Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-27 / 303. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! TOLNA MEGYEI MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA fllpl vi Olvasó­1986. december 27. PÉNTEK XXXVI. évfolyam, 303. szám ÁRA: 1,80 Ft (5.-6. oldal) A népgazdaság 1986. évi fejlődése A Minisztertanács áttekintette a nép­gazdaság 1986. évi várható fejlődését, és jóváhagyta az 1987. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy 1986-ban az egyes területeken elért előrehaladás mellett is összességükben a múlt évi kedvezőtlen gazdaságfejlődési folyama­tok folytatódása tapasztalható, és az ez évi terv legfőbb céljai nem valósulnak meg. A gazdálkodó szervezetek egy ré­sze eredményes erőfeszítéseket tett gaz­dálkodása hatásfokának javítására, ter­melési szerkezetének átalakítására, a műszaki fejlesztés meggyorsítására, a gazdaságos kivitel növelésére, a belföldi kereslet jobb kielégítésére. Ez azonban nem vált általánossá, a gazdálkodó egy­ségek jelentős részénél nem történt ér­demi előrehaladás a hatékonyság javítá­sa, a belső és külső piac igényeihez iga­zodó termelési szerkezet kialakítása ér­dekében. Objektív körülmények - a tar­tós aszály, a számunkra kedvezőtlen vi­lágpiaci áralakulás, egyes rendkívüli események - és a gazdaságirányítás hiányosságai is nehezítették az előreha­ladást. így a termelés és a nemzeti jöve­delem emelkedése elmarad a tervezettől. Az ipar termelése és konvertibilis el­számolású kivitele a tervezettnél kevésbé emelkedik, a termelés hatékonysága csak egyes területeken javul, összessé­gében nem, vagy alig nő. Az építőipar tel­jesítménye kismértékben emelkedik, je­lentős a lemaradás a budapesti lakás­építéseknél. A mezőgazdaságot ez év­ben is aszály sújtotta, emiatt a növényter­mesztés (elsősorban a kalászosgabo- na-termelés) lényegesen alacsonyabb a tervezettnél. Az állatállomány csökkené­sének tendenciáját sikerült megállítani, illetve lefékezni. A nem megfelelő teljesítmények elle­nére a vállalati, különösen pedig a lakos­sági jövedelmek, emiatt a belföldi fel- használás - főleg a fogyasztás, és kisebb mértékben a vállalati beruházások - az előirányzottnál jobban nő. Különösen a keresetek emelkedése haladja meg a tervben figyelembe vettet. A fogyasztói árszínvonal növekedése az előirányzottnál csak kismértékben lesz magasabb. Mivel a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelem termelését meghaladóan nő, és a külkereskedelemben az áralakulás­ból veszteség származik, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének tavaly megkez­dődött romlása folytatódik. A KGST-or- szágokkal folytatott együttműködés terv­szerűen alakul, az áruforgalomban aktí­vum képződik, az adósság csökken. A konvertibilis elszámolású áruforgalom­ban azonban a kivitel nem nő, a behoza­tal a szándékolttal ellentétben nem mér­séklődik, a cserearányok - főleg a vegyi és agrártermékek kiviteli árainak csök­kenése miatt - nagymértékben romla­nak, mindezek miatt a külkereskedelmi mérleg egyenlege passzív, a nettó adós­ságállomány emelkedik. Az állami költségvetés hiánya az elő­irányzottnál jóval magasabb. Ennek fő té­nyezője, hogy a vállalatoktól származó befizetések kisebbek, a nyújtott támoga­tások pedig nagyobbak a számítottnál. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzete jobb, nyereségemelkedése gyorsabb, mint ami teljesítményeikből következett volna. Az 1986. év végére kialakult helyzet kedvezőtlenebb annál, mint a VII. ötéves terv elgondolásai ez időre feltételeztek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 20-i határozata értékelte a helyzetet, kialaku­lásának legfontosabb okait, meghatároz­ta a gazdasági munka megjavításának feladatait és az 1987. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. A Minisztertanács ennek figyelembevéte­lével hagyta jóvá a népgazdasági ten/ fő céljait és előirányzatait. Az 1987. évi népgazdasági terv fő gazdaságpolitikai céljai és gazdaságirányítási feladatai 1987. évben a gazdaságirányítás alapvető feladata - a kialakult gazdasági helyzetből és folyamatokból kiindulva, a fejlődés külső körülményeiből adódó le­hetőségek és követelmények tekintetbe­vételével - a Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusán megfogal­mazott, a VII. ötéves tervben konkretizált gazdaságpolitikai irányvonal eddiginél következetesebb megvalósítása. A célok közül a gyakorlati tevékenységben is az első helyre a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való igazodást, a gazdasá­gi szerkezet ezzel összhangban álló vál­toztatását, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növekedésének meggyor­sítását, a gazdasági fejlődés, a forrás- képződés mindezekre alapozódó élénkí­tését kell állítani. A népgazdasági teljesítmény növelé­sére, valamint a források és a belföldi fel- használás egymáshoz viszonyított ará­nyának betartására alapozva le kell fé­kezni a külgazdasági és pénzügyi egyen­súly romlásának folyamatát. A konverti­bilis valutákban fennálló adósságállo­mány az 1986. évinél csak kisebb mér­tékben emelkedhet. A lakosság életszín­vonalát az 1985-86. évi szinten kell sta­bilizálni, biztosítva az életkörülmények szerény javulását. A közösségi fogyasz­tás nem emelkedhet. Mind a termelő szféra irányításában, mind az elosztási politikában, illetve a vállalati és lakossági jövedelmek alakítá­sában erőteljes differenciálást kell ér­vényre juttatni. Ennek megfelelően:- az átlagot meghaladó mértékben kell fejleszteni a hatékony, a gazdaságos kivitelt a hazai kereslet jobb kielégítését szolgáló termelést, míg a gazdaságtalan termelés visszaszorítására az eddiginél határozottabb lépéseket kell tenni;- a vállalati és a személyi jövedelmek fejezzék ki a hatékonyságban, valamint az egyéni teljesítményekben meglévő különbségeket, ezt a gazdaságtalan te­vékenységek támogatásának csökken­tésével is elő kell segíteni;- a termelő beruházások növelését mindenekelőtt a feldolgozóiparban kell lehetővé tenni, a központi eszközökből elsősorban a kiemelt célokat szolgáló fejlesztéseket kell támogatni;- a költségvetési szervek kiadásai csak az alapellátás színvonalának fenn­tartása céljából növelhetők, egyéb terü­leteken a kiadások reálértéke csökken. A gazdaságirányítás gyakorlatában - az 1986. évi tapasztalatokat is tekintetbe véve - kövtkezetesebben kell kifejezésre juttatni az alapvető gazdaságpolitikai cé­lokat. Előtérbe kell állítani a gazdasági fejlődésnek a hatékonyság javulásával alátámasztott élénküléséhez szükséges, erőteljes és határozott változások meg­alapozását. Fontos feladat, hogy a gaz­daságirányítás gyorsabban és rugalma­sabban reagáljon a külső és belső körül­mények változásaira, a gazdasági folya­matok alakulására, kezdeményezőbben segítse elő a hatékonyság fejlődését, há­rítsa el az azt akadályozó tényezőket. Ösztönözze a gazdálkodó szervezetek önállóságának, piacérzékenységének és vállalkozó készségének gyorsabb ki­bontakozását. Javítani kell a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét a teljesítmény növelésében. Az irányításban és a végrehajtásban egyaránt meg kell követelni a színvona­las, jól szervezett, fegyelmezett munkát, a takarékosságot. Folytatni kell a gazda­ságirányítási rendszer átfogó továbbfej­lesztését. A kormányzati szervek gazdaságirá­nyító munkájukban és a végrehajtás el­lenőrzése során nagy hangsúlyt helyez­nek arra, hogy a tervezett célok elérésé­hez: fel kell gyorsítani a konvertibilis elszámolású, gazdaságos export növelését szolgáló termelésszerkezeti változásokat. Ezt - a forint végrehajtott leértékelésének jövedelem-átcsoporto- sító hatásán kívül - főleg az export célú fejlesztésben való érdekeltség fokozásá­val és hatékonyabb piaci munkával kell elősegíteni. Ezzel egyidejűleg további kezdeményezéseket kell tenni a KGST- országokkal egyeztetett áruforgalom kölcsönös és kiegyensúlyozott bővítésé­re; fel kell gyorsítani a népgazdaság­ban a munkaerő és a társadalmi töke mozgását. A munkaerő jobb kihasz­nálásának elősegítése, valamint a gaz­dasági hatékonyság erőteljes javulása érdekében szükség szerint központi esz­közökkel is elő kell segíteni a munkaerő­áramlást. A banki intézményrendszer átalakítása és az új társulási formák révén megnyíló lehetőségek kihasználá­sával is elő kell mozdítani a fejlesztési forrásoknak a jövedelmező vállalatokhoz való átáramlását. Aktívabban kell élni a külföldi működötöké bevonásának lehe­tőségével; az alacsony hatékonyságú ága­zatok, illetve gazdálkodó egysé­gek tevékenységét racionalizálni, terme­lési szerkezetüket korszerűsíteni kell. Ezt elsősorban az eddigi kormányzati dönté­sek maradéktalan végrehajtásával, a fel- számolási és szanálási eljárás szigorú és elvszerű alkalmazásával kell elérni; a nem termelő területeken a kö­zösségi fogyasztás reálértékben való mérséklését a felhasználás további ésszerűsítésével, megtakarításokkal, szervezet-korszerűsítésekkel és lét­számcsökkentésekkel kell megalapozni. Csökkenteni kell a nem termelő beruhá­zásokat; biztosítani kell a megtermelt és felhasználható jövedelmek jobb összhangját. Ehhez csökkenteni kell a támogatásokat, hatásosabban kell sza­bályozni a vállalati és lakossági vásárló­erőt, szigorú költségvetési, hitelezési és árpolitikai gyakorlatot kell folytatni. (Folytatás a 2. oldalon.) Felhívtuk az ügyeleteket: Hogyan teltek az ünnepek? Az ünnepeket igyekszik mindenki csa­ládja, szerettei körében tölteni, ahhoz azonban, hogy zavartalan legyen a kará­csony, jó néhányan tartottak ügyeletet munkahelyükön, „őrködtek” nyugalmunk felett. A telefonvonal másik végén tehát őket halljuk:- Nem pihentünk ebben a néhány napban - halljuk Angyal István tűzoltó fő­törzsőrmestertől - Az ünnep előestéjén Aparhanton egy 28 méter hosszú raktár és pajta tetőszerkezete és a benne tárolt takarmány eddig felderítetlen okok miatt felgyulladt, az anyagi kár 65 ezer forint. December 25-én a reggeli órákban egy öcsényi lakásban olajtúlfolyás következ­tében felgyulladt az olajkályha, s leégett az előszoba berendezése. Ugyanezen a napon Csibrák területén elektromos Ha nincs hó, megteszi a jég is... szikra miatt gyulladt ki egy Dácia sze­mélygépkocsi. Örömmel mondhatjuk, hogy a minden évben visszatérő fenyőfa- tüzek ezúttal elmaradtak. Részben a fentiekhez kapcsolódnak a Pécsi Közúti Igazgatóság Szekszárdi Fő­mérnökségének információi. Az apar- hanti tűzoltás során ugyanis az útburko­latra került víz lefagyott, sószóró autót kellett kiküldeni. Karácsony első napjá­nak hajnalán Paks és Tamási térségében havazott, a közúti igazgatóság járművei ide is időben érkeztek. Az ünnepek alatt egyébként hatan tartottak ügyeletet, hat rajonos gépkocsi, négy rakodógép és tíz őrjáratos szóró állt készenlétben. A Dédásznál eseménytelenül teltek az elmúlt napok. Komolyabb munkát csak a tegnap déli órákban Dombori üdülőtelep térségben jelentkező áramkimaradás okozott. A rendőrség ügyeletén hasonló ked­vező híreket kaptunk, ami külön örömteli, a többezer útrakerülő látogató közül min­denki célhoz ért, súlyos közlekedési bal­eset nem történt. A mentők szolgálatve­zetőjétől, Pesti Lajostól a kővetkezőket hallottunk: Néhány apróbb sérüléstől eltekintve semmi különös esemény nem történt. Az ünnepek alatt idén az italozás­ban is mértéktartóak voltak az emberek, senkit sem kellett emiatt beszállítanunk. A gyógyszertár központi ügyeletén nagy forgalomról számoltak be. Az ünnepek alatt 350-nen fordultak meg, főleg a meghűlé­ses betegségek miatt. Ünnepi körképünket vidámabb témával fejezzük be. A felelős­ségteljes szolgálat után a kikapcsolódás, sportolás perceit idézzük. A kemény, szá­raz hideg időben befagytak a folyók holtá­gai, tavaink, ami kitűnő alkalmat teremt csúszkálásra, korcsolyázásra. Sőt egy kis előkészítéssel a városokban játszótereken, iskolák udvarán is elkészíthető lenne a kor­csolyapálya - addig is, amíg megérkezik a szánkózásra alkalmas havas idő. Sz. Á. - T. Zs. - K. A. Köszöntő A XXII. Téli Úttörő-olimpia országos asztalitenisz döntőjének rendezvényei ma kezdődnek Szekszárdon. Átéli szünidőben, december 27-29- e között ad otthont a megyeszékhely e rangos eseménynek, a sportszerető gyermekek és felnőttek örömére, eb­ben az évtizedben immár másodszor. Hat évvel ezelőtt, 1980. januárjában is városunkban játszották a döntőket ennek a korosztálynak a legjobbjai. A téli úttörő-olimpiák sorában min­dig különös figyelmet kapott e sportág megyénktől, mert szinte minden évben játszott a döntőkben Tolna megyei út­törő. Ezeken a versenyeken bontogatták tehetségüket a ma már az egész or­szágban ismert és hírnevet szerzett tolnai játékosok. A naptár még 1986-ot jelez, de már az 1986/87-es általános iskolai sport­naptár első országos küzdelmeire ér­kező úttörőket várja Szekszárd, és a készülődés már javában tart az ország több városában, hogy fogadja a téli versenyszámok többi megyei győzte­sét. Ma újra magasba kúszik a tavaly a ceglédi rendezőktől jelképesen átvett olimpiai zászló, és megszólal a ren­dezvény kezdetét jelző harsona. Holnaptól a versenyek zajától lesz hangos a Zrínyi utcai sportcsarnok, s a küzdelmek végén új bajnokok lépnek fel a dobogóra, öregbítve küldő me­gyéjük és úttörőcsapatuk hírnevét. A szervezők és rendezők nevében reméljük, ’hogy a versenyek szüneté­ben jut idő megismerkedni Szekszárd nevezetességeivel, látnivalóival az or­szág minden tájáról érkező úttörőknek és vezetőiknek. DOMÁNSZKY ZOLTÁN megyei úttörőelnök „Mindenki másképp csinálja”

Next

/
Thumbnails
Contents