Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-20 / 299. szám

1986. december 20. KÉPÚJSÁG 9 Európa legnagyobb édesvízű víztárolójában, a 18 ezer négyzet­kilométernyi felületű Ladoga-tó- ban a fókák száma ma már megkö­zelíti a 15 ezret, ami megfelel az ökológiai egyensúly normáinak. A „fókanépszámlálást” repülőgépről végezték. A Ladoga-tóban az úszólábúak- nak ez a ritka fajtája mintegy 10 ezer évvel ezelőtt jelent meg, ami­kor a Barents-, a Fehér- és a Balti­tenger még kapcsolatban állt egy­mással. Az őstenger visszavonulá­sa után az északnyugati orosz, a karéliai és a finnországi mélyedé­sekben számtalan nagy tó ma­radt. Ezekben a tavakban máig is megmaradtak a tengeri állatvilág­nak az édesvízi körülményekhez alkalmazkodott különleges egye- dei. A Ladoga-tóban élő fókák ke­cses formájú, másfél méteres álla­tok. Szép szőrméjüket sötét gyű­rűk díszítik. A természetnek ez az ajándéka, továbbá a táplálékul szolgáló halak iránti leküzdhetet­len vágy - akár a halászhálókból is rabolják a halat -, majdnem a ki­pusztuláshoz vezetett. E ritka állatokról ma már a Lado- ga-tó védelmére és természeti kin­cseinek felújítására készült hosz­szútávú program realizálásában résztvevő tudósok és természet- barátok gondoskodnak. A Lado- ga-tó, amelyen fontos hajózási út­vonalak is haladnak, ma a Szovjet­unió és Európa legtisztább víztá­rolójának számít. Sikerült visszaál­lítani a korábbi lazac- és maré- naállományt is. Ugyanakkor az ökológusok bebizonyították, hogy a fókák távolról sem okoznak ak­kora kárt a halállományokban, mint azt korábban hitték. A fókák vadászatának betiltásával számuk gyors ütemben növekszik. APN-KS KNDK Gyógyfürdők és gyógyforrások A Koreai NDK számos más természeti kincse mellett igen gazdag ásványvizekben, gyógyfor­rásokban is. Jelenleg 160 helyen több mint 600 gyógyfürdő üze- mel. Az ásványvizek főleg az ország belsejében fa­kadnak, a melegvízű for­rások pedig a nyugati és a keleti partvidék viszony­lag alacsony fekvésű területein. A gyógyforrások igen változatosak, s számos betegség gyógyítására alkalmasak. Gyakoriak a radonos, kénes, szénsa­vas, sós és erősen vastartalmú gyógyvizek. Van olyan hőforrás, amelynek a vízhozama napi 5000 köbméter, s akad olyan is, amelynek hőfoka eléri a 105 Celsius fokot. Jelenleg is intenzív ütemben folyik a gyógy­források felkutatása, egyidejűleg 50 helyen vé­geznek próbafúrásokat, s az eredmény nem ma­rad el. A közelmúltban például 13 összefüggő forrást fedeztek fel Észak-Phenjan tartomány­ban. _______________________________J T eng a jövőbe tekint A 82 esztendős Teng Hsziao-ping, Kína vezető politikusa azt jósolta, hogy a gazdasági reformok eredményeként Kína az ezredfordulóra megnégyszerezi jelenlegi ipari és mezőgazdasági termelésének értékét, s az egy főre jutó nem­zeti jövedelem eléri a 800-1000 dollárt. Az ezt követő 30-40 év alatt újból meg­négyszereződik a kínai termelési érték, s az egy főre jutó nemzeti jövedelem elé­ri majd a 4000 dollárt. Mire megvalósul a négy modernizálás, az akkor már való­színűleg másfél milliárd lakosú Kina eléri a fejlett tőkés országok színvonalát - ez a lényege annak a cikknek, amely a Liaovang című hetilapban jelent meg. A cikk elemzi azokat a nyilatkozatokat, amelyeket Teng Hsziao-ping tett külföl­diek előtt ez év májusa és szeptembere között. A veterán kínai politikus bírálja azokat a forradalmárokat - köztük Mao Ce— tungot - akik azt hirdették, hogy sokkal jobb a Szegény kommunizmus, mint a gazdag kapitalizmus. Visszatérő gondolat megnyilatkozásaiban, hogy olyan szocializmuSra van szükség, amely lehetővé teszi mind az egyén, mind az egész társadalom meggazdagodását. A gazdagodás nem bűn - mutat rá Teng Hsziao- ping - mert a szocializmus alapvető célja és feladata a termelés növelése és kor­szerűsítése és ennek eredményeként egyre javuló életszínvonal biztosítása a tömegek számára. Vagyis nem szabad megengedni, hogy olyan helyzet alakul­jon ki, amelyben a gazdagok még gazdagabbá, a szegények még szegényebbé válnak. A Kínai Kommunista Párt politikája kellő biztosíték ahhoz, hogy ne kelet­kezzék új burzsoázia Kínában. A szocialista rendszer nem olyan talaj, amely kedvez milliomosok kitermeléséhez - nyugtatja meg a kétkedőket Teng Hsziao- ping. A legtekintélyesebb kínai politikus, aki elsőszámú irányítója a reformfolyama­toknak, következetesen visszatér állásfoglalásaiban arra, hogy a reform sikere érdekében decentralizálni kell, döntési jogkört, önállóságot kell biztosítani a vál­lalatok igazgatói számára. Egyszersmindenkorra fel kell számolni azt a helyze­tet, hogy a termelő egységeknek valójában sem jogaik, sem kötelességeik nin­csenek, az állam automatikus végrehajtó szervei, s ennek az a végkövetkezmé­nye, hogy a társadalom minden gondját és terhét az államnak kell magára vállal­nia. Minél gyorsabban megtörténik a decentralizálás, annál gyorsabbá válik a gazdasági fejlődés üteme. A reform persze nem kizárólag a gazdaság területére terjed ki. Teng Hsziao- ping szerint olyan átfogó reformról van szó, amely kiterjed a gazdaság, a társa­dalom, a politika és a műszaki és tudományos fejlődés területeire is. Teng Hsziao-ping hirdette meg elsőként Kínában, hogy a gazdasági reform sikeres valóra váltása lehetetlen megfelelő politikai reformok bevezetése és végrehajtá­sa nélkül. S a politikai reform nem csupán az államigazgatás és az irányítás re­formja, hanem a hatalom egész rendszerének struktúrális megújítása, beleértve a párt vezető szerepének megreformálását is. Ezt vallja Teng Hsziao-ping, s tu­datában van a feladat bonyolultságának is. Több nyilatkozatában hangsúlyozza ugyanis,.hogy a politikai rendszer struktúrális reformja sokkal nehezebbnek és bonyolultabbnak ígérkezik Kínában, mint a gazdasági reform. Teng Hsziao-ping ritkábban nyilatkozik külpolitikai kérdésekről. Az azonban kiderül a cikkből, hogy olyan Kínát képzel el a jövő században, amely a béke megőrzésén és a háború elkerülésén fáradozik majd. Bevallja, hogy maga is azon kínai politikusok közé tartozott, akik hosszú időn át azt vallották, hogy a vi­lágháború elkerülhetetlen, s hogy erre fel kell készülni. Kína azonban átértékelte korábbi politikáját és immár évek óta hirdeti és vallja, hogy a háború nem elke­rülhetetlen, s hogy kinának - és minden országnak - békére és stabilitásra, bé­kés nemzetközi környezetre van szüksége a fejlődéshez és korszerűsítési prog­ramjának megvalósításához. Húszezer szabadalom A világ 60 országában közel 20 ezer szovjet találmányra van szaba­dalom. Ezek közül több mint 1900-at a múlt évben adtak ki. Napjainkban a világ összes or­szágában létrehozott új műszaki megoldások 20 százaléka a Szovjet­unióban születik. Az elmúlt tíz év alatt a Szovjetunióban körülbelül 700 ezer szerzői tanúsítványt adtak ki különböző találmányokra. Pél­dául, 1980-ban a Szovjetunióban 82,6 ezer találmányt jegyeztek be, ugyanakkor az Egyesült Államok­ban közel 80 ezret, Nagy-Britanniá- ban és Franciaországban 10-10 ez­ret, az NSZK-ban pedig 8 ezret. A találmányok és újítási javaslatok elsőként való alkalmazásából adó­dó gazdasági haszon a Szovjetunió népgazdaságában évente 7 milliárd rubelt tesz ki. Arany helyett alumínium A Robotron, amely több mint tíz éve központi helyet foglal el az NDK számítástechnikai és irodagépgyár­tó iparában, az utóbbi időkben ugyancsak jelentősen növelte kivi­telét. Vonatkozik ez nemcsak ter­mékeire, hanem az olyan szellemi exportra is, mint a berendezések­hez igazodó, vagy azoktól független továbbképzés, s a gyártmányok, gyártási technológiák licenceinek értékesítése. Ez utóbbiak körében legújabban ajánlati listáján szere­pel például az A5130 típusú irodai számítógép, s a gépelési munkák sokoldalú automatizálását lehetővé tevő S6011 típusú elektronikus író­gép licencének átadása. Több más írógépének gyártási licencét már korábban értékesítette a Robotron például a Szovjetunióban, Indiában s több délkelet-ázsiai és latin-ame­rikai országban. Látogatás Lengyelországban II. Átvilágítják a gazdaságot Aki Lengyelország városait és falvait járja, meggyőződhet arról, hogy a légkör nyugodt. Reggelente nyüzsgő tömegek lepik el az ut­cákat, s igyekeznek a munkahelyük felé. Pon­tos időben kezdik meg a gyárakban a mun­kát, előírás szerint nyitnak a hivatalok és bol­tok. Este megtelnek a hangulatos kiskocs­mák és presszók, s az emberek vacsora köz­ben, vagy egy pohár sör mellett vitatják meg a világ folyását, vagy a sportügyeket. A hétvégi napokon sorban állnak a múzeumok, képtá­rak előtt, s benépesülnek a színházak. Min­den olyan képet mutat, mint Magyarorszá­gon, egyet kivéve: este hat óra körül is sok templomban misézik a pap. Dehát ez nem meglepő, hiszen köztudott, hogy a lengyelek többsége vallásos. Am nemcsak a húsjegyek példázzák, hogy a politikai viszonyok megszilárdulását egye­lőre nem alapozza meg eléggé a gazdasági konszolidáció. Az emberek időnként felsó­hajtanak: de gyorsan emelkednek az árak!... S való igaz: 18 százalékos az idén az áremel­kedés. Nagy a „bérnyomás” a munkahelye­ken. Az emberek 20 százalékos vagy még na­gyobb béremeléshez szeretnének jutni éven­ként. Mivel azonban az ilyen arányú béreme­lések mögött még nincs elég áru, továbbra is működik a közgazdászok emlegette árrés bérspirál... Meglepetések is érik az embert, ha a Var­sótól 30-40 kilométerre lévő Mera-Blonie Művekbe látogat, ahol elektronikus számító­gépeket és hasonló berendezéseket készíte­nek. Mivel Lengyelország államadóssága te­temes összegekre rúg Nyugaton is, az ember azt várta volna, hogy Andrzej Glowacki igaz­gatóhelyettes élénken ecseteli: mit tesznek azért, hogy minél több versenyképes termé­ket exportáljanak a kapitalista piacokra. Már azért is, mert az igazgatóhelyettes mellett ült kengurumintás nyakkendőjében egy 40-42 év körüli férfi, Jan Krysztof Wolinski, a gyár egyik osztályvezetője, aki - amint kiderült - 1,6 millió zlotyt (mintegy 320 ezer forintnak megfelelő összeget) vett fel a gyár pénztárá­ban nemrég. Ugyanennyit kapott egy munka­társa is. A magyarázat: olyan találmánnyal lepték meg a gyárat, amely az egész világ számítógépiparában jelentős újdonságnak számít. Ebből is látható: Lengyelország sem szű­kölködik tehetséges mérnökökben és mun­kásokban, van lehetősége arra, hogy - iparát korszerűsítve - lépésről lépésre ledolgozza külföldi adósságait. Ám - és ez volt a megle­petés! - a gyár nyugati exportja egyelőre csak másfél százalékkal részesedik az ösz- szes kivitelből. Az igazgatóhelyettes úgy nyi­latkozott, hogy lényegesen nagyobb rész­arányra törekedni a vállalat számára nem kifi­zetődő. Tadeusz Golackinak és Stefan Hattnak, a lengyel Országos Tervhivatal két főosztályve­zetőjének az arcizma sem rándult, amikor megtudták, mit láttunk és hallottunk ebben a gyárban. Megjegyezték: a lengyel üzemek nagyobbik fele még így gondolkodik. De már nem sokáig - fejtegették -, mert elkészült az új, exportösztönző szabályozórendzser. Ettől kezdve - mintha csak magyarorszá- gon lettünk volna -, részletes felsorolást hal­lottunk arról, milyen előnyökhöz jut az a válla­lat, amely a tőkés kivitel fokozására szenteli erőinek tetemes részét. Bérkedvezményeket kap, miközben másutt - emlékezzünk az ár- és bérspirálra! - megakadályozzák a meg­alapozatlan béremeléseket. Kedvezményes hitelhez, tőkés devizához jut, hogy korszerű gépeket vásárolhasson - és így tovább. Lengyel barátaink hozzátették: ne lepőd­jünk meg azon, hogy még „csak" itt tartanak. Végtére is a nyugodt politikai légkör elérése volt az első és legfontosabb cél. Csupán ezt követően lehet hozzáfogni a gazdaságirányí­tási reform kibontakozását igénylő intézke­dések bevezetéséhez. Ne feledjük: fölöttébb kényes dolgokról van szó. El kell dönteni pél­dául, mi történjék a veszteségesen termelő gyárakkal? Az ilyen ügyekről határozni csak akkor lehet, ha a politikai viszonyok már szi­lárdak. S minthogy kétségtelenül azol , na már sokkal nagyratörőbb tervek végrehajt­sa is napirendre került. Megkezdődöt; dául a lengyel népgazdaság ’’átröntge. se". Ez annyit tesz, hogy az ország m; u n gyárában, hivatalában, intézményében meg­vizsgálják: szükség van-e minden múl ; üzemre, gyárra, osztályra, főosztályra, uram bocsá' - minden minisztériumi, is? Nem kellene-e egyiket-másikat átszervezni, netán megszüntetni, hogy kevesebb embe ­rei is hatékonyabb legyen a munka? Való igaz: amikor a Mera-Blonie Műv. jártunk, egy nagy, dohányfüstös teremt s • az emberek arról vitatkoztak, hol, mit változtas­sanak, szervezzenek át a vállalat „átvilágítá­sát” követően? A szenvedélyes, de fegyelme­zett polémia arról tanúskodott: Lengyelor­szág nem áll meg a politikai konszolidációnál, hanem gazdasági stabilizációval, a gazda­ságirányítási reform továbbfejlesztésével szi­lárdítja meg, amit idáig elért. MAGYAR LÁSZLÓ Tyulenyij-szigeten a medvefókák ezrei élnek Szorgos munka folyik a Mera-Blonie Művek műhelyeiben. Megmentettek a Ladoga-to fokait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents