Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-10 / 290. szám
1986. december 10. rtÉPÜJSÀG 3 Népfrontvita a veszélyes hulladékokról A passzív, elhárító tevékenység helyett az aktív, megelőző környezetvédelemre kell a továbbiakban nagyobb gondot fordítani - hangzott el a HNF Országos Elnöksége környezetvédelmi bizottságának keddi ülésén, amelyen a résztvevők a veszélyes hulladékokkal foglalkozó, 1981-es rendelet módosításával kapcsolatos véleményüket fejtették ki. E tanácskozás része annak a folyamatnak, amelynek során az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal széles körben véleményeket gyűjt a jogszabálymó- dosítás-tervezet koncepciójának kialakításához. Az ülésen megállapították: a VII. ötéves tervidőszakban fontos szerephez jut a veszélyes hulladékok környezetkímélő kezelése és hasznosítása, s erre a célra lényegesen több pénz is jut, mint a korábbi tervperiódusban. Az égethető veszélyes hulladékok ártalmatlanítására három közepes kapacitású hulladékégető mű létesítését tervezik, az első ilyen hulladékégető mű beruházása Dorogon már megkezdődött. A jelenlegi ismeretek szerint a nem ártalmatlanítható hulladékoknak hat lerakóhelyet alakítanak ki, amelyek közül ötnek a helye már ismert is. Az 1981-es rendelet legfontosabb alapelvei időtállóak, ezek módosítása nemkívánatos - hangzott el az ülésen. A rendelet megadta a lehetőséget a környezetvédelmi hatóság határozott, szigorú fellépéséhez, s a vállalatok is több végleges megoldással javították a veszélyes hulladékok kezelését, elhelyezését. A rendeletben szereplő „veszélyes” megjelölés a lakosság hozzá nem értő rétegei körében zavart okozott, ami az égetők, lerakók helyének kijelölésekor ellenérzéseket váltott ki az ott élők körében - hívták fel erre az ülés résztvevői közül többen is a figyelmet. Szóvá tették azt is: gondot jelent, hogy a szabályozás nem foglalja magában a hulladékhasznosítással kapcsolatos feladatokat, s a veszélyes hulladékokat kiemeli a termelési hulladékok köréből. Nem kielégítő például a veszélyes hulladékok szállításával, nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségek szabályozása, ezért fennáll a szállítás során a környezetszennyezés, illetőleg a hulladékok „eltűnésének” lehetősége. A jogszabály továbbfejlesztését célszerű felhasználni arra, hogy ellentmondás-mentesen rögzítsék a termelési hulladékok teljes körével összefüggő kérdéseket - mutattak rá az ülés résztvevői. A bankrendszer továbbfejlesztése, szakszervezeti feladatok Kedden ülést tartott a Kereskedelmi Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. A tanácskozáson, amelyen a bankrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti tennivalókat vitatták meg, részt vett Ballai László, az MSZMP KB osztály- vezetője is. Hetényi István pénzügyminiszter elmondotta: a bankrendszer korszerűsítése azért vált szükségessé, hogy megteremtsék a jövedelem- orientált tőkeáramlás feltételeit, a gazdaságirányítás eszközrendszerében nőjjön a pénz- és hitelpolitika szerepe. Ennek érdekében alakítják ki a kétszintű bankrendszert, amelyben több új, üzleti alapén működő kereskedelmi bank kezdi meg tevékenységét. Mintegy hétezer dolgozót érint az átszervezés. Három új kereskedelmi bank alakul: a Magyar Hitelbank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, valamint a Budapesti Hitel- és Fejlesztési Bank. Két korábbi pénzintézet - a Magyar Külkereskedelmi Bank és az Értékforgalmi Bank - tevékenysége számottevően bővül. A bankok átszervezése befejezéséhez közeledik, az új pénzintézetek részvénytársasági formában kezdik meg működésüket. A részvények egy részét az állam, a többit hazai vállalatok vásárolták meg. A pénzügyminiszter a technikai feltételek kialakításáról elmondotta: ösz- szességében ötszázzal többen fognak dolgozni a hazai bankrendszerben, mint korábban. A Pénzügyminisztérium 450 millió forintot adott épületek, irodahelyiségek vásárlására, s így ma már minden pénzintézetnek biztosított az elhelyezése. A bankrendszer korszerűsítésének jogi feltételei összességében már adottak, egyedül a pénzintézetek jövedelem-és keresetszabályozásának kidolgozásán munkálkodnak még a szakemberek. „Én nagyon szeretem az embereket” Megyénket képviseli a téeszkongresszuson Kedves, meleg tekintetű asszony Újvári Zoltánná, olyan, akire azt szoktuk mondani: tündéri aranyos teremtés. A Zombai Egyesült Erővel Szövetkezet személyzeti vezetője a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének nőbizottsági elnöke, a legutóbbi küldöttközgyűlésen negyedmagával megválasztották a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa tagjának, s megyénk téesztagságát képviseli a hét végén a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusán. Talán semmi más munkakör nem állna olyan közel hozzá a szövetkezetben, mint a személyzeti munka. Ismeri jól a téesz- tagságot, hisz 17 éves kora óta, miután elvégezte a gyors- és gépíró iskolát a szövetkezetben dolgozik. Ennek lassan 20 esztendeje, hisz 1967-ben egyesült a három zombai szövetkezet, ahol a gépírás mellett adminisztrációs munkákat is végzett. A személyzeti munka az elnök feladata volt, de annak elfoglaltsága miatt gyakran másra maradt. A legtöbbször Újvári Zoltánnéra. A nőpolitikával is sokszor foglalkozott, s lelkes tagja volt a jól működő KISZ-szervezetnek. Személyzeti vezetőnek 1975-ben nevezték ki.- Mi a legérdekesebb ebben a munkában?- Minden, minden, ami az én feladatom az emberekkel kapcsolatos, és én nagyon szeretem az embereket. Bárki, bármilyen problémájával jön hozzám, legyen az a magánügye, vagy a téesszel kapcsolatos, átérzem az emberek gondját. Talán ezért is alakult úgy, hogy ha hozzám bejönnek a téesztagok, nyíltak és nem gátlásosak. Érdekes dolog ez, - nemcsak az idősebbek, hanem a fiatalok is szoronganak ha a hivatalos ügyeiket kell intézni, még akkor is, ha igazán nincs semmi félnivalójuk. Pedig hát mi azért vagyunk, hogy megoldjuk, elintézzük a dolgaikat.- A Teszöv nőbizottságának 1981-től az elnöke. Mi ma a mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó asszonyok legégetőbb problémája?- Állandóan figyelemmel kisérjük a téeszekben dolgozó nők élet-és munka- körülményeit, mindent, ami az asszonyokkal, a lányokkal, a családdal kapcsolatos. Igen nagy gond a foglalkoztatottság, különösen ott, ahol az asszonyok a szőlőben dolgoznak, - télen nemigen akad a számukra munka. Kistelepüléseken az óvodai elhelyezés többnyire megoldódott, de rendkívül körülményes a bevásárlás, az áruválaszték igen szegényes. Estére, mire az asszonyok hazaérnek a munkából sokszor nincs már sem kenyér, sem tej. Arról nem is beszélve, hogy a falusi üzletekben hetente egyszer, legfeljebb kétszer kerül hentesáru. Nem marad más hátra: szombaton a városba utaznak bevásárolni, s óriási szatyrokkal tolonganak hazafelé a buszon. Ez rengeteg időt vesz el az asszonyoktól, azt az értékes időt, amit a családjukkal, a gyerekeikkel tölthetnének.- A mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusán küldöttként vesz részt, s úgy tudom felszólalásra is készül. Ha szót kap, miről beszél majd?- Igen, szeretnék felszólalni, mert úgy érzem a gyakorlat, a mindennapi munka igen sok problémát vet fel. Elmondanám, hogy az elmúlt években a tagok társadalombiztosítási ellátásában fejlődés volt tapasztalható, azonban úgy érezzük, hogy jogos az igényünk a még meglévő indokolatlan különbségek megszüntetésére. Még mindig hátrányos helyzetben vagyunk a nyugdíjalap kiszámításánál, a nyugdíjak minimális összegének megállapításánál, a gyes összegénél, a korkedvezményes munkakörök meghatározásánál. A korkedvezményes munkaköröket indokolt lenne kiterjeszteni azokra, akik állattenyésztésben, nagy traktorokon, munkagépeken dolgoznak, az átlagostól eltérő munkaidőben, vagy nehezebb körülmények között végzik a napi munkájukat. A családokban az életkor meghosszabbodásával egyre többen szorulnak ellátásra, ápolásra. Ez a feladat főleg a nődolgozókra hárul a családokon belül, és itt is jelentkeznek megoldásra váró tennivalók.- A mezőgazdaságban még mindig 2180 az évi kötelező munkaóra-teljesítés. Ezt sokalljuk, s különösen a nődolgozókat érinti hátrányosan.- A legtöbb nyugdíjas, járadékos alacsony összegű ellátásban részesül, abból kell, hogy megéljen, és csak kevesek számára van lehetőség a kiegészítésre, háztájiból, vagy egyéb módon. Az intézkedés, amely az alacsony összegű nyugdíjak kivételes emelését tette lehetővé, rendkívül jó, de a számarányukhoz képest még több nyugdíjasnál lenne erre szükség. Szólnék arról, hogy csökkent a fiatalok számaránya a mezőgazdaságban, s úgy tűnik, hogy nem túl vonzó a fiatalok számára a mezőgazdaság. A falusi gyerek, amíg kicsi, fogatos, vagy traktoros, sofőr akar lenni. Aztán, ahogy nő, egyre riasztóbb képet kap a mezőgazdaságról. Még a nyári időszakban sem ismerheti meg közelebbről az üzemet, mert Újvári Zoltánná ezer akadálya van a nyári-őszi diákfoglalkoztatásnak. Pedig lehet, hogy kedvet kapnának a gyerekek arra, hogy a mező- gazdasági szakmát válasszák meguk- nak.- A termelőszövetkezetben dolgozó fizikai állományból, a szakmunkásokból a vezetővé nevelés igen fontos káderpolitikai feladat. Nagyon megnehezíti ezt a munkát, hogy nem túl vonzó egy fiatalnak a mezőgazdaságban napi 10 órát, vagy még ennél is többet dolgozni és a szombat-vasárnap sem mindig szabad. A növekvő követelmények magas alapképzettségű fiatal szakemberek foglalkoztatását teszik szükségessé. Ehhez viszont olyan feltételeket kell teremtenünk a falvakban, hogy a fiatalok megtalálják a letelepedéshez szükséges lehetőségeket.- Látnunk kell persze azt is, hogy az elmúlt öt évben az élet- és munkakörülmények nagyon nagy változáson mentek keresztül: a szociális ellátás, a korszerű épületek, berendezések, gépek, pozitívan változtatták meg a munkakörülményeket. Mindez vonzóvá teszi a téeszekben való munkavállalást, szívesen jönnek a szövetkezetekbe az ambciózus, szorgalmas fiatalemberek.- Nagyon izgul most a kongresszus előtt? - Azt elmondani sem tudom. Mindenesetre remélem, hogy szót kapok, s bár soha nem beszéltem ennyi ember előtt, elmondhatom azt, ami bennünket, téeszben dolgozó asszonyokat leginkább foglalkoztat. D. VARGA MÁRTA Egy rádióinterjú nyomában December 8-án a Kossuth Rádió Jó reggelt! műsorában Párizs Györgyöt, a Tudományszervezési és Informatikai Intézet igazgatóját Rózsa B. György arról kérdezte, hány szövetkezet és vállalat vett részt az intézet és a Ráckevei Aranykalász Tsz. által meghirdetett „Számítógépet az iskoláknak!” akcióban. íme az interjúrészlet: „- Több mint száz szövetkezet és vállalat vett részt. - De látom a statisztikában - érvelt a riporter -, hogy vannak olyan megyék, ahol egyetlen gépet sem vásároltak. - Igen, hát nagyon nagy eltérések vannak a megyék között. Van két megye, Csongrád és Tolna, ahol valóban nem vásároltak, legjobb ismereteink szerint más megyében viszont megszervezték. Bács-Kiskunban és Borsod megyében a megyei tanácson keresztül igényelték a gépeket. ” A riporter ezután elmondta még, hogy 891 számítógépet adnak át az ajándékozók a közeli napokban, majd Párizs György az akció sikeréről, az ez évi vásárlásokról és arról beszélt : Mi azt szeretnénk, ha minden évben a téeszek, vállalatok lehetőségeikhez képest hozzájárulnának az iskolák számítógépesítéséhez. Ezt a január 1-től érvényben lévő vállalati szabályozás meg is fogja könnyíteni. ” Ennyi az interjú lényege, ami néhány milliónk füle hallatára elhangzott. A teljes igazsághoz azonban más is hozzátartozik. Mi is megnéztük a Tolna megyei statisztikát, amely szerint 1980 márciusában megyénk általános iskolái 111, középfokú tanintézményei pedig 95 számítógéppel rendelkeztek. Elővettük és végignéztük az október 1-i állapotot tükröző „betétlapot”, ami az 1986/87. tanév eleji számítástechnika eszköz- és adatainak felmérését tartalmazza. E szerinU középfokon 126, általános iskolában pedig 252 számítógépet tartanak már nyilván. Az is kiderül, hogy ebből a két iskolafokozaton összesen 35 az ajándék, a többség a tanácsi pénzforrásból származik, jelentős az egyéb forrás megjelölése, valamint az is, hogy a készüléket tartósan kölcsönzik, de olyan is sok van, amelyet úgy jelöltek, a Tudományszervezési és Informatikai Intézettől kapták. A lista mindezzel korántsem teljes, hiszen - igaz, ezt Párizs György nem említette -, de van az intézetüknek egy, a VII. ötéves tervre szóló megállapodása a Tolna Megyei Tanáccsal, amely alapján az intézettől 15 millió forint értékű számítógépet vásárolnak (ebből 10 milliót fizet a megyei tanácsunk, a többi kedvezmény). Ha már itt tartunk, elmondjuk azt is, ebből a keretből - az általános iskolák által befizetett pénzből - 119-a megyei tanács pénzeszközéből - 70 - központi ellátmányból pedig 44 számítógépet már leszállított a Tudományszervezési és Informatikai Intézet. A napokban várják a középfokú tanintézetek is a 28 darab C-PLUS/4-et. Az előző adatok ismeretében úgy véljük, ha valóban naprakész a nyilatkozó, akkor nem negatívumként kellett volna kiemelni Tolna megyét még akkor sem, ha ez nem éri el az akcióban vásárolt mennyiséget, a 891-et, hanem csak 233. (Megjegyezzük: a ráckevei felhívást a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet minden érintetthez eljuttatta.) Természetesen ezek az adatok nem azt jelentik, hogy... „itt van már a Kánaán ”. Nem. Nálunk is vannak még számítógéppel nem rendelkező iskolák - különösen sok Tamási városban és környékén -, de van egyfajta tervszerűség is. Ismert tény, hogy megyénk iskolái és a gazdálkodó egységek közötti kapcsolat jó, ezt nemcsak a kölcsönadott számítógépek, hanem az utóbbi időkben - akciótól és az említett intézet közreműködése nélkül - vett technika is bizonyítja. (Megjegyezzük: más forrásból is be lehet szerezni számítógépeket.) Végül: mi is szeretnénk, ha minden iskolánkban lenne számítógép, akár az üzemek, a vállalatok segítségével, akár más forrásokból finanszírozva, de azt is szeretnénk, sőt elvárjuk, hogy a tömegkommunikációban elhangzó, megjelenő nyilatkozatok a valóságot tükrözzék. ÉKES LÁSZLÓ Új autóbusz-pályaudvar Pécsett Száznyolcvan nap alatt épült fel Pécs autóbusz-pályaudvara. A csaknem 27 millió forintos költséggel ellátott pályaudvarról naponta hatszáz járatot indítanak. (MTI Fotó: Kálmándy Ferenc)
