Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-16 / 295. szám
1986. december 16. inÉPÜJSÂG 3 Vízátemelőmű Megkezdődött az Újszeged városrész csapadék- és szennyvizeinek összegyűjtésére és továbbítására szolgáló új vízátemeTőmű, s a hozzá csatlakozó zárt csatorna műszaki átadása Szegeden. A létesítmények együttes beruházási költsége meghaladja a 100 millió forintot. A vízátemelő berendezés szivattyúi percenként öt köbméter vizet emelnek át a Tiszába. A több mint másfél méter átmérőjű zárt csatorna előzetes árokásás és föld- kiemelés nélkül, úgynevezett sajtolásos technológiával épült. Csupán egy indítóaknát készítettek, s onnan különleges sajtolóberendezéssel nyomatták előre a betongyűrűket, majd a bennük maradt földet az aknánál a felszínre hozták és elszállították. így megtakarították a csatorna feletti földtömeg kiemelésének és visszadön- gölésének költségeit, s nem akadályozták a városrész forgalmát. A betonelemek előrepréselését lézersugárral irányították, hogy pontosan célba érjenek. Az új vízátemelőmű jóval korszerűbb és nagyobb teljesítményű a réginél, előreláthatóan még az ezredfordulót követő néhány évtizedben is kielégíti a szükségleteket. Rába-kamionok Kínának Befejeződött a győri Rába-gyárban a kínai megrendelésre készülő 780, nagy teherbírású kamion gyártása. Az utolsó sorozat is elhagyta a gyárat és Jugoszláviában vár behajózásra. Ezt megelőzően tavaly már 300 kocsit gyártottak Kínának. A Rába tehergépkocsi-gyáregység egyébként fennállása óta az idén készíti a legtöbb kamiont, öszesen 1618-at. Az év végéig még 70-et szerelnek össze hazai megrendelőknek. A külföldi partnerek közül az idén Kína után Jugoszláviából, kapták a legnagyobb, több száz kocsira szóló megrendelést. Magyar építkezés Tengizben A Vegyépszer fővállalkozásában 26 magyar vállalat vesz részt egy nagyszabású építkezésen a Szovjetunióban, a Kaszpi-tengertől 320 kilométerre levő Tengizben. A magyar építők keze nyomán születik majd meg az olaj- és gáztisztító komplexum, az ipari bázis és a lakónegyed. A munkálatokon jelenleg ezerötszázan vesznek részt, a következő évben már ötezren vállalnak munkát a szélsőséges időjárású félsivatagban. A lakótábor teljes felépülése után ötezer dolgozónak nyújt majd munka utáni pihenőt, kikapcsolódást Autóbusz-közlekedéstől a telefonig Alapellátás Györkönyben A Györkönyt Nagydorog felől megközelítő, a szolgáltatások iránt érdeklődő újságírót már a bekötőúton érik a választott témával kapcsolaatos információk. Jobbról-balról szőlő, amerre haladok - ebben a faluban legalábbis kádárra szükség lehet... A velem szemben Paksról jövő autóbusz is jelent valamit. Az út bizony keskeny és girbe-gurba, de az - akkor éppen - verőfényes időben így is elég néhány perc, hogy Nagydorogról kiérve feltűnjön a Györköny tábla. Alig pár házat kell magam mögött hagynom, hogy a falu központjába jussak. Élelmiszer- és iparcikkbolt, takarmánybolt és felvásárlás, iskola, vendéglő, takarék- szövetkezet, mozi - néhány méteres körzeten belül. Kerülve egyet a faluban, jómódra valló új házakat is, a tsz-központ előtt személygépkocsik garmadáját és szinte kizárólag kövezett utakat láttam. Aztán vissza középre, a tanácsházára. Haán János szikvízkészítő kisiparos Magas átlagéletkor A 1200 lelket számláló község tanácselnökét, Rohm Mátyást nemcsak a szolgáltatások felől faggatom. Elmondja, hogy a korábbi évtizedekben elvándorlás volt jellemző a falura, ami már tíz éve megállt, de az elöregedés következményeként ma is csökken a lakosság, hiszen a természetes szaporodás nem éri el a halálozások arányát. A sok egyedülálló idős ember segítésére több mint tíz éve működik a napközi otthon, 22 lakója közül 14-en csak a hét végén mennek haza. Az egészségügyi alapellátást egy körorvos biztosítja. Bár csatolt területe nincs, éppen a magas átlagéletkor miatt akad dolga elég. Helyi termelőüzem egyedül a tsz, munkaalkalmat - kiegészítve a bölcsödével, óvodával, iskolával stb. - annyit ad, hogy csak mintegy százan járnak el naponta Nagydorogra, Paksra, Szekszárdra dolgozni. Munkásbuszok viszik az embereket az atomerőműbe, a tolnai selyemgyárba, a húskombinátba is. A közlekedés egyébként is sokat javult 1982 óta, amikor a Györköny-Pusztahencse utat átadták, és megszűnt a falu „zsáktelepülés” volta, az ezzel járó hátrányokkal együtt. így Paks is közelebb került. Mindez azonban mit sem változtat azon, hogy vasútállomás csak Nagydorogon van, és az autóbusz-közlekedés is csak nappal kielégítő. Este 6 után már csak saját gépkocsijával közlekedhet - akinek van. Évente 6-8 ház épül a faluban, elsősorban a lebontott régiek helyére. De új, közművesített telkeket is mérnek ki. A mindössze ,15 forint négyzetméterenkénti árral nem titkolt szándéka a tanácsnak, hogy ösztönözze a fiatalokat a helyben való építkezésre. A viszonylag gazdag faluban (jól gazdálkodó a tsz, a háztájiban és a szőlőművelésben is aktív lakosság) ezek az építkezések is jórészt magánerőből történnek. Nem véletlen, hogy a Siómenti Takarékszövetkezet csak betétgyűjtő pénztárat működtet Györkönyben, hiszen itt a hitelfölvétel szinte ismeretlen. Az építkezésekhez azonban, ha a legfontosabb is, nem elegendő a pénz. Kőművest, ácsot vidékről kell hozni. Bár a tsz ebben is - akárcsak hegesztés, asztalos- vagy lakatosmunka esetén - lehetőségeihez mérten segít, de ez a hiányon legföljebb enyhít. Oktatás és kereskedelem E kalandozások után már szigorúbban e tárgynál, azaz a szolgálatatásoknál maradtunk. Abban, hogy semmit ki ne felejtsünk, az időközben megérkezett Köhler Ádám vb-titkár is segítségünkre volt. Megtudtam, hogy a községben áz alsó- és felsőtagozatos iskolán kívül működik bölcsőde és óvoda is. A 60 százalékban német ajkú lakosság vezetői külön kiemelték, hogy óvodáskortól egységesen tanulnak a gyerekek németül. A hétezer kötetes könyvtárat rendszeresen bővítik német nyelvű kiadványokkal is. A kultúrotthon második éve folyó korszerűsítési munkái miatt a mozi sem működik. Hiányukat elsősorban a hétvégeken hazalátogató diákok érzik. A kereskedelmi alapellátást az élelmiszerbolton kívül iparcikk- és takarmánybolt hivatott biztosítani. Ahogy később az üzletvezetőkkel is beszélgetve megtudtam, naponta érkezik például tej és kenyér hetente háromszor felvágott, de hús csak rendszertelenül kapható, ha a tsz állományából vágnak. Vásárolhattam volna könyvet és Liberót, étkészletet és petróleumlámpát, akárcsak hébért, per- metszert és műtrágyát. Mindenből van tehát egy kevés, éppen ezért igazi választék természetesen semmiből nem lehet. Egy fiatalasszony nyomatékosan föl is hívta a figyelmemet, hogy mielőtt Györkönnyel kapcsolatban kielégítő alapellátásról írnék, gondoljak arra is, hogy az igények egy ekkora faluban is differenciáltak, ami jó az egyiknek, kevés lehet a másiknak. Ne feledjem azt se, hogy Györköny ellátása lehet kielégítő, ha egy sor más községgel hasonlítjuk össze, ugyanakkor nagyon elmaradott egyéb településekhez viszonyítva. Javító-karbantartó és személyi szolgáltatások A javító-karbantartó szolgáltatásoknak nincs helyi képviselője. A meghibásodott háztartási gépeket, a Gelka, illetve a tolnai GÉM hűtőjavítő részlegének dolgozója hetente egy alkalommal helyben javítja, a műhelyt igénylő javítanivalót szintén hetente egysze viszi el a túrakocsi. A bejelentés-elszállitás-visszaérkezés (különösen ha egy járat ki is marad) heteket vehet igénybe. Komoly problémát ez főleg nyáron okoz, ha a legtöbb háztartásban megtalálható és előrelátóan télire telepakolt mélyhűtőláda mondja föl a szolgálatot. Egyre több háztájiban dolgozik kis- traktor, ezek javítására a tsz már nem tud vállalkozni. Hiányzik az autószerelő is. Csak jót hallottam a heti egy alkalommal megjelenő Patyolat szolgáltatásairól. Örül a lakosság a fodrászüzletnek is, hiszen a szépülni vágyó lányok, asszonyok csak egy-két éve hozathatják rendbe frizurájukat helyben, a szekszárdi szolgáltatóipari szövetkezet gebines üzletében. Hogy csak szerdán és pénteken? Hogy a férfiakat csak szívességből nyírják, de nem borotválják? Hogy az üzletnek a szó szoros értelmében vett szépséghibái is vannak? Ezeket a legtöbben nem veszik zokon, mert így is jobb, mint volt régen, és jobb, mint lesz akkor, ha a szemmel láthatóan gömbölyödő fodrásznő már csak a csemetéjét fésülgeti... Kozmetikus, cipész, fényképész szolgáltatásaihoz legközelebb Nagydorogon lehet jutni, van viszont vezetékes ivóvíz, időnként lomtalanítás és 25 telefonkészülék... Tarka a kép a györkönyi alapellátásban. Csakúgy, mint a lakosság igényeiben. ROSTÁS ILONA A költségvetési szervek nagyobb önállósága A pénzügyminiszter 1987. január elsejei hatállyal módosította a költségvetési szervek - intézetek, hivatalok, üzemek - gazdálkodásáról, valamint az állami pénzügyekről szóló törvény végrehajtási rendeletét. Az intézkedések célja, hogy tovább bővüljön a népgazdaság vállalati formában működő szektora, korszerűsödjenek a költségvetési intézmények gazdálkodási feltételei. A módosított rendeletek lehetővé teszik, hogy a költségvetési intézmények megfelelő pénzügyi kedvezmények mellett vállalattá alakulhassanak, ésszerűbb működésükkel csökkentsék a költségvetés terheit. Az új gazdálkodási feltételek növelik az intézmények önállóságát, s a korábbinál fokozottabb mértékben ösztönöznek az ésszerű takarékosságra és a teljesítménynövelésre. Január elsejétől egyszerűsödnek a gazdálkodási szabályok, és átalakul az információs rend is. így lehetőség van arra, hogy az állami költségvetés információs igényeinek kielégítése mellett tovább erősödjék az üzemgazdasági szemlélet. A gazdálkodási önállóságot növeli az is, hogy az anyagi érdekeltségi rendszerbe vont költségvetési intézmények, vállalkozásaik finanszírozására - a hitelpolitikai irányelveknek megfelelően - beruházási hitelt vehetnek igénybe. Az alapvetően költségvetési támogatásból gazdálkodó, állami feladatokat ellátó költségvetési szervek pedig lehetőséget kapnak arra, hogy forgóeszközhiteit vegyenek fel gazdálkodásuk segítésére. A keretjellegű szabályozás erősítésével, a kötöttségek oldásával a költségvetési szervek vállakozási lehetőségei bővülnek. A gazdálkodást szabályozó módosított rendelet lehetővé teszi a pénzügyi előirányzatok saját hatáskörben történő változtatását, a terven felüli fejlesztések önálló finanszírozását, az állóeszközfenntartási eszközökkel való gazdálkodást, az amortizáció elszámolásával a beruházási források bővítését, valamint a személyi érdekeltségi rendszer javítását, a feladatok önálló kijelölését, a bér- és munkaerő-gazdálkodás korszerűsítését. A fodrászüzlet többnyire zárva A homokbányák anyagával töltik majd fel az építkezési területeket
