Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-14 / 268. szám

1986. november 14. /TOUtt\ KÉPÚJSÁG 3 Új érdekeltségi formák az állami gazdaságokban Cukor sárosán és fehéren Csövekben, tartályokban, főzőkádakban még folyik a cukor Fölgyorsult az állami gazdaságokban az új anyagi érdekeltségi formák beveze­tése, s jól halad a sikerrel kipróbált ösztönző módszerek átvétele, elterjesz­tése. Eredménnyel kecsegtetnek azok a megoldások, amelyek nagyobb önálló­ságot biztosítanak a gazdaságok belső egységeinek: a kerületeknek, az ágaza­toknak, az üzemrészeknek stb. Az Állami Gazdaságok Egyesülésében elemezték azokat az üzemi kezdeményezéseket, módszereket, amelyek egyes területe­ken várhatóan fokozatosan felváltják a teljesítménybérezés régi formáit, mivel ezek nem ösztönözték kellőképpen a kollektívákat a hatékonyabb munkára. A gazdaságok nagy részében a dolgo­zókat újabban a vállalati jövedelem növe­lésében teszik a korábbinál jobban érde­keltté. Mindenekelőtt az önelszámoló belső egységek számának gyarapításá­val akarják ezt elérni, mint például tették ezt a Bábolnai Mezőgazdasági Kombi­nátban. A Komáromi Mezőgazdasági Kombinátban nem csupán az alap-, ha­nem a kiegészítő tevékenységben is megteremtették a vállalkozó szemléletű munka szervezeti feltételeit. Az új ösztönzési formákat alkalmazzák a veszteséges ágazatok eredményessé tételére több állami nagyüzemben. A pankotai, mezőfalvi és a lajta-hansági gazdaságokban a juhászatot alakították át szervezetileg úgy, hogy a nyájak gon­dozóit úgynevezett végtermék-érdekelt­ségű rendszerben fizetik. Ezáltal rövid idő alatt javult az ágazat helyzete. Ugyan­ezt nem sikerült viszont megvalósítani a nagy kiterjedésű legelőterületekkel rendelkező Hortobágyi ÁG-ban, ahol most más módszer alkalmazásával pró­bálkoznak. Számos helyen élnek a szakcsoportok alakításának lehetőségével. Ezek gyü­mölcs, zöldség és szőlő termesztésére, állatok tartására és termékfeldolgozásra vállalkoznak. A Móri ÁG-ban mintegy fél­száz hektár piros ribizli ültetvény művelé­sét vállalta a szakcsoport. Több gazda­A lakosság a zöldség és gyümölcs mintegy felét a kiskereskedelmi üzletek­ben vásárolja. A télen forgalomba kerülő zöldségek és gyümölcsök többségének a tárolását a Belkereskedelmi Miniszté­rium. szervezi a MÉM-mel, a Szövosz- szal, valamint az Anyag- és Árhivatallal egyeztetett tervek alapján. A fővárosban a Skála-Coop leányvállalatai, vidéken a zöldértek és az áfészek már a nyáron megkezdték a felkészülést a tárolásra. A Belkereskedelmi Minisztériumtól ka­pott tájékoztatás szerint a központi táro­lókban az idén a tavalyihoz hasonló meny- nyiségű burgonyát, vöröshagymát, téli almát és zöldséget helyeznek el, s ezeket január elsejétől árusítják az új termés megjelenéséig. A tárolt alma és hagyma minősége megfelelő, a burgonya egy ré­sze a kedvezőtlen időjárás miatt apróbbb szemű, ám eltarthatóságát ez nem befo­lyásolja. Gyökérzöldségből kevés van raktáron, az aszály ugyanis késleltette a betakarítást, s emellett a termelők nem midnenhol tettek eleget szerződéses kö­telezettségüknek. A fokhagymatermés is gyenge volt - nemcsak az idén, már az elmúlt esztendőben is -, ezért mennyisé­ge is kevés, s az ára is meglehetősen ma­gas. Az idén inár 60 tonna import fok­hagymát adtak el a kiskereskedelmi há­lózatban, s további behozatalt is tervez­nek a vállalatok. A TSZKER nemcsak fok­hagymát, hanem fokhagymaport is im­portál.- elsősorban az ipari felhasználók Ságban a szakcsoport szőlőt telepit. Ha­marosan termőre fordul például az a sző­lő, amelyet a Kiskőrösi ÁG-ban, 200 hek­táron a csoporttagok ültettek. Hasonló szákcsoport működik a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem soroksári tan­gazdaságában, továbbá a Bogiári Mező- gazdasági Kombinátban. Kísérletek folynak egyes részlegek költségtérítéses, úgynevezett átalánydí­jas működtetésére a szekszárdi, a hosz- szúhegyi és a kecskemét-szikrai gazda­ságokban. Például a nagy értékű gépek vezetőt abban teszik érdekeltté, hogy az átalánydíj ellfenében a gépeket maguk hozzák rendbe, gondoskodjanak az üze­meltetés folyamatosságáról. Néhány gazdaságban a traktorok és a tehergép­kocsik üzemeltetését bízzák ilyen belső „vállalkozókra”, ám ez a megoldás még nem nyert széles körű alkalmazást. Az anyagi érdekeltség fokozásának egyik formája lehetne a részes munkavállalás az állami gazdaságokban is, de ezen a téren még gondjaik vannak. A főmunka­időn túl végzett részes művelés díja ugyanis olyan adóterheket hoz magával, amit az üzemek nemigen vállalnak. A vártnál nehezebben kapnak lábra vi­szont az állami nagyüzemekben a válla­lati gazdasági eszközök, holott ezek al­kalmasak lehetnének egyszerűbb mező- gazdasági eszközök gyártására, építé­sére, szerelésére, gépjavításra és -kar­bantartásra. Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban tervezésre alakult munka­közösség. Más gazdaságokban a terv­szerű megelőző karbantartásra vállalko­zik sikerrel néhány szakcsoport. Az üze­mek keresik a lehetőséget arra, miként lehetne felkelteni az érdeklődést ösztön­zéssel e forma iránt. Az új, ösztönzőbb érdekeltségi formák elterjesztését az Állami Gazdaságok Egyesülése szakmai tájékoztatók kiadá­sával, tanácskozások szervezésével igyekszik elősegíteni. A jól működő üze­mek, szakcsoportok, munkaközösségek szerződésmintáit is közreadja. részére. A tapasztalatok szerint a há­ziasszonyok nem is kedvelik túlságosan ezt a készítményt. A téli tárolásé zöldségek és gyümöl­csök árusításának megkezdéséig - tehát az év végéig - is megfelelőnek ígérkezik a kínálat, bár az árak magasabbak, mint tavaly voltak. Ez különösen a válogatott árura vonatkozik, hiszen a piacokon és az üzletekben is kapható olcsóbban ál­ma, körte, hagyma és burgonya. A jelen­legi primőrkínálat jobb, mint az elmúlt esztendőkben volt, szinte mindenütt kap­ni zöldpaprikát, paradicsomot, retket. A Skála-Coop továbbra is tervezi ezeknek az áruknak az importját, illetve árucseré­ből biztosítja a folyamatos kínálatot. November végén, december elején kezdődik a déligyümölcsszezon. A ke­reskedelem idén a tavalyihoz hasonló mennyiséget kínál narancsból, manda­rinból, banánból, valamint kubai na­rancsból és grapefruitból. A déligyümöl­csök egy észe árucsere révén érkezik az országba. A kereslet igen nagy, a lehető­ségek azonban korlátozottak, így nem várható, hogy mindig és mindenütt kap­hatók lesznek majd a keresett gyümöl­csök. Füge és datolya behozataláról is tárgyalnak a külkerekskedők, megálla­podás azonban még nem született. A ko­rábbinál jobb a kínálat mazsolából és kó­kuszreszelékből, az ünnepek előtt mind­két termékből kellő mennyiséget biztosít a kereskedelem. Amikor a Dombóvári „Alkotmány” Ter­melőszövetkezetben az idén a francia MOREAU cukorrépa-felszedö gép mun­kába állt, több száz szakember állta kö­rül. Ez a gép a szakmában legjobbnak ítélt és ledrágább. Tudni kell azt, hogy a Kaposvári Cukorgyár sajátos lizingfor- mában adta az Akotmány termelőszövet- keztpek ezt a gépet. A következő évek­ben többet adnak más gazdaságoknak, mert a cukorrépa-termesztés fellendíté­se népgazdasági érdek. 1982-ben Tolna megyében több mint négyezer hektáron termesztettek cukor­répát. A vetés, a vegyszerezés, a betaka­rítás meglehetősen költséges volt. 1976- tól számítható a répatermesztés növeke­dése 'iránti igény, ugyanakkor az egy személyre jutó cukorfogyasztás 32 kilóra csökkent a korábbi 40 kiló fölöttivel szemben. Végtermék: mokkacukrot csoma­golnak a munkásnők Tolna megyéből a Kaposvári Cukor­gyárat három gazdaság látja el: a Dal- mandi Mezőgazdasági Kombinát 500, a Hőgyészi Állami Gazdaság 250, a Dom­bóvári Alkotmány Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet 210 hektár területtel, a mezőgazdasági üzemek számának csökkenése látványos volt 1980-ban, ugyanis akkor felért a bukással a cukor­répa termesztése, hiszen nullán volt a jö­vedelmezőségi szint. Egy példa: 1980- ban Tolna megyében csak 270 hektáron termesztettek cukorrépát, éppen a rossz szabályozási rendszerek miatt, de 1981- ben már 870, 1982-ben 926 hektáron termesztették a már jobb biológiai értékű növényt, amelynek cukortartalma maga­sabb volt. 1986-ban a kaposvári gyárhoz kapcsolódó terület 970 hektárra növeke­dett, a megyében 2180 hektáron ter­mesztettek ckorrépát. Leépült a cukoripar a hetvenes évek első felében. Ezen nem segített a 70 szá­zalékos állami támogatás - gép, vető­mag, növényvédő szer stb. -, majdnem úgy nézett ki, hogy az ország nem tudja megtermelni a saját fogyasztására szük­séges cukrot. Ekkor a Kaposvári Cukorgyár körze­tünkben legjelentősebb, új szerződés­formával állt a termelők elé. Például 30 százalékos felérat adnak a többéves szerződést vállaló termelőknek. Bevezet­ték a digeszció szerinti átvételt, értékesí­tést, amely azt jelenti, hogy 18-33 forintig is terjedhet egy mázsa répa átvételi ára. Ezt a tényt a temelők megértőén fogad­ták. Érdekes a témában az, hogy éppen a Tolna megyében legjobban gazdálkodó szervezetek „kapták föl” a kaposvári gyár ajánlatát, és „haraptak” a témára, mert mésziszap-akció révén följavították a gazdaságok termőterületeiket, például Somogy megyében is Hetes és Mernye községek termelőszövetkezetei elérték a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát szintjét. Az 56 tonnás termelés hektáron­ként 73 ezer forint bevételt hozott, a ter­melési költségek nem érték el a 33 ezer forintot. A legjobban fizető növény a me­zőgazdaságban a cukorrépa. A Dombó­vári Alkotmány Termelőszövetkezetben az egy hektár bevétele 60 ezer forint volt, a Hőgyészi Állami Gazdaságban 50 ezer. A jövőt az jelenti, amit az ernyei gaz­daság példája mutat, mert egy hektárra 3 tonna ingyenes mésziszapot kapott a Ka­posvári Cukorgyártól. Ma a gyárba háromezer tonna répa ér­kezik naponta, s ebből készítenek cuk­rot. A földeken most dolgoznak a külön­féle típusú gépek, több-kevesebb siker­rel, a betakarítás mégis a gyár által előirt program szerint történik. Közben bemutatták a szakemberek­nek azt a francia gépet Sásdon, amelyet Bácskapalánkon készítenek és a MOREAU nevet viseli. Ez az önjáró gép sokkal jobb mint az eddig használtak. A 30 százalékos veszteségét 5-7 száza­lékra képes csökkenteni. Ilyen gépet ad­tak kipróbálásra a Dombóvári Alkotmány termelőszövetkezetnek. Ez a gép 1 óra alatt 1 hektárról fölszedi a cukorrépát. Más kérdés és örökké vitatott téma a cukortartalom, tisztaság, stb. megoldása. Létezik már a világon olyan berendezés, éppen Apatinban, ahol egy tehergépko­csiról, vagy vagonból úgy vesz ki 25 kiló cukorrépát, hogy a minősítéséhez embe­ri kéz nem nyúl hozzá, tehát levágja a répa farkát, a fejét és a közbülső rész­ben található cukoranyagot kimutatja objektív módon, amely már elejét veszi a vitáknak. Ilyen gép vásárlását a Kapos­vári Cukorgyár a jövő évre tervezi. S akkor a gazdaságok még jobban tudják szabályozni a betakarítást olyképppen, hogy az első szedésű répáért, ha má­zsánként 18 forintot fizetnek, akkor a programozás szerint később elérhetik a 30 forintot is. Egyébként ez az értékelési módszer a termelő gazdaságok előtt is­mert. László Dezső, a Tolna megyei terü­letfelügyelője, nemcsak tanácsot ad, ha­nem a répa minősítésében is részt vesz a taggazdaság vezetőivel. A cukorrépaszezon a kaposvári gyár­ban még 20 napig tart. Naponta három­ezer tonnát dolgoznak fel. Kováts Imre, a gyár igazgatója elmon­dotta, hogy nincsenek gondjaik a cukor­répatermesztéssel kapcsolatban. Rend­szeres az együttműködésük a termelési rendszerekkel. Ám az volna kívánatos, hogy Kapospula, Szakcs, Nak és Várong, majd talán Kocsola is bekapcsolódjék a cukorrépatermesztési programba, mert a cukrot Magyarországon jó áron el lehet adni. A nyersanyagot pedig legjobb az olyan környezetben megtermelni, ahol a lehetőségek ehhez megvannak. PÁLKOVÁCS JENŐ CZAKÓ SÁNDOR Téli zöldség-, gyümölcsellátás Országos Illyés Gyula vers- és prózamondó verseny Magyar-holland vízügyi tárgyalások Budapesten csütörtökön befejeződtek a november 10. és 13. között tartott ma­gyar-holland vízügyi tárgyalások. A meg­beszéléseket Zsuffa Ervin, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese és Jo­hannes Verbürg, a holland közlekedési és folyamhajózási minisztérium főtitkára vezette. Aláírták az 1987-88-ra szóló kétoldalú vízügyi és műszaki-tudomá­nyos együttműködés munkatervét. Illyés Gyula születésének 85. évfordu­lója alkalmából országos vers- és próza­mondó versenyt hirdet a Művelődési Mi­nisztérium, a Magyar Rádió, a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa, a Magyar Televízió, a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal, az Országos Közművelődési Központ Módszertani In­tézete és à Tolna Megyei Tanács. A versenyre mindenki jelentkezhet, aki 14» életévét betöltötte, s akinek nincs hi­vatásos előadóművészi engedélye, nem tagja színháznak vagy színházi stúdió­nak, és nem nyert felvételt - akár előfel­vételi - a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. A versenyen részt venni szándékozók a jelentkezési lapon jelölje­nek meg öt Illyés Gyula-művet (vers, próza, műfordítás, drámai monológ), to­vábbá tíz verset a magyar népkölktészet- ből és a magyar nyelvű irodalomból, amelyeket előadni kívánnak. A verseny megyei, illetve Budapesten összevont kerületi elődöntőit 1987 tavaszán, kö­zépdöntőit ősszel, döntőjét pedig 1987 novemberében rendezik meg. A ver­senyre jelentkezni lehet 1986. december 30-ig, személyesen vagy írásban (a név, életkor, foglalkozás, lakcím és esetleges színjátszócsoport-tagság megjelölésé­vel) az illetékes rríegyei művelődési köz­pontokban, illetve a fővárosban a kerületi tanácsok művelődési csoportjainál. A fegyveres testületek tagjai lakó-, vagy szolgálati helyükön ugyancsak a fentiek szerint jelentkezhetnek. Az érdeklődők e helyeken kaphatnak bővebb felvilágosí­tást is. _________________________________o________________________________«______________________________________ A melaszüzem, a kristályosítási folyamat kezdete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents