Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-24 / 302. szám

1986. december 24. TnÉPÜJSÀG 3 Szekszárdon és környékén Az ideológiai nevelőmunka feladatai Vállalni a nyílt vitákat A szekszárdi városi pártbizottság végre­hajtó bizottsága megvizsgálta - majd a pártbizottság is tár­gyalni fogja - az ideológiai nevelőmunka helyzetét a területé­hez tartozó alapszervezetekben. Az előterjesztett anyag megállapításai az alapszervezetek e tárgyban tartott taggyű­lései, az elmúlt néhány év munkaterveinek áttekintése, vala­mint a párttagokkal történt beszélgetések alapján alakultak ki. Mintegy ötven-hatvan alapszervezet napirendjeit tekintet­ték át néhány évre visszamenőleg, lehetőleg a jelentősebbe­ket, jellemzőbbeket kiemelve, de természetesen megnéztek néhány kisebb alapszervezetet is. A XIII. pártkongresszus határozatai e tárgyban egyértel­műek és világosak. Napjainkban sok vita zajlik magánbeszél­getésekben is arról, hogy mi a fontosabb, a gazdaság vagy az ideológia. Mindkét véleménynek vannak hívei, és nézeteik különbözősége még a párttagságon belül is megnyilvánul. Igazuk van azoknak, akik azt állítják, hogy most a gazdasági munka a legfontosabb, de ez nem jelentheti, hogy csak az a fontos. Mások afelett siránkoznak, háborognak, hogy nagyok a le­maradások az ideológiai életben és a nevelőmunka terén, és ez visszahat a gazdasági épitőmunkára is. A városi párt vb. anyaga e kérdésben egyértelműen foglal állást, idézve a kongresszus ide vonatkozó határozatát, akkor amikor hosszabb elemzés után ezt mondja: hogy az ideoló­giai munka erőteljes fejlesztése egész társadalmi, gazdasági fejlődésünk kulcskérdésévé válik. A gazdaság és ideológia viszonyát, tehát nem egymással szembeállítva, hanem dia­lektikája szerint lehet csak felfogni. Hogy mi minden indokolja még az ideológiai nevelőmunka javítását, abból csak néhány címszó idézésére van hely. A ko­rábbinál bonyolultabb, újszerű körülmények között fejlődik maga a szocialista világrendszer. A tudományos technikai változások bonyolultsága. A fejlődő országok gondjai, ellent­mondásai. Hazai gazdasági életünk fejlődése, és annak el­lentmondásai. A szocialista demokrácia kibontakozása, az értékátalakulás, vagy átrendeződés folyamata, vagyis az a tény, hogy több értékrendszer él és hat egymás mellett. A szocializmusról alkotott felfogásunk is jelentős változá­sokon megy keresztül, korosztályonként és rétegenként is el­térő sajátosságokat mutatva és ellentmondásosan. A fiatalok a társadalmat, a környező valóságot gyakran adottnak fogják fel, nem pedig tevékenységük termékének és tárgyának, ezért kritikusak ugyan, de vállalások nélkül, s ha eljutnak ed­dig, ekkor ez inkább valami ellen, mint valami mellett történik. Tény az is, és ezzel a kérdéssel már nemcsak a szaksajtó foglalkozik, hogy ma az ideológiai, elméleti munka szintjén is vannak lemaradások. Viszont tudni kell, hogy az ideológiai munka nem azonos az elmélet művelésével. Az ideológiai te­vékenységben legalább akkora súlya van - sőt gyakorlati szerepe még nagyobb, mintáz elméleti munkának - a meglé­vő eszmei értékeink mozgósításának, tudatosításának. Mind a gazdasági fejlődés, mind pedig a szocialista de­mokrácia kibontakozása szükségessé teszi az eszmei érzé­kenység, a vitakészség állandó fejlesztését, az eszmei, elvi in­doklást, a meggyőzést, a helyes érdekfelismerést és felis­mertetést, mert enélkül a politikával való tudatos és érzelmi azonosulás szenved csorbát. Ennek érvényesülni kellene a helyi döntések valamennyi szakaszában, tehát az előkészí­tésben a döntésben, a végrehajtásban és még annak ellenőr­zésében is. Az eszmei politikai nevelőmunkára nemcsak szükség van, de annak lehetőségei is adottak. Egyik színtere a politikai oktatás, a politikai vitakör, a marxista műveltség, és gondolkodásmód iskolarendszerű terjesztése. Ezekkel a té­mákkal a pártszervezetek foglalkoznak is rendszeresen, vagy önálló napirend keretében, vagy pedig a beszámoló taggyű­léseken. A napirendek kereteiben inkább a pártoktatás szer­vezeti oldaláról esik szó, a felszínre került kérdések, vélemé­nyek, viták elemzésére, ezekből következtetések levonására már kevesebb figyelem fordítódik. Ennek következtében az alapszervezetek a napi politizálás részévé még nem tették az eszmei munkát, különösen így van ez a termelő területeken működő alapszervezetekben. Nagyobb tudatosság, a téma iránti érdeklődés az intézményi alapszervezetekben tapasz­talható. A pártbizottság elé kerülő anyagot megvitatta az agitációs- és propaganda munkabizottság is. A meghatározott feladato­kat titkári tájékoztatókon ismertetik az alapszervezetek veze­tőségeivel. Saját taggyűléseik és a feladatterv ismeretében várható, hogytudatosabbá válik a pártbizottság területén mű­ködő alapszervezeteknél az eszmei, politikai nevelőmunka. A feladatok lényege a következő. Elsősorban a pártokta­tásban, de más politikai fórumokat is felhasználva, a propa­gandisták jobb felkészítésével meggyőzőbb, feltáróbb, rész­letezőbb és őszinte válaszokat kell adni az embereket foglal­koztató kérdésekre, rámutatva a perspektívákra, de a szub­jektív tényezőkben rejlő gátló, vagy előrevivő tényezőkig is. Javítani kell a munka differenciáltságát kor, réteg szerint is. A munka a szubjektív közeg értelmi, érzelmi érdekeltségi álla­potának folyamatos elemzését igényli a pártszervezetektől, és szinte személyre szóló, érzelmileg is motivált meggyőző munkát. Sokkal eredményesebb lenne a nevelőmunka, ha az eszme terjesztése, védelme és gyakorlati alkalmazása azo­nos figyelmet és hangsúlyt kapna az alapszervezeti munká­ban. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni - fogalmazza meg a fel­adatterv - a helyi információk, a helyi politikai munkata­pasztalatok igényes elemzésére és hasznosítására, a kijelölt feladatok elvi ideológiai indokolására a végrehajtás során fel­színre jutó nézetek, vélemények, magatartások számbavéte­lére. Az ideológiai nevelőmunkát szorosabban kell kapcsolni a soron lévő országos és helyi társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális feladatokhoz. Jelentős tartalékok rejlenek abban, hogy a különféle pártfórumokat minél nagyobb mértékben tegyük az alapszervezeti nevelőmunka színterévé. A következő feladatot érdemes a tervből szó szerint idézni, már csak a megfogalmazás pontossága és a téma jelentősé­ge miatt is. „Az egész párttagságnak bátrabban, merészebben, hatá­rozottabban kell élnie a véleményalkotással, a bátor kiállás­sal, a vitatkozás eszközeivel, a valóságot eltorzító, meghami­sító nézetekkel való nyílt ütközés felvállalásával.” Mindez persze csak akkor lehet igazán hatékony, ha az ideológia módszerei korszerűsödnek, a hagyományos for­mákat új tartalommal sikerül megtölteni, és ezeket összehan- goltabban tudják alkalmazni a pártszervezetek a mindennapi munkában. Szükség van arra is, hogy a pártszervezetek mer­jék vállani a konfliktusokat, illetve azok politikai feloldását, és a fórumokról sikerül kirekeszteni az érdektelen, jelentéktelen rutinszerű napirendeket és a valóságos problémák megkerü­lését IHÁROSI IBOLYA Takarmánykeverő gépek exportra Tengelyen Kínába A szállításra váró takarmánykeverő gépek elemei A Bonyhádi Vasipari Szövetkezet mű­szaki vezetője, Pogonyi Pál ismét telefo­nál. A záhonyi átrakó vasútállomás szállí­tási engedélyét intézi. A szövetkezet ud­varán útrakészen állnak a gépek. Ed­dig már két vagon berendezést indítottak útnak, s most a többi nyolc vagon árut kell még elküldeni. A vasipari szövetkezet a szárítóke­mencék és a különféle fóliazsugorító gé­pek gyártása mellett négy éve foglalkozik mezőgazdasági berendezések előállítá­sával. Az Élgéppel kooperációban készítik a takarmánykeverő üzemeket, amelyeket többségében exportálnak. A bonyhádiak az üzem előállításából a silóelemek, a porleválasztók, ciklonok, valamint a zsá- kolók, a pneumatikus tolózárak és külön­féle vasszerkezetű épületelemek gyártá­sára vállalkoztak. Az idei év végéig tíz va­gonban szállítják Kínába az itt legyártott berendezéseket. Több ezer kilométer után érnek célba, hogy e távoli földrészen is öregbítsék a hazai mezőgazdasági berendezések hír­nevét.- kér ­Január elsejétől forint eurocsekk Január elsejétől a külföldről érkező tu­risták forintra kiállított eurocsekkel fizet­hetnek Magyarországon. Erről a megál­lapodást a Magyar Nemzeti Bank képvi­selői a közelmúltban kötötték meg az eurocsekkrendszer brüsszeli központ­jának képviselőivel. A megállapodás alapján a forintra kiál­lított eurocsekk garantált összeghatára 9000 forint lesz. Eddig az összegig a csekk-kártyát kibocsátó bank garantálja, hogy megtéríti a csekk összegét, ha egyébként a csekk kiállításával és keze­lésével kapcsolatos szabályokat betar­tották. A csekket Magyarországon - mintegy 1500 valutabeváltó helyen - kí­vánságra átváltják forintra. Egyes terüle­teken pedig közvetlen fizetőeszközként is elfogadják. Ilyenek azok a szállodák, vendéglátóhelyek, utazási irodák, áruhá­zak, üzletek, amelyek ajtajukon vagy ki­rakatukban EC-emblémával jelzik azt. Emellett a Szövosz, a Kisosz és a Kiosz is foglalkozik azzal, hogy a későbbiekben sok száz áfész, takarékszövetkezet, kis­iparos, illetve kisszövetkezet is elfogadja a csekket fizetési eszközként. Tervezik azt is, hogy a közeljövőben a benzinku­tak, a vasúti, autóbusz- és repülőjegye­ket árusító irodák is alkalmazni fogják ezt fizetőeszközként. Korábban a Magyarországra érkező turisták csak külföldi pénznemben kiállí­tott eurocsekket használhattak. Ezeknek az értékpapíroknak az elfogadása január elsejétől megszűnik. Ülést tartott az SZMT elnöksége Ifjúsági tagozatok, vállalati tanácsok Hőtakarékos fal hagyományos soklyukú téglából A főváros és Pest megye északi körze­teiben, valamint Nógrád megyében csa­ládi és társasházat építő lakosok anyag- szállítási és építési kiadásait csökkenti az Épületkerámia-ipari Vállalat őrbottyá- ni gyára. Ebben a körzetben ugyanis ez az egyetlen gyár, amelynek sikerült olyan, hagyományos soklyukú téglát előállítania, amelyből az idén életbe lé­pett szigorú hőtechnikai szabványnak megfelelő falat lehet építeni. A gondot az okozta, hogy az önmagában jól hőszige­telő soklyukú tégla falazásához használt hagyományos habarcs nem szigetel kel­lően, s az így készített fal meg sem közelí­ti az előírt hőtechnikai értéket. Az őrboty- tyániak - az Országos Érc- és Ásványbá­nyák Vállalattal közösen - azonban meg­találták a megoldást: olyan hőszigetelő habarcsot is készítenek, amely hőtechni- kailag éppúgy megfelel a szabványnak, mint a soklyukú tégla. A magas szilárdsá­gú örbottyáni tégla betonvázszerkezet nélkül is alkalmas több emeletes házak építésére, s egyszerűsíti a munkát, hogy a kivitelezők egyforma téglát használhat­nak a fő- és válaszfalakhoz. Az építőknek kedvez az is, hogy az örbottyáni gyár ál­lítja elő a hőszigetelő falazóhabarcsot, s így egy helyen juthatnak hozzá a falazás­hoz szükséges anyagokhoz. A jövő év­ben mintegy 70 millió kisméretű tég­laegységnek megfelelő soklyukú termé­ket gyártanak, amely csaknem 2 ezer családi házhoz elegendő. Ülést tartott hétfőn az SZMT elnöksé­ge, amelyen részt vett Ligeti László, a SZOT alelnöke. Megtárgyalták a szak- szervezetek ifjúsági munkája továbbfej­lesztésének, az ifjúsági tanácsok, tago­zatok megválasztásának kezdeti tapasz­talatait. Az év utolsó napján lesz egy esz­tendeje, hogy minisztertanácsi rendelet született a szolgáltatóhelyek nyitva tartá­si idejéről. Ennek értelmében úgy kell megállapítani a nyitva tartást, hogy az igazodjon a lakosság igényeihez, vagyis munkaidőn kívül is igénybe vehetők le­gyenek a szolgáltatások. A KSH munka­társai az elmúlt hónapokban megvizsgál­ták, hogyan tartják be a rendeletet a szolgáltató vállalatok. Mintegy 1200 he­lyen jártak, s így a felmérés az álla­mi szolgáltató hálózat csaknem 8 száza­lékát érintette. A változásokat a legutóbbi - 1983-as - teljes körű vizsgálat alapján mérhették le. ^ A felmérés megállapítja, hogy ösz- szességében növekedett a szolgáltató­helyek heti nyitva tartási ideje. Hetente 61 órán át, illetve ennél hosszabb ideig fo­gadja ügyfeleit az 1983. évi 13,5 száza­Foglalkozott a testület az új vállalatirá­nyítás keretében megválasztott vállalati tanácsok és a szakszervezetek együtt­működésével, a Hőgyészi Állami Gazda­ságban és a Bonyhádi Cipőgyárban. Többek között megállapították, hogy jó együttműködés alakult ki a testületek kó­lókkal szemben 23,6 százalékuk. A javu­lás elsősorban ott érzékelhető, ahol a ko­ra reggeli, illetve az esti órákban is igény­be vehetők a szolgáltatások. A munkana­pok közül a statisztikusok a csütörtököt választották ki vizsgálódásuk tárgyául, s azokat az üzleteket tekintették munka­időn kívül is elérhetőnek, amelyek reggel fél nyolcig kinyitnak, illetve délután öt óra után zárnak csak be. Korai kezdési időpontot a gépjárműja­vító helyeken, a mosodákban, az építő­ipari javító-karbantartó szolgáltatások­ban, valamint a fodrászatban és a teher­szállításban tapasztaltak. Az ilyen szol­gáltatóhelyek jelentős része - átlagosan 60-80 százaléka - reggel 6 és fél nyolc között nyit ki. Az elektromos háztartási gépek és híradástechnikai cikkek javítá­sát végző szolgáltatóhelyek mintegy 25 százaléka érhető el reggel fél nyolckor, a zött, a hatás- és jogkörök kellőképpen rendezettek. A vállalati tanácsok létrejötte tovább szélesítette a dolgozók beleszólását a gazdasági egységek életébe, és hozzá­járult a tulajdonosi szemlélet erősítésé­hez. többi csak 8 óra után áll a lakosság ren­delkezésére. Általában a délelőtti órák­ban nyitnak ki a kölcsönzőboltok, vala­mint a fényképészüzletek. Munkaidő után elsősorban a fodrásza­tok szolgáltatásai vehetők igénybe - ám ez már a korábbiakban is így volt. A szál­lítást, háztartásigép-javítást, mosást és vegytisztítást vállaló szolgáltatóhelyek­nek mindössze egynegyede fogadja az ügyfeleket 20 óráig, vagy annál tovább, többségük délután 5 órakor bezár. Ugya­nez tapasztalható az építőipari javító­karbantartó cégeknél, valamint a faipari termékek javítására és készítésére sza­kosodott szolgáltatóhelyeken. A minisztertanácsi rendelet azt is előír­ja, hogy a szolgáltatóhelyeket a hét egy munkanapján - hasonlóan a bevásárló­naphoz - 20 óráig nyitva kell tartani. Ezzel szemben a felmérés eredményei Az építőtábori mozgalom 1986-ban Napjainkban több diák szeretne dolgozni a nyári építőtáborokban, mint amennyit az erre vállalkozó gazdaságok képesek hatékonyan foglalkoztatni, és megfelelően elhelyezni - állapította meg a KISZ Központi Bizottságának építőtábori bizottsága. A testület a napokban készítette el az összegzéseket az 1986-ban szervezett építőtáborokról, és ezek tanulsá­gait figyelembe véve meghatározta a kővetke­ző nyári szervezési feladatokat, célokat is. azt mutatják, hogy a szolgáltatások 70 szá­zaléka a hét egyik napján sem vehető igénybe 20 óráig, csupán a személygép­kocsi-javítás és a fodrászat kivétel. A vizsgált szolgáltatóhelyek fele szom­baton is nyitva tart, többségük az előírt 13 órakor zár be. Báretéren is javulás tapasz­talható a három évvel ezelőtti helyzethez képest, még mindig kevés a szombaton nyitva tartó szolgáltatóhely, a délutáni, esti órákban alig akad olyan szolgáltatás, ame­lyet igénybe lehetne venni. Az egyes szol­gáltatóhelyek nyitva tartási rendjének ki­alakításához az érvényes rendelet csupán általános irányelveket, kereteket határoz meg, s tág teret ad a reális igényeket és lehetőségeket leginkább ismerő helyi szakigazgatási szervek koordinációs munkájának. A KSH összeállítását tehát jól hasznosíthatják mindazok, akiknek feladata a lakosság igényeihez alkal­mazkodó nyitva tartási rend kialakítása. Statisztikai felmérés a szolgáltatóhelyek nyitva tartásáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents