Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-10 / 290. szám
2 InÆPÜJSÀG 1986. december 10. Vizsgálat Washingtonban McFarlane vallomása Dbert McFarlane, volt nemzetbizton- |l tanácsadó szerint Reagan elnök ár az elmúlt év augusztusában szóbeli engedélyt adott arra, hogy „harmadik országon keresztül” amerikai fegyvereket szállítsanak Iránnak. Ez a kijelentés, amelyet McFarlane az amerikai képvise- iőház külügyi bizottságának az „iráni kapcsolat" körülményeit vizsgáló hétfő délutáni ülésén tett, ellentétes a Fehér Ház és Edwin Meese igazságügyminiszter eddigi közléseivel, amelyek szerint viszont a fegyverszállítások engedélyezésére csak ez év elején került sor, s addig Reagannak nem volt tudomása ilyen lépésekről. / McFarlane eskü alatt tett vallomást a bizottság nyilvános ülésén. ) A volt nemzetbiztonsági tanácsadó azt is elmondta, hogy már idén májusban tu- • domása volt arról: a nicaraguai kontrák felfegyverzésére fordítják az iráni fegyverszállításokból származó összegeket. McFarlane azt mondta, hogy mivel ekkor már nem állt hivatalosan a kormány alkalmazásában, csak feltételezte korábbi gyakorlata alapján: erre „magas helyről” adtak utasítást. Nem volt hajlandó részletezni, milyen „magas helyre" gondol. McFarlane, aki elsimerte, hogy az „iráni kapcsolat” ötlete tőle származik, azzal igyekezett indokolni ezt a lépést, hogy „volt bizonyos remény” Iránban a „mérsékelt és a terrorizmussal szembenálló” elemek egyetértésének megnyerésére. A volt tanácsadó elismerte ugyanakkor, hogy az amerikai kormány által óhajtott politikai módosulásra „esetleg éveket” kellett volna várni. Azt is elismerte közvetett formában, hogy az eredetileg „politikai befolyásolásnak" szánt akció már a . múlt év végén „tekintetbe vette” a Libanonban fogságban levő amerikai túszok kiszabadítását, így a fegyverszállítások legalább részben e célra szolgáltak. Ez a közlés ismét csak ellentétben áll Reagan eddigi kijelentéseivel. Megtagadta a vallomást az amerikai képviselőház külügyi bizottságának nyilvános vizsgálatán az „iráni kapcsolat” politikai botrányának két főszereplője, John Poindexter tengernagy, volt nemzetbiztonsági tanácsadó és Oliver North alezredes, a tanács volt vezető munkatársa. Mindketten ügyvédeik társaságában jelentek meg a bizottság előtt, s arra hivatkoztak, hogy vallomásuk esetleg olyan adatokat tartalmazna, amelyeket később „terhelő bizonyítékként” hozhatnak fel ellenük. A két főszereplő ellen az igazságügyi hatóságok is vizsgálatot folytatnak. Mint ismeretes, a közeljövőben nevezik ki csupán azt a független ügyészt, akinek joga van - megfelelő vallomások ellenében - akár a teljes büntetlenséget biztosítania a vádlottak számára. A bizottság következő tanúja William Casey, a központi hírszerző ügynökség, a CIA vezetője lesz. Szerdai meghallgatása azonban eleve zárt ülésen történik majd. Amerikai-szovjet kereskedelmi tárgyalás Üzenetben üdvözölte az amerikai- szovjet kereskedelmi-gazdasági tanács New Yorkban megkezdődött 10. ülését Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy ma nem lehet kitérni a háború és béke mind élesebben felvetődő kérdéseire adandó egyenes válasz elől. A Szovjetunió jelenleg a gazdasági fejlődés új szakaszába lép, szinte példa nélkül álló terveket tűzött ki az egész gazdaság átállítására, alapvető felújítására és korszerűsítésére. Úgy véljük - írta az SZKP KB főtitkára -, hogy ebben külföldi cégek, például amerikai vállalatok is részt vehetnének. Az amerikai-szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács tekintélyes közös fórum, amelynek tevékenysége kihathat a szovjet-amerikai kapcsolatok légkörére, s arra hatást is kell gyakorolnia - hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. New Yorkban kedden folytatta munkáját az amerikai-szovjet kereskedelmi és gazdasági tanács X. ülésszaka. A keddi plenáris ülésen Borisz Arisztov szovjet külkereskedelmi miniszter, a szovjet küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a tanács legfőbb feladata a kölcsönös megértés előmozdítása, a két ország közötti kapcsolatok javítása, a béke és az alkotás ügyének szolgálata. Nicaraguai-hondurasi incidens Managua ENSZ-bizottság kiküldését kérte Nicaragua hétfőn üzenetet intézett Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárhoz, felkérve őt, hogy küldjön megbízottakat a nicaraguai-hondurasi határra a kialakult súlyos helyzet tanulmányozására. Nora Astorga, Nicaragu ENSZ-nagy- követe New Yorkban tájékoztatta a világ- szervezet főtitkárát a határ menti robbanásveszélyes helyzetről és ismertette Pérez de Cuellarral a nicaraguai kormány rendezési javaslatait. Honduras ENSZ-nagykövete ugyanakkor - a főtitkárral folytatott eszmecseréjén - elutasította Managuának azt a javaslatát, hogy hozzanak létre „ad hoc” bizottságot a határincidensek kivizsgálására. Tegucigalpai értesülések szerint José Ascona hondura- si államfő a hét végén telefonbeszélgetést folytatott Daniel Ortega nicaraguai államfővel. Ortega elnök ennek során újólag felhívta a hondurasi vezetés figyelmét arra, hogy valótlan információi vannak a határkörzetben történő eseményekről, s megerősítette: a sandinista hadsereg egyetlen katonája sem lépte át a határt. Guillermo Bedregal boliviai külügyminiszter hétfőn az Amerikai Államok Szervezete állandó tanácsának sürgős ösz- szehívását követelte a nicaraguai-hondurasi határkonfliktus ügyében. Libanonban folytatódik a „táborok háborúja” A hétfőn Damaszkuszban létrehozott újabb palesztin-Amal megállapodás változatlanul holt betű, pedig Nabih Berri, az Amal-mozgalom vezetője kedd reggel hat óráig adott újabb határidőt a palesztinoknak, hogy visszavonuljanak táboraikba és feladják a dél-libanoni Szaida (Szi- don) melletti Magduse városkát. Bejrútban és Dél-Libanonban a táborok környékén csökkent ugyan a harcok hevessége, de csatározások ki-kirobbannak. Bejrút déli lakónegyedeire, továbbá Szaidára lövedékek hullanak és a palesztinok megpróbáltatásainak sincs vége. Kedden közzétett félhivatalos adatok szerint a több mint két hónapja folyó harcokban 421 ember meghalt, 1450 megsebesült. Bejrútban azonban immár legalább 600 halottról beszélnek. Mai kommentárunk Vissza Stockholmba? Fontos szocialista javaslat hangzott el a hét elején a bécsi európai utótalálkozón. A lengyel küldöttség vezetője azt kezdeményezte: rendezzék meg a stockholmi értekezlet második szakaszát, és ott tárgyaljanak az európai hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők csökkentéséről. A kezdeményezést Varsó a szocialista közösség országaival egyeztetve, a Varsói Szerződés nevében tette. Miért éppen most, és mi ennek a jelentősége? Emlékezetes, hogy a VSZ-országok júniusi budapesti találkozójukon már indítványozták: kezdjék meg az európai fegyveres erők és fegyverzetek jelentős csökkentését. Erre lényegében szerződéstervezetet is előterjesztettek, s felvetették, hogy a tárgyalásokra megfelelő fórumot kell találni. Akkor még nem döntötték el, hogy hol és milyen körülmények között tartsák meg a találkozót. Azóta nyilvánvalóvá lett, hogy a sokadik éve folyó bécsi megbeszéléseket szinte lehetetlen kilendíteni a holtpontról; ott még mindig csak a NATO és VSZ fegyveres erők egy részének egy százalékos csökkentéséről tárgyalnak. A szocialista országok javaslata most arra irányul, hogy a stockholmi értekezlet első szakaszában megteremtett alapra épüljön a következő - leszerelési - szakasz. Ismeretes, hogy a svéd fővárosban a bizalomerősítő intézkedéseket illetően már sikerült egyetértést - és eredményt elérni. A lengyel előterjesztés időzítése sem mellékes, hiszen mostanság tanácskoznak a NATO-tagállamok miniszterei. A hadügyminiszterek lényegében válasz nélkül hagyták a budapesti felhívást - a külügyminisztereknek még lenne lehetőségük, hogy reagáljanak. Miért kell tárgyalni minderről? Elsősorban azért, mert a hagyományos katonai szembenállás csökkentése elsőrendű összetevője a katonai enyhülés folyamatának. Másodsorban azért, mert csak ezzel együtt látszik lehetségesnek a nukleáris eszközök jelentős mértékű csökkentése, majd felszámolása kontinensünkön. A VSZ-országok egész Európa biztonsága érdekében tették meg jvaslataikat. Éppen ezért a hadsereg létszámának és a fegyverzet csökkentésének térsége az Atlanti-óceántól az Uraiig terjedne. MIKLÓS GÁBOR A BT ismét elítélte Izraelt Az ENSZ Biztonsági Tanácsa keddre virradóra határozatban ítélte el az izraeli katonák kegyetlenkedéseit az általuk megszállt arab területeken. Csupán az Egyesült Államok tartózkodott a szavazáskor, a BT összes többi - állandó és nem állandó - tagja egyetértett az elítélő határozattal. Az elmúlt öt napban négy palesztin meghalt, több pedig megsebesült a megszállt területeken, ahol az izraeli katonák erőszakkal akarnak véget vetni a lakosság tiltakozó akcióinak. Hétfőn egy 12 éves arab fiú esett áldozatul a terrornak. A Biztonsági Tanács határozata sajnálatosnak minősíti, hogy az izraeli katonák védtelen diákok ellen alkalmaztak fegyvert, s egyútal felszólítja Izraelt, hogy tartsa tiszteletben az 1949. évi genfi konvenció előírásait. A Biztonsági Tanács végezetül felkérte a világszervezet főtitkárát, hogy legkésőbb december 20-ig tegyen jelentést a testületnek a határozat végrehajtásának menetéről. „A legrosszabb, ami egy tudóssal történhet..” PAN «ÁRA MA BUDAPEST - A KGST-tagországok találmányi hivatalai vezetőinek értekezlete kedden Budapesten megkezdte 27. ülését. Az ülésen részt vesz valamennyi KGST-tagország találmányi hivatalának elnöke, továbbá Jugoszlávia Szabadalmi Hivatalának több képviselője és a Szellemi Tulajdon Világszervezetének - az ENSZ találmányi téren illetékes szakosított szervének - főigazgató-helyettese. Az ülésen foglalkoznak a KGST-tagoszá- gok találmányokkal kapcsolatos együttműködésének legfontosabb, időszerű kérdéseivel. Dr. Antalffy György elnökletével kedden ülést tartotta Magyar Jogász Szövetség választmánya. Megvitatták és elfogadták a szövetség elnökségének beszámolóját az 1986. évi tevékenységéről, továbbá azt a programot, amely az 1990- ig terjedő időszakra körvonalazza az MJSZ feladatait munkájának továbbfejlesztése érdekében. A tanácskozáson, amelyen felszólalt dr. Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, megjelent dr. Markója Imre igazságügyminiszter, dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész is, az elnökségi beszámolót dr. Nagy László, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára ismertette. Svédországban az a szakállas vicc járja, hogy a közgazdasági Nobel-díj tulajdonképpen magát a Nobel-díj Bizottságot illetné meg. Valóban, az a mód, ahogy a Nobel- hagyaték kezelésével megbízott testület a vagyonnal gazdálkodott, kiemelkedő köz- gazdasági érzékre vall. Az alaptőke, s a kifizetett díjak reálértékét a rendszeres kifizetések, az adók, s az ötvenes években elszenvedett átmeneti veszteségek ellenére is csaknem teljesen sikerült megőrizni. Az alapítványtevő Alfred Nobel svéd kémikus, feltaláló és gyáros 1900-ban 32 millió koronát hagyott hátra a díjak pénzügyi fedezetére. Ez mai árfolyamon mintegy 750 millió koronának felelne meg. Az Alapítvány tőkéjének értékét 1985-ben 711 millió koronára (mintegy 110 millió dollárra) becsülték, vagyis a Nobel-hagyaték alig vesztett értékéből. Jobban csökkent a kitüntetéssel járó pénzdíj reálértéke. A 150 ezer korona, amely az első, 1901 -es díjazottaknak járt, ma hozzávetőlegesen 3 millió koronának felelne meg. Az ez évi Nobel-díjasok markát 2 millió korona (300 ezer dollár) üti. Stig Ramel, az Alapítvány elnöke, s egyben a pénzügyek felelőse, még nem elégedett: azt szeretné, ha a vagyon, s a díjak reálértéke újra 100 százalékosan elérné valamikori szintjét. Segít, hogy Ramel helyet foglal több nagy svéd vállalat igazgató- tanácsában is, s ebbéli posztjában számos olyan tippet, „fülest” kap, amelyet a nemes célú alapítvány javára kamatoztathat. Az örökölt vagyont egyébként főként részvények és ingatlanok vásárlásába fektették, s szemlátomást kiváló üzleti érzékkel. Bár a részvények hozadéka után az Alapítványnak - más beruházóktól eltérően - nem kell adót fizetnie, rövid lejáratú értékpapírokkal nem üzletelhet, nehogy a tekintélyes Nobel Alapítvány nevét a spekulánsokéval együtt említsék. Az Alapítvány nagy szívfájdalma, hogy a kedvezmények ellenére a magasztos célokat követő intézmény még mindig nem mentesült teljesen minden adó alól. A tulajdonában lévő ingatlanok után tavaly például 8 millió korona (több mint 1 millió dollár) adót rótt le az államkasszába. Az illetékesek beterjesztették gondjaikat a svéd pénzügyminisztériumhoz, s mielőbbi kedvező elbírálásra számítanak. Az adó azonban nemcsak a díjosztó, hanem a díjat kapó gondja is. James McGill Buchanan, az idei közgazdasági Nobel-díj nyertese például egyike az utolsó szerencsés amerikaiaknak, akik még adómentesen vihetik haza a díjjal járó pénzösszeget. Jövőre az Egyesült Államokban már ezt is megadóztatják. ■ Díjainak megadóztatását ellenzi a Nobel Alapítvány is, mivel szerinte a svéd kémikus végakaratából egyértelműen kitűnik: a pénzzel a díjazottakat, nem pedig kormányukat akarta támogatni... Ruchanan egyébként ahhoz a kisebbséghez tartozik, amely még nem tudja, mit kezdjen a pénzzel. Nincs ilyen problémája a megosztott kémiai díj egyik nyertesének, az ugyancsak amerikai Yuan Lee-nek, aki - mint mondta - a felesége gondjaira bízza a kapott pénzt. Ennél magasztosabb célra kívánja fordítani a díjösszegnek legalábbis egy részét Wole Soyinka, Afrika első irodalmi Nobel- díjasa. A nigériai költő segít valóra váltani a nigériai írószövetségnek azt a régi álmát, hogy alapítványt létesítsenek a fiatal költők támogatására. Soyinka osztja azoknak a díjazottaknak a panaszait, akik azt állítják, hogy a magas kitüntetés „káoszt hozott” az életükbe. Stockholmban, a Nobel-dij szerdai átadását megelőző beszélgetéseken általános volt köztük az egyetértés, hogy „a Nobel-díj elnyerése a legrosszabb, ami egy tudóssal történhet”. Az ünneplés, a gyakori közszereplés ezután megfosztja őket az alkotó tevékenységhez szükséges időtől, energiától, nyugalomtól - panaszolják. A Nobel-díj kiszakítja a tudóst laboratóriumából, s azt igényli tőle, hogy szónokká, társasági emberré váljon - mondják. Claude Simon francia regényírónak, a tavalyi irodalmi No- bel-dij birtokosának - mint maga felfedte - egy kerek évig nem volt ideje arra, hogy alkotó munkát végezzen. A kanadai John Polanyi, a kémiai díj társ- nyertese, ironikus túlzással egy Pompei lakoshoz hasonlította magát, a Vezúv kitörése után: „az ember örül, hogy a történelem részévé válik, de ami igaz, az igaz: az addigi életviteléből kiszakították”. Mások, köztük a svájci Heinrich Rohrer, a megosztott fizikai Nobel-díj nyertese, azzal vigasztalják magukat: a díjazottaknak a kitüntetéssel együttjáró kötelessége, hogy a „tudomány követeként” szerepeljenek. A Budapesti Pártbizottság meghívására kedden délelőtt a fővárosba érkezett a Mongol Népi Forradalmi Párt Ulánbátort bizottságának küldöttsége. A delegációt Batocsirin és Altangerel az MNFP KB Politikai Bizottságának tagja, az ulánbátori pártbizottság első titkára vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára és Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság titkára fogadta. Jelen volt Dangá- szurengijin Szaldán, a Mongol Népköz- társaság budapesti nagykövete. xn December 8. és 9. között a kormány meghívására Magyarországon tartózkodott Herbert Weiz, az NDK Minisztertanácsa elnökhelyettese, tudományos és műszaki miniszter. Marjai József miniszterelnök-helyettes, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Herbert Weiz a tárgyalásokon a két ország legfelső szintű, valamint kormányfői találkozóin megfogalmazott célkitűzések szellemében értékelték hazánk és az NDK gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének helyzetét, a soron lévő feladatokat. MOSZKVA - Milanko Renovicának, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnöksége elnökének vezetésével hétfőn hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett a JKSZ küldöttsége. A delegáció az SZKP Központi Bizottsága meghívásának tesz eleget. A Nobel-díjak átadásának szertartása évtizedek óta változatlan: a kitüntetettek' elfoglalják helyüket az első sorban, aztán megjelenik az elnökség és XVI. Károly Gusztáv király átnyújtja a rangos kitüntetést. (Archív képünk az 1978-as díjkiosztáson készült.)
