Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-28 / 304. szám

4 ^NÉPÚJSÁG

1986. december 28.

Moziban

Elhozta a szél

Azt hiszem minden gyerek megelégedne egy olyan nevelőnővel, mitn Mary Poppins.

Kedves, csinos, fiatal, aki már beköltözése napján elkápráztatja a gyerekeket - az addig „nevelőfaló” hírében álló kis Janet és Michelt, - akik ámulva nézik, miként varázsol elő üres utazótáskájából egy teljes szobabútort. Az sem mellékes, hogy a rendrakásnak újfajta „pattogta- tós” módszerét vezeti be, ami azért mégis csak lényegesen egyszerűbb, mint darabonként összeszedni a szertehagyott játékokat, ruhákat.

Szóval Mary Poppins, akit a szél hozott, jött, látott és győzött. Nemcsak a meglehetősen konzervatív angol család életében, hanem a mozivásznon is. Erről árulkodik az önfeledt gyermekkacaj a nézőtéren, árulkodnak a csillogó gyermekszemek a vetítés után, és a napokkal későbbi mesék, emlékezések is. Bár a nevelőnők világa a Föld jelentős részén már régen letűnt, a film sikere ma is vitathatatlan, hisz az alapprobléma - az elfoglalt szülők esete -, ma sem ismeretlen.

Mégha az apa a családok jelentős részében nem is szigorú bankember, az anya pedig nem mindenhol választó- jogi csatározásokkal elfoglalt szüfrazsett, azért nagyon sok családban csak egymás mellett élnek és nem együtt, a szülők és gyermekeik.

így elkelne itt-ott még Mary Poppins, akinek köszönhető, hogy Banks úr szigorú apából, akinek a rend és fegyelem volt az eszménye, egyszerre szerető, gyermekeit megértő apává változik és örömmel tart gyerekeivel sárkányt eregetni. És az egymásra találás mámoros pillanataiban újra megfordul a szél, Mary pedig a széllel elhagyja a házat, hisz nincs is rá már szükség, elvégezte feladatát.

Nem hiszem, hogy csak a csodás elemek tették népszerűvé Mary Poppinst. Mert igaz, hogy nem minden nevelő, pedagógus tudja kis tanítványait beug- rasztva egy színes festménybe sosem látott kalandokra vinni.

Az is igaz, hogy osodálatos lehet egy körhintából kifogott falóval lóversenyt nyerni, a háztetőkön együtt táncolni a kéményseprőkkel, de ezek a csodák benne vannak minden mesében, és csodásán

előadva a kisgyerekek, - akik köztudomásúlag jobb fantáziával vannak ellátva, mint szüleik - átélhetik a csodát.

Persze ehhez nem az kell, hogy mesekazettáról, - lemezről hallgassák a mesét, hanem, hogy szüleik, nevelőik leüljenek velük, mesélve, együtt játszva a csodák, a mesék birodalmába kalauzolják őket.

És akkor már nem lesz szükség a kedves, vidám Mary Poppinsra sem, hisz szelleme ott van minden családban, láthatatlanul is ott él mindenütt, ahol egymást szerető, vidám, boldog emberek élnek együtt.

TAMÁSI JÁNOS

REJTÉLYES ÍRÁSOK

Az Akadémiai Kiadó újdonságai

A tudomány sokarcúságát tükrözi az Akadémiai Kiadó rövidesen megjelenő köteteinek kínálata. Napjaink magyar valóságában segít eligazodni Berend T. Iván könyve, a „Szocializmus és reform”, viszont a történelem előtti időkbe, sőt egy kicsit a fantasztikum világába kalauzol a „Relytélyes írások” szerzője, Mandics György, az írás kialakulásának titkát feszegetve. A "prózaibb” témák szakemberei számára új ismereteket nyújtó művek is megtalálhatók a választékban, például Balázs Erzsébet és Füstöss László Szilárd felületek atomsugaras vizsgálata című kötete. Pihentetöül ajánljuk viszont Gonda Zsuzsa könyvét: „Férfi? Nő? Önismereti tesztek férfiaknak és nőknek”. Kellemes szórakozást jelent a tesztek segítségével játékos formában megismerni önmagunkat. Nemzeti sorsfordulóink közül 1526. augusztus 29-ével foglalkozik a Mohács - Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából című kötet, amely a végzetes csatavesztés előzményeit és következményeit is elemzi tizenegy értekezésben. Perjés Géza például a csatamező részletes leírásából kiindulva keres választ a történtekre. A geológus véleményét idézi, amely szerint a Duna szeszélyesen lerakott hordalékából formált teknők és hátak szintkülönbsége sokszor a négy-öt métert is eléri, azaz egész seregrészeket is eltakarhatott. A terepnek ez az egyenletlenségi magyarázza valószínűleg a csatának bizonyos, nehezen érthető fejleményeit... A magyar-török kapcsolatok békésebb korszakát dolgozta fel hat évtizedes kutatómunkával Ligeti Lajos A magyar nyelv" régi török elemei című könyvében. A honfoglalás előtti, valamint az Árpád-korban beszélt ősmagyar nyelvről, és arról, hogy milyen lehetett akkoriban a magyarság élete, ugyanúgy képet alkothatunk a világhírű turkológus művéből, mint arról, hogy az uráli őshazától a Kárpát-medencéig vándorolva milyen népekkel találkozott a magyarság, s e találkozások hatását hogyan tükrözi nyelvünk. A fő téma természetesen az östörök nyelvvel való kapcsolat, melyet oly alapos munkával tár fel a tudós szerző, hogy müve a török nyelvtörténészek számára is hézagpótló.

Újabb kötetekkel jelentkezik A múlt magyar tudósai sorozat. Ács Tibor arról a Kiss Károlyról rajzol képet, aki nemcsak kiváló katona, az 1848-as magyar szabadságharc jeles főtisztje volt, hanem a nemzetőrség nevelője, a Magyar Hadi Fötanoda egyik megalapítója is, és a nemzeti hadművészet szakirodalmának kiemelkedő művelője. A XIX. század második felében a hazai tudóstársadalom egyik vezéregyénisége volt Hunfalvy Pál, akinek szinte áttekinthetetlenül gazdag életművét Domokos Péter és Paládi-Kovács Attila mutatja be az olvasóknak. Hunfalvy különösen a magyar nyelvtudomány és néprajz kifejlődésében játszott meghatározó szerepet, behatóan vizsgálta a finn-ugor rokonság bizonyítékait, és kitartóan védelmezte a felismert tudományos igazságot. A sorozat új kötetei közül említsük még meg Wéber Antal művét Toidy Ferencről, aki Vörösmarty Mihály és Bajza József mellett az új nemzeti szellemű romantikus irodalom „propagandistája” volt. Toidy múlhatatlan érdemeket szerzett a régi magyar irodalom feledésbe merült szövegeinek gyűjtésével, rendszerezésével, és kiadásával is. A szótárak, lexikonok nélkülözhetetlen segédeszközei a tudományos munkának, de a művelt emberek házikönyvtáraiban is fő helyen vannak. Az Akadémiai Kiadó újdonságai között van a Petőfi-szótár III. kötete (M-Zs), amely az 1973-ban kiadott I., és az 1978-ban megjelent II. kötettel együtt forradalmár költőnk életművének teljes szókészletét felöleli. A 23 ezer szócikk tükrözi Petőfi stílusának gazdagságát, amely a régi magyar irodalom hagyományaiból éppúgy merített, mint korának nyelvújításaiból, és népies nyelv- használatból. À világirodalomban tájékozódni kívánóknak is örömhír, hogy rövidesen megjelenik a 14 kötetre tervezett Világ- irodalmi lexikon tizedik kötete, a „P” betű jegyében. Méltán okoz meglepetést, hogy annyi P-betűs szerzője van a világirodalomnak. Természetesen nemcsak Petrarca, Paszternák és társai, hanem például a portugál irodalom, illetve a parnassziz- mus, és egyéb „P-és" irodalmi irányzatok is megtalálhatók a címszavak között. Jó böngészést kívánunk! - imre Hangverseny

Karácsonyi koncert

Minden jegy elkelt a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Vezetősége és a Művészetek Háza által szervezett karácsonyi koncertre. A teremben szépen feldíszített fenyőfa és sok kis égő gyertya jelezte a szeretet és béke ünnepének közeledtét.

Mint Tóth Márta műsorközlő bevezető szavaiban elmondta, az immár hagyományossá vált jótékony célú hangverseny idei bevételét a szervezők és a szereplők a hátrányos szociális körülmények között élők megsegítésére kívánják fordítani. Az eddigi gyakorlattól eltérően ezúttal a teljes műsort a szekszárdi városi kamarazenekar adta, melynek tagjai eloszor vettek részt e tradicionális koncerten. A mintegy 20 tagú együttes Földesi Lajos vezetésével stílusosan Corelli: Karácsonyi concerto grossojával indította a hangversenyt. A hattételes versenyművet igényes előadásban hallgathattuk. Különösen a szólóének és a zárótétel karácsonyi áhítatot ébresztő megformálása marad emlékezetes. A hegedűszólókat Földesi Lajos és Gyuricza Borbála, a csellószólót Mártonka Tünde játszotta.

Dittersdorf brácsa-hegedűversenyét Pálma Ilona, Kayser Györgyi és a kama- razfenekar szólaltatta meg. A szinte mindvégig vidámságot, derűt árasztó versenydarab kellemes zenei élményt nyújtott és megnyerte a közönség tetszését.

1776-ban Salzburgban irta Mozart a Serenato Notturna című művét, melyet a hangverseny második részében mutatott be a zenekar Földesi Lajos I. hegedű, Gyuricza Borbála II. hegedű, Pálma Ilona brácsa és Nagy Péter bőgő szólójával. Az egységesen és oldottan játszó együttes ezzel a rendkívül élvezetes szerenádmuzsikával jól érzékeltette a rokokó kedvesség és könnyedség boldogító örömét.

Corelli három darabjával búcsúzott a zenekar, azaz hogy csak búcsúzott volna, mert a Saravande jelentése: spanyol szóló tánc, a Gigue (eredetileg ír, vagy angol táncot hívtak így) és a humoros hangulatú Badinerie virtuóz előadása fel- forrósitotta a közönség hangulatát, s a vastapsot ismétléssel és ráadásszámmal köszönte meg az egyre nívósabban muzsikáló szekszárdi városi kamarazene- kar. LEMLE ZOLTÁN

Tévénapló

Kis karácsony, nagy karácsony

A nagy ünnepeknek ismétlődő szertartásrendje van, természetesen a karácsonynak is. Székely betlehemes játékok épp úgy az ünnephez tartoznak, mint Weöres Sándor Száncsengője, s a verses-zenés összeállítások sem maradnak el. Legföljebb némi helycsere történik: Beethoven IX. szimfóniája ezúttal a rádióban hangzott el, a tv pedig, dicséretes módon Liszt Esztergomi miséjét közvetítette Lehel György vezényletével. Az idei meglepetést André Obey színmüve jelentette, az Éjféli színjáték (eredeti címe: Les trois coups de Minuit). André Obey nevét nálunk alig ismerik, a XX. századi francia színház második-harmadik vonalába tartozik, átdolgozta Szophoklész, Aiszkhülosz darabjait, Shakespeare Lucretia-köl- teményét, Noé bibliai történetét, de nem éri el Anouilh, Salacrou vagy Achard színvonalát.

Az Éjféli színjáték úgy kezdődik, mintha a Szentivánéji álom mesteremberei készülnének egy karácsonyi misztérium előadására, s minden rendjén is van addig, míg ki nem derül, hogy a Mária szerepére kiszemelt lányt baleset érte, s új Máriáról kell gondoskodni. Alice-nak, a pincérlánynak kellene eljátszania a szerepet, s a csere akár drámai konfliktus forrása is lehetne, de André Obey hangszerelésében minden színét veszti, s amikor már csak a csoda segítene, a csoda is elmarad, Alice lemond a szerepről s inkább a kapzsi korcsmáros felesége lesz, a mesteremberek is jobbnak látják, ha visszatérnek otthonukba.

A dramaturg Bernât László lelkes szavakkal vezette be az előadást, s ugyan miért ne mernénk „a tisztaságon és a tisztességen meghatódni”, de erre a darab alig ad alkalmat. A Shakespeare-i ihletést sem érezzük, mert valami csendes rezignáció vonul végig a játékon, melynek szereplői végül beletörődnek abba, hogy akkor is csoda történik, amikor nem történt semmi. Kár volt bemutatni? Még ez is lehetséges, mert közben arra gondoltunk, hogy mennyivel elevenebb, sőt drámaibb Daudet hatásos karácsonyi meséje, a Három csendesmise, s mennyivel költőibb a kortárs Jules Supervielle története, A jászol szamara meg az ökre. De bármiként is van, André Obey színművének tévésítése nem jelentett revelációt.

André Obey az elmaradt meglepetés, színdarabja remekmű helyett legföljebb a tisztes középszer, Charley nénje viszont rejtélyes karriert futott be nálunk az elmúlt években. A közhelyekre épülő bohózatot először egyik színházunk mutatta be, s a televízió is közvetítette. Ezután átkerült valamelyik nyári színpadra, rendjén is volt, az viszont mégis csak a meglepetés erejével hatott, hogy erről a sovány rókáról most lenyúzták a harmadik bőrt is: a tévé indíttatva érezte magát, hogy önálló produkcióként mutassa be. Ez az ügyes könnyűség kétségtelenül több feladatot is betölt: kellően érzelgős, a nézőnek pillanatnyi kétsége sem lehet, hogy mindenki megtalálja párját, s boldogságban él, amíg meg nem hal, miközben Gálvölgyi János női ruhában parádézza végig az előadást, s kedvére komédiázhat a mindig kitűnő Haumann Péter, sőt Sinkovits Imre is felöltheti az ezredesi uniformist. Azután nem is történik más, legföljebb a végefelé enyhén unjuk a szándékosan visszatartott végkifejletet, s most már Gálvölgyi is visszaváltozhatnék polgári öltözékébe, hisz már réges rég megtalálta titokzatos szerelmét, mert úgy van rendjén, hogy mindenki kellőképpen boldog legyen.

Mátnay Levente, aki rendezte és televízióra alkalmazta a darabot, megmaradt az eredetinél s tulajdonképpen alig jelentett változást a tévésítés. Pedig nem ártott volna felgyorsítani a játékot, ha már mindenképp szükség volt erre a harmadik változatra.

Mi történt még az ünnepek alatt? Nem sok. Az erősebb jellemek ezúttal is ellenálltak a beiglimérgezésnek, voltak, akik elandalodtak az Orient expresszen történt románcon, a vérmesebbek ismét bosszankodhattak Mexikó miatt, a tanulékonyak Mátyás-legendákon okulhattak, miközben egy gyanús foglalkozású hölgy Kaliforniába készült.

Néhány napi pihenő, s nyakunkon az év végi hajrá, itt a szilveszter, újabb reményekkel, mert az is jó a tévében, hogy mindig van ok a reménységre.

Cs. L.

A rádió jövő évi tervei

A tájékoztató, orientáló és értékközvetítő munka javítása, az informáló, szolgáltató műsorok korszerűsítése, valamint új ismeretterjesztő, irodalmi és zenei sorozatok indítása szerepel a rádió jövő évi terveiben.

Miként Zeley László, a Magyar Rádió műsorigazgatója elmondta, a jövő évben az egyik jelentős rádiós változás az lesz, hogy bővül és megújul a reggeli program.

Január 5-től három órával korábban, reggel 6 órától kezdődik a 3. műsor komolyzenei kínálattal. A munkába indulók számára természetesen itt is közük majd a legfontosabb információkat, óránként híreket mondanak, s közben időjárás-előrejelzés és a legfontosabb közlekedési információk is elhangzanak majd. Tervezik a Kossuth rádió Jó reggelt című műsorának korszerűsítését is. A már megszokott blokkok megtartásával itt elsősorban a frissebb és személyesebb hangvételre, s a külpolitikai információk gyorsaságának javítására törekednek.

Ugyanakkor célul tűzik ki a belpolitikai tájékoztatás kiszélesítését, az erős főváros-központúság oldását is. Az 1987. évi tervek között szerepel, hogy 22 és 23 óra között A mai nap címmel összefoglaló, elemző híradással jelentkeznek, amely kibővül a másnap reggeli lapok szemléjével.

Összehangolt műsorakció kívánja szolgálni a jövőben az egészséges életvitel kialakítását, az egészségmegőrzés átfogó programjának támogatását.

Az újdonságok között lesz például a Vigyázz magadra! című egészségügyi kalauz, valamint több olyan program, amely a dohányzás és alkoholizmus ártalmairól, a testedzés fontosságáról szól.

A szórakoztató és a sport szerkesztőség az új esztendőben több alkalommal rendez tömegsport-napokat, valamennyi megyét és a fővárost bevonva.

Szinte valamennyi műsorosztály kínál színvonalas, új összeállítást a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára.

Ezek között lesz az a tíz adásból álló, nagyszabású dokumentumsorozat, amely Februártól októberig címmel, eleveníti fel Oroszország 70 év előtti történelmét, a forradalmi folyamatokat - korabeli dokumentumokkal, hiteles forrásanyaggal.

A rádió zenei műhelyének programja a műsoridő több mint 60 százalékát tölti ki. Újdonságai sorában az év elején kezdődik a 80 esztendeje született Ferencsik János életét és munkásságát bemutató többrészes ciklus.

A kulturális, a zenei élet fővároscentri- kusságát igyekszik oldani többek között májusban a Csongrád megyei zenei hét; s a fiataloknak készül a magyar rock történetét feldolgozó sorozat.

Újdonság lesz továbbá a cigányság népzenéjét áttekintő vállalkozás, valamint a Nemzetiségi népzenei fesztivál.

A Rádiószínház egyebek között az elhunyt, immár klasszikusnak tekinthető, illetve kortárs rádió-rendezők életművét bemutató két párhuzamos sorozatot tervez, s szélesíteni kívánja a fiatal hangjá- tékszerzők körét is.

Az irodalmi műsorok közé tartozik az Illyés Gyula vers- és prózamondó verseny, a Mózes öt könyvével januárban kezdődő Biblia-sorozat, valamint a Cit- rusfa levelei című ciklus, amely irodalmi folklór-kincsünket áttekintve műfajonként mutatja be a teljes magyar népi szöveghagyományt, az egyszerű gyermekmondókáktól a balladáig.

A kacagástól lebegni is lehet