Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-11 / 291. szám
1986. december 11. népújság 3 Teljesítene éves tervét az oroszlányi déli bányaüzem Az oroszlányi szénbányák déli bányaüzemének dolgozói december 9-ig 688 000 tonna szenet küldtek a felszínre, s ezzel teljesítették éves tervüket. Teljesítményük értékét növeli, hogy zömmel olyan területekről termelték ezt a meny- nyiséget, ahol a szénvagyon már kimerülőben van. Az év hátralévő részében előreláthatóan 80 000 tonna jó minőségű, lakossági felhasználásra alkalmas szén kerül ki a bányaüzemből. 6500 méteres vágathajtási tervüket ugyancsak teljesítették, s az év végéig további 600 méter vágatot hajtanak ki, ami elősegíti a jövő évi termelési feladatok zökkenőmentes indítását. Lerakótelepek a veszélyes hulladékok elhelyezésére Az Állami Tervbizottság határozata alapján ebben az ötéves tervidőszakban hozzák létre a veszélyes, illetve a nem hasznosítható hulladékok megfelelő tárolására, megsemmisítésére szolgáló, kellően ellenőrzött és biztonágos országos hálózatot. A hálózat részét képezi három, a veszélyes hulladékok végleges elhelyezését szolgáló lerakótelep. Ezek kialakításának munkálatait a Földgép Általános Mélyépítő Vállalat e célra létrehozott környezetvédő szolgáltató leány- vállalata fogja össze. Az új cég ez év nyarán fogott hozzá az első - Aszód mellett lévő - hulladéklerakó építéséhez. Az 500 millió forintos beruházás kiviteli terveit a Mélyépterv készítette, a generálkivitelező maga az anyavállalat. A különféle szakmunkákat több alvállalkozó végzi. Mostanra elkészült a mintegy egy négyzetkilométeres telephez vezető bekötőút, az energiahálózat, kiépítették a postai hírközlővezetékeket. Hozzákezdtek a tereprendezéshez és a földmunkákhoz is. Az aszódi hulladéklerakó helyét szigorú földrajzi, geológiai megkötések alapján, maximális biztonságra törekedve jelölték ki, olyan területen, ahol az agyagréteg vastagsága többméteres, s a talaj vízáteresztő képessége igen csekély. Az ivóvízbázis is mélyen van: 260 méteres kutat kellett fúrni, hogy a telep vízellátását biztosíthassák. Ráadásul a terület mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, s a lakott területektől is viszonylag távol fekszik. A telep kapacitása fokozatosan bővül: egyelőre akkora tárolómedencéket alakítanak ki, amelyek - 50 ezer köbméter veszélyes anyag befogadásával - öt évig megoldják a főváros és Pest megye hulladéktárolási gondjait. A teljes terület 25-30 évig lesz erre alkalmas. A különböző veszélyességi fokú anyagok „eltemetésére” külön medencéket hoznak létre. Más-más helyen rakják le például a foszfát- és festékiszapokat, a gipszes iszapokat, illetve a galvániszapokat. A beruházásnak része lesz egy számítógépes adattároló rendszer is, amely pontos információkat szolgáltat a beérkezett veszélyes hulladékokról. A teljes beruházás várhatóan 1988 közepén fejeződik be. A leányvállalat a második, a Vál-Vérte- sacsa térségében kijelölt hulladéklerakó-hely kialakításához is hozzákezdett már: a tanulmánytervek elkészültek, s rendelkezésre áll a területfelhasználási engedély is. A magyar cég tárgyalásokat kezdett egy osztrák mérnöki irodával: a tervek szerint vegyesvállalati formában építik majd meg az aszódinál nagyobb lerakóhelyet. A harmadik hulladéktároló helyét a Baranya megyei Garé és Bosta községek térségében jelölték ki. Erre a beruházásra is elkészítették már a tanulmány- tervet. A környezetvédő leányvállalat megkezdte öt megyei átmeneti tároló előkészítését is: ezek ugyancsak részét képezik majd az országos hálózatnak. Növekvő export Szabadegyházáról Tovább növelte tőkés exportját, a tervezettnél 1,5 millió, a tavalyinál pedig kétmillió dollárral nagyobb értékben szállított az idén Nyugat-Európába, illetve Japánba a Szabadegyházi Szeszipari Vállalat. Az idén először sikerült jelentős mennyiségű alkoholt eladnia Finnországba, kristályos dextrózt (szőlőcukrot) értékesítenie Svájcban és Svédországban, s keményítőt szállítani több nyugateurópai országba. Az új piacok megszerzése és a hagyományos termékek növekvő exportja azért is jelentős, mert több, korábban kedvezően értékesített gyártmányuk világpiaci ára az utóbbi időben csökkent. A kukorica komplex feldolgozására létesített izocukor- és szeszgyár szinte minden terméke kelendő a tőkés országokban. Nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy a vállalat ide irányuló exportja három év alatt megnégyszereződött. Jövőre elsősorban piaci pozícióik megőrzésére törekednek, s magasabb feldolgozottsági fokú termékek előállításával igyekeznek megtartani, illetve növelni világpiaci versenyképességüket. Óriáskukták - külföldre Teljesítették éves exporttervüket a Keripar tatabányai gyárának dolgozói: 182 millió forint értékű kereskedelmi és vendéglátóipari berendezést szállítottak külföldi partnereiknek. Termelési hajrá nélkül, hónapról hónapra pontosan teljesítették a megrendeléseket, sőt, jó néhány berendezést határidő előtt készítettek el. A nyugati cégeknek a tavalyinál kétszer több berendezést szállítottak. Elsősorban a nagykonyhai főzőüstök exportját növelték. Az 50-230 literes korszerű óriáskuktákat egy holland cégtől vásárolt licenc alapján a korróziónak jól ellenálló, különleges rozsdamentes acélból készítik. Gyártmányaik így teljesen kielégítik á higiéniai előírásokat, alkalmasak mindenféle étel - levesek, húsok, tészták stb. - leégésmentes főzésére, ürítésük pedig automatikus. A gőzzel, gázzal és árammal is fűthető üstökben a szokásosnál rövidebb idő alatt éri el az étel a forráspontot, s a rövidebb főzési idő hatására a vitaminok jobban megőrzik értékeiket, ízletesebb a bennük készült étel. Köfém-Cegedur együttműködés A Székesfehérvári Könnyűfémmű újabb négy esztendőre meghosszabbította műszaki-technológiai együttműködési szerződését a Cegedur francia alumíniumipari társulással. A most aláírt szerződéssel s székesfehérvári gyár mintegy 50 országba exportált hengerelt és sajtolt termékeinek világpiaci pozícióit kívánja tovább erősíteni. Ezeket az alumíniumszalagokat és -lemezeket főként az építőipar és a járműipar használja. A Köfémet már közel két évtizedes kapcsolat köti össze a Cegedur-céggel, együttműködésüknek igen fontos szerepe volt a székesfehérvári gyár közelmúltban befejezett 7 milliárd forintos fejlesztésében, amikor 65 százalékkal növelték meg a vállalat termelési kapacitását. A jelenlegi, 1989-ig szóló szerződésben a Köfém szervezeti korszerűsítését tűzték ki célul, ezen belül azt, hogy tovább csökkentsék a vállalási határidőket, a termékek önköltségében is versenyképesebbek legyenek, a csomagolásban pedig érjék el a nemzetközi színvonalat, s ne csak a jobb áruvédelmet biztosítsák, hanem csökkentsék a fajlagos csomagolási költségeket. Tanácstagok Kakasdon „A Keszli az én körzetem - Szabódtam egy kicsit”- A következő választásig még dolgozom, aztán átadom a helyem az ifjabb generációnak. A legfiatalabb tanácstagok egyike a 27 éves Zsók Gergely. Öt is munkahelyén találjuk meg, a szekszárdi Tüzép-telepen részlegvezető.- Mióta tanácstag?- Az idei választáson kerültem be a tanácstagok közé - nem kis meglepetésemre. Szabódtam is kicsit, hogy elvállaljam-e, de beláttam, hogy fiatalítani kell a tanácstagi gárdát, hiszen a fiatalok még frissebbek, mozgékonyabbak, könnyebb őket lelkesíteni. Ugyanez a választókra is érvényes. Bár én nem panaszkod- hatom, annak ellenére, hogy a körzetemben, a Petőfi és Dózsa utcában többnyire középkorúak élnek, számíthatok rájuk.- Mi volt az első erőpróba, amivel meg kellett birkóznia?- A faluház építését jelölte ki a tanácsülés a településfejlesztési hozzájárulás célkitűzéseként, s több mint ötven százalékban meg is szavazták a körzetemben lakók. Pedig nem kis anyagi megterhelés sújtja mostanában a kakasdiakat. Fizetni kell a vízműhöz a hozzájárulást, itt a teho, és akik Bonyhádon dolgoznak, azok az ottani uszoda téglajegyeiből is vásárolnak.- Milyen érvekkel győzi meg a nehezebben kötélnek állókat?- A faluház, ha elkészül, több létesítményt is magába foglal majd. Belesimul az épületkomplexumba a tájház, ahova a székely és sváb népviseleti ruhákat akarjuk elhelyezni, lesz újra mozi, színházterem, a régi, falba vájt pincékben pedig tekepálya. Nem kell majd Bonyhádra, Szek- szárdra utazgatni, ha kultúrára, szórakozásra vágyik valaki; és az ösz- szetartozás érzése is erősebb lesz az emberekben, ha közösen tölthetik el a szabadidejüket.- Milyen feladatokat lát még fontosnak a községben?- Nincs még minden utcában szilárd útburkolat, a villanyhálózat sem kifogástalan, és egy bölcsődére is nagy szükség lenne. Bízom benne, hogy szépen, sorban mindegyik napirendre kerül majd.- Tudom, hogy kakasdi születésű, dolgozni azonban feleségével együtt ide járnak. Nem gondoltak még arra, hogy beköltöznek Szekszárdra?- Mikor megnősültem, felmerült ez a kérdés, mert a feleségem szekszárdi. De itt egyáltalán nem biztató a lakáshelyzet, ezért Kakasdon építettünk házat, és most már itt is maradunk. Kakasd kétezer lelket számláló község, a megyeszékhely és Bony- hád között fekszik. Mint Bányai János tanácselnök elmondja, ez jó is, de bizonyos szempontból hátrányt is jelent az itt lakóknak. Kedvező, hogy munkába és iskolába járási lehetőséget biztosít a két város, éppenséggel szórakozni is el lehet járni. De... Akinek nincs autója, buszhoz van kötve, az bizony háromszor is meggondolja, hogy elutazzon-e moziba, színházba. Ezért aztán a kakasdiak saját mozit, kultúrházat, vagyis olyan létesítményt szeretnének, ahol helyben összejöhetnének felnőttek, gyerekek, lehetne kikapcsolódni, együtt lenni. Természetesen e célok megvalósításához pénzre, segítő kezekre, összefogásra van szükség, ennek toborzásához pedig lelkes agitátorokra. Kik is vállalhatnának ebből oroszlánrészt, ha nem a tanácstagok? Tizenöten vannak, de a délelőttön, amikor keressük őket, csak Nemes Józsefnét találjuk meg, mert a többiek a két szomszéd városban dolgoznak. Nemes Józsefné dajka, munkahelye az óvoda. Az első pár percben nehezen születnek a mondatai - nem dicsekvő típus -, de aztán megoldódik a nyelve, s szívesen beszél társadalmi megbízatásáról. Számára ez már a második ciklus, 1978-ban választották meg először.- Nagyon meglepődtem, de azért örültem is, amikor jelöltek - mondja -, mert jólesett, hogy bíznak bennem. A Deák Ferenc utca, vagy ahogy a kakasdiak hívják, a Keszli az én körzetem, az itteniek érdekeit képviselem. Van olyan, hogy hozzám fordulók panaszait próbálom meg orvosolni, máskor a közös célkitűzéseket igyekszem elfogadtatni. MiNemes Józsefne nyolc eve tanácsA tégla már megvan a faluházhoz kor megválasztottak, a törpevizmű építése volt nagyon fontos feladat. Fertőzött volt a vizünk, kisgyerekek betegedtek meg. Agitálni kellett a népet, hogy adjuk össze a szükséges pénzt. Persze volt, aki húzódozott, végül mégis megszavazták a családonkénti 25 ezer forintot. Természetesen nem egyszerre kellett kifizetni, mégis magas ez az összeg. Aztán toboroztam véradásra is, most meg a faluház fontosságát próbálom „beleoltani” az emberekbe. A mozit lebontották, a kultúrházat bezárták, nincs hol szórakozni. Eljárni mi idősebbek nem akarunk, de a fiataloknak is jobb lenne, ha helyben tölthetnék el a szabadidejüket. Nincs túl nehéz dolgom, mostanában kevesebbet kell szervezni, maguktól is jönnek segíteni az emberek. A múlt két szombaton is negyvenen gyűltek össze az épülő faluháznál téglát rakni.- Kiket a legnehe- zeb neggyőzni?- Az alacsony nyugdíjból élők, és akik ritkán járnak szórakozni, azok nehezebben fogadják el az érveimet. De szép szóval mindent el lehet érni. Szerencsére sok a fiatal, s remélem, a KISZ- esek majd kitesznek magukért.- Mik a további tervei? Zsók Gergely: „A fiatalokat köny- nyebb lelkesíteni” Az épület, amiből tájházat alakítanak ki CSER ILDIKÓ Fotó: GOTTVALD KÁROLY
