Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-10 / 290. szám
4 NÉPÚJSÁG 1986. december 10. A bokrétás koszorút csujjogatva vitték Agárdi lakodalmas - videón Doszpod János volt tanítványaival,. a menyasszonyt és a vőlegényt alakító Horváth Ildikóval és Vörös Jánossal Az idén februárban alakult meg a sió- agárdi általános művelődési központ helytörténeti szakköre. Néhány lelkes lokálpatrióta eldöntötte, hogy szervezett keretek közt feldolgozzák a község régi hagyományait, megőrzik az utolérhetet- lenül gazdag - szerencsére még élő - öltözködési szokásokat, táncokat, dalokat, a különböző eseményekhez kötődő verseket és viselkedési, ünneplési hagyományokat. A mintegy húszfős csoport először a régi ragadványnevek gyűjtéséhez fogott. A község - vizekkel, a Sió- és a Sárvíz- csatornával körülvéve, - mindig is zárt, önálló világ volt, így a sok azonos nevű család között a ragadványnevek tettek különbséget, amiből a helytörténeti szakkör tagjainak mintegy háromszázat sikerült beazonosítaniuk.- A ragadványnevek gyűjtése során jutottunk el özvegy Vas Mihálynéhoz (Dü- vel mama), aki nagyon sok régi lakodalmi rigmust ismert - mondja Doszpod János pedagógus, a honismereti körvezetője. - A lakodalmas filmet is úgy kezdjük, hogy ő mesél és szavai nyomán megelevenednek a régi szokások, dalok, táncok.- Hogy sikerült a költséges videobe- rendezést beszerezni?- Arra természetesen nem volt pénzünk, ezért felkerestük a Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi tagozatának vezetőjét, dr. Deli Istvánt és a segítségét kértük. így csak a kazettákat kellett megvenni, a többiben a főiskola technikusaira támaszkodtunk. Talán az utolsó szép őszi szombat délután volt, amikor a lakodalmas képsorait felvették. Szinte az egész község részt vett a munkában, hisz valakinek lánya, fia, unokája ott volt a felvételnél. Vesszőből elkészítették azt a legyező alakú koszorút, amire rozmaringot kötöztek, közepére pedig a vőlegény bokrétáját, amit aztán a násznagyok a menyasszonyos háztól hangos vidámsággal, csujjogatva vittek a vőlegényes házhoz. A régi agárdiak a lakodalmat két helyen rendezték. Külön a menyasszony és a vőlegény házánál. Az ifjú pár - persze népes kísérőcsapattal, - időnként felkerekedett és átment egyik háztól a másikra. Ezek az utcai vonulások, a lányos háznál a kikérő, másutt a legénybúcsú, majd a vacsora előtt elmondott rigmusok, a vőfélyek köszöntői mind láthatók lesznek a most készülő videofilmen. Természetesen mit sem ér a lakodalmas ennivaló nélkül, épp ezért a művelődési ház udvarán felállított üstökben főzték - sok-sok tyúk pusztulása árán, - haP 1 * ■ : K Hajfonat - saját hajból gyományos recept szerint, fokhagymásán, bő lével a becsináltat. Vacsora előtt, és után pedig Doszpod János irányításával felelevenítették az ekkor szokásos táncokat, a gyertyást, a menyasszony utolsó lánykori táncát, volt nevetés, vidámság, önfeledt tánc, mindez pedig komolyan, hisz komoly munka, filmfelvétel folyt.- Már kikapcsolták a filmesek erős fényű lámpáit, az ottmaradtak már csak önmaguk szórakoztatására táncoltak a helyi zenekar pattogós muzsikájára, amikor Doszpod Jánost a szakkör további terveiről kérdeztem.- Először is ezt a filmet kell még befejezni. Néhány felvétel még vissza van. A sióagárdi tájház is még eléggé kihasználatlan. A szakkörösökkel együtt gondolkodva igyekszünk ott is valamit tenni. Folytatjuk a ragadványnevek gyűjtését és filmes terveink is vannak. Szeretnénk a farsangolás csak Sió- agárdra jellemző szokásait megörökíteni, ugyanígy a helyi szüreti bálokat, amelyeknek az utóbbi évben újra hagyományai vannak. A lakodalmas film is így lesz teljes, hisz régen a fiatalok farsang táján ismerkedtek és szüret után volt az esküvő. TAMÁSI JÁNOS Vőfélyek és nyoszolyólányok Üzemi lapokból Vincze Józsefné kertészként kezdett tanulni, dolgozni a lengyeli szakmunkás- képzőben, majd úgy alakult sorsa, hogy a növénytermesztők fóliáját, az állattenyésztők istállóira cserélte. Az istállóban 96 anyakoca és azok malacai tartoznak az állatgondozókhoz.- A növénytermesztésben az volt a szép, hogy látni lehetett, amint a magból az emberi kéz munkájával érett termés lesz. Az állatoknál - itt a sertéstelepen - az jelent örömöt, hogy segíthetem világ- rahozni a malacot és az én gondjaimra bízzák három-négyhetes koráig. Mindennap változik, ha nem beteg, gyarapodik...-... erre mondják, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot. Milyen teendői vannak itt a sertésgondozónak?- Talán ott kezdem, hogy az ellés előtt 3 nappal kerül hozzánk az anyakoca. Az ellésnél mi vagyunk jelen.- Nincs függetlenített ellető?- Ma még nincs, de megoldható, azt hiszem és beszélgettünk is már róla. Szóval ekkor kezdődik az állat és ember kapcsolata. Nekem is, az állatnak is barátkozni kell. Az idegent megérzi. Kölcsönösen alkalmazkodunk. Mire az ellés ideje eljön, már bízunk egymásban. Aztán 24 órán belül elvégezzük a kezelést, ami a fogazásból, farkazásból, köldökvégelcsípésböl áll. Ezek azért fontosak, mert az állat egészségét szolgálják. A fogakkal könnyen megsérthetik az anya tőgyét. A köldökvég fertőzést kaphat, ha napokig lóg a zsinór. A farkukat meg azért jó levágni, mert előbb- utóbb játszani kezdenek, aminek a vége az, hogy megrágják egymás farkát. Ezt nem érzik mert a farok egy részében nem futnak idegszálak, de könnyen begyulladhat, ami végül az állat pusztulásához is vezet.- Érdekeltek-e anyagilag a szaporulat terén?- Természetesen! Mondhatnám, hogy darabbéresek vagyunk, mint már üzemben a dolgozók, csak nekünk élő, eleven anyaggal kell az eredményt elérni és a kitűzött terveket megvalósítani. PKSI óunrmanzpflsfts Gazdaságunk a folyékony műtrágyázás bevezetésének gondolatával már 4-5 éve foglalkozott. Kezdetben a teljesség volt a cél, azaz nitrogén, foszfor és kálium egyaránt folyékony állapotban kerüljön kiszórásra. A kiválasztott bábolnai üzem beruházási összege 50 millió forint körül volt. Ezt „kigazdálkodni” nagyon hosszú idő után lehet csak. Ezért más irányba kezdtünk érdeklődni. Arra az elhatározásra jutottunk - melyet a társgazdaságok is támogattak -, hogy csak a nitrogénműtrágyát juttatjuk ki folyékony állapotban, a foszfor és kálium továbbra is szilárd formában kerül felhasználásra. A folyékony nitrogénműtrágyázás lehetőségének megteremtésére 1984. évben kezdtünk tárgyalni a KSZE-vel. A KSZE szakemberei a folyékony nitrogénműtrágya-ellátáshoz kapcsolatokat alakítottak ki a Péti Nitrogénmüvekkel és az Áforral. A Péti Nitrogénművek biztosítja a folyékony műtrágyát Nitrosol-28 névvel, amely karbamidot és ammóniumnitrátot tartalmaz. Az Áfor közreműködése pedig azért szükséges, mert a vasúti tartálykocsikat biztosítja. Az elmúlt év tavaszán 150 köbméter Nitrosol-28-at vásároltunk kísérletre, melyet őszi búza fejtrágyázására és kukorica alá alaptrágyaként használtunk fel. Kedvező képet kaptunk, s a tapasztalatok hatására megkezdtük a szórógépek átalakítását és a tároló építését, a hat tartályból álló 850 köbméter össztér- fogatú tárolót az Agrokémiai telepen az iparvágány mellé helyeztük el. A be- és kitárolás szivattyúval történik. Célunk, hogy a folyékony nitrogén fel- használását tovább növeljük és a szilárd nitrogén helyett a későbbiekben csak ez kerüljön felhasználásra. Felmerülhet az a kérdés, hogy mi tette szükségessé ezt?- Jó minőségű szilárd műtrágya csak kis mennyiségben áll rendelkezésre. A folyékony Nitrosol-28-ban a hatóanyag kedvező kémiai formában található (ammóniumnitrát és karbamid). A szilárd műtrágyánál előforduló szórásegyenetlenségek a folyékonynál kiküszöbölhetők, mert a permetezés egyenletes. Tehát minden növény azonos mennyiségű hatóanyagot kap, így nem fordul elő, hogy a növények egy része keveset, a másik része pedig sok nitrogénhez jut. ATOMERŐMŰ ... A PAKSI ATOMERŐMŰ építői BERUHÁZÁS DOLGOZÓINAK LAPJA. Egy nagyvállalat létesítése mindig sajátos gondok sokaságát szüli. Különösen így van ez, ha a vállalattal párhuzamosan egy új város vagy városrész is születik, ahol a dolgozók túlnyomó többsége az ország különböző vidékeiről költözik oda. Elismerve a kereskedelmi, egészség- ügyi, oktatási ellátás elsődlegességét, nem mellékes körülmény az sem, hogy a több-kevesebb határozottsággal megfogalmazott, vagy ki sem mondott művelődési igények kielégítésének milyen lehetőségei vannak. Az minden vizsgálat nélkül nyilvánvaló, hogy vállalatunk dolgozóinak általános műveltségi szintje, iskolai végzettsége, szakmai képzettségi foka magas, s valószínű, hogy a művelődés iránti igények is meghaladják az átlagot. A közművelődési munkában a művelődési szolgáltatások tervezéséhez szükség van a művelődési szokások mind teljesebb körű ismeretére. Ennek érdekében megbíztunk egy szakembercsoportot művelődési szokás- és igényvizsgálat végzésével. A vizsgálat célja, hogy differenciált, a jellemző dolgozócsoportokat karakterisztikusan bemutató képet kapjunk a művelődési, szabadidő-felhasználási helyzetről és a jövőbeni tervekről. A művelődésszociológiai szakemberek elbeszélgettek 20 vállalati dolgozóval. E beszélgetések tapasztalatai, benyomások alapján kérdőívet állítanak össze a művelődési szokások, igények megismerésére, melyet - kérdezöbiztosok útján juttatunk el. Reméljük, a felmérés, illetve ennek segítségével az igényekhez jobban igazodni tudó közművelődési tevékenység is hozzájárul ahhoz, hogy ne csak munka- és lakóhelyünknek, hanem egyre inkább otthonunknak is tekintsük a várost, mert a jó közérzet kihat a munkára. Hosszú évek óta először fordult elő, hogy üzemmérnökségünk éves építési kapacitásának lekötése nem volt biztosított. Ezért örömmel vettük, hogy vállalatunk beruházási osztálya versenytárgyaláson elnyerte a Sárbogárdi Vízmű hid- roglóbusz NA 300-as töltővezetékének építési munkáját. Az építési szerződést rögzített összegben hárommillió forintban kötötték meg augusztus 15-én. A kivitelezés, a dunaföldvári és simontornyai üzemvezetőség együttes munkájaként szeptember elején indult be. Első látásra közepes nehézségűnek tűnt a munka, mivel közel harmada köz- művesítetlen területen kerül megépítésre. Azonban a kivitelezés kezdete után nem várt nehézségekkel találtuk magunkat szemben. Olyan tömör, kemény talajjal, melyet a saját BH, EO típusú kotrógépeinkkel bontani és ásni nem lehetett. (Az út alatti átvezetéseknél a József Attila utca, 63-as számú fő közlekedési útnál) pedig jelentős mennyiségű talajvíz hátráltatja a munka menetét. Jelenleg egy bérelt, és a tamási üzemmérnökség által 2 hétre rendelkezésre bocsátott kotrógéppel dolgozunk. A munka készültsége és az ott dolgozók hozzáállása, amennyiben az időjárás is „kegyes” lesz, az ez évi befejezést lehetővé teszi. Újszerű munka, mert „idegen” területen, megyén kívül végezzük az építést. Újszerű azért is, mert a vállalkozási összeg nagyon szoros, költségkímélő kivitelezés mellett tudja csak biztosítani az elvárható eredményt. Fokozott figyelmet kell biztosítani a szervezett, jó minőségű kivitelezésre, mivel a jövőben is szeretnénk kivitelezőként Fejér megye közeli területein jelen lenni. TOTIV HÍRADÓ Az energia racionalizálásával kapcsolatos minisztériumi irányelvek és határozatok arra ösztönözték vállalatunkat, hogy a helyi, rossz hatásfokú és költsé-* ges olajkályhákkal történő fűtést korszerűbb, jobb hatásfokú és olcsó energia- hordozóval váltsuk fel. Jelenleg Magyarországon a legkorszerűbb és nagyüzemi felhasználásra leggazdaságosabban alkalmazott energia a földgáz. Ez az energia hosszú távon biztosított, részben a hazai termelésből, részben a Szovjetunióval kötött hosszú távú megállapodások alapján. Az elmúlt években Szekszárd város is bekapcsolódott az országos földgázhálózatba, és kiépült az ipartelepi gázvezeték. Ezen vezetéknek Epreskert úti szakasza lehetővé tette, hogy vállalatunk is földgázenergiát kapjon. Fentiek ismeretében született olyan döntés, hogy vállalatunk telephelyeinek energiaellátása gázzal kerüljön megtervezésre, majd kivitelezésre. Az elkészült tervek alapján a központi telep hőellátását két ütemre bontották. Sürgős feladatunk az új helyre települt üvegesmühely, valamint az asztalosüzem teljes fűtésének rövid időn belül történő megoldása. A központi telep I. ütem műszaki átadása a tervezett időpontban, október 10-én megtörtént. A próbaüzem ideje alatt a kezelőszemélyzet és azok vezetőjének kioktatása megtörtént. Nagyon fontos, hogy az üzemelés a gépkönyvekben, kezelési utasításokban foglaltak szerint történjen. A beüzemelés óta eltelt rövid idő alatt a berendezések jól működnek és az I. ütemhez tartozó irodák, üzemek hőellátása megfelelően biztosított. Felhívás Illyés Gyula országos vers- és prózamondóverseny A költő születésének 85. évfordulója alkalmából a felhívást aláíró szervek meghirdetik az Illyés Gyula országos vers- és prózamondóversenyt. Jelentkezhet minden olyan 14. életévét betöltött előadó, akinek nincs hivatásos előadóművészeti engedélye (működési engedély), nem tagja színháznak vagy színházi stúdiónak és nem nyert felvételt (előfelvételt) a Színművészeti Főiskolára. A versenyen indulni szándékozók a jelentkezési lapon öt Illyés Gyula-művet (vers, próza, műfordítás, drámai monológ) tüntessenek fel, továbbá tíz verset a magyar népköltészetből és a magyar nyelvű irodalomból, a kezdetektől napjainkig, beleértve a határokon túli magyar költészetet is. A verseny felfutásos rendszerű. A megyei (Budapesten összevont kerületi) elődöntőkre 1987 tavaszán, a középdöntőkre ~ 1987 őszén, s a döntőre 1987 novemberében kerül sor. Az események egy részéta rádió, illetve a televízió is közvetíti. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban (név, életkor, foglalkozás, lakcím és esetleges színjátszó csoporttagság feltüntetésével) az illetékes megyei művelődési központban, illetve Budapesten az adott kerületi tanács népművelési csoportjánál. A fegyveres testületek tagjai, lakó- illetve szolgálati helyükön ugyancsak a fentiek szerint jelentkezhetnek. A jelentkezők bővebb felvilágosítást az említett helyeken kaphatnak. Jelentkezési határidő: 1986. december 30. Művelődési Minisztérium, Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT), Magyar Rádió, Magyar Televízió, KISZ KB, Honvédelmi Minisztérium, Hazafias Népfront Országos Tanácsa, Magyar írók Szövetsége, Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa (Szövosz), Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT), Tolna Megye Tanácsa, Állami Ifjúsági és Sporthivatal, Országos Közművelődési Központ Módszertani Intézete.
