Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! ' i IAZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA mm §l lm t __y J h d 1986. december 20. SZOMBAT XXXVI. évfolyam, 299. szám ÁRA: 2,20 Ft WÊÊBÊÊEÊKÊÊÊÊBÊIÊÊÊÊÊÊIBKÊBÊKUÊË Kossuth- könyvkiadványok terjesztése (3. oldal) Napirenden az állami költségvetés és a kormány külpolitikája Megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka Pénteken 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Péter János, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg a tanácskozást. Az Országgyűlés alelnöke tájékoztatta képviselőtársait, hogy Morvay László (Budapest 33. vk) kérdést intézett a belügyminiszterhez: tervez- e intézkedéseket a Belügyminisztérium a lakónyilvántartás és a ki-bejelentkezés jelenlegi, visszaélésekre is lehetőséget adó rendszerének átalakítására. (A válaszra az ülésszak végén kerül sor.) A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: 1. A Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A külügyminiszter beszámolója a kormány külpolitikai tevékenységéről. Hetényi István beszéde Ezután - az elfogadott tárgysorozatnak megfelelőn - Hetényi István pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Tisztelt Országgyűlés! A Kormány azzal a meggyőződéssel terjeszti Önök elé a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetését, hogy annak a széles körű megvitatása és elfogadása hozzá fog járulni a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ez év novemberi határozatában megjelölt gazdasági feladatok sikeres megoldásához. Az előterjesztett költségvetés az MSZMP XIII. kongresszusának határozatában és a népgazdaság VII. ötéves tervében foglalt gazdaságfejlesztési célokra épül, azok megvalósítását segíti. E célok változatlanul irányadók. A jövő évi költségvetés épít az idei tapasztalatokra. Sajnos 1986-ban a költségvetés bevételei csak megközelítik, a kiadásai pedig várhatóan 3 százalékkal meghaladják a tervezettet. Január és november között a hiány 23 milliárd forinttal nagyobb, mint 1985. azonos időszakában. Ennek elsődleges oka az, hogy a megtermelt jövedelem folyó áron a számításba vett 7,5 százalék helyet csupán 5 százalékkal, változatlan áron számítva pedig a tervezett 2,5 százalék helyett csupán 1 százalékkal emelkedik. A lemaradás tartós tényezője a megújulásban tapasztalható késedelmek, a nem kielégítő irányítás és számos vállalat gazdálkodásának alacsony hatásfoka. Emellett az aszálykár, továbbá az élelmiszer-gazdasági és egyéb exportárak zuhanása is csökkentették a jövedelmet. v A költségvetés beruházási, intézményi és szociális kiadásai a jövedelemkiesés ellenére tervszerűen alakulnak. A reálbér és a reáljövedelem terven felül emelkedik. Az életszívonal átfogó mutatóinak jelentős részében már az idén elérjük a VII. ötéves tervben 1987-re kitűBevételek A népgazdasági terv előirányzatával összhangban az 1987. évi állami költség- vetés tervezett bevétele 606,9 kiadása 6650,7 milliárd forint; a hiány 43,8 milliárd forint. A bevétel körülbelül 6 százalékkal, a kiadás 5 és fél százalékkal haladja meg az idei várható szintet. A vállalati bevételek tervezésekor arra építünk, hogy a nemzeti jövedelem folyó áron 8 százalékkal emelkedik. A vállalati nettó bevételek tervezett növekedése 7 százazött célokat. Ez azonban nem az eredményesebb gazdálkodásnak tudható be, hanem annak, hogy a keresetkiáramlás és a teljesítmények közötti kapcsolat gyengült. Kedvezőtlen például, hogy az ipari termelés az idén 1 százalékkal elmarad a tervezettől, a keresetek növekedése ugyanakkor legalább 2 százalékkal meghaladja az előirányzottat. A népgazdasági jövedelem lassúbb bővülése mellett az állami beruházások a terv szerint alakulnak, a vállalatok beruházásai a tervet meghaladóan - folyó áron - 8-10 százalékkal nőnek. Mindez együttesen egyensúlyviszonyaink romlásához vezetett, külső adósságállományunk a terevezett csökkenés, illetve stagnálás helyett lényegesen növekedett. A folyamatokban kifejeződnek a kormányzati irányítás gyengeségei is. A sikerhez átgondoltabb intézkedéseket kell következetesebben és átmeneti áldozatok vállalásával is végrehajtanunk. A költségvetés tervezésének alapja a népgazdaság 1987. évi terve. Az 1987. évi népgazdasági terv a nemzeti jövedelem tömegének legalább 2 százalékos növekedését irányozza elő. E látszólag nem magas előirányzat meghaladja az elmúlt évek átlagos fejlődési ütemét. Igényes a feladat azért is, mert a növekedést a külgazdasági és a belső pénzügyi egyensúly javítása mellett kell elérnünk; a belső felhasználás növekedését nem tervezzük, nem tervezhetjük. Jövő évi programunk egyfelől megtartja és erősíti a bevált intézkedések és gyakorlat pozitív elemeit, de egyidejűleg új elemekei is szolgálja a termelés versenyképessé tételét, korszerűsödését. Új bankrendszer segíti a társadalmi tőke áramlását, és a hatékony fejlődést jobban szolgálóvá tesszük a gazdasági szabályozókat. A lehetőségekhez képest szélesítjük a hatékonyan dolgozó vállalatok gazdálkodási lehetőségeit, jobban korlátozzuk a nem hatékony tevékenységet. kiadások lék. A nehéz helyzet ellenére is igyekeztünk elkerülni az adóterhek általános növelését. Ez lehetőséget adhat a gazdálkodó szférának az erőteljesebb teljesítmények megalapozására. Az átlagos számok mögött sokrétű belső változást várunk a nemzetközi fejlődés fő irányzataihoz való érdemi igazodás, a gazdasági szerkezet kedvező változtatása, a műszaki fejlődésnek és a hatékonyság növelésének a meggyorsítása és a racionális költséggazdálkodás terén. Mindezt az ár- és adórendszer meg- bolygatása nélkül, de egy sor új intézkedéssel segítjük. Csökkentjük az adókedvezményeket, a fajlagos támogatásokat, ott, ahol azokat nem népgazdasági érdekből, hanem kisegítő jelleggel állapítottuk meg. Következésképpen számolunk azzal, hogy visszaszorul néhány gazdaságtalan tevékenység: például egyes gazdaságtalan aknákat bezárnak, elavult kohókat helyeznek üzemen kívül. Másfelől az irányítás központi törekvéseinek megvalósulása érdekében támogat és serkent is. Eminens céljaink elérését továbbra is segíteni fogják a pályázati úton elnyerhető export- és egyéb fejlesztési kedvezmények. A mezőgazdaság, mindenekelőtt az állattenyésztés számára kedvező, hogy emeljük a felvásárlási árakat, csökkentjük a műtrágyaárakat és a háztáji termelés adóit. A kormányzat segíti a jelentős aszálykárt szenvedett üzemeket, és pályázatalapján könnyíti azon nagymértékben eladósodott üzemek adósságterheit, amelyek jövedelmező gazdálkodást tudnak elérni. A vállalatok önállóságát segítő tényezők tovább erősödnek. 1987-től szélesebb és szabadabb lehetőség lesz vállalatközi társulásokra. Adókedvezménnyel ösztönözzük az új, kisebb méretű szocialista vállalatok alapítását. Korszakos lépés lesz a már említett kétszintű bankrendszer, az önálló kereskedelmi bankok létrehozása. E bankok újszerű üzletpolitikájának egyik záloga, hogy többszáz vállalat tulajdonosi részvételével fognak működni. Megtörténnek' az első lépések a KGST-tagországok felső szintű megállapodásaiban elhatározott együttes fejlesztésekben, közös vállalkozások létrehozásában. Ennek kiemélkedö távlati jelentőséget tulajdonítunk és elősegítésére eszközöket csoportosítunk át. Keresetszabályozás 1987-re nem lehetett eltekinteni a keresetszabályozás módosításától, mert meg kellett akadályozni, hogy a munkajövedelem továbbra is gyorsabban nőjön, mint a tiszta jövedelem. A teljesítményekkel alá nem támasztott idei jövedelemkiáramlás máris erős inflációs hatást jelent. Ezért elkerülhetetlenné vált, hogy az ez évinél nagyobb, 7 százalékos fogyasztói áremelkedéssel számoljunk, ami egyben azt is jelenti, hogy az év folyamán kénytelenek leszünk néhány fogyasztási cikk hatósági árát is emelni. Alapellátást jelentő cikkek hatósági árának emelése esetén az eddigi gyakorlatot követve, az arra rászorultak körében gondoskodni kívánunk a megfelelő kompenzálásról. A fogyasztói árak 7 százalékos és a bérek tervezett 5-5,5 százalékos átlagos emelése azt is jelenti, hogy a reálbérek országos átlagban nem fogják elérni az idei - a tervet meghaladó és a teljesítményekkel össze nem hangolt - szintet. Hangsúlyozom, hogy országos átlagról van szó, amihez képest a teljesítményektől függően felfelé és lefelé is lesznek eltérések. A bérek és teljesítmények szoros kapcsolatát hangsúlyozza a Kereskedelmi Kamara, a SZOT és más érdekképviseleti szervek megállapodása arról, hogy addig vállalati béremelést sehol sem valósítanak meg, amíg annak fedezete biztonsággal nem látható. Ez a felhívás azonban egyetlen fillérrel nem csökkenti az egész éves kereseti lehetőséget, kizárólag a józan gazdálkodás igényét erősíti meg. A népgazdasági teljesítmények eléréséhez továbbra is számolnunk kell a kisegítő gazdaságok tevékenységével. Ezzel nincs ellentmondásban az, hogy a keresetszabályozás bizonyos szigorodásával összhangban emeljük a kisvállalkozásoknál a társasági adó mértékét, általában 4 százalék- ponttal, s az úgynevezett ellenértékadó 5 százalékpontos emelésével reálisabbá tesszük a választást a vállalatok számára saját teljesítményük növelése, illetve a társas kisgazdaságok teljesítményének igénybevétele közt. Tisztelt Országgyűlés! Mint az elmondottakból kiderül, a gazdasági egyensúly erősítését nem a pénzügyi terhek általános növelésével, hanem ösztönző jellegük erősítésével kívánjuk elérni. Ez azonban fokozott hangsúlyt ad a költségvetési kiadásokkal való takarékoskodásnak. Fedezet társadalmi programjaink folytatására Áttérve a kiadásokra: ezek több, mint fele társadalombiztosítási és intézményi célokra szolgál. A költségvetési intézmények támogatását átlagosan 7 százalékkal - de differenciáltan - növeljük. Ezen belül a védelem, a fegyveres testületek kiadásai 6 százalékkal emelkednek. A központi költségvetési intézmények kiadásai 118 milliárd forintra rúgnak. A tanácsok saját bevételeit az állami költség- vetés 80 milliárd forint támogatással egészíti ki. Az előirányzatok biztosítják a fedezetet társadalmi programjaink folytatásához. Ezek közül négyet emelek ki: a szociálpolitikát, az egészségügyet, az oktatást és a lakáskörülményeket. A lakással kezdem. A jövő évi terv szerint 61 ezer lakás épül. A leginkább rászoruló és a lakáshozju- tás érdekében takarékoskodást vállaló fiatal családok támogatását fokozzuk. A tanácsi helyi támogatást szolgáló kedvezményes hitelkeret összege 900 millió forintról 1 600 millió forintra emelkedik. A fiatalok lakáscélú megtakarításai értékének megőrzése érdekében a KISZ javaslatára a takarékoskodás időtartamától függően évi 1-3 százalékkal emeljük az ifjúsági takarékbetétekre fizethető prémiumot és az ehhez kapcsolódó külön kölcsön maximumát, százalékos mértékét és abszolút összegét. A 30 éven aluli fiatalok az állami kölcsön terhét az első három évben a kamatra korlátozhatják. Ezen felül jogszabályban rögzítettük, hogy azokban az években, amelyekben a lakásárak emelkedése meghaladná a 10 százalékot, tovább kiegészítjük az ifjúsági takarékbetét prémiumát. Itt említem meg, hogy 1987-től korszerűsítjük a házadó már elavult rendszerét. A személyi tulajdonú lakások és lakóépületek nagyobb része adómentessé válik; figyelembe vesszük, hogy ezek fenntartási költségei az ottlakókat terhelik. Ugyancsak mentes az adó alól az a lakástulajdon, ahol a laksűrűség magas. A nagyobb vagyont reprezentáló egyéb háztulajdon után viszont általában nagyobb adót kell fizetni. A szociálpolitikát szolgáló társadalom- biztosítási kiadások 8 százalékkal nőnek. Fedezetet nyújtanak a szokásos évi nyugdíjemelésre, valamint a már említett kompenzációkra. A tanácsi szociális segélyeket is jelentősen bővítjük. Az eddigi kedvezmények fenntartása mellet 1987-tői a vállalatoknak a megváltozott munkaképességű dolgozókra vonatkozó foglalkoztatási kvótát ír elő. Amelyik vállalat ezt nem teljesíti, az meghatározott összeggel fog hozzájárulni egy most létrehozandó Rehabilitációs Alaphoz. A befolyt összeg további munkahelyek megteremtését szolgálja e réteg számára. A szakszervezetek kezdeményezésére a vállalatok 1987-től jóléti alapot képezhetnek évi 300 forintos ösz- szegben a gyermekgondozási segélyen lévők és a gyermekgondozási dijat igénybe vevők után is. Egészségügy, oktatás Az intézményhálózatban nagy szerepet betöltő egészségügyi kiadások tervezésekor két célt követtünk: egyfelől javítani szükséges az intézmények műszerellátottságát, modernizálni kell azokat, még annak árán is, hogy jövőre az ideinél kevesebb, de azért 1100 új kórházi ágy létesül. Másfelől: a kiemelt orvosi programokra, elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések, a baleseti ellátás, a pszichiátriai ésalkohológiai ellátás és az AIDS-megbetegedés elleni küzdelemhez biztosítunk többletforrásokat. Az oktatásban: enyhíteni kívánjuk az általános iskolák felső tagozatában a zsúfoltságot és felkészülünk a következő években ugrásszerűen megnövekvő középiskolai tanulólétszám fogadására. Ezért 1987-ben 800 általános iskolai tanteremmel, 500 középfokú osztályteremmel gyarapodik az iskolahálózat. A költségvetési feladatok színvonalas ellátásához pénz kell, de nemcsak az, hanem a feladatokhoz mért ésszerű gazdálkodás is. 1987-ben célratörőbben kell vizsgálni az irányító-igazgatási tevékenység, a háttérintézmények, a költség- viselés, a szervezeti-finanszírozási rend ésszerűsítését, és már gyakorlati eredményeket is feli kell mutatni. Ezért is kívánjuk a minisztériumok, országos hatáskörű szervek támogatásának 3 százalékát, összesen 1,4 milliárd forintot, a tanácsok támogatásának 1 százalékát, 800 millió forintot zárolt tartaléknak minősíteni, amelyet - mérlegelésen alapuló differenciáltsággal - év közben csak külön kormányzati döntés esetén szabad felhasználni. Az Országgyűlés az elmúlt évben tárgyalt a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól. Ennek során foglalkozott elmaradott, hátrányos helyzetű kisebb összefüggő térségek gondjaival. E kedvezőtlen adottságú területek termelési szerkezetének átalakítására 1987. évre 360 millió forint támogatást biztosítunk. A tanácsok sokat tehetnek, hogy ezt a pénzt vállalati, társadalmi összefogással bővítsék. A jövő évre megszabott célok megvalósításához igen kemény munkára, alapos gondolkodásra és rugalmas alkalmazkodásra, helyenként a súrlódások, feszültségek tudatosabb vállalására és azok előremutatóbb feloldására van szükség. Ehhez a költségvetés az előterjesztett módon késztetést és segítséget kíván adni - mondotta végezetül Hetényi István. (Folytatás a 2. oldalon.)
