Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-28 / 304. szám
NÉPÚJSÁG 5 1986. december 28. Tudósítóink írják Jeles eredmények az „ötösben” Jó itt úttörőnek lenni! Új tornaszoba Németkéren A régebben épült falusi iskolákhoz éppúgy nem tartozott hozzá a tornaterem, mint a hajdani házakhoz a fürdőszoba. Az élet, s így az iskolában a tantervi követelmények szükségessé tették pótlását vagy új épület létrehozásával, vagy más módon. Németkéren a volt napközis épület tornaszobává alakításával léptünk előbbre e téren két évvel ezelőtt. Elkészült akkor helyi erőből és megyei tanácsi támogatásból a 11 x20 méteres tornaszoba, s az ehhez kapcsolódó öltözők, mosdók. Csakhogy nem lehetett használatba venni mindaddig, amíg a belső berendezések el nem készülnek. Erre azonban már nem volt pénz. A PAV lelkes ökölvívóedzője, Kajtár László - aki a termet fiatalok edzésére gyakran használta - kezébe vette az ügyet. Előbb a központi fűtést, majd a hideg-meleg vizes mosdók felszereléséhez láttak hozzá. A közelmúltban a beüzemelés is megtörtént, nagy örömükre birtokba vehették a gyermekek a létesítményt. A Benics István brigádvezetővel történt beszélgetés során megtudtam, hogy Tűrjék Zsigmond, Vajda László, Horváth László igen derekas munkát végzett. Kétszázezer forintnyi értékkel gyarapították az iskolát. Pusztán adatok ezek, de ha mögéjük nézünk, kell, hogy egy egész iskola tanulóközössége nevében mondjunk köszönetét a PAV illetékeseinek, akik megértették egy falusi iskola gondjait Ugyanez kijár a fent említett fiataloknak is, akiknek tette jól példázza, a mai fiatalokról ilyen véleményt is lehet mondani. NAGYFALUSI ALBERT Öregek napja Faddon A faddi művelődési házban került megrendezésre a községi öregek napja. Ünnepi köszöntőt Tóth Anna, vb-titkár mondott, majd a szekszárdi Bartina néptáncegyüttes felnőtt- és utánpótláscsoportja, és a dombóvári fúvós tánczenekar adott műsort az 1920 előtt született idős embereknek. KÉMÉNDI ZOLTÁN Kirándult a | Emlékkép Kőszegről. Felvonul az osztrákok zenekara. A kulturált szórakozás, ismeretszerzés egyik legjobb módszerét választotta a dombóvári MÁV Zrínyi Ilona szocialista brigádja: kirándulást szerveztek a brigádpénzből. A kétnapos út programja eredetileg: Sümeg, Nagy- cenk, Sopron és Kőszeg volt. A jóke- délyű, minden iránt érdeklődő brigádtagok kérésére a fer- tödi kastélyt és a fertőrákosi kőfejtőt is megtekintettük. Mint ez a kirándulás is bizonyította: az országjáró kirándulás igen alkalmas a művelődésre és a művelődési igény felkeltetésére. A Zrínyi Ilona szocialista brigád tagjai sok-sok gazdag élménnyel térhettek haza, munkahelyükre. A brigád tagjai mind nők, üzemi konyhán dolgoznak. Tavaly, elnyerték a „Magyar Államvasutak Kiváló Brigádja” címet. A brigád minden tagja kiveszi a részét a társadalmi munkából és rendkívül aktív tevékenységet fejtenek ki a Vöröskereszt területén. A dolgozók jobb ellátása érdekében, munkaidő után felkeresik a környékbeli téeszeket: friss árut, zöldséget, tojást szereznek be olcsóbban. Az így megtakarított pénzzel jobban gazdálkodhatnak és nem a dolgozók ebédadagját kell kisebbre szabni. Mint elmondták: tulajdonképpen semmi rendkívüli dolgot nem tesznek ők, csak ebben a rohanó világban jószándékú, egymást segítő emberek kívánnak maradni. BORDI IMRÉNÉ Volt mit összeszedni Tavasszal ide fűmagot vetünk A Szekszárdi V. Számú Általános Iskolában gyűlésen értékelték az elmúlt hónap eredményeit, eseményeit. A gyűlést kővetően az úttörőtanács tagjaival beszélgettünk, hogy ők hogyan látják, hogyan értékelik saját munkájukat.- Azt hiszem, az idei úttörő- és iskolaprogramok, jó mederben folynak, tervszerűen valósulnak meg, érdekesek, változatosak és tetszik a többségnek - kezdi a beszélgetést Bálint Ágnes. - Szeptemberben 30 ezer forint értékű munkát végeztünk. A decsi téesznek szüreteltünk. Az idei legérdekesebb események egyike a szálkai túra volt, a fegyveres erők napja alkalmából. A felsőtagozatosok gyalog tették meg a több mint 10 kilométeres utat, természetesen rajonként, versenyszerűen, akadályokat leküzdve. A kijelölt pályán az egyes állomásokon munkásőrök segítették az értékelést," akik még harcászati bemutatót is tartottak. Lovász Orsolya vág közbe: Igaz, hogy kicsit elfáradtunk, de ebéd után, amit az osztályok szakácsai főztek, még volt kedvünk játszani is. Somogyvári Ildikó a „Kedves Szekszárdi” vetélkedősorozatról kezd beszélni: - Csaknem az egész iskolát megmozgatta. Az iskolai versenyen 23 csapat 5-5 pajtással rajtolt. A legjobbak eljutottak a városi elődöntőre és két csapatunk a döntőn is eredményesen helytállt. Megelőzve felnőtt- és középiskolás csapatokat negyedik és hatodik helyen végeztek. Nagyon büszkék voltunk rájuk. Lassan a többiek is bekapcsolódnak a beszélgetésbe. Móra Patrícia a „bakancsos túráról” beszél: - A Sötétvölgybe kellett eljutnunk térkép és tájoló segítségével. Ismeretlen úton bójákat kerestünk és közben különböző feladatokat oldottunk meg. Volt, hogy eltértünk a helyes iránytól, de így is hatodikak lettünk a 23 indulóból.- Hogy a túráknál maradjunk - szól közbe Asztalos Zsuzsa -, nincs kisebb értéke a tolnai tarisznyások körzeti vetélkedőjének sem, amit Bátán rendeztek, innen második és negyedik helyezéssel tértünk haza. Hogy az olimpiai ötpróba húsz kilométerét ne is említsem. Kovács Móni, a krónikás, „beszédes naplót” vezet: - Minden érdekes eseményt megörökítek - mondja. Az eseményekről az iskola fotószakköre készít felvételeket, de a legjobb eredményeket elért pajtások fotói a büszkeség tablóra is felkerülnek. Kelemen Csaba az 5/e. osztály rajtitkára: - Mi alig „féléves" úttörők vagyunk. Komolyan beszél a fegyelemről, az összetartás nehézségeiről. - Sok a fegyelemsértő, talán elevenebbek vagyunk a kelleténél, de ha dolgozni kell, ott együtt az osztály. Az úttörőcsapatunk 15 ezer forint értékű papírhulladékot gyűjtött, amihez mi is hozzájárultunk jó pár kilóval.- Azt hiszem, kár lenne elhallgatni azt az úttörűnapot, amit a városért, lakótelepünkért tettünk - folytatja Kovács Móni. - November 27-én több mint hat- százan dolgoztunk, a baktai ABC-től a Csatári torokig rendeztük a terepet. Elültettünk közel száz fát és cserjét, vágtuk a száraz kórót, szórtuk a tőzeges fekált és hegynyi törmeléket, gazt, szemetet gyűjtöttünk össze. - Jó nap volt - mondja Szabó Roland. - Nemcsak azért, mert nem kellett iskolába menni, de szívesen dolgozott a hűvösre fordult idő ellenére mindenki. Meleg teát is kaptunk. Mint kiderült, a facsemetéket a Hazafias Népfront városi bizottsága, a munkához a szerszámokat és egyéb feltételeket a városgazdálkodási vállalat biztosította. Azt is megtudtuk, hogy a 7/c. és 7/d. osztályok védnökséget is vállaltak az elültetett fák gondozása felett. Olyan gondolatok is megszülettek, hogy itt a fák alatt tartják majd az 5-10 éves találkozókat. Bálint Ágnes, az úttörö-tanácstitkár helyettese még megtoldja a beszélgetést néhány gondolattal: - Közel sem tudnánk elmondani mindent, ami már ebben a tanévben megtörtént. Tény viszont, hogy iskolánk tanulói szinte minden meghirdetett versenyre beneveznek, legyen éneklésről, szavalásról, vagy éppen pályázatról szó. Sportolóink atlétika, kézilabda, labdarúgás sportágakban szereznek elismerést. Azt hiszem, ahol mi ötös iskolások ott vagyunk, ott jeles eredmények születnek, jó munkával és tanulással szerzünk egyre több elismerést iskoláknak, ezért minden pajtásom nevében mondhatom, jó itt úttörőnek lenni! BOGNÁR CECIL Barátság, együttműködés A Lengyeli Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkásképző Intézet közel két évtizede tart fenn kapcsolatot a csehszlovákiai karvai (Kravany nad Dunajom) mezőgazdasági szaktanintézettel. A két intézet tantestülete 1982-ben együtt ünnepelték meg Karván a kapcsolat fennállásának 15. évfordulóját. Ezen az ünnepségen újabb 15 évre szóló együttműködési szerződést kötöttek. A szerződés értelmében a két intézet minden évben 60 tanulót és 5 kisérő tanárt fogad kölcsönösen nyári-cseregyakorlatra. A tanulók a mezőgazdasági munkák végzése mellett megismerkednek egymás országának nevezetességeivel, a szomszéd népek életével és a tanulók között is sok baráti kapcsolat alakul ki. Mivel a lengyeli intézet vezetésében ebben az évben személyi változás történt, valamint személyi változás volt a karvai intézet főhatóságánál is, ezért szükségessé vált az új vezetők megismerkedése. Ilyen céllal látogatott Lengyelbe Karabinos Imre, a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasági oktatása káderosztályának vezetője, Karsay László, a Nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdasági szakképzés főigazgatója, Polák Imre, a Karvai Mező- gazdasági szaktanintézet igazgatója, valamint Varga Lajos, az intézet gazdasági igazgatója. A két igazgató ünnepélyesen kötelezettséget vállalt, hogy a két intézet továbbra is együttműködik, a testvéri-baráti kapcsolatokat ápolják. Ezt a korábbi szerződésen aláírásunkkal is megerősítették. A lengyeli ünnepségen jelen volt Mohai András, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságának munkatársa, aki a megyei népfrontbizottság nevében Karsay Lászlónak és Polák Imrének - a csehszlovák és a magyar nép közötti barátság ápolásáért - emlékplakettet és oklevelet adott át. BAI JÓZSEF
