Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-12 / 292. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! WËÊ^^iMWÊWÊÈMWÊÊÈÊÊÊÊËËÊÊËÊÊÈÈIÈÊÊÊÊÊSÈÊIÊÊÊÊÊÊÊËÊËi Z MSZMP TOLNA MEGYEL BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MEGYEI ■ 1986. december 12. PÉNTEK XXXVI. évfolyam, 292. szám ÁRA: 1,80 Ft í . Pincehely és társközségei életéből (4. oldal) tsz-ek kongresszusa z elmúlt esztendőkben nemcsak az aszály, az időjárás nehezítette a ter­melőszövetkezetek gazdálkodását. Növekedett a különbség az ága­zatban felhasznált ipari eredetű eszközök és anyagok, valamint a me­zőgazdasági felvásárlási árak között, az utóbbiak rovására: emelke­dett a költségvetésbe befizetett összeg is. Jóllehet, a gazdálkodást ne­hezítő terheknek van elfogadható magyarázata, hiszen a népgazda­sági egyensúly javítását szolgálták, ám a mégoly ésszerű érvelés sem enyhít a termelőszövetkezetek helyzetén. A közös gazdaságok a tényt veszik tudomásul: 1981 -85 között 60 milliárd forinttal növelték árbevételüket, tavaly meghaladták a 262 milliárd forintot; s eközben a nyereségük mindössze 2 milliárd forinttal emel­kedett, éppen csak túllépve a 17 milliárd forintot. E csöppet sem biztató helyzetben ül össze ma a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa. S miután a közös gazdaságok képviselői ötévenként tanács­koznak, a kongresszuson voltaképpen tíz esztendőről kell szólniuk. Öt évre visszatekintenek, s ugyanennyi időre határozzák meg a legfontosabb tennivaló­kat. Mit mondhatnak a küldöttek? Mindenekelőtt megállapíthatják, hogy a terme- ■ lőszövetkezetek változatlanul fontos szerepet töltenek be a magyar népgazda­ságban. Hatmillió hektár földet művelnek, az összes mezőgazdasági termelésnek ; a kétharmadát adják, nélkülözhetetlen a szerepük a hazai élelmiszer-ellátásban és az exportban egyaránt. A termelőszövetkezetekben 840 ezer ember talál biztos megélhetést, s közvetve kétmillió család életvitelére vannak hatással. Ha csupán ennyit állapíthatnának meg a küldöttek, már az sem volna kevés. Si­kereik felsorolását azonban folytathatják: a VI. ötéves tervidőszakban a növeke­dés évi üteme 2,2 százalékos volt; a növénytermelésben 12 százalékkal, az állat- tenyésztésben 13 százalékkal nagyobb értéket hoztak létre, mint az azt megelőző ötéves tervidőszakban. S e teljesítményeket csak akkor értékelhetjük valóságos mércével, ha azt is elmondjuk, hogy a tervidőszak öt esztendejéből háromban kedvezőtlen időjárás nehezítette a termelést. Javultak a gazdálkodás fajlagos mu­tatói is: az egy tehénre jutó tejtermelés a 3506 literről 4463 literre emelkedett; a 100 hektár mezőgazdasági területre jutó vágóállat-termelés 16,8 tonnáról 18,1 tonnára nőtt. A termelés mennyiségi fejlődéséhez a hatékonyság javuló mutatói párosultak. Csökkentek az egységnyi termék előállításához felhasznált ráfordítá­sok, intenzívebbé vált a termőföld hasznosítása. Újabb, nagy hozamú fajták ter­jedtek el, s javult a termékek minősége is. E néhány kiragadott példa jól szemlélteti a gazdaságok törekvéseit. m példák sokaságát lehet felsorolni a nehézségek érzékeltetésére is. Ez utóbbiakról sem szabad megfeledkezni, hiszen csak együttesen adhatnak valós képet az ágazat teljesítményéről, helyzetéről. Kivált­képpen most igaz ez, amikor a szakemberek szerint a gazdálkodást feszítő körülmények vannak többségben. Erre találunk példát a nö­vénytermelésben és az állattenyésztésben egyaránt. A legutóbbi kongresszus óta a nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermesztés helyzete kritikussá vált. Csökkent a kertészeti kultúrák-területe, a zöldségtermelés értéke pedig - változatlan áron számolva - egymilliárd forinttal lett kevesebb. Az állatlétszám ingadozása közismert: a sertésállomány mennyisége „hullámzott”, a tehénlétszám 33 ezerrel, a juhok száma pedig 500 ezerrel csökkent. Az állati ter­mékek termelése 1982 végén volt a legnagyobb, de 1985-ben már alig haladta meg az öt évvel korábbit. A mezőgazdasági alaptevékenység mérséklődését egy ideig az iapri, szolgáltató tevékenység gyors bővülése képes volt ellensúlyozni, de a tervidőszak második felében ennek is csökkent a teljesítménye. Versenyhely­zetbe került a mezőgazdaság ipari tevékenysége, s ezt a vetélkedést a rugalma­sabb és kedvezőbb helyzetben lévő kisszervezetek nyerték. A sokirányú és ked­vezőtlen hatás végső következménye az lett, hogy a kelleténél kevésbé növeke­dett a gazdaságok nyeresége. Mostanáig'áz 1270 termelőszövetkezet között 450-500 gazdaság jövedelemtermelő-képessége alacsony, s a jelenlegi gazda­sági környezetben az egyszerű újratermelés feltételei is bizonytalanok. A termelő- szövetkezetek tekintélyes hányada teherbíró képességének határához érkezett. Tűrőképességük nem áll újabb próba előtt, hiszen a már meghirdetett szabályo­zóváltozások szerint jövőre kedvezőbb helyzetbe kerül a mezőgazdaság. Növe­kednek az állami támogatások, emelkednek a felvásárlási árak, s végeredmény­ben a különféle csatornákon kapott összegek nagyobbak lesznek, mint a befize­tések és az áremelkedések. szabályozás tehát a korábbinál kedvezőbb külső környezetet teremt a gazdálkodáshoz, de ennek élénkítő hatása csak akkor érvényesülhet igazán, ha a termelőszövetkezetek belső tartalékaikat is feltárják. A két irányú cselekvés kiegészíti egymást, közös feltételei a kibontakozás­nak. Mindebből persze az is következik, hogy önmagában egyik sem hozhat eredményt. Ezért a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresz- szusán résztvevők sem elégedhetnek meg a korábbi eredmények és ellentmon­dások számbavételével, nem állhatnak meg a gazdálkodást nehezítő külső körül­mények felsorolásánál. Népies mondással szólva, a saját házuk táján is söpröget- niük kell V. FARKAS JÓZSEF _____________________«________________ A z SZVSZ küldöttsége New Yorkban Szefdán New Yorkba érkezett a Szakszervezeti Világszövetség kül­döttsége, Gáspár Sándornak, az SZVSZ elnökének vezetésével. A küldöttség találkozik Javier Pé­rez de Cuellarral, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének főtitkárával, hogy átnyújtsa neki a szeptember­ben Berlinben megtartott szakszer­vezeti világkongresszuson elfoga­dott békefelhívást A küldöttség tagja Henri Krasucki, a CGT francia szakszervezeti szövet­ség főtitkára, az SZVSZ alelnöke, Ib­rahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára és Harry Tisch, az NDK-beli Szabad Német Szakszervezetek Szövetsé­gének elnöke. Mint emlékezetes, a békeüzenetet a kongresszus határozatának meg­felelően az SZVSZ vezetői már át­nyújtották Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának, aki még októ­ber végén fogadta a világszervezet küldöttségét. Ülést tartott a megyei népfrontbizottság Feladatterv a gazdasági munkáról A békekonferencia előkészítése Kibővített ülést tartott tegnap Szek- szárdon, a Művészetek Házában a Haza­fias Népfront megyei bizottsága dr. Mol­nár István elnökletével. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Péti Imre, a me­gyei pártbizottság titkára. Fodor istván, az Országos Béketanács titkára tartott tájékoztatót a békekonfe­rencia előkészítéséről. Két évvel ezelőtt volt országos konferencia, a következőre jövő év elején kerül sor. A béketanács tit­kára arról szólt, hogy a nemzetközi hely­zet 1984-ben a mélyponton volt, akkor azt kellett megakadályozni, hogy a hi­degháború nehogy valóságos háborúvá fejlődjön. Azóta az enyhülés terén lénye­ges előrehaladás történt a Szovjetunió kitartó békekezdeményezései nyomán. Ugyancsak számottevő változás volt a két év alatt a hazai békemozgalomban is. Jelentősen megnőtt annak a tömegbázi­sa. Ma már a rendezvények nyolcvan százaléka helyi kezdeményezés, vagy éppen a békeközösségek rendezvénye. Megyénket az Országos Béketanácsban heten képviselik, akiket saját közössé­gükben újraválasztottak. A konferencián velük együtt harmincötén képviselik Tol­na megyét. A második témakör az MSZMP KB 1986 novemberi határozatának ismerte­tése, illetve az ebből kővetkező mozgalmi feladatterv elfogadása volt. Varjas János, a HNF megyei titkára tartott előadást a KB határozatának főbb pontjait ismertet­ve, kiegészítve azokat a megyei helyzet­tel, illetve feladatokkal. A hozzászólások­ban is a tennivalókról volt szó, hangsú­lyozva, hogy nem a központi intézkedé­sektől, hanem csakis attól várhatók az eredmények, ha mindenki a saját poszt­ján látja el az eddiginél jobban feladatait. A Hazafias Népfront megyei bizottsága az Országos Tanács állásfoglalása alap­ján megyei állásfoglalásban fogalmazta meg a mozgalom tennivalóit a gazdasági munka megjavításában. A harmadik té­ma sem volt kevésbé izgalmas, mint az előző kettő. Dr. Erdősi Mária, a megyei ta­nács vb egészségügyi osztályának veze­tője számolt be a megye lakosságának egészségügyi helyzetéről, illetve az egészségnevelés feladatairól. Ez utóbbi­hoz kapcsolódik a HNF megyei bizottsá­gának állásfoglalása is, amely a népfront szervezeteinek feladatait vázolja fel az egészségesebb életmódra nevelésben. Ifjúság és tudomány a békéért Óvári Miklós a XVI. kerületben Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára csütörtö­kön a főváros XVI. kerületébe látogatott. A látogatás befejezéseként Óvári Mik­lós aktívaértekezletet tartott, amelyen időszerű politikai kérdésekről adott tájé­koztatást. Ifjúság és tudomány a békéért címmel kétnapos nemzetközi tanácskozás kez­dődött csütörtökön Budapesten, a KISZ KB székházában. A szervezők, a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet KISZ-esei öt szocialista ország - Bulgária, Csehszlo­vákia, Lengyelország, az NDK és a Szov­jetunió - kutatóintézetei testvérszerveze­teinek fiataljaival megvitatják mit tehet az ifjúság a béke megőrzéséért, hogyan szolgálhatja a tudomány e feladat meg­valósítását. A konferencia résztvevői előadásokat hallgattak meg az űrháború és az űrbéke, a fegyverkezés és a leszerelés, illetve a katonai és a békés célú termelés alterna­tíváiról. Az előadásokat vita követte. A ta­nácskozás pénteken folytatja munkáját. Ideiglenes, de jó megoldás Uj orvosi rendelő Szekszárdon A lehetőségek és az igények figyelem- bevételével újabb felnőttkörzeti orvosi rendelőt építtetett, pontosabban alakítta­tott ki a megyeszékhelyen a városi ta­nács. Köztudott, hogy a Déli kertváros a körzeti orvosi ellátás tekintetében gondot jelentett, hiszen a betegeknek a város tá­volabbi pontjaira kellett járnipk orvoshoz. S addig, amíg a baktai egészségügyi komplexum nem készül el - a VII. ötéves terv végén kezdik el az építését -, valami­féle megoldásról gondoskodni kellett. így a Hirling Ádám utca 9. számú házban egy lakásból alakítottak ki orvosi rendelőt - a munkálatokat a TÂÉV végezte -, ami a ta­nácsi költségvetést nem is terhelte, ugyanis úgy alakították folyamatosan a lakást, hogy a rendelő annak árából ké­szülhetett el. A korszerű - váróval és szo­ciális helyiségekkel rendelkező - orvosi rendelő minden tekintetben megfelel az érvényben lévő egészségügyi szabvá­nyoknak. A műszaki átadást tegnap délelőtt tar­tották, s januártól már ebben a rendelő­ben fogadja és gyógyítja a körzeti orvos az oda tartozó betegeket. Ezt azért kell hangsúlyozni, mivel az új rendelő átadá­sával a körzethatárok is módosultak, me­lyeket a megyei kórház által megadott szakmai szempontok alapján az érintett tanácstagok véleményének figyelembe­vételével alakítottak ki, lényegében az Alisca utcától a szilfáig, azaz az Alisca 30-tól 46-ig, az Alisca 9-19-ig, a Béri Balogh utca 61 -tői 125-ig, illetve a 94-től a 108-ig, valamint Csatár, a Csatári utca, a dr. Hirling Ádám, a Vitéz, a Tüzér, a Gemenc, a Kurucz, a Csap, a Sárköz és Napfény utcákban lakók tartoznak majd a XI. felnőttkörzethez. Ezzel egyidejűleg a II- es körzetbe (Kölcsey Itp. 25.) kerül át a III- as körzetből (Bezerédj u. 2.) a Tán­csics utca és a Táncsics köz. S még egy figyelemre méltó dolog: az új orvosi rendelőben helyet kapott egy úgynevezett kézipatika, vagyis a betegek a vizsgálatot követően ott kaphatják meg a - néhány kivételtől eltekintve - szüksé­ges gyógyszereket is. r Dr. Blaskovich Erzsébet, városi főorvos átadja a rendelőt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents