Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
1986. december 20. NÉPÚJSÁG 3 Mezőgazdasági szakemberek Tambovból Négy főből álló Tambov megyei küldöttség tartózkodik megyénkben, melynek vezetője Valerij Nyikolájevics Lepsz- nyev, a tambovi járási pártbizottság titkára, tagjai pedig Gureloje község Marx Károly kolhozának vezetője és két szakembere. A vendégeket Szajki László, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának titkára fogadta, aki rövid tájékoztatót tartott megyénk társadalompolitikai életéről. Csütörtökön a bátai termelőszövetkezet látogatása szerepelt a programban, ahol főként az állattenyésztési ágazat munkájáról, eredményeiről tájékozódtak a látogatók. Részt vettek a tsz vezetőségi ülésén is. Pénteken délelőtt a decsi tsz melléküzemágának tevékenységével és a báta- széki tsz sertéstelepének munkájával ismerkedtek meg a tambovi vendégek. Délután bátai háztáji gazdaságokat látogattak meg. A mai egész napos program: városnézéssel egybekötött pécsi látogatás.Vendégek és házigazdák a bátaszéki tsz-ben Kossuth-könyvek A terjesztés politikai munka Népszerűek az aktuális politikai kiadványok Stiener Lajosné a Kossuth Kiadó megyei kirendeltségének vezetője március elseje óta. Ez már elég idő ahhoz, hogy kialakuljon a véleménye új munkaköréről. - Korábban a KISZ-nél, majd pedig a pártapparátusban is hasonlóak voltak a feladataim. Annak is az volt a lényege, hogy sokat jártam vidékre, pontosabban . azokhoz az alapszervezetekhez, amelyeket a pártbizottság irányított. Itt is a jó emberi kapcsolatok kialakítását és ápolását tartom a legfontosabb feladatomnak a szervezőmunka mellett. Vonatkozik ez az irányitó pártbizottságokra és természetesen a terjesztőkre is. Jól kiépített, lelkes társadalmi apparátust vettem át elődömtől, mintegy 500 aktivista személyében. Nem hivatásos terjesztőkkel, hanem társadalmi munkásokkal dolgozunk, akik pártmunkában látják el ezt a fontos politikai feladatot. A Kossuth-könyvek terjesztése politikai munka, ez, valamint a társadalmi apparátus léte meghatározza a munkamódszert, munkastílust is. Terjesztőinket nem utasíthatjuk, csak kérhetünk tőlük. I- Melyek voltak az idei sikerkönyvek?- Kiadványainkkal igyekszünk a politikai feladatokat szolgálni. Az idén már tavasszal kiderült, hogy pártoktatási év legfontosabb célkitűzése az elmúlt harminc év eredményeinek a megismertetése, tudatosítása lesz. Ezért a Propagandista című folyóirat három száma is ennek a feladatnak a jegyében készült. Sok fogyott belőle, reméljük, hogy valóban hasznosították is az alapszervezeti munkában. Az ellenforradalomról és a szocialista hatalom megvédéséről szóló kiadványok is igen népszerűek voltak, kár hogy egy részük nem jelent meg a politikai könyvnapok elejére. Tulajdonképpen az történt, hogy az érdeklődés megelőzte ezeknek a köteteknek a megjelenését. Ezek közé tartozik Szabó Bálint Az ötvenes évek című műve, Hollós Ervin-Lajtai Vera munkája, és Berecz János Ellenforradalom tollal és fegyverrel című könyvének új kiadása, és még sorolhatnám. Ez esetben is beigazolódott, hogy az érdeklődés könyveink iránt mennyire kapcsolódik a napi politikai aktualitásokhoz. Akik átélték azt az időszakot, azért voltak kíváncsiak rájuk, akik meg nem, azok meg azért vették meg a kiadványokat, mert kíváncsiak történelmünknek erre a szakaszára. I- Vannak sorozatok, amelyek viszont évek óta népszerűek...- Ezek közé tartozik, a Népszerű történelem, az Ország-Világ, Szivárvány, a Négy évtized sorozat, az Univerzum könyvek. Ezek közül csak az utóbbiak iránt csökkent némiképp az érdeklődés, valószínűleg az árak emelkedése miatt. Általános és középiskolások számára lennének ezek a könyvek érdekesek, de az áruk nem ehhez szabott. Nincs visz- szaesés a forgalmunkban, tavaly három- millió-nyolcvanötezer forintos forgalmat bonyolítottunk le, az idén számítunk há- rommilió-kétszázötven-háromszázezer forintra, de tudomásul kell vennünk azt a helyzetet, hogy mindenki takarékoskodik. Enni kell, ruházkodni kell, nyilvánvaló, hogy a kulturális kiadásokból lehet csak lecsípni. Ezt a hatást mi is érezzük, csak nagyobb erőfeszítések árán tudjuk ugyanazt az eredményt elérni, amit korábban. I- Bizonnyal vannak kiváló terjesztőik... /- Vannak, és szép számmal akadnak olyan munkahelyek is, ahol a politikai irodalom vásárlásának nagy hagyományai vannak. Ezek között megemlíteném a Bonyhádi Cipőgyárat, a tolnai Patex-et, a Láng Gépgyárat, a szekszárdi tejüzemet, és még sorolhatnám. Igyekszünk terjesztőinket erkölcsi elismerésben is részesíteni. A politikai könyvnapok alkalmából ketten kaptak Kiváló terjesztő címet Haraszin József, a Láng Gépgyárból, és Gergely Pál, a szekszárdi tejüzemből. A pártszervezetek értékelésénél is számításba veszik a pártbizottságok a politikai irodalom terjesztését, igyekszünk mi is ezt erősíteni, ezért három pártszervezet titkárát is jutalomban részesítettük, Szabó Józsefet, a szekszárdi műszergyárból, Majer Józsefet, a pincehelyi gáztöltőtől, és Harta Sándornét, a Pátria Nyomda dombóvári gyárából. I- Mindig is igen kelendőek voltak a szakácskönyvek és más hasznos kiadványok is.- Az idén is így volt. Szerencsére most már az igényeket ki tudjuk elégíteni. Ez is a takarékossági törekvések jele. A nyáron napvilágot látott egy befőzéssel, konzerválással foglalkozó könyv, nagyon sok fogyott belőle, ugyanígy népszerűek a szabás-varrás-könyvek, jövő év elején várható egy kötés-horgolással foglalkozó kiadvány megjelenése. Nem tudjuk viszont kielégíteni az igényeket a megyékről szóló könyvekből. Valószínűleg sokan később gondolták meg magukat, és szeretnék beszerezni az összes eddig megjelent kötetet, de a régiekből már nincsen. Majd igyekszünk szorgalmazni az utánnyomást, vagy más megyékből beszerezni a hiányzó kiadványokat. Azt remélem, hogy a pártbizottságokkal és pártszervezetekkel összefogva a terjesztők segítségével jövőre is elérjük célunkat, a politikai irodalom terjesztését.- Köszönjük a beszélgetést. HÉTRŐL | HÉTRE HÍRRŐL 1 HÍRRE Az év vége közeledtével hajlamosak vagyunk arra, hogy csak az ünnepekre gondoljunk. Holott az esztendő zárása nem köthető csupán a naptár lapjaihoz. Már csak azért sem, mert teendőinket folyamatában kell fölfognunk. Az elmúlt hét napjainak palettája ugyancsak gazdag volt eseményekben: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a televízióban tett látogatása alkalmából interjút adott. Ülésezett a mezőgazdasági termelőszövetkezetek V. kongresszusa, e hét csütörtökön Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese részvételével ünnepi munkásgyűlés keretében fölavatták a paksi atomerőmű III. blokkját, megyénkben tett látogatást Veres Péter külkereskedelmi miniszter. Nyilvános ülést tartott a Tolna Megyei Tanács és végezetül hadd említsük meg: csütörtökön jelent meg a Tolna Megyei Népújság 11 000. lapszáma. Termelés és elosztás Úgy gondolom, nem szükséges mélyebben ecsetelni, hogy a fenti közcím mit takar. Csak azt fogyaszthatjuk el, amit megtermeltünk. Ám, a hazai gyakorlat az utóbbi években mindezt nem igazolja. Hadd idézzünk Kádár János gondolataiból, ami a televíziónak adott interjúban hangzott el: „Az emberek, a szocialista társadalom viszonyai között szinte természetesnek veszik, hogy mindent, ami gondot jelent - élelmezés, ruházkodás, lakás, ház, a gyerekek és az idősek ellátása - oldjon meg az állam. De van a dolognak egy másik oldala is. Az elosztásnak ugyanis már szinte művészei vagyunk. Mindnyájan, vezetők és nem vezetők az elosztással tízszer annyit foglalkozunk, mint az elosztani való megtermelésével. Pedig ha valamiből nincs elegendő, azt nagyon nehéz megfelelően elosztani. E téren változtatni kell a közgondolkodáson, a sok-sok éves gyakorlaton, hogy előbb elosztunk és aztán majd megtermeljük annak az anyagi fedezetét. Ez járhatatlan út, ez nem megy.” A lépésváltás tehát elodázhatatlan, melynek pozitív jelei számos üzemben érezhetők. Mindez összefügg azzal is, hogy munkás és vezető egyaránt érezze át: a magyar gazdaság, a vállalat és nem utolsósorban a családok csak akkor javíthatnak helyzetükön, ha egyszer és mindenkorra elfelejtjük az egymásra mutogatást, és először is azt kérdezzük önmagunktól: megtettél mindent?! Fokozottabb teljesítményeket Az említettek is szóba kerültek a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek elmúlt hét végén tartott V. kongresszusán. Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke szóbeli kiegészítésében többek között megfogalmazta, hogy a szabályozás mind szigorúbban igényli a teljesítmények fokozását. Mindez összefügg azzal, hogy az utóbbi években romlottak világpiaci pozícióink. E helyzetből csak egymódon lábalhatunk ki, ha következetesen végrehajtjuk a párt kongresszusán megfogalmazottakat, amit az MSZMP KB november 19-20-i ülésének határozata is megerősített. Miszerint csökkenteni kell a veszteségforrásokat, jövedelmezőbbé kell tenni a termelést, és még sorolhatnánk.. Karácsonyi ajándékpavilonok Szekszárdon Németh Károly - középen - Péter Szigfrid és Pónya József társaságában a paksi atomerőműben Országos vezetők Tolnában A hét folyamán látogatást tett Tolna megyében Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese, továbbá Veres Péter külkereskedelmi miniszter. Németh Károly, a paksi atomerőmű III. blokkjának avatására érkezett, s ünnepi munkásgyűlésen méltatta a tervezők, a beruházók és a kivitelezők példás munkáját. A párt főtitkárhelyettese többek között a következőket mondotta: „A paksi atomerőmű eddigi teljesítményével elégedettek lehetünk. Hazánkban itt állítják elő a legolcsóbb energiát. Ez is oka annak, hogy akárcsak a világ legtöbb népe, mi magyarok se mondhatunk le az atomenergia békés célú felhasználásáról. Népgazdaságunkban, az ország életében és fejlődésében mind nagyobb az energetika szerepe. Közép-és hosszútávú terveink szerint a villanyáram előállításában egyre nő az atomenergia részesedése. A paksi atomerőmű az ország villamosenergia-termelésének csaknem egyharmadát adja. Ennyi áramot csak 2 millió 200 ezer tonna kőolaj vagy 10 és félmillió tonna - magyar erőművekben általánosan használt minőségű - szén felhasználásával lehetne előállítani. Ezzel kapcsolatban igen elgondolkodtató adat, hogy hazánkban évente 2 millió tonna kőolajat és körülbelül 24 millió tonna szenet bányásznak, s ráadásul ezeknek az ágazatoknak a lehetőségei végesek. Mindez azt jelenti, hogy Paksot már ma sem tudnánk semmivel se helyettesíteni, és szükség van a negyedik egység megépítését követően az atomerőmű további bővítésére.” Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára a napokban fogadta Veres Péter külkereskedelmi minisztert, aki ellátogatott a Szekszárdi Húsipari Vállalathoz és részt vett a Gemenc Volán pártszervezetének taggyűlésén. Szerdán ülésezett Tolna Megye Tanácsa, melyen megjelent dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke is. A testület többek között meghatározta azokat a feladatokat, amelyek az MSZMP KB novemberi határozatából adódnak. A 11 000. lapszám E hét csütörtökön olvasóink szokatlan szalagcímmel készült lapot foghattak a kezükbe! Ekkor jelent meg 11 000. lapszámunk, melynek ötödik oldalát már csak azért is érdemes volt áttekinteni, mert visszaidéződhetett az olvasóban, ha csak villanásszerűen is az elmúlt több mint három évtized krónikája. Lapunkban természetesen figyelemmel kísértük és számot adtunk arról, hogy miképpen készült föl a kereskedelem, a különböző szolgáltató vállalatok az év végi ünnepekre, mindezt szolgálták munkatársaink információi. Holnap aranyvasárnap. De vajon gondoltunk-e, mint vásárlók arra, hogy hónapok, hetek óta a kereskedelemben dolgozók ezrei milyen megterhelt munkát végeznek annak érdekében, hogy szeretteinknek gyantától gyöngyöző fenyő alá tehessük ajándékainkat? Gondoltunk-e azokra, akik naponta több tíz vagy száz mázsát megemelve, a gondolákra helyezték az árut? Eszünkbe jutott-e, hogy a gépkocsivezető és szállító- munkás a harmadik fuvart is vállalja annak érdekében, hogy a legkisebb település vegyesboltjában is megkaphassuk, amire szükségünk van ünnep előtt? Minden bizonnyal! S. GY. Innovációs műhely a Budapesti Műszaki Egyetemen A tudományos kutatások legújabb eredményeit felhasználva a Budapesti Műszaki Egyetem általános és analitikai kémiai tanszékének innovációs műhelyében az idén több új technológiai eljárást fejlesztettek ki, s elkészítették a módszerek bevezetéséhez szükséges berendezéseket is. A tanszék munkatársai eddig 150 eljárást és műszert szabadalmaztattak, s ennek 30 százalékát már a gyakorlatban is alkalmazzák. Az egyetemi tanárokból, mérnökökből és szakmunkásokból álló munkacsoport által elkészített műszerek külföldön is újdonságnak számítanak, ezért a termékek egy részét exportálják. Mivel az innovációs műhelyt nem nagy sorozatok előállítására hozták létre, a BME több műszer gyártási jogát átadta hazai vállalatoknak és szövetkezeteknek, gyorsítva a tudományos kutatási eredmények gyakorlati alkalmazását. A tanszéken kifejlesztett és a Magyar Optikai Művekben gyártott, hőkezelési vizsgálatokra alkalmas derivatográf műszercsalád különböző típusaiból eddig 3,5 milliárd forint értékű terméket szállítottak külföldi megrendelőknek. Már elkészült a műszercsalád számítógéppel vezérelt változata. Több világszínvonalú hőmérsékletmérő, -szabályozó és programozó készüléket is előállítottak. A műszer mínusz 200 és plusz 1600 Celsius fok között szabályozza a különböző gyártási folyamatok hőmérsékletét. A mezőgazdasági kémiai technológiai tanszék munkatársaival együttműködve úgynevezett emulziók gyártására alakítottak ki folyamatosan működő berendezéseket. A mezőgazdaságban, a vegyés gyógyszeriparban egyaránt jól alkalmazható energiatakarékos készülékeket több hazai vállalat, egyebek között a Compack, a Caola és a Környei Mező- gazdasági Kombinát hasznosítja a termelésben. A hazai felhasználók eddig csak külföldről tudtak hasonló berendezéséket vásárolni. A tanszék részt vesz a KGST elektro- analitikai programjában. A magyar szakemberek által kifejlesztett műszereket a radelkis szövetkezet gyártja és a termékek 80 százalékát a szocialista országokba exportálja. A műszaki egyetemen most azon dolgoznak, hogy a tanszéken kifejlesztett technológiákhoz elkészítsék a számító- gépes folyamatirányítási programot, és számítógéppel oldják meg az anyagnyilvántartást.
