Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
2 ïnÆPÜJSÂG 1986. december 27. A népgazdaság 1986. évi fejlődése (Folytatás az 1. oldalról.) Az 1987. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai váljon hatékonyabbá. További előrehaladást kell elérni a melléktermékek, a hulladékok hasznosításában. A szarvasmarha-állomány növekedjék, a vágómarha-termelés minél nagyobb legyen. A hozamok növelésével a tejtermelés fokozása szükséges. A sertésállomány számottevő emelkedése párosuljon a te- nyészállomány minőségi cseréjének meggyorsításával. A vágóbaromfi-termelés dinamikusan növekedhet. A juhászaiban a termelés az ez é^i szinten marad. Az élelmiszeriparban fokozni szükséges a nyersanyagok megfélelő feldolgozását, gyorsítani a korszertftechnológiák elterjesztését, a térségi ágazati és vállalatközi kapcsolatok fejlődését. A mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek termelésének és kivitelének hatékonyságát a termékek minőségének javításával, a ráfordítások csökkentésével, a kereslet szerkezetéhez jobban igazodó feldolgozó tevékenységgel, a csomagolás korszerűsítésével, az értékesítési munka színvonalának emelésével is elő kell mozdítani. A termelő infrastruktúra területén alapvetően a meglévő kapacitások ésszerűbb hasznosításával kell a termelés és a lakosság szükségleteit kielégíteni. Kiemelt figyelmet kell fordítani a távközlési hálózat rekonstrukcióval egybekötött fejlesztésére, a szállításigényesség csökkentésére, a természeti környezet, ezen belül a vizek nimöségének védelmére. Egyenletesebbé kell tenni a szállítókapacitások évközi kihasználását. Az anyagi lehetőségek célszerű felhasználásával törekedni kell a közlekedési hálózat műszaki állapotának megőrzésére. Folytatódik a vasút villamosítása. Megkezdődik Beruházások A beruházások volumene csak kismértékben haladhatja meg az 1986. évit. A rendelkezésre álló eszközök felhasználásakor a közvetlen termelő, főként pedig az exportképes feldolgozóipari tevékenységek fejlesztését kell előtérbe állítani. A vállalatok és szövetkezetek körében az ötéves tervben erre az évre számítottnál több beruházás valósulhat meg. A legfontosabb gazdaságfejlesztési programok és akciók kibontakoztatása érdekében nő a vállalati beruházásokhoz igénybe vehető kedvezmények köre. Az állami kedvezmények, támogatások odaítélésekor és a bankok által kibocsátott hitelek révén is a konvertibilis export hatékony növelését eredményező termelésszerkezeti változásokat, a technológiai korszerűsítést, a ráfordításokat mérséklő és más, kiemelt programok eredményes megvalósítását kell előnyben részesíteni. Foglalkoztatás. A lakosság jövedelme és fogyasztása, életkörülményei a Budapestet elkerülő M 0-ás autópálya építése. A Ferihegyi repülőtéren a le- és felszállópálya rekonstrukciója befejeződik. A távközlésben a lakosság és más források fokozott bevonásával meg kell gyorsítani a távbeszélő-hálózat rekonstrukcióját és fejlesztését. Javuljon a telefonszolgáltatás üzembiztonsága, bővüljön s beszélőhelyek száma. Bővíteni kell a korszerű technikai bázison nyugvó telex- és adatátviteli hálózatot. A televízió műsorszóró hálózatban újabb települések vételi lehetőségét javító, kis teljesítményű átjátszóadók telepítésére kerül sor. A Marcaliban üzembe lépő közép- hullámú rádió itthon, a székesfehérvári rövidhullámú adóállomás befejezése a határokon túl javítja a vételi lehetőségeket. A vízgazdálkodásban a közművek összehangolt fejlesztésével folytatni kell a vízminőség javítását. Tovább szükséges növelni az egészséges ivóvízzel ellátott települések számát, ezen belül elsődlegesen veszélyeztetett dél-alföldi térségek ellátását kell javítani. A műszaki feltételek korszerűsítésével, a lakossági, ipari, mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerek összehangolt működtetésével törekedni kell a meglévő vízműkapacitások hatékonyabb kihasználására, a vízkészletek takarékos hasznosítására. Az ivóvíz-szolgáltatás összehangolt bővítésével további mintegy 100 ezer lakos egészséges ivóvízzel való ellátása biztosítható. A szennyvízkezelő létesítmények bővítésével elsősorban azokon a területeken kell javulást elérni, ahol kiemelt feladat a vízminőség védelme. A csatorna- hálózat bővítése közel 140 ezer lakost érint. Új központi nagyberuházás nem kezdődik. A folyamatban lévők általában a műszakilag indokolt ütemben folytatódnak. Befejeződik a Ferihegyi repülőtér rekonstrukciója, megkezdi az áramszolgáltatást a paksi atomerőmű IV. blokkja. A termeléshez szorosan kapcsolódó infrastruktúra kiemelt területein, mindenekelőtt a távközlésben és a vízgazgál- kodásban jelentősen nőnek a célcsoportos beruházások előirányzatai. A nem termelő beruházások összességében csökkenő volumenén belül elsőbbséget kapnak a tudományos kutatás, a lakásépítés és a középfokú oktatás feltételeit javító fejlesztések. Minden szinten arra kell törekedni, hogy fokozódjék a fejlesztési döntések gazdaságosság szerinti szelekciója, javuljon a megvalósítás hatékonysága. A szocialista szektor beruházásaira folyó árakon 216-219 milliárd forintot lehet fordítani. A gazdasági növekedés élénküléséhez az szükséges, hogy a gazdasági hatékonyság az 1986. évinél kedvezőbben alakuljon: a fajlagos anyagfelhasználás romlása megálljon, az állóeszközök kiAz iparban meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését. Mindenekelőtt azon termelő tevékenységek fejlődését kell előmozdítani, amelyek lehetővé teszik a kivitel tartós és gazdaságos növelését. A hatékonyság emelésével el kell érni, hogy a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban növekedjen. A műszaki fejlesztést még inkább a nemzetközi versenyképesség és a gazdaságosság szolgálatába kell állítani. A kivitel bővülését szolgálják a gazdasági szabályozásban 1986-ban végrehjatott és az 1987. elején életbe lépő változások, az exportképes termelés fejlődését hosz- szabb távon elősegítő pályázati rendszer keretében megvalósított fejlesztések, illetve az 1987-ben e célra rendelkezésre álló (bővülő) fejlesztési források és egyéb kedvezmények. A piacképes, korszerű és gazdaságos ipari termékek - mindenekelőtt az elektronikai és vákuumtechnikai berendezések, a közúti járműipari részegységek és termékek, a mezőgazdasági és élelmi- szeripari gépek, a szerszámgépek és berendezések, egyes gépipari fogyasztási cikkek, a gyógyszerek, növényvédő szerek és intermedierek, az értékesebb műanyag-feldolgozó- és gumiipari termékek, valamint a feldolgozottabb ruházati és bútoripari termékek - termelését és kivitelét az átlagot meghaladó mértékben kell emelni. Törekedni kell az ipari termékek iránt jelentkező belföldi kereslet minél jobb kielégítésére, bővíteni szükséges a gazdálkodó szervezetek közötti termelési és értékesítési kooperációs kapcsolatokat. Fel kell erősíteni és hatásosabbá kell tenni a drága importot gazdaságosan helyettesítő hazai termelő tevékenységet. A bányászatban, a vaskohászatban és a húsiparban a racionalizálási és szerkezetátalakítási programokat következetesen meg kell valósítani. A feldolgozóiparban is széles körű intézkedéseket kell tenni a gazdaságtalan tevékenység visz- szaszoritására, átalakítására, figyelmet fordítva arra is, hogy nélkülözhetetlen termékekből hiány ne keletkezzen. Az ipari ágazatok közül a bányászat termelése mérséklődik. A széntermelés az 1986. évi szinten marad, úgy, hogy közben korszerűsödik és gazdaságosabbá válik a szénbányászat termelési szerkezte, nő az alacsony költségű, és csökken a gazdaságtalan termelés. A külfejtéses széntermelés emelkedik. A gazdaságtalan bányákból felszabaduló létszám hatékonyabb foglalkoztatásával racionálisabbá válik a létszámgazdálkodás; csökken a szénbányászat támogatása. A kőolaj- és földgáztermelés geológiai okok következtében kissé kevesebb lesz, mint 1986-ban. A villamos energia iránti szükséglet növekményét a hazai termelés bővülése fedezi. A vaskohászat termékszerkezetének korszerűsítése folytatódik, egyes gazdaságtalanul termelő kapacitásokat leállítanak. A nyersvasgyártás az ez évi szinten marad, a nyersacélgyártás és a hen- gereltáru-termelés csökken, a koksztermelés nő. Csökken a fajlagos energiafelhasználás, a nyersvasgyártás önköltsége; hatékonyabbá válik a munkaerő-felhasználás; csökken a vaskohászati vállalatok állami támogatása. Az alumínium- és a színesfém-kohászat termelése az ez évihez hasonló lesz. használásának hatékonysága javuljon, a munka termelékenysége az előző évinél gyorsabban emelkedjék. A felhasznált munkaerő és anyagi eszközök együttes hozama a népgazdaság egészében is, de kütönösen a termelő ágazatokban múlja felül az 1986. évit. Az építőanyag-ipar terhelése a belföldi kereslettel összefüggésben kismértékben emelkedik. A főbb építési anyagokból a kínálat tovább javul. A gépipari termelés az ipari átlagot meghaladóan fejlődik. Az átlagosnál gyorsabban kell növelni az ipari termékek konvertibilis elszámolású, gazdaságos kivitelét is. Ennek érdekében törekedni kell az együttműködés bővítésére a külföldi vállalatokkal. A gépiparnak nagyobb szerepet kell vállalnia az alkatrészek és részegységek iránti hazai igények kielégítésében is, javítani kell a kooperációs kapcsolatokat. A vegyipar termelése, kivitele és belföldi értékesítése az átlagosnál gyorsabban nő. A Tiszai Vegyi Kombinát 1986-ban belépő lineáris polietilén-gyártó üzeme 1987-ben már teljes kapacitással dolgozik. A könnyűipari termelés a lakosság keresletének csökkenése mellett a konvertibilis export növelésétől függően alakulhat. Az anyagigényes és egyszerű termékek fejlődő országokból történő behozatalával törekedni kell olyan kapacitások felszabadítására, amelyeken jó minőségű, gazdaságos, minden piacon jól értékesíthető termékek állíthatók elő. Szorgalmazni kell a bérmunkát, közös vállalatok létrehozását is. Az építőiparban a termelés szerkezete és területi elhelyezkedése alkalmazkodjon a kereslet tartós változásaihoz. Különös figyelmet kell fordítani a lakásépítés, ezen belül is a budapesti lakásépítések ütemes, jó minőségű és gazdaságos megvalósítására. A kivitelező építőiparnak a csökkenő számú lakás felépítése mellett az ez évinél többet kell felújítania, és az ideihez hasonló mennyiségűt korszerűsítenie. A fővárosi lakásépítés megemelt összegű támogatásban részesül. A szerkezetátalakitó, illetve a hatékonyságot javító programnak megfelelően tovább kell folytatni az építőipar egészének - ezen belül is elsősorban a magasépítő-iparnak - a korszerűsítését, a ráfordítások mérséklését, a veszteség- források feltárását és megszüntetését. Ennek érdekében a munkaerő hatékony foglalkoztatása mellett törekedni kell a ki nem használt eszközök hasznosítására. Folytatódjék az építőipar szervezeti rendszerének korszerűsítése, szélesedjék a vállalatok közötti verseny. Jaítani kell a minőséget, gyorsabb ütemben, szervezettebb keretek között kell kielégíteni a fizetőképes építési igényeket. Javítani kell a külföldön végzett munkák hatékonyságát. A mezőgazdaságban a termelés hatékonyságának javításával a hozzáadott érték a bruttó termelésnél gyorsabban növekdejen. Ezt a hozamok növelésével, a ráfordítások mérséklésével, a kereslethez jobban alkalmazkodó termékszerkezet kialakításával szükséges megalapozni. A növénytermesztés az állattenyésztést meghaladó ütemben bővüljön. Ezen belül az ideinél számottevően nagyobb gabonatermelés elérésére kell törekedni. A szőlő- és gyümölcsültetvények telepítése összetételében feleljen meg a hosszabb távon jelentkező keresletnek. Fokozott gondot szükséges fordítani a talajerő visszapótlására és az öntözés növelésére. Az állattenyésztésben a termelés bővülésével egyidejűleg javuljon a termékek minősége. A takarmánygazgálkodás Az egy főre jutó nemzeti termelésnek az 1985-86. évek átlagát meghaladó növelését a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatásával is elő kell segíteni. Ezért olyan munkaerő-gazdálkodási intézkedések történnek, a keresetszabályozási rendszer úgy módosul, hogy a vállalatokat és az egyéneket is érdekeltté tegye a követelményekkel összhangban álló munkaerő-átcsoportosításban. Indokolt esetben az irányító szerveknek kell kezdeményezniük a munkaerő-átcsoportosítást és segíteni az elhelyezkedés zavartalan lebonyolítását. A személyi jövedelmek alakulását a teljesítmények szerint kell differenciálni. A gazdaságosan termelő és fejlődő területeken az átlagosnál nagyobb béremelésre lesz lehetőség; az alacsony jövedelmezőségű, teljesítményeiket nem vagy alig növelő gazdálkodó szervezetek pedig a kifizetett bértömeg szinten tartására, illetve mérséklésére, a létszám leépítésére kényszerülnek. Az egyéni keresetek alakulása is jobban fejezze ki a végzett munka mennyiségét és minőségét. Az átlagkeresetek a szocialista szektorban 5-5,5 százalékkal növekedhetnek. A költségvetési intézményeknél az éves béremelés forrását egyes területeken részben, máshol teljes egészében saját eszközökből kell előteremteni. A kisvállakozásokon keresztül kiáramló jövedelmek növekedése is lassul. Biztosítani kell a kiáramló vásárlóerő és a rendelkezésre álló árualap egyensúlyát, a lákosság kiegyensúlyozott áruellátását. A kínálat javítását elsősorban a hazai termelésre, a rubel elszámolású behozatal növelésére kell alapozni. Fokozott követelményeket kell támasztani a termékek minősége, a kereskedelmi kiszolgálás színvonala iránt. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem haladhatja meg a 7 százalékot. A hatósági árpolitika az árintézkedéseknél vegye figyelembe a külkereskedelmi egyensúly javításához és a költségvetési támogatások mérsékléséhez fűződő érdekeket. Szigorú árellenőrzési gyakorlatot kell folytatni. A pénzbeli társadalmi jövedelmek közül a 79 éven felülieknél, valamint az első és második rokkantsági csoportba tartozóknál a nyugdíj - az egész évi áremelkedés ellensúlyozza a 70 éven aluliak nyugdijánál, továbbá a családi pótléknál, az egygyermekesek jövedelempótlékánál, a gyermekgondozási segélynél és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak ösztöndíjánál. Bővülnek a szociális segélyezést szolgáló tanácsi keretek. A lakásellátottság javítását az állami és személyi tulajdonú lakások építése mellett a tanácsi lakásgazdálkodás további korszerűsítése is szolgálja. Ennek során a térítési díjak növelésével, új konstrukció kidolgozásával, a szabályozás egyszerűsítésével törekedni kell az újra elosztható bérlakások számának növelésére, a támogatások differenciált felhasználásával pedig a kiemelt rétegek lakáshoz juttatási programjának ütemszerű folytatására. Az állami és lakossági pénzeszközök együttes felhasználásával 60-61 ezer lakás építése várható. A személyi tulajdonú lakásépítés segítésére bővülnek a helyi tanácsi támogatási eszközök. Jelentősen nő a felújításra kerülő lakások száma. Az oktatás tárgyi feltételei új tantermek létesítésével, a tanműhelyek, illetve diákotthoni férőhelyek számának gyarapításával javulnak. Folytatódik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a színházak rekonstrukciós programjának végrehajtása. Az egészségügyi-szociális ellátás területein a műszerezettség, illetve a kórházi kiszolgáló létesítmények feltételeinek javításán túl új kórházi ágyak, illetve szociális otthoni férőhelyek létesítése szolgálja a betegellátást. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A rubel elszámolású forgalom terén a KGST-országokkal folytatott együttműködés előnyeinek aktív kihasználására, az egyeztetett szállítások minél teljesebb megvalósítására és az áruforgalom kölcsönös bővítése új lehetőségeinek feltárására kell törekedni. A behozatal növelését aktív belföldi piaci tevékenységgel, új forgalmazási lehetőségekkel is elő kell segíteni. A kivitelt - az összetétel javítására, a kitermelési költségek csökkentésére törekedve - lényegében a behozatallal azonos ütemben kell emelni. A vállalatok létrehozásával is elő kell segíteni a műszaki és gazdasági együttműködés fejlesztését. A konvertibilis elszámolású kivitelt elsősorban a feldologzóipari termékek körében szükséges bővíteni. Ehhez új vállalkozási formák, vegyes vállalatok létesítése, eredményesebb, intenzívebb piaci munka és harmadik piaci együttműködés, célirányosabb értékesítési tevékenység Szükséges. Bővíteni kell az export növelését elősegítő szolgáltatásokat, javítani azok minőségét. Az idegenforgalomban a meglévő kapacitások jobb kihasználásával, hatékonyabb propaganda- és értékesítő munkával, valamint új feltételek megteremtésével el kell érni a devizabevételek fajlagos és abszolút növekedését. A terv megvalósítását szolgáló eszközrendszer Az 1987. évi népgazdasági terv megvalósítása érdekében folytatódik a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztése. Egyrészt a működő rendszer kiegészítésére, a tapasztalatok alapján történő korrekciójára, a gazdasági helyzetből, illetve a gazdaságpolitikai célokból adódó követelményekhez történő hozzáigazítására, másrészt a későbbi évek változásait előkészítő munkák fel- gyorsítására kerül sor. A gazdasági szabályozórendszer mo- dósítása azt célozza, hogy a gazdálkodó egységek intenzívebben törekedjenek az exportképesség és a hatékonyság javítására, a műszaki fejlődés meggyorsítására, mindezzel a jövedelemtermelő képesség és készség fokozására; továbbá szelektív intézkedésekkel hozzájárul a piaci, a külső és belső pénzügyi egyensúly javulásához. A terv gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását olyan állami döntések és akciók is segítik, amelyek kiegészítik a gazdasági szabályozást és a már korábban hozott intézkedéseket. A konvertibilis elszámolású kivitel jövedelmezősége az ez év szeptemberi leértékelés és azt kiegészítő intézkedések hatására viszonylagosan emelkedik. Az ilyen irányú értékesítést is szolgáló termelésszerkezeti változások erőteljesebb kibontakozása érdekében többek között a pályázati rendszer fokozottan fogja segíteni a termelési szerkezet és a technológia korszerűsítését, bővül hatóköre, egyszerűsödik a pályázatok elbírálásának rendje, az elbírálásnál következetesebben érvényre jutnak a hatékonysági követelmények. A Minisztertanács felhívja a vállalatokat és a szövetkezeteket, a tanácsokat és az intézményeket, hogy saját tervüket a népgazdasági célokkal összhangban véglegesítsék, és végrehajtását jól szervezett, színvonalas, fegyelmezett munkával segítsék elő. A Minisztertanács felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a népgazdasági terv megvalósításához. (MTI) A termelő ágazatok fejlődése
