Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-27 / 303. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! TOLNA MEGYEI MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA fllpl vi Olvasó1986. december 27. PÉNTEK XXXVI. évfolyam, 303. szám ÁRA: 1,80 Ft (5.-6. oldal) A népgazdaság 1986. évi fejlődése A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1986. évi várható fejlődését, és jóváhagyta az 1987. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy 1986-ban az egyes területeken elért előrehaladás mellett is összességükben a múlt évi kedvezőtlen gazdaságfejlődési folyamatok folytatódása tapasztalható, és az ez évi terv legfőbb céljai nem valósulnak meg. A gazdálkodó szervezetek egy része eredményes erőfeszítéseket tett gazdálkodása hatásfokának javítására, termelési szerkezetének átalakítására, a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a gazdaságos kivitel növelésére, a belföldi kereslet jobb kielégítésére. Ez azonban nem vált általánossá, a gazdálkodó egységek jelentős részénél nem történt érdemi előrehaladás a hatékonyság javítása, a belső és külső piac igényeihez igazodó termelési szerkezet kialakítása érdekében. Objektív körülmények - a tartós aszály, a számunkra kedvezőtlen világpiaci áralakulás, egyes rendkívüli események - és a gazdaságirányítás hiányosságai is nehezítették az előrehaladást. így a termelés és a nemzeti jövedelem emelkedése elmarad a tervezettől. Az ipar termelése és konvertibilis elszámolású kivitele a tervezettnél kevésbé emelkedik, a termelés hatékonysága csak egyes területeken javul, összességében nem, vagy alig nő. Az építőipar teljesítménye kismértékben emelkedik, jelentős a lemaradás a budapesti lakásépítéseknél. A mezőgazdaságot ez évben is aszály sújtotta, emiatt a növénytermesztés (elsősorban a kalászosgabo- na-termelés) lényegesen alacsonyabb a tervezettnél. Az állatállomány csökkenésének tendenciáját sikerült megállítani, illetve lefékezni. A nem megfelelő teljesítmények ellenére a vállalati, különösen pedig a lakossági jövedelmek, emiatt a belföldi fel- használás - főleg a fogyasztás, és kisebb mértékben a vállalati beruházások - az előirányzottnál jobban nő. Különösen a keresetek emelkedése haladja meg a tervben figyelembe vettet. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előirányzottnál csak kismértékben lesz magasabb. Mivel a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelem termelését meghaladóan nő, és a külkereskedelemben az áralakulásból veszteség származik, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének tavaly megkezdődött romlása folytatódik. A KGST-or- szágokkal folytatott együttműködés tervszerűen alakul, az áruforgalomban aktívum képződik, az adósság csökken. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban azonban a kivitel nem nő, a behozatal a szándékolttal ellentétben nem mérséklődik, a cserearányok - főleg a vegyi és agrártermékek kiviteli árainak csökkenése miatt - nagymértékben romlanak, mindezek miatt a külkereskedelmi mérleg egyenlege passzív, a nettó adósságállomány emelkedik. Az állami költségvetés hiánya az előirányzottnál jóval magasabb. Ennek fő tényezője, hogy a vállalatoktól származó befizetések kisebbek, a nyújtott támogatások pedig nagyobbak a számítottnál. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzete jobb, nyereségemelkedése gyorsabb, mint ami teljesítményeikből következett volna. Az 1986. év végére kialakult helyzet kedvezőtlenebb annál, mint a VII. ötéves terv elgondolásai ez időre feltételeztek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 20-i határozata értékelte a helyzetet, kialakulásának legfontosabb okait, meghatározta a gazdasági munka megjavításának feladatait és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá a népgazdasági ten/ fő céljait és előirányzatait. Az 1987. évi népgazdasági terv fő gazdaságpolitikai céljai és gazdaságirányítási feladatai 1987. évben a gazdaságirányítás alapvető feladata - a kialakult gazdasági helyzetből és folyamatokból kiindulva, a fejlődés külső körülményeiből adódó lehetőségek és követelmények tekintetbevételével - a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán megfogalmazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai irányvonal eddiginél következetesebb megvalósítása. A célok közül a gyakorlati tevékenységben is az első helyre a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való igazodást, a gazdasági szerkezet ezzel összhangban álló változtatását, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növekedésének meggyorsítását, a gazdasági fejlődés, a forrás- képződés mindezekre alapozódó élénkítését kell állítani. A népgazdasági teljesítmény növelésére, valamint a források és a belföldi fel- használás egymáshoz viszonyított arányának betartására alapozva le kell fékezni a külgazdasági és pénzügyi egyensúly romlásának folyamatát. A konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány az 1986. évinél csak kisebb mértékben emelkedhet. A lakosság életszínvonalát az 1985-86. évi szinten kell stabilizálni, biztosítva az életkörülmények szerény javulását. A közösségi fogyasztás nem emelkedhet. Mind a termelő szféra irányításában, mind az elosztási politikában, illetve a vállalati és lakossági jövedelmek alakításában erőteljes differenciálást kell érvényre juttatni. Ennek megfelelően:- az átlagot meghaladó mértékben kell fejleszteni a hatékony, a gazdaságos kivitelt a hazai kereslet jobb kielégítését szolgáló termelést, míg a gazdaságtalan termelés visszaszorítására az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenni;- a vállalati és a személyi jövedelmek fejezzék ki a hatékonyságban, valamint az egyéni teljesítményekben meglévő különbségeket, ezt a gazdaságtalan tevékenységek támogatásának csökkentésével is elő kell segíteni;- a termelő beruházások növelését mindenekelőtt a feldolgozóiparban kell lehetővé tenni, a központi eszközökből elsősorban a kiemelt célokat szolgáló fejlesztéseket kell támogatni;- a költségvetési szervek kiadásai csak az alapellátás színvonalának fenntartása céljából növelhetők, egyéb területeken a kiadások reálértéke csökken. A gazdaságirányítás gyakorlatában - az 1986. évi tapasztalatokat is tekintetbe véve - kövtkezetesebben kell kifejezésre juttatni az alapvető gazdaságpolitikai célokat. Előtérbe kell állítani a gazdasági fejlődésnek a hatékonyság javulásával alátámasztott élénküléséhez szükséges, erőteljes és határozott változások megalapozását. Fontos feladat, hogy a gazdaságirányítás gyorsabban és rugalmasabban reagáljon a külső és belső körülmények változásaira, a gazdasági folyamatok alakulására, kezdeményezőbben segítse elő a hatékonyság fejlődését, hárítsa el az azt akadályozó tényezőket. Ösztönözze a gazdálkodó szervezetek önállóságának, piacérzékenységének és vállalkozó készségének gyorsabb kibontakozását. Javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. Az irányításban és a végrehajtásban egyaránt meg kell követelni a színvonalas, jól szervezett, fegyelmezett munkát, a takarékosságot. Folytatni kell a gazdaságirányítási rendszer átfogó továbbfejlesztését. A kormányzati szervek gazdaságirányító munkájukban és a végrehajtás ellenőrzése során nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a tervezett célok eléréséhez: fel kell gyorsítani a konvertibilis elszámolású, gazdaságos export növelését szolgáló termelésszerkezeti változásokat. Ezt - a forint végrehajtott leértékelésének jövedelem-átcsoporto- sító hatásán kívül - főleg az export célú fejlesztésben való érdekeltség fokozásával és hatékonyabb piaci munkával kell elősegíteni. Ezzel egyidejűleg további kezdeményezéseket kell tenni a KGST- országokkal egyeztetett áruforgalom kölcsönös és kiegyensúlyozott bővítésére; fel kell gyorsítani a népgazdaságban a munkaerő és a társadalmi töke mozgását. A munkaerő jobb kihasználásának elősegítése, valamint a gazdasági hatékonyság erőteljes javulása érdekében szükség szerint központi eszközökkel is elő kell segíteni a munkaerőáramlást. A banki intézményrendszer átalakítása és az új társulási formák révén megnyíló lehetőségek kihasználásával is elő kell mozdítani a fejlesztési forrásoknak a jövedelmező vállalatokhoz való átáramlását. Aktívabban kell élni a külföldi működötöké bevonásának lehetőségével; az alacsony hatékonyságú ágazatok, illetve gazdálkodó egységek tevékenységét racionalizálni, termelési szerkezetüket korszerűsíteni kell. Ezt elsősorban az eddigi kormányzati döntések maradéktalan végrehajtásával, a fel- számolási és szanálási eljárás szigorú és elvszerű alkalmazásával kell elérni; a nem termelő területeken a közösségi fogyasztás reálértékben való mérséklését a felhasználás további ésszerűsítésével, megtakarításokkal, szervezet-korszerűsítésekkel és létszámcsökkentésekkel kell megalapozni. Csökkenteni kell a nem termelő beruházásokat; biztosítani kell a megtermelt és felhasználható jövedelmek jobb összhangját. Ehhez csökkenteni kell a támogatásokat, hatásosabban kell szabályozni a vállalati és lakossági vásárlóerőt, szigorú költségvetési, hitelezési és árpolitikai gyakorlatot kell folytatni. (Folytatás a 2. oldalon.) Felhívtuk az ügyeleteket: Hogyan teltek az ünnepek? Az ünnepeket igyekszik mindenki családja, szerettei körében tölteni, ahhoz azonban, hogy zavartalan legyen a karácsony, jó néhányan tartottak ügyeletet munkahelyükön, „őrködtek” nyugalmunk felett. A telefonvonal másik végén tehát őket halljuk:- Nem pihentünk ebben a néhány napban - halljuk Angyal István tűzoltó főtörzsőrmestertől - Az ünnep előestéjén Aparhanton egy 28 méter hosszú raktár és pajta tetőszerkezete és a benne tárolt takarmány eddig felderítetlen okok miatt felgyulladt, az anyagi kár 65 ezer forint. December 25-én a reggeli órákban egy öcsényi lakásban olajtúlfolyás következtében felgyulladt az olajkályha, s leégett az előszoba berendezése. Ugyanezen a napon Csibrák területén elektromos Ha nincs hó, megteszi a jég is... szikra miatt gyulladt ki egy Dácia személygépkocsi. Örömmel mondhatjuk, hogy a minden évben visszatérő fenyőfa- tüzek ezúttal elmaradtak. Részben a fentiekhez kapcsolódnak a Pécsi Közúti Igazgatóság Szekszárdi Főmérnökségének információi. Az apar- hanti tűzoltás során ugyanis az útburkolatra került víz lefagyott, sószóró autót kellett kiküldeni. Karácsony első napjának hajnalán Paks és Tamási térségében havazott, a közúti igazgatóság járművei ide is időben érkeztek. Az ünnepek alatt egyébként hatan tartottak ügyeletet, hat rajonos gépkocsi, négy rakodógép és tíz őrjáratos szóró állt készenlétben. A Dédásznál eseménytelenül teltek az elmúlt napok. Komolyabb munkát csak a tegnap déli órákban Dombori üdülőtelep térségben jelentkező áramkimaradás okozott. A rendőrség ügyeletén hasonló kedvező híreket kaptunk, ami külön örömteli, a többezer útrakerülő látogató közül mindenki célhoz ért, súlyos közlekedési baleset nem történt. A mentők szolgálatvezetőjétől, Pesti Lajostól a kővetkezőket hallottunk: Néhány apróbb sérüléstől eltekintve semmi különös esemény nem történt. Az ünnepek alatt idén az italozásban is mértéktartóak voltak az emberek, senkit sem kellett emiatt beszállítanunk. A gyógyszertár központi ügyeletén nagy forgalomról számoltak be. Az ünnepek alatt 350-nen fordultak meg, főleg a meghűléses betegségek miatt. Ünnepi körképünket vidámabb témával fejezzük be. A felelősségteljes szolgálat után a kikapcsolódás, sportolás perceit idézzük. A kemény, száraz hideg időben befagytak a folyók holtágai, tavaink, ami kitűnő alkalmat teremt csúszkálásra, korcsolyázásra. Sőt egy kis előkészítéssel a városokban játszótereken, iskolák udvarán is elkészíthető lenne a korcsolyapálya - addig is, amíg megérkezik a szánkózásra alkalmas havas idő. Sz. Á. - T. Zs. - K. A. Köszöntő A XXII. Téli Úttörő-olimpia országos asztalitenisz döntőjének rendezvényei ma kezdődnek Szekszárdon. Átéli szünidőben, december 27-29- e között ad otthont a megyeszékhely e rangos eseménynek, a sportszerető gyermekek és felnőttek örömére, ebben az évtizedben immár másodszor. Hat évvel ezelőtt, 1980. januárjában is városunkban játszották a döntőket ennek a korosztálynak a legjobbjai. A téli úttörő-olimpiák sorában mindig különös figyelmet kapott e sportág megyénktől, mert szinte minden évben játszott a döntőkben Tolna megyei úttörő. Ezeken a versenyeken bontogatták tehetségüket a ma már az egész országban ismert és hírnevet szerzett tolnai játékosok. A naptár még 1986-ot jelez, de már az 1986/87-es általános iskolai sportnaptár első országos küzdelmeire érkező úttörőket várja Szekszárd, és a készülődés már javában tart az ország több városában, hogy fogadja a téli versenyszámok többi megyei győztesét. Ma újra magasba kúszik a tavaly a ceglédi rendezőktől jelképesen átvett olimpiai zászló, és megszólal a rendezvény kezdetét jelző harsona. Holnaptól a versenyek zajától lesz hangos a Zrínyi utcai sportcsarnok, s a küzdelmek végén új bajnokok lépnek fel a dobogóra, öregbítve küldő megyéjük és úttörőcsapatuk hírnevét. A szervezők és rendezők nevében reméljük, ’hogy a versenyek szünetében jut idő megismerkedni Szekszárd nevezetességeivel, látnivalóival az ország minden tájáról érkező úttörőknek és vezetőiknek. DOMÁNSZKY ZOLTÁN megyei úttörőelnök „Mindenki másképp csinálja”