Ta-Lux Villamosipari Szövetkezetnél viszont a hideg időjárás miatt kevés vagon volt a csehszlovák exportra szánt berendezések elszállítá­sára, és ezért raktározási nehézségek vannak. Energia-, szállítási, illetve fűtési gondot máshonnan nem jeleztek. A napi terveket a többi szövetkezetnél teljesíteni tudták és a reggeli műszakkezdéskor hólapáto­lásra fordított időt még napközben pótol­ták. PANORÁMA BUDAPEST - Budapesten ülést tar­tott január 15-16-án a Varsói Szerződés tagállamainak az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkenté­sével foglalkozó szakértői munkacso­portja. Áttekintették a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet össz-európai méretű csökkentésével kapcsolatos kér­déseket. A csökkentést, amint ismeretes, a Varósi Szerződés Politikai Tanácskozó Tertületének budapesti tanácskozásán kezdeményezték. Véleményt cseréltek e témakörnek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet résztvevő ál­lamai bécsi találkozóján történő megvita­tásáról, s ennek érdekében a NATO-or-. szágokkal, más európai államokkal ki­alakítandó kontaktusokról. BUKAREST - Romániában csütörtö­kön súlyos szerencsétlenség történt: Szatmárnémeti közelében beszakadt egy bányagépgyártó üzem szerelőcsar-' nokának teteje. Tíz ember meghalt és negyvenhetén megsebesültek. A Scin- teia napilap pénteki jelentése szerint az üzem teteje az elmúlt napokban hullott nagy mennyiségű hó és eső miatt omlott be. A szerencsétlenség okainak és kö­rülményeinek kivizsgálására párt- és ál­lami bizottság utazott a helyszínre. KABUL - Az afganisztáni Nemzeti Ha­zafias Front kongresszusa határozatá­ban a megbékéls politikáját életbevágó fontosságúnak nyilvánította az ország népe számára. A tömegszervezet kong­resszusának határozatait pénteken hoz­ták nyilvánosságra, s abban felhívást in­téztek a fegyveres harc beszüntetésére, a vérontás befejezésére. WASHINGTON - Az amerikai kül­ügyminisztérium csütörtökön bejelentet­te, hogy Genfben január 22-én ismét ösz- szeülnek a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok képviselői kísérleti atomrobbantá­sokkal kapcsolatos kérdések megtár­gyalására. A minisztérium szóvivője sze­rint azonban az amerikai küldöttség ez alkalommal is csupán a két említett szer­ződés érvényéről, illetve az ellenőrzés kérdéséről akar tárgyalni.

Next

/
Thumbnails
Contents