Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-19 / 298. szám

2 ^PÜJSÄG 1986. december .19. Németh Károly avatóbeszéde Pakson Szovjet kormánynyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról.) Elöljáróban a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és szemé­lyesen Kádár János nevében üdvözölte a jelenlévőket. Köszönetét mondott a ma­gyar, a szovjet, a lengyel, a csehszlovák dolgozóknak, az egész kollektívának a nagyszabású munkáért, az atomerőmű 3. blokkjának megalkotásáért, majd így folytatta:- Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az új blokk a számított időben, szeptember 28-án bekapcsolódott az országos háló­zatba. Ahhoz pedig külön is gratulálunk létrehozóinak, hogy a jövő év eleje he­lyett már november végén elérte a tőle elvárható teljesítményt. Elismerés illeti a tervezőket, az építőket és a szerelőket, amiért egyszerre tettek eleget a bizton­ság, a minőség a pontosság követelmé­nyeinek, és jelentősen csökkenteni tud­ták a próbaüzemelés idejét. Az atom­magban rejlő hatalmas erők megszelídí­tése, az ember szolgálatába állítása csak úgy lehetséges, ha minden munkafolya­matot hibátlanul, megbizhatóan, lelkiis- * meretesen, a társadalom iránti felelős­ségérzettel és odaadással végeznek el. Egyszer régebben Pakson jártam - amikor még a kivitelezés szervezettségé­nek a megteremtése volt az egyik legfon­tosabb feladat -, azt a megállapítást hal­lottam és jól meg is jegyeztem, hogy az atomerőmű sok évtizedre tervezett mű­ködése során a biztonság két egyen­rangúan fontos tényezőtől függ: a hibát­lan berendezések pontos beszerelésétől és az előírás szerinti üzemeltetéstől. Vagyis: elsősorban az emberen múlik minden. Az itteni gárda kiállta ás állja e magas minőségi próbát. Azóta tapasz­talatokban is - köztük sajnos szomorú tapasztalatban is - gazdagabbak lettünk. A csernobili szerencsétlenség tanulsá­gait levonva Pakson is újabb berendezé­sek és szervezeti intézkedések növelik a biztonságot, védik az embert és a ter­mészeti környezetüket. Jó érzéssel gon­dolhatunk arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megítélése szerint a világon üzemelő 205 atomerő­műből a paksi a legbiztonságosabban működők között van. A lényeg természe­tesen az: ha az üzemeltetés terheiből az ember válláról sokat le is vesznek a gé­pek, a műszerek - az ember szerepe, fe­lelőssége továbbra sem pótolható sem­mivel. A paksi atomerőmű eddigi teljesítmé­nyével elégedettek lehetünk. Hazánkban itt állítják elő a legolcsóbb energiát. Ez is az oka annak, hogy akárcsak a világ leg­több népe, mi magyarok sem mondha­tunk le az atomenergia békés célú fel- használásáról. Népgazdaságunkban, az ország életében és fejlődésében mind nagyobb az energetika szerepe. Közép- és hosszútávú terveink szerint a villany­áram előállításában egyre nő az atom­energia részesedése. A paksi atomerő­mű az ország villamosenergia-termelé- sének csaknem egyharmadát adja. Eny- nyi áramot csak 2 millió 200 ezer tonna kőolaj vagy 10 és félmillió tonna - ma­gyar erőművekben általánosan használt minőségű - szén felhasználásával lehet­ne előállítani. Ezzel kapcsolatban igen el­gondolkoztató adat, hogy hazánkban évente 2 millió tonna kőolajat és körül­belül 24 fnillió tonna szenet bányásznak, s ráadásul ezeknek az ágazatoknak a le­hetőségei végesek. Mindez azt jelenti, hogy Paksot már ma sem tudnánk sem­mivel se helyettesíteni, és szükség van a negyedik egység megépítését követően az atomerőmű további bővítésére is. Energiahelyzetünkkel az ismert gon­dok ellenére nagyjából elégedettek lehe­tünk. A lakosság viilamosenergia-fo- gyasztását nem kellett korlátozni. Ebben az ágazat dolgozóinak, köztük a paksiak­nak kiemelkedő szerepük van. További erőfeszítések kellenek azért, hogy a ki­egyensúlyozott energiaellátást biztosíta­ni tudjuk. Két tényezőt különösen szem előtt kell tartanunk. Az egyik: ha a nép­gazdaság fejlődése - törekvéseinkkel összhangban - megélénkül, akkor a je­lenleginél több energiára lesz szükség, tehát meg kell teremteni az élénkítés fe­dezetét. Követelmény azonban, hogy az energiafogyasztás ne a termelés bővülé­sének arányában növekedjen, hanem annál mérsékeltebb legyen. A másik: az energia gazdaságosabb felhasználása. Az elavult technológiák és a pazarlás miatt mi az egységnyi termék előállításá­ra több energiát fordítunk, mint az ipari­lag fejlettebb államok. Tehát az energia- takarékos technológiák kidolgozásával és alkalmazásával, valamint a pazarlás megszüntetésével fokozni tudnánk a ter­melés energiaellátásának a biztonságát. A termékszerkezet átalakításának ha­laszthatatlan programja is azt követeli: kevesebb anyag- és energiafelhaszná­lással állítsunk elő értékesebb, a külföldi piacokon is jól értékesíthető termékeket. Az energiával a háztartásokban is taka­rékoskodni kell. Amikor az erőműről, az ország életé­ben igen fontos, hatalmas fizikai energiá­kat koncentráló reaktorokról szólunk, nemcsak a fejlett technika és a mega­wattok jutnak az eszünkbe. Tudjuk, hogy itt, ezen a néhány négyzetkilométeren, az egykori kukoricatáblák helyén óriási szellemi energiák is összpontosulnak. Itt él, itt tevékenykedik az ország legjobb erőművi szakembereinek legnagyobb csoportja, sok száz műszaki és humán értelmiségi, a technikusok és szakmun­kások nagy tábora. Tehát egy új szellemi központ is létrejött, amelynek jó értelem­ben vett hasznos kisugárzása van kör­nyezetére, a megyére és az országra. Mi ezt üdvözöljük, támogatjuk, építünk rá. Napjainkban erre, az új és előremutató szellemiségre, az itt tapasztalt felelős­ségérzetet tükröző magatartásra különö­sen nagy szükség van. Ismeretes, hogy a párt Központi Bizott­sága novemberi ülésén számba vette, hol tartunk a XIII. kongresszus határozatai­nak megvalósításában, s milyen teendők várnak ránk. Azzal kell szembenéznünk, hogy bár több helyes intézkedés született, szá­mottevő eredményeket is elértünk, a kongresszusi határozatok megvalósítá­sának üteme nem megfelelő. A gazdasá­gi fejlődés megtorpant, s ez társadalmi feszültségeknek is forrása. A múlt évi és az idei népgazdasági terv szerény növe­kedést irányzott elő, de ezt sem sikerült teljesíteni, mert a tartalékok feltárását szolgáló intézkedések, erőfeszítések el­maradtak a szükséges és a lehetséges mértéktől. Külső okok és hazai munkánk gyengeségei miatt kiéleződtek a népgaz­daság korábban is megvolt szerkezeti, hatékonysági és egyensúlyi problémái. A kiadások meghaladták a bevételeket, többet fogyasztottunk, mint amennyit megtermeltünk. A különbözeiét hitelből egyenlítette ki az ország. A dolgok ilyen alakulásáért, a végre­hajtás és az ellenőrzés következetlensé­geiért felelősség terheli a központi és a helyi szerveket is. A jogos kritikát min­denkinek, akit illet - beosztásra való te­kintet nélkül - el kell fogadnia. Ezt azon­ban nem elég csupán hangoztatni. Igazi hitele csakis a konkrét cselekvésben megnyilvánuló önkritikának lehet. Arra a közvéleményünket foglalkoztató kérdés­re, hogy képesek leszünk-e megbirkózni a nehézségekkel, a Központi Bizottság egyértelmű választ adott. Kezdeménye­zést és helytállást egyaránt követelő fel­adatok megoldása vár ránk. Ha az irányí­tásban és a végrehajtásban mindenki megteszi, ami tőle telik, akkor leküzdjük a gazdasági fejlődés élénkítésének útjá­ban álló nehézségeket biztosan előreju­tunk. A józan gondolkodású emberek meg­értik: arról nem tehetünk, hogy mezőgaz­dasági, élelmiszeripari és más termé­keink világpiaci árai nagymértékben csökkentek, ami tetemes veszteségeket okozott az országnak. Az se kíván ma­gyarázatot, hogy az időjárás viszontag­ságainak is ki vagyunk téve. Ugyanakkor jogos a kritika azért, hogy lassan alkal­mazkodunk a hazai munkában a változó és egyre szigorúbb nemzetközi feltéte­lekhez. Elmaradtuk fontos területeken a termelési szerkezet korszerűsítésével, a műszaki fejlesztéssel, a tudomány ered­ményeinek gyakorlati hasznosításával. Többet beszéltünk róla, mint amennyit tettünk a gazdaságtalan termelés vissza­szorításáért, a gazdaságosan működtet­hető gépek, berendezések több műsza­kos kihasználásáért, a teljesítményen alapuló differenciálás következetes megvalósításáért, az igazságosabb köz­teherviselésért. Hazánkban ugyan teljes a foglalkoztatottság, de egyszerre van munkaerő-felesleg és munkaerőhiány is. A felesleg leginkább a veszteséges terü­leteken található, a hiány pedig a terme­lés hatékony növelésére képes vállala­toknál mutatkozik. Ez megengedhetetlen! A közösségi és az egyéni érdek összehangolásával, meg­felelő ösztönzéssel el kell érnünk, hogy a munkaerő ott dolgozzon, ahol a legna­gyobb hasznot hajtja. Gazdaságtalan ter­melésre ne pazaroljuk a munkaerőt az anyagot és az energiát Meggyőződésünk, hogy hazánk politikai stabilitását nemzetközi megítélését, a fejlő­dés kívánatos élénkítését az életkörülmé­nyek alakú lását egyaránt jó i rány ban befo­lyásolja, ha közös akarattal, következete­sen megvalósítjuk a Központi Bizottság ha­tározatait. Nem másról van szó, mint annak a politi­kának a továbbviteléről, amelyet az elmúlt három évtizedben pártunk és népünk együtt alakított, formált és nemzetünk szol­gálatában megvalósított. A szocialista nemzeti összefogásra napjainkban külö­nösen nagy szükség van. Bizton állíthatjuk: ha szorosabbra zárjuk sorainkat, akkor le tudjuk küzdeni a nehézségeket. A mostani, gondokkal terhes, feszültségeket hordozó időszakban különösen fontos, hogy a tö­megek aktívan vegyenek részt a közügyek eldöntésében és az ellenőrzésben. A szo­cialista demokrácia hatókörének bővítése, az együttgondolkodás az ország és a ki­sebb közösségek dolgairól nélkülözhetet­len feltétele a meggyződésen alapuló ösz- szefogásnak. Kétségtelen, hogy napjaink­ban és hosszabb távon is legfontosabb fel­adat a gazdaságpolitikai célok és a tervelő­irányzatok megvalósítását szolgáló szem­léleti és cselekvési egység megteremtése, a társadalmi aktivitás kibontakoztatása. Mindenekelőtt abban kell cselekvő egyetértésre jutnunk, hogy maximális ész­szerűséggel hasznosítsuk szellemi és anyagi erőforrásainkat. Ennek országos és helyi programmá kell válnia. Legnagyobb tartalékunk kétségkívül az emberi tudás­ban és akaratban rejlik. Elemi követelmény, hogy mindenütt biztosítsák a folyamatos, tervszerű tevékenység feltételeit s a mun­kaidő valóban a folyamatos, jó minőségű munka ideje legyen. A dolgozók túlnyomó többsége becsülettel végzi feladatát, és sürgeti a lazaságok felszámolását. Erre a nagy erkölcsi erőre támaszkodva határo­zottan lépjünk fel a károkat okozó nemtörő­dömséggel, lazaságokkal szemben. A fe­gyelem a munkahelyeken és az államolgári magatartásban egyaránt elengedhetetlen feltétele a magunk elé tűzött célok elérésé­nek, a jövő évi terv megvalósításának, ami­re erőinket összpontosítanunk kell. Kulcskérdés, hogy a vezető posztokon, az irányítás minden szintjén hozzáértő, kezdeményező és az ésszerű kockázatot is vállaló vezetők álljanak. Az ilyen emberek kapjanak maximális politikai, erkölcsi tá­mogatást és védelmet is, amikor az újító, jobbító szándék falakba ütközik. A Központi Bizottság novemberi határo­zata végrehajtásának legfontosabb terepe a munkahely. Feltételezve, hogy a központi irányító szervek megteszik a magukét, döntően a vállalati, szövetkezeti, intézmé­nyi kollektíváktól függ, hogy a jövő évi tervet megvalósítsuk. Önöktől se kérek mást a Központi Bizottság nevében, mint amit az ország bármelyik üzemében kérnék: fe­gyelmezett, odaadó munkát, gazdaságos termelést. E nagy fontosságú vállalat gyű­lésén ehhez hozzáteszem: érezzék azt a hatalmas és növekvő felelősséget, amely a villamosenergia-termelésben Önökre há­rul, hiszen jelentős részben a munkájuktól függ az ország energiaszükségletének a kielégítése. Azt kérem a jelenlévőktől, az itt dolgozó munkásoktól, technikusoktól, mérnököktől, mindenkitől, hogy a Pakson koncentrálódott szellemi energiát legjobb tudásuk szerint hasznosítsák a nemzeti programmá vált kongresszusi határozat végrehajtása érdekében. Mutassanak pél­dát a kitűzött célok elérésében ebben az erőműben, amely nemcsak korunkat, ha­nem egy kicsit a jövő évszázadot is jelképe­zi. Szilárdan hiszem, hogy ha ebben a szel­lemben dolgozunk, a rendelkezésünkre ál­ló erőforrásokat jól hasznosítjuk, akkkor meggyorsíthatjuk a gazdasági előrehala­dásunkat biztos alapot teremthetünk az életszínvonal további javításához, népünk boldogulásához.- Tudjuk, hogy a Magyar Népköztársa­ság jó hírének, miként eddig, a jövőben is országunk politikai stabilitása, hazai fel­adataink sikeres megoldása teremtheti meg a fedezetét. Nemzeti érdekeink fű­ződnek ahhoz, hogy céljainkat elérjük, saját fejlődésünkkel is bizonyítsuk a szo­cializmus életerejét, megújuló képessé­gét. Van reális és jó munkaprogramunk, amelyet meg lehet, és meg kell valósíta­nunk. Most, még inkább, mint valaha, a tetteken a sor! - hangsúlyozta befejezé­sül Németh Károly, jó erőt, egészséget, kellemes ünnepeket és az új esztendő­ben is eredményes munkát kívánva a munkáskollektívának. sokat, amelyekkel örökre betilthatnák a nukleáris kísérleteket - változatlanul ne­gatív az Egyesült Államok kormányzatá­nak hozzáállása, s ez éppen azzal ma­gyarázható, hogy nem kíván lemondani a katonai erőfölény megszerzéséről a vi­lágűrön keresztül. Jelenleg változatlanul semmi jele an­nak, hogy az Egyesült Államok kész len­ne követni a Szovjetunió példáját és lemondana az atomkísérletek folytatásá­ról. Mi több, az amerikai nukleáris kísér­leti programok megvalósításának üteme változatlanul magas szinten van. A mora­tórium érvényességének ideje alatt, amíg a szovjet kísérleti terepeken csend ho­nolt, az Egyesült Államok 20 hivatalosan bejelentett és 4 be nem jelentett atom­fegyver-kísérletet hajtott végre. Ilyen körülmények között, amikor az Egyesült Államok makacsul folytatja nuk­leáris kísérleti programja megvalósítását, azzal a céllal, hogy új nukleáris fegyver­zetet hozzon létre és halmozzon fel, a Szovjetunió nem tanúsíthat a végtelen­ségig egyoldalú önmegtartóztatást. Olyan helyzet jött létre, amelynek további ilyen módon való alakulása azzal fenye­get, hogy komoly károkat okoz a Szovjet­unió és szövetségesei biztonságának. A kérdés elmélyült és sokoldalú tanul­mányozását követően a szovjet kormány a következőket tartja szükségesnek be­jelenteni. Először. A Szovjetunió ismételten java­solja, hogy haladéktalanul kezdjenek minden területre kiterjedő tárgyalásokat a nukleáris kísérletek teljes betiltásáról. A Szovjetunió kész az ilyen tárgyalásokra bármilyen összetételben s bármilyen fó­rumon, természetesen az Egyesült Álla­mok részvétele mellett. E tárgyalások so­BUDAPEST - Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra táviratban köszöntötte Nguyen Van Linh-t a Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitká­rává történő megválasztása alkalmá­ból. Lázár György, a minisztertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Borisz Arisztov szovjet kül­kereskedelmi minisztert. Szabó István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja csütörtökön a főváros XVIII. ke­rületével ismerkedett. PEKING - A Magyar Népköztár­saság művelődési minisztere Liszt- emlékplakettet adományozott Hoang Ji-csünnek, a Sanghaji Szim­fonikus Zenekar művészeti vezetőjé­nek és karmesterének, Li Te-lunnak, a Kínai Központi Szimfonikus Zene­kar művészeti vezetőjének és kar­mesterének, valamint Cung Ponak, a Kínai Központi Zeneakadémia vonós szaktanárának, a magyar zene is­mert kínai népszerűsítőjének. BELGRÁD - A belgrádi rendőr­ség kábítószer-csempészés miatt letartóztatta Ismét Alija szkopjei la­kost és Mohamed Msovki szíriai ál­lampolgárt, akiknél egy kilogramm tiszta heroint találtak. Mindkettőjüket kihallgatták. Feltételezik, hogy egy olyan nemzetközi csempészbanda tagjai, amely Libanonból Cipruson, Görögországon és Jugoszlávián át rendszerén kábítószert juttat el Olaszországba. WASHINGTON - Az amerikai képviselőház több "mint 120 tagja írta alá azt a levelet, amely Reagan elnö­köt felszólítja: csatlakozzék a nuk­leáris fegyverkísérletek moratóriu­mához. A levél megírását Edward Markey képviselő kezdeményezte. rán meg kell oldani az ellenőrzés kérdé­seit is oly módon, hogy garantálják az er­re vonatkozó megállapodás megbízható betartását. A nukleáris robbantások tel­jes betiltásáról való tárgyalások folya­mán a Szovjetunió kész lenne megálla­podást kötni e probléma szakaszos meg­oldásáról is, az 1974-es és 1976-os szovjet-amerikai szerződések ratifiká­cióját értve ez alatt, valamint közbenső korlátozások bevezetését a nukleáris robbantások számára és hatóerejére. Másodszor. A Szovjetunió kész a jövő­ben is tartani magát moratóriumához. A Szovjetunió azonban felújítja a nukleáris kísérleteket rögtön azt követően, amint az Egyesült Államok végrehajtja első nukleáris robbantását az új esztendő­ben. Harmadszor. Amennyiben az Egyesült Államok beszünteti a nukleáris kísérlete­ket, a Szovjetunió kész lesz arra, hogy bármely hónap bármelyik napján felfüg­gessze az ilyen kísérletek szovjet prog­ramjának megvalósítását. A Szovjetunió azon döntése, hpgy megszünteti a moratóriumot, amint az új esztendőben az Egyesült Államok végre­hajtja első nukleáris robbantását - olyan kényszerű intézkedés, amelyet kizárólag biztonsági érdekek diktálnak. A Szovjet­unió változatlanul híve mindenfajta nuk­leáris kísérlet teljes beszüntetésének, ami a legfontosabb, elsőrendű lépés a legfőbb cél - a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezése, s a nukleáris fegy­verek ezt követő teljes megsemmisítése - felé. A Szovjetunió, akárcsak a koráb­biakban, energikusan fog törekedni e cél elérésére. Meg van győződve arról, hogy e kérdésben képviselt álláspontja meg­felelő megértéssel találkozik és támoga­tásra talál minden békeszerető erő ré­széről. PÁRIZS - A Francia Akadémia csütörtökön megtartott ünnepi ülé­sén Maurice Druon, az akadémia örökös titkára átnyújtotta a Francia Akadémia Nagy Érmét több szemé­lyiségnek, köztük Köpeczi Béla mű­velődési miniszternek. Köpeczi Béla a francia nyelv és kultúra terjeszté­sében szerzett érdemei elismerése­ként kapta a kitüntetést. Druon, a neves író, az érem átadá­sakor méltatta Köpeczi Béla tudo­mányos, pedagógiai és miniszteri munkásságát, a francia és a magyar kultúra közti kapcsolatok építésében játszott kiemelkedő szerepét. Kö­peczi Béla a kitüntetést megköszön­ve emlékeztetett a magyar-francia kulturális kapcsolatok több évszáza­dos hagyományaira és állást foglalt termékeny továbbépítésük mellett. ALMA ATA - Szerdán este és csütörtökön Alma Atában a naciona­lista elemek által felbújtott diákok egy csoportja az utcára vonult, hogy kifejezésre juttassa elégedetlensé­gét a Kazah Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának a napokban tar­tott ülésén hozott határozatokkal. A rendzavarás során egy élelmiszer- áruházát és több személygépkocsit felgyújtottak, békés lakosokat zak­lattak, és szembefordultak a közren­det helyreállítani akaró személyek­kel. Ezzel egy időben a gyárakban, üzemekben, felsőoktatási intézmé­nyekben, egyéb kollektívákban, a komszomol- és pártcsoportoknál gyűléseket tartottak. A résztvevők tá­mogatták a Kazah Kommunista Párt Központi Bizottságának határozatait, elítélték a diákcsoportok cselekmé­nyeit, és a közrend teljes helyreállítá­sa érdekében határozott intézkedé­seket követeltek a huligánok ellen. A dolgozók aktívan részt vesznek a párt- és kormányzati szervek ilyen irányú intézkedéseiben. PANORÁMA

Next

/
Thumbnails
Contents