Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-05 / 286. szám

1986. december 5. NÉPÚJSÁG 3 Értékelemzési konferencia Három település, 13 600 ember Testületi munka a tolnai tanácsban Az Ipari Minisztérium és a Produktorg Szervezési Vállalat rendezésében csü­törtökön a Béke Szállóban értékelemzési konferenciát tartottak. Az előadók az irá­nyító szervek értékelemzéssel kapcsola­tos tevékenységéről, az iparvállalatok ér­tékelemzési eredményeiről és a szerve­zési vállalatok tapasztalatairól számoltak be. A vállalat belső tartalékok feltárása és mobilizálása leggyorsabban és a legki­sebb ráfordítással műszaki szervezési módszerek alkalmazásával oldható meg, s ezek közül a leghatékonyabb módszer az értékelemzés. Alkalmazásával átlag 5-25 százalékos költségmegtakarítás érhető el, s a ráfordítások nagy része szellemi befektetés. Az értékelemzés a legfejlettebb ipari országokban a II. világháború után ala­kult ki. A szocialista országok közül a Szovjetunió gyakorlata a legismertebb. A magyar iparban a kezdeti lépéseket az Ózdi Kohászati Üzemek és a Ganz Danu­bius Hajó- és Darugyár tette meg mint­egy két évtizeddel ezelőtt. Az utóbbi idő­ben a hazai vállalatoknak mintegy fele foglalkozott valamilyen módon az érték- elemzéssel, rendszeresen azonban csak néhány nagyvállalat alkalmazza a hasz­nosítható módszereket. Az értékelemzés gyorsabb hazai elter­jesztése céljából az irányító szervek négy külföldi céget bíztak meg oktatáshoz kapcsolódó konkrét értékelemzési mun­kával, illetve a programban részt vevő 35 iparvállalat szakembereiből létrehozott csoportok vezetésével. Időközben 200 szakembert képeztek ki hazánkban gyártmány-, technológia- és szervezet­értékelemzésre. A leghatékonyabbnak bizonyuló módszereket 12 vállalatnál már bevezették, s az alkalmazással szá­mottevő többleteredményt realizáltak az üzemek. Szovjet, amerikai, angol éi NSZK-beli értékelemzési módszereket alkalmaznak egyebek között a Borsodi Vegyi Kombinátban, a Medicornál, a Taurusnál és a Papíripari Vállalatnál. Az iparirányítás célul tűzte ki az érték- elemzés szélesebb körű elterjesztését, a külföldi tapasztalatok folyamatos átvéte­lét és meghonosítását. Mindehhez to­vábbfejlesztik az oktatási hálózatot is. ............................. ..................................... F elülvizsgálat az árvédelmi vonalakon Az Országos Vízügyi Hivatal szakem­berei és a vízügyi igazgatóságok vezetői befejezték folyóink 4200 kilométer hosz- szú árvédelmi vonalának őszi felülvizs­gálatát. Méterről méterre ellenőrizték a gátakat, a zsilipeket, az átereszeket és az egyéb vízügyi berendezéseket, különö­sen azokon a szakaszokon, amelyeken az idén végeztek töltéserősítési munká­kat. Megállapították, hogy a vízügyi ható­ságok jó minőségben teljesítették ez évi fejlesztési terveiket: mintegy 300 millió forint értékű földmunkával a folyók men­tén csaknem 30 kilométer hosszúság­ban szélesítették és magasították a gáta­kat, s ezzel növelték az árvízvédelmi biz­tonságot. Egyebek között a Dunán a Cse- pel-sziget, valamint Bölcske és Madocsa térségében, a Rábán Nick és Győr kör­nyékén, a Maros és a Zagyva torkolati szakaszán, valamint a Drávánál, a Murá­nál, a Szamosnál, a Fekete és Kettős Kö­rösnél végeztek nagyobb töltéserősítési munkát, a Bodrog mentén pedig kiegé­szítették Sárospatak és Sátoraljaújhely körtöltését. A vízügyi igazgatóságok megfelelően gondoskodtak a fejlesztésben nem érin­tett gátszakaszok karbantartásáról, a hullámverés és egyéb erőhatások miatt keletkezett sérülések kijavításáról. A szakértők az árvédekezési biztonságot veszélyeztető hiányosságokat nem ta­pasztaltak. A vizsgálatokon feltárt kisebb hibákat az év végéig meg kell szüntetniük az érintett vízügyi igazgatóságoknak. Marad tennivaló jövő év elejére is, mert füvesítéssel keli pótolni a szárazság miatt helyenként kiégett gyepszőnyeget a töl­tések oldalán. Az ellenőrzés kiterjedt az esetleg be­következő jeges ár elleni védekezés elő­készítésére is. Megállapították, hogy megfelelő mennyiségű védekezőanyag és felszerelés áll a vízügyi igazgatóságok rendelkezésére. November végéig befe­jeződött a jégtörő hajók felújítása, így szükség esetén a Duna völgyében húsz, a Tiszán és mellékfolyóin pedig 14 ki- sebb-nagyobb jégromboló hajó beve­tésére kerülhet sor. A jugoszláv vízügyi partnerekkel kötött megállapodás szerint - ha a helyzet megkívánja - ezen a télen is négy nagy jégtörő hajónk nyújthat se­gítséget a Duna jugoszláv szakaszán a jég eltávolításához. December közepéig a jégrobbantó osztagok felkészítése is befejeződik. Száz milliméter csapadék hiányzik Az agrometeorológiai összesítések szerint egyre komolyabb méreteket ölt a csapadékhiány. A nyári aszály ősszel folytatódott; ezt jelzi, hogy szeptember­ben, októberben és novemberben, há­rom hónap alatt, országosan mintegy 100 milliméternyi csapadék hiányzott, a sokéves átlagnál ennyivel kevesebb esőt mértek ebben az időszakban. Különösen nehéz a helyzet az alföldi részeken, ahol 3 hónap alatt alig több mint 20 milliméter esőt kapott a határ, ho­lott ebben az időszakban 120 milliméter a szokásos. Nehéz helyzet alakult ki Békés, Csong- rád és Szolnok megyében, Hajdú-Bihar megye kétharmad részén és Bács-Kis- kun megye területének mintegy felén, éppen az ország nagy kalászos gabona­termő vidékein, ahol az ősszel elvetett mag elfekszik a földben. A nedvesség hiánya miatt itt a csírázás megindulására jelenleg nem is lehet szá­mítani. Az átlaghoz képest 60 milliméter hiányzik a nyugati országhatár melleti sávban, ahol viszonylag több volt az eső. Napirenden a diagnosztika (Tudósítónktól) Balatonfüreden nemzetközi tudomá­nyos konferencián vettek részt - a MÁV vezérigazgatóság szervezésében - a szovjet, lengyel, NDK és csehszlovák vasúti tudományos kutatóintézetek kép­viselői. A konferencia a vasúti vontatójármű­vek lúgos akkumulátorainak üzemelteté­si kérdéseivel és a dízelmozdonyok diag­nosztikai vizsgálatainak jelenével és a jövő fejlesztési irányzataival foglalkoztak. Ennek kapcsán látogattak el a dombóvá­ri vontatási főnökségre, ahol elsőnek fej­lesztették ki és alkalmazták a vontatójár­művek diagnosztizálását. Kovács József vezető mérnök általá­nos tájékoztatója után a küldöttség meg­tekintette a diagnosztikai állomást műkö­dés közben. Ezt követően szakmai megbeszélésre került sor, melyen elsimerően nyilatkoz­tak a dombóvári eredményekről. BELES LAJOS „A tanácstagi munka megtisztelő közéleti tevékenység” Az emberek többsége nem tesz kü­lönbséget a tanácstestület, és a végre­hajtó apparátus, a hatóság között. Pedig alapvetően különböznek. A testület vá­lasztott tagokból áll, akik társadalmi munkában végzik feladatukat, az appa­rátus pedig kinevezett hivatalnokokból. A Tanácstörvény szerint a testület a lakos­ság által választott tagok összessége, akik elnököt és elnökhelyettest választa­nak maguk közül. Szintén a tagok közül kerül ki a végrehajtó bizottság. A vb munkájában hivatalból részt vesznek a tisztségviselők: elnök, elnökhelyettes és a vb-titkár. Az elvont megközelítés után tekintsünk bele egy testület működésébe. A Tolnai Nagyközségi Közös Tanács 13 600 em­ber helyi népképviseleti szerve. A tanácstagok negyvenen vannak- A közös tamács működési területe három településre, Tolnára, Mözsre és Fácán kertre terjed ki- kezdi Szilák Mihály tanácselnök. - A negyventagú testület­ből harminc a tolnai, hét a mözsi és há­rom a fácánkerti tanácstagok száma. A vb kilenctagú. Régi rendszer már nálunk, hogy az általános elnökhelyettes mözsi tanácstag, és az elöljárók is részt vesz­nek a vb munkájában természetesen. Ha a testület működési feltételeit általános­ságban tekintjük, elmondható, hogy egy­re nehezedik az anyagi helyzet. A lakos­ság legtöbbször a fejlesztést, a hiányos­ságok pótlását szeretné, egyszóval több­nyire a pénzhez lyukadunk ki. Az pedig egyre kevesebb. Ez hatással van a testü­leti munkára is.- A tanácstagi és az államigazgatási munka társadalmi megbecsülése bizony kívánnivalókat hagy - kapcsolódik be Toronyi István vb-titkár. - Lehet, hogy nem mindenki ért egyet vele, de például a teho megszervezése sem növelte a tagok tekintélyét. Hiszen mit gondolt az állam­polgár: alig választotta meg a tanácsta­got, azért, hogy segítsen neki, s az máris pénzért jön. Különösen a tapasztalatlan, új tanácstagok helyzete volt nehéz, akik­nek nem volt még gyakorlatuk az ilyesfaj­ta munkában.- Bizony sok „úszni nem tudót” dobtak bele a mélyvízbe - helyesel Kaposvári Ferenc tanácstag, aki „civilben” a Genec Ipari Szövetkezet részlegvezetője, s ez a harmadik tanácstagi ciklusa. - Sokak­nak a kedvét is elvette. Leginkább a tár­sadalmi munka szervezésénél lehet ed­ződni az én tapasztalataim szerint. Kezdő tanácstag koromban azt hittem, ez a leg­egyszerűbb dolog. Aztán mit tapasztal­tam, mondjuk egy utcában? Ez nem be­szél azzal, amazt nem is érdekli az egész. Kellett a rábeszélés, a békítgetés. így is előfordult, hogy mondjuk járdaépítésnél foghíjak maradtak, vagy az utcabeliek elosztották egymás között a sódert-ce- mentet, úgy dolgoztak. Ezek persze a ki­rívó példák. Ahol már van múltja a ta­nácstagnak, ott hivatkozási alapja is van, Szilák Mihály, Kaposvári Ferenc és Toronyi István (balról jobbra) vagy fogalmazhatunk úgy: tekinté­lye.- Azt pedig nem éppen könnyű szerez­ni. A lakosok gyakran csak arra gondol­nak: én fizetek adót, tehót, stb., ezért vár­nak, sőt követelnek a pénzükért - mond­ja a titkár. - Az őszinte, nyílt információk áramoltatása nagyon fontos, éppen az elégedetlenkedés megelőzésére. A ta­nácstag egyik legfőbb feladata a realitá­sok közvetítése.- Mind több esetben „magyarázó” szerep jut nekünk. Ez nem éppen sze­rencsés. Mert nehezebb a gazdálkodás, de az állampolgárok nem mindig tudják, mik a tanács anyagi lehetőségei. Azt hit­ték például, hogy a tehóval meg lehet vál­tani a világot. - mosolyog a tanácstag. Tanácstagi keret- Az éves pénzügyi terv készítésénél minden tanácstag tízezer forintos keretet kapott a kisebb dolgok elvégzésére. - szólal meg az elnök. - Mondjuk járdafog- híj kijavítására, hiányzó közvilágítás-lám­pa pótlására. De volt aki csapadékvíz-el­vezetőt készíttetett belőle, vagy új járda- szakaszt. Ennek a keretnek két fontos funkciója van. Egyrészt adott szükebb te­rület apróbb, de bosszantó, szemetszúró gondjait szünteti meg, olyan problémá­kat, amire mondjuk tanácsülésen nem célszerű sort keríteni. Másrészt a tanács­tag társadalmi munka szervezésével „szaporíthatja” ezt a pénzt. S a lényeg. Azt csinálja kicsiben, amit a testület nagyban. Gazdálkodik, elemez, rangso­rol. Másként látja majd ugyanezeket a dolgokat a tanácsülésen, tapasztaltab­ban, nyitottabban áll hozzá. Idei tapasz­talataink szerint harminc tanácstag min­den nehézség, ráhatás nélkül felhasznál­ta a keretét, a többieknek kellett egy kis segítség. A keret a továbbiakban is létez­ni fog, szükség van rá. Információ, döntés, aktivitás- Ciklusonként fölkészítjük a tanácsta­gokat - folytatja az elnök. - Közöljük ve­lük jogaikat, kötelességeiket, elvárásain­kat. Az általános tudnivalók mellett igyek­szünk az államigazgatási munka rejtel­meibe is bevezetni őket. Ez azért is jó módszer, mert a tanács­tag tudni fogja, hogy adott ügyben melyik ügyintézőhöz forduljon.- A fölkészítő előadások után mindig élénk beszélgetés alakult ki a közhangu­latról, arról, hogy mit beszélnek az embe­rek. Akkor ötlött eszünkbe, hogy kellene egy klub, ahol kötetlenül tárgyalhatjuk meg a község dolgait - mondja a titkár. - A Közéleti Klub a HNF helyi bizottságá­nak égisze alatt idén alakult.- A kötetlenség, a jó légkör más szem­pontból is fontos. - Kapcsolódik be a ta­nácstag. - A bátorság a mi munkánk so­rán nagyon lényeges dolog. Sok egysze­rű munkásember, aki nem szokott a sze­repléshez, nehezen nyilatkozik meg a többiek előtt. Ehhez rutin kell. Ezt segíti elő, és erősíti a klub.- Az információk eljuttatása érdeké­ben minden tanácstag rendszeresen kapja a Házi Jogtanácsadót, és a Magyar Hírlap keddi és pénteki számát. 1984 óta minden ülés előtt kapnak egy tájékozta­tót a hatályba lépett fontosabb joszabá- lyok kivonatával, valamint a helyi dolgok­ra vonatkozó információkkal. Ebből a kiadványból kapnak a helyi, a helybeli ál­lami, politikai és gazdálkodó szervek is. Még valami. A tanácstagnak kiadott anyagok nem titkosak. Meg lehet, és meg kell vitatni azokkal, akik értenek hozzá, akikre a többiek hallgatnak adott körzetben. Azt akarjuk, hogy valóban a közhangu­lat tükröződjék a döntésekben. - Mondja az elnök.- Nem idegen a többalternativás dön­tés a testületben - folytatja a titkár. - Per­sze erre csak ésszerű és valós választási lehetőségek esetén kerül sor. A testület él a jogaival, nagy viták van­nak. Volt olyan is, hogy három alternatíva ötvözete lett a végső megoldás. A helyes döntés érdekében nagy súlyt helyezünk az anyagok megfelelő előkészítésére.- Tanácstagjaink lassan igazi „reálpo­litikusok” lesznek - mondja az elnök. - Ritka, hogy valaki irreális igényeket ves­sen fel. Személy szerint javulónak minősítem a testület munkáját, de még sok közös erő­feszítésre van szükség ahhoz, hogy iga­zán jó legyen.- Úgy érezzük, ez a szekér jó úton ha­lad, képes a testület feladata ellátására - folytatja a titkár. - De szerintem nem tel­jesen ebben a felállásban. Néhány ta­nácstagnak változtatnia kell munkamo­rálján, hozzáállásán, ha nem akarja, hogy visszahívják. De mindezekkel együtt úgy érzem, a testület képes a valódi döntésre. Az utolsó szó a tanácstagé:- Nagyon elégedett vagyok azzal, hogy jelentősen fiatalodott a testület eb­ben a ciklusban. Bizony néhány idős ta­nácstag régebben gyakran visszafogta a tempót. A fiatalokban van bátorság, kezdemé­nyezés, jobban átlátják a gondokat és szervzeni is tudnak. Bízom bennük. WENTER MARIANN Fotó: GOTTVALD KÁROLY Az új sportcsarnok építésénél is nagy szerepe volt a tanácstagok által szervezett társadalmi munkának

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents