Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-13 / 293. szám
1986. december 13. Képújság 3 Mit tehet a szakszervezet célkitűzéseink megoldásában Csütörtökön Szekszárdon ülést tartott a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa. Az ülésen részt vett - fel is szólalt - Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára és Kiss Magdolna, a megyei KISZ- bizottság első titkára. Horváth József, az SZMT vezető titkára adott tájékoztatást az MSZMP Központi Bizottságának november 19-20-i üléséről, a Szakszervezetek Országos Tanácsa november 25-i ülésén elhangzottak alapján. Ismertette a később elfogadott állásfoglalást, amely tartalmazza a megye szakszervezeti szervei és szervezetei teendőit a termelés és gazdálkodás segítésében, figyelembe véve a megyei párt- bizottság ide vonatkozó határozatát. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy a szakszervezetek alapvető érdekvédelmi funkciójuknak tesznek eleget akkor, amikor minden rendelkezésükre álló eszközzel segíteni kívánják a párt XIII. kongresszusa határozatának, a VII. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását. Ugyanígy alapvető érdekvédelmi funkció a teljesítményekhez igazodó keresetszabályozás biztosítása. El kell érni, hogy csak olyan bérek kerülhessenek kifizetésre, amelyek mögött tényleges teljesítmény van. A termelést, gazdálkodást segítő munka fontos területe továbbra is a szocialista munkamozgalmak és a munkaverseny szervezése. Felhív az SZMT arra, hogy a szocialista brigádok olyan munkaversenyt bontakoztassanak ki a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára, amely érdemben segíti a VII. ötéves terv, a vállalati gazdasági feladatok teljesítését. Az eddiginél is nagyobb figyelmet kelt fordítani a műszaki értelmiség munkájának segítésére, társadalmi aktivitásuk fokozására, mert szerepük meghatározó a termékszerkezet korszerűsítésében, az üzem- és munkaszervezés javításában. A munkaidőben dolgozni kell Közösségi feltételek - egyéni felelősség A társadalmi munkaidőalap, vagyis az az idő, amennyit az országban összesen dolgozunk, az utóbbi öt évben számottevően, mintegy 5-6 százalékkal csökkent. Ez még önmagában éppen nem negatív, hiszen a csökkenés nagyobbik része a törvényes munkaidő rövidüléséből - a szabad szombatos munkahelyek növekedéséből - és a szabadságok hosszabbodásából következik. A baj inkább ott van, hogy a napi munkaidőt sem úgy töltjük el, ahogy kellene, vagyis munkával. Már a XIII. kongresszuson is megfogalmazódott, hogy vissza kell állítani a napi nyolc ófa munka becsületét, de ennek csak egyik oldala, hogy megfizessék azt a nyolc órát, a másik és éppen a kiindulási oldal, hogy ledolgozzuk a nyolc órát. Nem óhajok - intézkedések A gazdasági célok elérése érdekében is szükséges volt, hogy átfogó intézkedések szülessenek a munkaidő védelmében. A központi intézkedések önmagukban nem képesek csodát tenni. A fegyelmezett munkát, a munkaidő hatékony kihasználását mindig adott munkahelyen lehet elérni, megszervezni, megkövetelni. A tamási városi pártbizottság végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén áttekintette a munkaidőalap védelmében tett intézkedések sorát. A helyzet megfelel az országosnak és megyeinek is, éppen ezért a hozott intézkedések, a jó példák másutt is hasznosíthatók. A gazdasági egységek vezetőinek - és itt most egyáltalán nemcsak a gazdasági vezetőkről van szó, hanem a pártszervezetről, a szakszervezetről is - be kellett látniuk, hogy nem a dolgozók hibájából adódik e téren sok gond. Jelentős a technikai fegyelem be nem tartásából, a szervezetlenségből, s gépek meghibásodásából, az anyagellátás problémáiból adódó állásidő aránya. A dolgozó dolgozna, ha lenne mit, ha lenne mivel. Ezt egy munkahelyen alig lehet megoldani, hiszen ha nem szállít a szállító, akkor egy másik üzemben nem lesz alapanyag, félkésztermék. Ez is hiába van, ha nem jól szervezett a munka, ha - a gyártó hibájából - törik a gép, ha nincsenek megfelelő szerszámok. Ezen csak úgy lehet segíteni, hajavul a szerződéses fegyelem, és másutt is jobb minőségben dolgoznak. Amin segíteni lehet És itt felmerül az egyéni felelősség kérdése. Ha mindenki jól végezné a saját munkáját, akkor zökkenőmentesebb lehetne az egész termelési folyamat. Ettől függetlenül helyben is sok intézkedést lehet tenni, és tesznek is. Tamásiban és környékén éppúgy, mint másutt. A vb- anyag nem foglalkozik a táppénzes helyzettel, de tény, hogy az üzemorvosi hálózat bővülése csökkenti a törtnapi kieséseket, különösen akkor, ha a rendelő jól felszerelt és sok vizsgálatot el lehet végezni közvetlenül a munkaidő előtt vagy utána. Több munkahely tervezi is üzemorvos beállítását, mint ahogy ezt már az anyag is tartalmazza. A legszigorúbban mindenütt az igazolatlan hiányzások ellen lépnek fel. A Vegyépszer tamási gyárában például az igazolatlan későket, távolmaradókat az illetékes vezető három napon belül köteles felelősségre vonni. A büntetés sokféle lehet, kezdetben a kedvezmények megvonása, később pedig elbocsátás. Háromnegyedév alatt így az igazolatlan mulasztás 32 napról 14-re csökkent a gyárban. Kiegészül mindez az ösztönző bérezési formával is, hiszen a jobb kereset lehetősége a dolgozót is készteti a munkaidő jobb kihasználására. Mindez a gyár termelési eredményein is meglátszik. A Ta-Lux szövetkezetben pedig kiderült, hogy a kiesés nyolcvan százaléka belső problémákból adódik. Ezért megtették a szükséges intézkedéseket ezek kiküszöbölésére, például növelik a belső anyagmozgatás gépesítését, folyamatossá teszik a normakarbantartást, és szervezési intézkedéseket hoztak az anyagellátás javítására. Inni tilos A termeléscsökkenés megelőzésére megszigorították a kilépők kiadását, az elmaradt órákat pedig le kell dolgozni, ellenkező esetben levonják a munkabérből. Sok fegyelmezetlenség alapja az italozás. Szinte mindenütt megszigorították az ellenőrzést, és határozott szankciókat alkalmaznak. Nem a tamási anyaghoz kapcsolódik, de szükséges megjegyezni, hogy e kérdésben is fontos a vezetői ellenőrzés és számonkérés mellett a példamutatás is. Néhány példa a határozottságból. Aki ittasan jelenik meg a munkahelyén azt hazaküldik, és igazolatlannak veszik a munkanapját. Az Erdőgazdaságnál igazolatlan naponként 25 százalék a pré- mtumcsökkentés, az ozorai téesznél bércsökkentés a „jutalom”. Még súlyosabban fegyelmeznek a nagykónyi termelő- szövetkezetben, ahol az első esetben három hónapig 10 százalék bércsökkentés, a harmadszori ittas munkavégzés esetében pedig kizárás fenyegeti a termelőszövetkezeti tagot. Ne értekezzünk - feleslegesen Mindenütt igyekeznek a munkaidőre eső rendezvények számát csökkenteni, és ha lehet megszüntetni. Az óvatosabb fogalmazás már csak technikai okokból is indokolt, hiszen egy két műszakos, vagy folyamatos üzemben sosincs olyan idő, amikor valaki ne dolgozna. A társadalmi feltételek is fontosak annak elérésére, hogy a dolgozóknak ne is kelljen elkéretőzniük. Országos érvényű intézkedések nyomán, de helyi szabályozással meghosszabbították a szolgáltatóegységek, az OTP, a boltok, a tanácsok nyitva tartási rendjét - legalább a hét egy-egy napján. Egy év, fél év természetesen még nem mutat képet arról, hogyan sikerül megvédeni a munkaidőt, de mindenesetre Tamásiban és környékén is tény, hogy a meghosszabbított ügyfél- fogadási, vagy szolgáltatást nyújtó időben - nem hemzsegnek az emberek az említett helyeken. Vagy nem intézik dolgaikat, vagy pedig mégiscsak sikerül ezt megtenni - munkaidőben. IHÁROSI IBOLYA HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL Amikor az 1986-os esztendő 50. hetének végén elkezdtem írni a hét eseményeit szubjektiven összegező sorokat, számolni kezdtem. Nem a forintjaimat, noha ilyenkor, ünnepek előtt az sem árt. Hanem kisgyermek módján azt a bizonyos „hányat alszunkat”. Tehát karácsonyig 11 -et, az új esztendő köszöntéséig 19-et Persze, az utóbbi számban azért nem vagyok olyan biztos, ugyanis a 19. éjszakát a legtöbbünk ébren tölti. Ahogyan mindannyionkra, úgy lapunkra is rányomja bélyegét a karácsony- és az újéwárás. Már jó ideje megkezdtük a vásárlást, az ajándékok és fenyőfadíszek készítését, tervezzük az ünnepi menüt. A különböző munkahelyeken pedig inkább az esztendő mérlegét állítják össze, mégpedig úgy, hogy abból kiindulva határozzák meg az 1987-es esztendő tennivalóit. Tehát ezekben a napokban - munkahelyünkön és otthon egyaránt - feszesebben élünk, mint általában. Kérem, hogy ne vegyék úgy, hogy eddig a következő „bizonyítványomat” igyekeztem megmagyarázni, csupán indokoltam témáim összeváiogatását, illetve kiemelését. És tettem úgy, hogy mind-mind valamilyen formában, vagy oldalról kötődjék az ünnephez és az új évhez. Öröm, hogy tovább tartott Több mint kétszáz középiskolás gyűlt össze a minap Szekszárdon, az 505-ös szakmunkásképző intézetében és kollégiumában arra az egészségnevelési klubdélutánra, melyet a Vöröskereszt városi szervezete rendezett. Úgy vélem, hogy a programokat felsorolni talán nem is szükséges, de néhányat annál inkább fontos kiemelni közülük. Azokat, melyeknek különösen nagy sikerük volt. Hallhattak a diákok igazán szép előadást a szerelemről, nézhettek videofilmeket, vetélkedhettek, tájékozódhattak a frizuradivatban, a kozmetikus nemcsak bemutatót, hanem tanácsadást is tartott. A Tejipari Vállalat tejet és írót adott a rendezvényre, amivel nem mást, mint az egészséges táplálkozást támogatták meg. No és a vetélkedő győztesei milyen jutalmakat kaptak? Könyveket, jól használható kiadványokat. S ezeket nem kézlegyintéssel tették a szatyorba, hanem örömmel. Az örömről és a lelkesedésről még annyit, hogy a rendezvény sikerét mi sem bizonyította jobban, mint hogy egy órával tovább tartott a tervezettnél. S most kérdezhetné bárki, hogy mi köze mindennek a közelgő ünnepekhez. Az, hogy a vendéglátóipari szakközépiskolások Fábián Gyula szaktanár vezetésével igán szép terítési bemutatót rendeztek, majd az ünnepi asztal meghitt díszítéséhez adtak tanácsokat, ötleteket, sőt igazán praktikus dolgokat is tanulhattak tőlük diáktársaik: például a papírszalvéta dekoratív hajtogatását. Bemutatkozás - másképpen Maradjunk még néhány sor erejéig a diákoknál, mégpedig a továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos gondoknál, terveknél. Ugyanis ezekben a napokban, tehát az év végén és a jövő év elején el kell dönteniük a nyolcadik osztályosoknak és az érettségizőknek a hogyan továbbot. Ma délelőtt - ugyancsak Szekszárdon - nyílt napot tartanak a Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskolában. A tavalyi hasonló találkozó bizonyítja, hogy erre igen nagy szükség van, s hogy az iskola példáját érdemes átvenni másutt is. Arról van szó, hogy a tanárok e szabad szombaton fogadják azokat a diákokat, akik most állnak a nagy választás előtt. Természetesen - 14 évesekről lévén szó - nemcsak őket, hanem szüleiket is. A csöndes délelőttön sor kerülhet beszélgetésre, ismerkedésre, a lehetőségek felvillantására, no és azokból a munkahelyekből is kaphatnak „ízelítőt” az érdeklődök, ahova a jövendő diákok majd szakmai gyakorlatra járnak. Például a TÂÉV, a tolnai GÉM minikiállítást rendez, mi több bővebb felvilágosítással is szolgálnak ezen a délelőttön. Természetesen ez a vizit semmiféle kötelezettséggel nem jár a diákok és a szülők részéről, inkább az iskola részéről tekinthető egyfajta korrekt gesztusnak, ami tájékoztatás formájában válik valóra ma délelőtt. Azért tegyük hozzá azt is, hogy a tavaly ilyenkori találkozón megismert arcok közül több hol az el- söosztályosok padsoraiból köszön vissza, avagy éppen a szülői értekezleteken. A trófea, mely mostantól a világrekorder HÍRRE A fórum önismerő résztvevői „Gyógyszert keres?” Sajnos, az utóbbi hetekben gyakran kérdik a fenti idézetet egymástól az emberek. Mert köztudott, hogy több gyógyszer volt a hiánylistán, s érthető, hogy az emberek ettől kissé idegesek voltak. Annál is inkább, mert ilyenkor, az év végi, év eleji, azaz a téli hónapokban több a megbetegedés, mint a tavasz- szal, nyáron. Ezért igyekeztünk gyógyszerügyben tájékozódni, hogy olvasóinknak átadjuk információinkat. Szomorú, hogy a legfőbb illetékesektől e fontos dolgokat nem tudtuk beszerzni, dehát most nem az újságírás árnyoldalait akarom ecsetelni - bár a sajtótörvény megjelenését követően ez sem ártana. Azért a lényeget elmondom. Az egyik illetékes szabadságon van ezekben a napokban - ez persze nem róható föl. A másik - mint mondták - „nem ér rá”, és a téma „egyébként sem az ő asztala”. (Persze, ide több kérdőjel tétele is jogos lenne.) Aztán ajánlottak egy harmadik illetékest, azaz „engedélyezzük, hogy tőle informálódjanak”. Dehát ezt nem tehettük, hiszen egy órával korábban éppen a megyei tanács egészségügyi osztályának egyik munkatársától - akitől az idézetek is valóak - tudtuk meg, hogy- a „harmadik illetékes” Szegeden tartózkodik. Minderről az ördögi körről nem tudott - csak éppen érintőlegesen - Bertha Béláné, a szekszárdi 1-es számú gyógyszertár helyettes vezetője. Arról viszont inkább, hogy milyen fontos lenne megnyugtatni a közvéleményt. Ráadásul tehette is, hiszen gyógyszerügyben jó hírekkel szolgálhatott. Tőle tudjuk, hogy néhány napja kaptak Novoinsulint, Cotazin For- te-t és még néhány, korábban hiánycikk gyógyszert. Sőt, azt is megtudták, hogy a későbbiekben folyamatos lesz az ellátás ezekből. Igaz, van például egy Rudotel nevű, úgymond hangulatjavító gyógyszer, ami nem kapható, de helyette öt másik félét tudnak felírni az orvosok. De ugyanez vonatkozik a pillanatnyilag még be nem szerezhető néhány másikkészítményre, úgyhogy kimondjuk: gyógyszergondjaink lényegesen enyhültek. S még maradjunk az egészségügynél. A napokban új orvosi rendelőt adtak át Szekszárdon, a dr. Hiding Ádám utcában. A rendelés ott januárban kezdődik. Láthatták az olvasók a fotóriporter fondorlatos ügyességét is tükröző képet, úgyhogy annak alapján semmi gond nincs. Viszont a váróban sámliméretű hokedlik „várják” a betegeket. Ezt nem értettük. A kórház-rendelőintézet egyik raktárosa ránk is dör- gött, hogy mi van, nem ismerjük az ország gazdasági helyzetét? Dehogyisnem ismerjük - mondtuk... Aztán erre közölte, hogy az jó, de amúgy is a napokban kicserélik ezeket az ülőkéket „rendesre”, csakhogy a fotózás miatt hozták ezeket az átadás reggelén. (Azt már nem is firtattuk, hogy a dupla fuvar dupla költség.) S most hozzáfűzhetném némi rezignált cinizmussal, hogy mit meg nem tesznek az újság „kedvéért", helyette egy másik megjelent hírünk kapcsán közölnénk egy fotót, mégpedig arról a világrekorder gímszarvastrófeáról, melyet a nagyközönség március 1 -étöl láthat majd a Mező- gazdasági Múzeumban. A karapancsai vadászkerületből származó bika fejdísze a CIC pontozási rendszer alapján 271 pontot kapott a nemzetközi bíráló bizottságtól, így világrekorderré lépett elő. Fórum - cigányoknak Mint tudjuk, a héten is több olyan értekezlet volt megyénkben is, ahol a jövő feladatait meghatározó döntések születtek. Én ezek közé sorolom azt a fórumot, melyet csütörtökön este tartottak a Hazafias Népfront Szekszárd Városi Bizottsága szervezésében. Ezen dr. Gémes Balázs muzeológus tartott kitűnő előadást a szép számban megjelent szekszárdi cigányoknak a cigányság helyzetéről, a jövőre vonatkozó elgondolásokról, lehetőségekről. Az őszinte, nyílt szavak tapsot váltottak ki, s itt teszem hozzá, hogy az egész fórumot a nyíltság és az önismeret szavakkal lehetne jellemezni a legjobban. Azon kívül, hogy valamennyien egyértelműen támogatták és támogatják Sárközi Károlynak - ő tagja az országos cigánytanácsnak - a javaslatát a Tolna megyei cigánytanács megalakulását illetően, sok más vélemény is elhangzott. A felszólalásokat a rövidség, a frappánsság jellemezte. Senki nem kertelt, nem kért lehetetlent, hanem olyan napi dolgokat, melyek a „természetes” kategóriájába tartoznak. Elmondták, hogy elsősorban saját maguknak kell változtatniok önmagu- kon, életvitelükön, környezetükön, hogy a róluk alkotott vélemény is megváltozzék. Persze, a cigányok is jól tudják azt, hogy e változás csupán egy részüket kell, hogy érintse, dehát, sajnos, még nem számoltuk föl az általánosítást. Ennek jegyében azt kérték, hogy a tanács segélyként ne készpénzt, hanem üzletben levásárolható csekket adjon a rászorultaknak, hogy szüntessenek meg olyan ivóhelyeket, ami nemcsak a városképet, hanem a róluk alkotott képet is rontja, jó lenne cigányklubot alapítani - ez is jó ideje húzódik. S kimondták azt is, hogy többet kellene egymással is törődniök, hiszen a legtöbbet, a leghatásosabban egymásnak tudnának segíteni. Térjünk még vissza a karácsonyi készülődéshez, az ajándékozáshoz. A családok hatalmas csomagokat cipelnek haza esténként, kedves ötleteket találnak ki az örömszerzésre. S azok, akiknek nincs családjuk? Nekik is kívánunk szép ünnepeket egy hírrel kiegészítve: az áfészek aTolnaszövkertársulása ötszáz szép pulóverrel ajándékozza meg a högyészi nevelőotthon lakóit - karácsonyra. V. HORVÁTH Végezetül... \