Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

4 ^NÉPÚJSÁG 1986. december 28. Moziban Elhozta a szél Azt hiszem minden gyerek megelé­gedne egy olyan nevelőnővel, mitn Mary Poppins. Kedves, csinos, fiatal, aki már beköltö­zése napján elkápráztatja a gyerekeket - az addig „nevelőfaló” hírében álló kis Ja­net és Michelt, - akik ámulva nézik, mi­ként varázsol elő üres utazótáskájából egy teljes szobabútort. Az sem mellékes, hogy a rendrakásnak újfajta „pattogta- tós” módszerét vezeti be, ami azért mégis csak lényegesen egyszerűbb, mint dara­bonként összeszedni a szertehagyott já­tékokat, ruhákat. Szóval Mary Poppins, akit a szél ho­zott, jött, látott és győzött. Nemcsak a meglehetősen konzervatív angol család életében, hanem a mozivásznon is. Erről árulkodik az önfeledt gyermekkacaj a nézőtéren, árulkodnak a csillogó gyer­mekszemek a vetítés után, és a napokkal későbbi mesék, emlékezések is. Bár a nevelőnők világa a Föld jelentős részén már régen letűnt, a film sikere ma is vitat­hatatlan, hisz az alapprobléma - az el­foglalt szülők esete -, ma sem ismeret­len. Mégha az apa a családok jelentős részében nem is szigorú bankember, az anya pedig nem mindenhol választó- jogi csatározásokkal elfoglalt szüfrazsett, azért nagyon sok családban csak egy­más mellett élnek és nem együtt, a szülők és gyermekeik. így elkelne itt-ott még Mary Poppins, akinek köszönhető, hogy Banks úr szigo­rú apából, akinek a rend és fegyelem volt az eszménye, egyszerre szerető, gyer­mekeit megértő apává változik és öröm­mel tart gyerekeivel sárkányt eregetni. És az egymásra találás mámoros pillanatai­ban újra megfordul a szél, Mary pedig a széllel elhagyja a házat, hisz nincs is rá már szükség, elvégezte feladatát. Nem hiszem, hogy csak a csodás ele­mek tették népszerűvé Mary Poppinst. Mert igaz, hogy nem minden nevelő, pe­dagógus tudja kis tanítványait beug- rasztva egy színes festménybe sosem lá­tott kalandokra vinni. Az is igaz, hogy osodálatos lehet egy körhintából kifogott falóval lóversenyt nyerni, a háztetőkön együtt táncolni a ké­ményseprőkkel, de ezek a csodák benne vannak minden mesében, és csodásán előadva a kisgyerekek, - akik köztudo­másúlag jobb fantáziával vannak ellátva, mint szüleik - átélhetik a csodát. Persze ehhez nem az kell, hogy mese­kazettáról, - lemezről hallgassák a me­sét, hanem, hogy szüleik, nevelőik leülje­nek velük, mesélve, együtt játszva a cso­dák, a mesék birodalmába kalauzolják őket. És akkor már nem lesz szükség a ked­ves, vidám Mary Poppinsra sem, hisz szelleme ott van minden családban, lát­hatatlanul is ott él mindenütt, ahol egy­mást szerető, vidám, boldog emberek él­nek együtt. TAMÁSI JÁNOS REJTÉLYES ÍRÁSOK Az Akadémiai Kiadó újdonságai A tudomány sokarcúságát tükrözi az Akadémiai Kiadó rövi­desen megjelenő köteteinek kínálata. Napjaink magyar valósá­gában segít eligazodni Berend T. Iván könyve, a „Szocializmus és reform”, viszont a történelem előtti időkbe, sőt egy kicsit a fantasztikum világába kalauzol a „Relytélyes írások” szerzője, Mandics György, az írás kialakulásának titkát feszegetve. A "prózaibb” témák szakemberei számára új ismereteket nyújtó művek is megtalálhatók a választékban, például Balázs Erzsé­bet és Füstöss László Szilárd felületek atomsugaras vizsgálata című kötete. Pihentetöül ajánljuk viszont Gonda Zsuzsa köny­vét: „Férfi? Nő? Önismereti tesztek férfiaknak és nőknek”. Kelle­mes szórakozást jelent a tesztek segítségével játékos formában megismerni önmagunkat. Nemzeti sorsfordulóink közül 1526. augusztus 29-ével foglalkozik a Mohács - Tanulmányok a mo­hácsi csata 450. évfordulója alkalmából című kötet, amely a végzetes csatavesztés előzményeit és következményeit is elemzi tizenegy értekezésben. Perjés Géza például a csatame­ző részletes leírásából kiindulva keres választ a történtekre. A geológus véleményét idézi, amely szerint a Duna szeszélyesen lerakott hordalékából formált teknők és hátak szintkülönbsége sokszor a négy-öt métert is eléri, azaz egész seregrészeket is eltakarhatott. A terepnek ez az egyenletlenségi magyarázza va­lószínűleg a csatának bizonyos, nehezen érthető fejleményeit... A magyar-török kapcsolatok békésebb korszakát dolgozta fel hat évtizedes kutatómunkával Ligeti Lajos A magyar nyelv" régi török elemei című könyvében. A honfoglalás előtti, valamint az Árpád-korban beszélt ősmagyar nyelvről, és arról, hogy mi­lyen lehetett akkoriban a magyarság élete, ugyanúgy képet al­kothatunk a világhírű turkológus művéből, mint arról, hogy az uráli őshazától a Kárpát-medencéig vándorolva milyen népek­kel találkozott a magyarság, s e találkozások hatását hogyan tükrözi nyelvünk. A fő téma természetesen az östörök nyelvvel való kapcsolat, melyet oly alapos munkával tár fel a tudós szer­ző, hogy müve a török nyelvtörténészek számára is hézagpótló. Újabb kötetekkel jelentkezik A múlt magyar tudósai sorozat. Ács Tibor arról a Kiss Károlyról rajzol képet, aki nemcsak kiváló katona, az 1848-as magyar szabadságharc jeles főtisztje volt, hanem a nemzetőrség nevelője, a Magyar Hadi Fötanoda egyik megalapítója is, és a nemzeti hadművészet szakirodalmának kiemelkedő művelője. A XIX. század második felében a hazai tu­dóstársadalom egyik vezéregyénisége volt Hunfalvy Pál, akinek szinte áttekinthetetlenül gazdag életművét Domokos Péter és Paládi-Kovács Attila mutatja be az olvasóknak. Hunfalvy külö­nösen a magyar nyelvtudomány és néprajz kifejlődésében ját­szott meghatározó szerepet, behatóan vizsgálta a finn-ugor ro­konság bizonyítékait, és kitartóan védelmezte a felismert tudo­mányos igazságot. A sorozat új kötetei közül említsük még meg Wéber Antal művét Toidy Ferencről, aki Vörösmarty Mihály és Bajza József mellett az új nemzeti szellemű romantikus irodalom „propagandistája” volt. Toidy múlhatatlan érdemeket szerzett a régi magyar irodalom feledésbe merült szövegeinek gyűjtésé­vel, rendszerezésével, és kiadásával is. A szótárak, lexikonok nélkülözhetetlen segédeszközei a tudományos munkának, de a művelt emberek házikönyvtáraiban is fő helyen vannak. Az Aka­démiai Kiadó újdonságai között van a Petőfi-szótár III. kötete (M-Zs), amely az 1973-ban kiadott I., és az 1978-ban megjelent II. kötettel együtt forradalmár költőnk életművének teljes szó­készletét felöleli. A 23 ezer szócikk tükrözi Petőfi stílusának gaz­dagságát, amely a régi magyar irodalom hagyományaiból épp­úgy merített, mint korának nyelvújításaiból, és népies nyelv- használatból. À világirodalomban tájékozódni kívánóknak is örömhír, hogy rövidesen megjelenik a 14 kötetre tervezett Világ- irodalmi lexikon tizedik kötete, a „P” betű jegyében. Méltán okoz meglepetést, hogy annyi P-betűs szerzője van a világiro­dalomnak. Természetesen nemcsak Petrarca, Paszternák és társai, hanem például a portugál irodalom, illetve a parnassziz- mus, és egyéb „P-és" irodalmi irányzatok is megtalálhatók a címszavak között. Jó böngészést kívánunk! - imre ­Hangverseny Karácsonyi koncert Minden jegy elkelt a Magyar Vöröske­reszt Tolna Megyei Vezetősége és a Mű­vészetek Háza által szervezett karácso­nyi koncertre. A teremben szépen feldí­szített fenyőfa és sok kis égő gyertya je­lezte a szeretet és béke ünnepének kö­zeledtét. Mint Tóth Márta műsorközlő bevezető szavaiban elmondta, az immár hagyomá­nyossá vált jótékony célú hangverseny idei bevételét a szervezők és a szereplők a hátrányos szociális körülmények kö­zött élők megsegítésére kívánják fordíta­ni. Az eddigi gyakorlattól eltérően ezúttal a teljes műsort a szekszárdi városi kama­razenekar adta, melynek tagjai eloszor vettek részt e tradicionális koncerten. A mintegy 20 tagú együttes Földesi Lajos vezetésével stílusosan Corelli: Karácso­nyi concerto grossojával indította a hangversenyt. A hattételes versenymű­vet igényes előadásban hallgathattuk. Különösen a szólóének és a zárótétel ka­rácsonyi áhítatot ébresztő megformálása marad emlékezetes. A hegedűszólókat Földesi Lajos és Gyuricza Borbála, a csellószólót Mártonka Tünde játszotta. Dittersdorf brácsa-hegedűversenyét Pálma Ilona, Kayser Györgyi és a kama- razfenekar szólaltatta meg. A szinte mind­végig vidámságot, derűt árasztó ver­senydarab kellemes zenei élményt nyúj­tott és megnyerte a közönség tetszését. 1776-ban Salzburgban irta Mozart a Serenato Notturna című művét, melyet a hangverseny második részében mutatott be a zenekar Földesi Lajos I. hegedű, Gyuricza Borbála II. hegedű, Pálma Ilona brácsa és Nagy Péter bőgő szólójával. Az egységesen és oldottan játszó együttes ezzel a rendkívül élvezetes szerenádmu­zsikával jól érzékeltette a rokokó kedves­ség és könnyedség boldogító örömét. Corelli három darabjával búcsúzott a zenekar, azaz hogy csak búcsúzott vol­na, mert a Saravande jelentése: spanyol szóló tánc, a Gigue (eredetileg ír, vagy angol táncot hívtak így) és a humoros hangulatú Badinerie virtuóz előadása fel- forrósitotta a közönség hangulatát, s a vastapsot ismétléssel és ráadásszámmal köszönte meg az egyre nívósabban mu­zsikáló szekszárdi városi kamarazene- kar. LEMLE ZOLTÁN Tévénapló Kis karácsony, nagy karácsony A nagy ünnepeknek ismétlődő szertartásrendje van, természetesen a kará­csonynak is. Székely betlehemes játékok épp úgy az ünnephez tartoznak, mint Weöres Sándor Száncsengője, s a verses-zenés összeállítások sem maradnak el. Legföljebb némi helycsere történik: Beethoven IX. szimfóniája ezúttal a rádióban hangzott el, a tv pedig, dicséretes módon Liszt Esztergomi miséjét közvetítette Lehel György vezényletével. Az idei meglepetést André Obey színmüve jelentette, az Éjféli színjáték (eredeti címe: Les trois coups de Minuit). André Obey nevét ná­lunk alig ismerik, a XX. századi francia színház második-harmadik vonalába tartozik, átdolgozta Szophoklész, Aiszkhülosz darabjait, Shakespeare Lucretia-köl- teményét, Noé bibliai történetét, de nem éri el Anouilh, Salacrou vagy Achard szín­vonalát. Az Éjféli színjáték úgy kezdődik, mintha a Szentivánéji álom mesteremberei ké­szülnének egy karácsonyi misztérium előadására, s minden rendjén is van addig, míg ki nem derül, hogy a Mária szerepére kiszemelt lányt baleset érte, s új Máriáról kell gondoskodni. Alice-nak, a pincérlánynak kellene eljátszania a szerepet, s a csere akár drámai konfliktus forrása is lehetne, de André Obey hangszerelésében minden színét veszti, s amikor már csak a csoda segítene, a csoda is elmarad, Alice lemond a szerepről s inkább a kapzsi korcsmáros felesége lesz, a mesterem­berek is jobbnak látják, ha visszatérnek otthonukba. A dramaturg Bernât László lelkes szavakkal vezette be az előadást, s ugyan miért ne mernénk „a tisztaságon és a tisztességen meghatódni”, de erre a darab alig ad alkalmat. A Shakespeare-i ihletést sem érezzük, mert valami csendes rezignáció vonul végig a játékon, melynek szereplői végül beletörődnek abba, hogy akkor is csoda történik, amikor nem történt semmi. Kár volt bemutatni? Még ez is lehetsé­ges, mert közben arra gondoltunk, hogy mennyivel elevenebb, sőt drámaibb Dau­det hatásos karácsonyi meséje, a Három csendesmise, s mennyivel költőibb a kor­társ Jules Supervielle története, A jászol szamara meg az ökre. De bármiként is van, André Obey színművének tévésítése nem jelentett revelációt. André Obey az elmaradt meglepetés, színdarabja remekmű helyett legföljebb a tisztes középszer, Charley nénje viszont rejtélyes karriert futott be nálunk az el­múlt években. A közhelyekre épülő bohózatot először egyik színházunk mutatta be, s a televízió is közvetítette. Ezután átkerült valamelyik nyári színpadra, rendjén is volt, az viszont mégis csak a meglepetés erejével hatott, hogy erről a sovány rókáról most lenyúzták a harmadik bőrt is: a tévé indíttatva érezte magát, hogy önálló pro­dukcióként mutassa be. Ez az ügyes könnyűség kétségtelenül több feladatot is be­tölt: kellően érzelgős, a nézőnek pillanatnyi kétsége sem lehet, hogy mindenki megtalálja párját, s boldogságban él, amíg meg nem hal, miközben Gálvölgyi János női ruhában parádézza végig az előadást, s kedvére komédiázhat a mindig kitűnő Haumann Péter, sőt Sinkovits Imre is felöltheti az ezredesi uniformist. Azután nem is történik más, legföljebb a végefelé enyhén unjuk a szándékosan visszatar­tott végkifejletet, s most már Gálvölgyi is visszaváltozhatnék polgári öltözékébe, hisz már réges rég megtalálta titokzatos szerelmét, mert úgy van rendjén, hogy mindenki kellőképpen boldog legyen. Mátnay Levente, aki rendezte és televízióra alkalmazta a darabot, megmaradt az eredetinél s tulajdonképpen alig jelentett változást a tévésítés. Pedig nem ártott vol­na felgyorsítani a játékot, ha már mindenképp szükség volt erre a harmadik válto­zatra. Mi történt még az ünnepek alatt? Nem sok. Az erősebb jellemek ezúttal is ellenálltak a beiglimérgezésnek, voltak, akik elandalodtak az Orient expresszen történt románcon, a vérmesebbek ismét bosszankodhattak Mexikó miatt, a tanulé­konyak Mátyás-legendákon okulhattak, miközben egy gyanús foglalkozású hölgy Kaliforniába készült. Néhány napi pihenő, s nyakunkon az év végi hajrá, itt a szilveszter, újabb remé­nyekkel, mert az is jó a tévében, hogy mindig van ok a reménységre. Cs. L. A rádió jövő évi tervei A tájékoztató, orientáló és értékközve­títő munka javítása, az informáló, szolgál­tató műsorok korszerűsítése, valamint új ismeretterjesztő, irodalmi és zenei soro­zatok indítása szerepel a rádió jövő évi terveiben. Miként Zeley László, a Magyar Rádió műsorigazgatója elmondta, a jövő évben az egyik jelentős rádiós változás az lesz, hogy bővül és megújul a reggeli prog­ram. Január 5-től három órával korábban, reggel 6 órától kezdődik a 3. műsor komolyzenei kínálattal. A munkába indu­lók számára természetesen itt is közük majd a legfontosabb információkat, óránként híreket mondanak, s közben időjárás-előrejelzés és a legfontosabb közlekedési információk is elhangzanak majd. Tervezik a Kossuth rádió Jó reggelt című műsorának korszerűsítését is. A már megszokott blokkok megtartásával itt elsősorban a frissebb és személye­sebb hangvételre, s a külpolitikai infor­mációk gyorsaságának javítására töre­kednek. Ugyanakkor célul tűzik ki a belpolitikai tájékoztatás kiszélesítését, az erős fővá­ros-központúság oldását is. Az 1987. évi tervek között szerepel, hogy 22 és 23 óra között A mai nap címmel összefoglaló, elemző híradással jelentkeznek, amely kibővül a másnap reggeli lapok szemlé­jével. Összehangolt műsorakció kívánja szolgálni a jövőben az egészséges életvi­tel kialakítását, az egészségmegőrzés átfogó programjának támogatását. Az újdonságok között lesz például a Vigyázz magadra! című egészségügyi kalauz, valamint több olyan program, amely a dohányzás és alkoholizmus ártalmairól, a testedzés fontosságáról szól. A szórakoztató és a sport szerkesztő­ség az új esztendőben több alkalommal rendez tömegsport-napokat, valamennyi megyét és a fővárost bevonva. Szinte valamennyi műsorosztály kínál színvonalas, új összeállítást a nagy októ­beri szocialista forradalom 70. évforduló­jára. Ezek között lesz az a tíz adásból álló, nagyszabású dokumentumsorozat, amely Februártól októberig címmel, eleveníti fel Oroszország 70 év előtti tör­ténelmét, a forradalmi folyamatokat - ko­rabeli dokumentumokkal, hiteles forrás­anyaggal. A rádió zenei műhelyének programja a műsoridő több mint 60 százalékát tölti ki. Újdonságai sorában az év elején kezdő­dik a 80 esztendeje született Ferencsik János életét és munkásságát bemutató többrészes ciklus. A kulturális, a zenei élet fővároscentri- kusságát igyekszik oldani többek között májusban a Csongrád megyei zenei hét; s a fiataloknak készül a magyar rock tör­ténetét feldolgozó sorozat. Újdonság lesz továbbá a cigányság népzenéjét áttekintő vállalkozás, vala­mint a Nemzetiségi népzenei fesztivál. A Rádiószínház egyebek között az el­hunyt, immár klasszikusnak tekinthető, illetve kortárs rádió-rendezők életművét bemutató két párhuzamos sorozatot ter­vez, s szélesíteni kívánja a fiatal hangjá- tékszerzők körét is. Az irodalmi műsorok közé tartozik az Illyés Gyula vers- és prózamondó ver­seny, a Mózes öt könyvével januárban kezdődő Biblia-sorozat, valamint a Cit- rusfa levelei című ciklus, amely irodalmi folklór-kincsünket áttekintve műfajon­ként mutatja be a teljes magyar népi szö­veghagyományt, az egyszerű gyermek­mondókáktól a balladáig. A kacagástól lebegni is lehet

Next

/
Thumbnails
Contents