Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-16 / 295. szám
2 Képújság 1986. december 16. Kádár János tv-nyilatkozatának nemzetközi visszhangja A nemzetközi sajtó kiemelten foglalkozik Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának a magyar televízió és rádió számára adott nyilatkozatával. A Pravda, az SZKP KB központi lapja vasárnapi számában ismertette a nyilatkozatot. Magyarország belső fejlődésével kapcsolatban a szovjet lap idézte Kádár Jánosnak azt a megállapítását, hogy alapvető fontosságú a Központi Bizottság 1986. novemberi határozatában felvetett problémák mielőbbi megoldása. Magyarországon az elért eredmények mellett gazdasági nehézségek is tapasztalhatók - írta g Pravda a nyilatkozatot ismertetve. Az okok egyrészt a külgazdasági helyzet kedvezőtlen alakulására, másrészt a lehetőségek kihasználásában és az erőforrások feltárásában mutatkozó hiányosságokra vezethetők visz- sza. Ugyanakkor a magyar gazdaság fejlődésében nagy szerepet játszik a nemzetközi gazdasági együttműködés, s ezért jobban ki kell használni a KGST-or- szágok gazdasági együttműködésében rejlő lehetőségeket. „Kádár János derűlátóan szólt arról, hogy az ország legyőzi az előtte álló gazdasági nehézségeket” - irta a Reuter brit hírügynökség a nyilatkozatról közölt anyagában. „Kádár ezen kívül úgy vélekedett, hogy Magyarország nyitott társadalom és senki sem mondhatja, hogy az emberek vasfüggöny mögött élnének." A Reuter azt a véleményét hangoztatta, miszerint Magyarország szakítani kíván azzal a gyakorlattal, hogy a jól gazdálkodó üzemek nyereségét a rosszul gazdálkodó vállalatok támogatására fordítják. A Rudé Právo, a CSKP lapja szombaton Kádár János interjújából kiemelte az MSZMP főtitkárának azokat a szavait, hogy Magyarország támogatja az SZKP építő jellegű kezdeményezéseit. Kádár János - írta a Rudé Právo - elítélte, hogy Nyugaton egyesek megpróbálják kiforgatni az 1956-os ellenforradalom eseményeit, majd beszámolt a legutóbbi harminc évben elért eredményekről. A belgrádi tv vasárnap az interjúnak azt a megállapítását emelte ki, hogy az 1956. októberi események után megalakult MSZMP-re nehéz feladat várt. Rendet kellett teremtenie az országban és a szocialista erőket az országépítő munkára kellett mozgósítania. E feladat sikeres megoldása tekinthető az elmúlt három évtized egyik legnagyobb eredményének. A Prensa Latina latin-amerikai hírügynökség részletesen ismertette Kádár János televíziós nyilatkozatát. A tudósítás kiemelte azt a megállapítást, hogy Magyarország határozottan támogatja a Szovjetunió békekezdeményezéseit, és az országot aggodalommal tölti el a fegyverkezési verseny folytatódása, majd Magyarország külgazdasági kapcsolatairól közölt rövid ismertetést. Az AP amerikai hírügynökség a nyilatkozatot ismertető anyagában kijelentette, hogy „Magyarországnak gazdasági problémái vannak”, de hozzátette, hogy a nehézségekről a magyar vezetők nyíltan, kendőzetlenül beszélnek. Hangoztatta, hogy a jelek szerint a vezetés ezentúl másképpen kíván hozzáállni a gazdasági bajok orvoslásához, s a jövőben a hangsúly a fogyasztásról a termelésre tevődik át. . AzÚjKina hírügynökség a nyilatkozattal foglalkozó anyagában utalt arra, hogy Magyarország jövő évi gazdasági terve az ipari termelésben 2,5-3 százalékos, a mezőgazdasági termelésében pedig 4,5- 5,5 százalékos emelkedést irányoz elő. A hírügynökség idézte a nyilatkozatnak azt a kitételét, hogy Magyarországnak a jövőben jobban ki kell használnia a szocialista országokkal való gazdasági együttműködés lehetőségeit. Ismertette az MSZMP főtitkárának nyilatkozatát a Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt központi lapja is. Mai kommentárunk Meghiúsult béketerv A sorszámot illetően valószínűleg a helyi megfigyelők és a közel-keleti térséggel foglalkozó szakértők is bizonytalanok: ki tudja hányadik béketervet - vagy legalábbis tűzszüneti megállapodást - dolgozták ki Libanonban; ám a jelek szerint egyik sem bizonyult igazán tartósnak. Úgy tűnik, meghiúsult az a legújabb iráni közvetítéssel létrehozott megegyezés is, amely az úgynevezett „ táborok háborújának” befejezésére lett volna hivatott. Az ellenségeskedésnek ez a hosszú hetek óta tartó sorozata külön fejezet a tragikus testvérharcban, amely bő másfél évtizede pusztít a cédrusok országában. Itt ugyanis nem a válság fő erőit alkotó arab és izraeli fél küzdelméről van szó, hanem a Libanonon belüli gyilkos harcról, amelyet a palesztin csoportok és a siita Amal szervezet egységei vívnak. A válság lényege, hogy milyen szerepet játszanak a jövőben a PFSZ harcosai, milyen feltételek mellett működjenek a sorozatos izraeli légitámadásoknak is kitett államban. Az Amal a palesztin haderő teljes lefegyverzését követeli, s csak azután hajlandó tárgyalni az általa körülzárt és hevesen ostromlott menekülttáborok blokádjának feloldásáról, ha a palesztin osztagok feladják harcállásaikat. A PFSZ vezetői viszont azt igyekeztek elérni, hogy közös arab erőt hozzanak létre libanoni táboraik védelmére. Az álláspontok közötti szakadék az érintett körzetekben borzasztó állapotokhoz vezetett: nincs gyógyszer, nem tudják elszállítani a sebesülteket, fogytán az élelmiszer. Az El Fatah legutóbbi nyilatkozatában visszautasította az Amal ultimátumát. Nemcsak hogy meghiúsult tehát egyelőre a remélt béketervezet, hanem még a fegyvernyugvás átmeneti fennmaradását sem sikerült elérni. Kérdés, meddig tartható fenn ez a veszélyes holtpont. Hiszen jól tudjuk - Libanonban korántsem csak a „táborok háborúja” pusztít. Gyakoriak az izraeli akciók, délen a Láhad-féle milícia tartja kezében az ellenőrzést, szinte mindennaposak a terrormerényíetek, emberrablások, s alig elviselhetők az életkörülmények. A szomorú libanoni-palesztin háborúskodás olyan gyújtózsinór csupán, amely közelebb viszi az egész krízist a robbanáshoz. SZEGŐ GÁBOR Pakisztáni zavargások Magyar-román árucsere-forgalmi megállapodás A jövő évi magyar-román árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyvet hétfőn Budapesten Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Ilié Vaduva külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszter aláírta. Ajegyzőkönyvben előirányzott kölcsönös szállítások értéke 636 millió rubel, ami 6,7 százalékkal haladja meg a hósz- szú lejáratú megállapodás jövő évi előirányzatát. Géppisztolyos katonai alakulatok cirkálnak a pakisztáni Karacsi utcáin a vasárnapi zavargások után. A patan és a mohadzsir nemzetség kiújult vérengzésében legkevesebb ötvenötén vesztették életüket egyetlen nap alatt, ám szemtanúk szerint az áldozatok száma bizonyosan több, mert sokan tjgnnégtek felgyújtott házaikban. Az etnikai villongások a két egymásra gyűlölködő és egymással rivalizáló népcsoport között néhány hetes szünet után robbantak ki ismét. A múlt hónapban ötvennyolcán haltak meg a véres zavargásokban. A vasárnapi öldöklés a patanok támadásával kezdődött. A gépfegyverekkel, pisztolyokkal és fejszékkel felszerelkezett osztagok a mo- hadzsirok lakta Orandzsi negyedben több száz lakóházat és járművet felgyújtottak, nőket és gyermekeket vertek agyon. A karhatalmi erők először könnyfakasztó gránátokkal próbálták szétválasztani a közelharcot vívó csoportokat, majd sortüzet nyitottak a fegyveres osztagokra. Kórházi jelentések szerint háromszáztíz személyt szállítottak be a segélyhelyekre. Albán választási felhívás ATASZSZ hétfőn szófiai keltezéssel az ATA albán hírügynökség jelentése alapján ismerteti azt a felhívást, amelyet az Albán Demokratikus Front főtanácsa adott ki a február 1 -én tartandó népgyűlési választásokkal kapcsolatban. A felhívás szerint Albánia népe az Albán Munkapárt IX. kongresszusán hozott határozatok szellemében szorgos munkával és lelkesen készül a választásokra. Azokat a dolgozókat kell az ország legfelsőbb törvényhozó szervébe választani, akik kitűnnek a munkában, s tevékenyen vesznek részt a társadalmi és a politikai életben. PANORÁMA BUDAPEST - Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki együttérzését Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének az Aeroflot légitársaság gépét Berlin közelében ért katasztrófa NDK állampolgárságú áldozatai miatt. MOSZKVA - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára hétfőn a Kremlben tárgyalást folytatott Gary Hart amerikai demokrata párti szenátorral. Hart vasárnap érkezett Moszkvába, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa külügyi csoportjának meghívására. Tanúk és botrányok Ha ő egyszer kinyitja a száját... Jó tíz esztendőn át valahány botrány volt Washingtonban, a sajtó versengve ragasztotta rá a „-gate” címkét, többnyire jogtalanul, hiszen az ügy korántsem rendítette meg a hivatalban ülő elnök hatalmát, legfeljebb megtépázta a tekintélyét. Furcsa módon az iráni fegyverszállítások okán kitört viharban a hírlapírók óvatoskodtak, és még hetek múltán sem vált általánossá az „Irángate" elnevezés. Holott ha valami felidézi az elnökbuktató Watergate-botrány emlékét, akkor a Reagan népszerűségét romokba döntő eseménysorozat feltétlenül. „Harmadrangú betörés” Közkeletű tévedés úgy felfogni a Water- gate-ügyet, mint holmi lehallgatási kalamajkát; ilyen értelmezésben valóban nehezen érthető, miért kényszerült Richard Annak idején Nixonnak távoznia kellett a Fehér Házból Nixon elhagyni végül a Fehér Házat. Amikor 1972. június 17-én hajnalban a demokraták országos főhadiszállásán, a Waterga- te-épületben rajtavesztettek a lehallgató készülékeket elhelyező illetéktelen behatolókon, a Fehér Ház szóvivője, Ron Ziegler még hetykén mondhatta el hírhedtté vált szavait: „Nem kommentálok egy harmadrangú betörést.” A rákövetkező két évben számtalanszor a fejére olvasták kétségkívül tévesnek bizonyult helyzetelemzését; miként a lavinákat rendszerint egy hógolyó indítja útjára, a Watergate-ügyet a republikánusok alkalmazásában álló kis csoport tetten érése zúdította a Fehér Házra. A nyomok ugyanis mind messzebbre, jobban mondva mind magasabb rangú személyekhez vezettek. Mindebből azonban édeskeveset láttunk 1972 nyarán és őszén, Amerika vezető körei korántsem voltak buzgók a nyomozásban, s így Nixon újraválasztási kampányát a Watergate-botrány alig zavarta. Egyedül a The Washington Post és utóbb híressé vált riporterpárosa szorgoskodott, tulajdonképpen kényszerből is, mert a nagy befolyású lap egyre nyomasztóbban érezte a Fehér Ház bosszúját. Ám még 1973 márciusában, amikor a Watergate- betörőket elítélték, még akkor sem érzékelték az amerikaiak, hogy miről is van szó igazában. Pedig a megelőző hónapokban a Fehér Házban lázasan próbáltak bűnbakot keresni és találni, akinek nyakába varr- va az ügyet, Nixon és főkolomposai, Halde- man és Erlichman megúszhatják a számonkérést. Az erre kiszemelt John Dean elnöki jogtanácsos azonban nem óhajtott áldozati bárány lenni, s amikor súlyos börtönbüntetéssel sújtott betörök egyike, McCord elkezdett fölfelé mutogatni, Dean is menteni igyekezett a saját bőrét. Kihasználva az amerikai jogszokást, a kedvezőbb elbánás fejében alkudozni kezdett a nyomozó vádhatósággal, és rávallott az egész Waterga-' te-akciót irányító főnökeire. Az elnök fő bűne Lélegzet visszafojtva hallgatta 1973 nyarán egész Amerika, hogy a hihetetlenül Ronald Reagan gondterhelt precíz memóriájú John Dean a szenátusi vizsgálóbizottság előtt feltárja az elnökkel és főtanácsadóival folytatott beszélgetések titkát. Márpedig ezeken a beszélgetéseken másról sem volt szó, mint arról, hogyan lehetne eltussolni a Watergate-bot- rányt, vagyis félrevezetni az igazságszolgáltatást. Politikailag és jogilag elképesztő képlet tárult fel: a jogrend legfőbb őre igyekszik félrevezetni a nyomozást. S amikor ráadásul kipattant az is, hogy az elnöki irodában Nixon titokban magnókészülékeket működtetett, attól kezdve a küzdelem arra irányult, hogy az államfőt rákénysze- rítsék e perdöntő bizonyítékok kiszolgáltatására. E harc jó egy évig tartott, megannyi drámai fordulattal, s végül 1974 nyarán a legfelsőbb bíróság egyhangú döntésben kötelezte Nixont a hangszalagok kiadására. Alig tíz nappal később az elnök - az amerikai történelemben páratlan módon - lemondott hivataláról, hogy elkerülje a szenátusi felelősségrevonást. (S egy hónap múlva az utódjától kapott kegyelemmel Nixon mentesült a bűnvádi következmények alól is.) A hangszalagok ugyanis kétségbe- vonhatatlanul bebizonyították, hogy az elnök és emberei a „harmadrangú betörés” napjától kezdve tudatosan játszották ki a törvényt. Vagyis Nixon tulajdonképpen nem annyira az eredetileg elkövetett bűnbe bukott bele, hanem abba a hibába, hogy félrevezette az igazságszolgáltatást, tehát semmibe vette a jogrendet, becsapta országát, és ez kiderült Időzített bombák Az „Irángate” esetében is az a kérdés, hogy ki miről tudott, és hogy maga Reagan elnök tudott-e a törvénysértésekről. Kétségkívül felidézik a Watergate-ügyet az első hetek azonosságai: az önmagát vizsgáló kormányzat folytonos hátrálása, ami egyúttal kétségeket ébreszt az elnök közeli emberének számító igazságügyminiszter pártatlansága iránt. A republikánusok sietnének „alapos", de főleg gyorsan lezáruló törvényhozási vizsgálatot tartani, a demokraták viszont hosszabb távon szeretnék kihasználni az ügyet, s főleg persze januártól, amikor újra övék lesz a szenátusi többség, kezükbe kerülnek a bizottságok. Senkit ne tévesszenek meg az olykor az ügy ellaposodására valló tünetek: a jogi vizsgálat titokban folyik, idő kell eredményeinek megismeréséhez, viszont később nagy bombák robbanhatnak. Az elnök szempontjából a döntő kérdés, hogy mennyire ismerte az illegális cselekvések részleteit. Nem lenne hízelgő Reaganra nézve az sem, ha csupán az derülne ki: fogalma sem volt munkatársai bajkeveréséről, ám amennyiben az ő emberei között is akad netán egy John Dean, aki a bőrét mentve főnökére vallana, akkor bizony ennek az elnöknek a sorsa is kétségessé válhat. Minden azon áll vagy bukik, hogy akad-e a Fehér Házban valaki, aki egyszer kinyitja a száját, perszé abban az esetben, ha valóban volna terhelő mondanivalója. AVAR JÁNOS HELSINKI - Tabajdi Csabának, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztálya alosztályvezetőjének vezetésével december 8-14. között - a Finn Szociáldemokrata Párt meghívására - pártmunkás-küldöttség tartózkodott Finnországban. A delegáció nemzetközi kérdésekről folytatott konzultációt a Finn Szociáldemokrata Párt képviselőivel. NEW YORK - 75 éves korában, rövid betegség után elhunyt Henry Winston, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának országos elnöke. Henry Winston 1963 óta volt a párt elnöke. Az amerikai kommunista párt New Yorkban nyilvánosságra hozott közleményében rámutatott: Henry Winston több mint fél évszázada vezető szerepet játszott az amerikai kommunista mozgalomban. SZEGED - A szegedi egyetemek Dugonics téri központi épületének aulájában hétfőn a város tanácsa, a Szegedi Akadémiai Bizottság, a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a Szegedi József Attila Tudományegyetem rendezésében ünnepi ülésen emlékeztek meg az Amerikai Egyesült Államokban a közelmúltban elhunyt Szent-Györgyi Albertról, aki 1937-ben a szegedi egyetem orvosvegytani intézetében folytatott munkásságáért kapott Nobel-díjat. Máig is ő az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi kutatásai alapján részesült a legmagasabb nemzetközi tudományos elismerésben. ÚJ-DELHI - Elfogta a rendőrség India első számú szikh terrorista vezetőjét az észak-indiai Pandzsáb szövetségi államban - közölte a rendőrség főnöke hétfőn. Dhanna Szingh egy öttagú vezetés élén állt, amely a szikhek vallási ügyeivel és kegyhelyeivel foglalkozott. Ö és társai április végén illegalitásba vonultak, miután önkényesen bejelentették „Khalisztán” független szikh állam megalapítását.
