Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-14 / 268. szám
4 NÉPÚJSÁG 1986. november 14. 2. Fogas kérdés Akik „könnyen” nevethetnek, s akik nem Szinte minden gyereknek három-négy fogát kezelni kell! Nem szabad elfelejtkezni a szülők felelősségéről.(De nekik maguknak sem!) Huszonhét féle fluor tartalmú fogkrém van forgalomban nálunk. Viszont a fogkefék minőségéről és használhatóságáról jobb nem is beszélni. Alig néhány perccel múlt fél nyolc. A szekszárdi Zrínyi utcai általános iskola folyosói és osztálytermei a szokásos élénkségnek „örvendenek”. Másképpen : a népsűrűség, a nyüzsgés, a kacagás, a tankönyvbújás az idegen számára sem meglepő. Egy dolog azonban igen. Mégpedig az, hogy a fogorvosi rendelőben is vannak már gyerekek, noha a rendelés még nem kezdődött el. Varga Edit asz- szisztens a néhány retinens gyerkőccel bajlódik. Azt magyarázza, hogy miként kell szabályosan és eredményesen mosni a fogat, majd előveteti velük a kis nylontasakból az ehhez szükséges kellékeket. S máris elkezdődik a fogorvosi rendelő mosdókagylója fölött a fogmosás... Egyik kisdiák lelkes, a másik csak Immel-ámmal követi a fontos utasításokat. - Azokat a gyerekeket, akiknek nagyon elhanyagolt a fogazata, a szűrést követő három-négy reggel fogmosó-fel- szereléssel ide kéretem, s itt mossák meg a fogukat - magyarázza Varga Edita korai „előrendelés” okát. - Remélem, hogy legalább néhány gyereknél így elérünk valamit. Egyiknél a beszélgetésnek, a meggyőzésnek, a másiknál pedig ezeknek a „reggeli föllépésnek” lehet haszna. Dr. Selényi Juditnak, megyei stoma- tológus főorvosnak is tetszik a módszer, s bár nem mondja ki, de a szomorú statisztikai adatokat sorolva arra a következtetésre juthat bárki, hogy egyszerűen a lagváltozatosabb módszerek szükségeltetnek, hogy a gyerekeket rávegyék a rendszeres - napi háromszori, de lag- lább kétszeri - fogmosásra, a fogak rendszeres ápolására. Természetesen gyermekeink fogazatának állapotát számtalan más is befolyásolja. Egyebek között a szervezetbe bejutó fluor mennyisége. S éppen ezért vezették be Magyar- országon az úgynevezett fluor-programot, amit most nem részletezünk, hiszen több alkalommal írtunk már róla, sőt Selényi főorvosnő is ismertette a programot, annak Tolna megyei bevezetését lapunkban. Tehát éppen csak említve a lényeget: az ember szervezetébe bizonyos meny- nyiségű fluornak kell bejutnia. A fluor ve- gyületei a talajban fordulnak elő, és az ivóvízzel, valamint egyes élelmiszerekkel nyomokban kerülnek a szervezetbe. Mivel vizeink fluor-szegények, ezért a fluorbevitelről másként kell gondoskodni. (A fluor-program keretében gondoskodnak is, mégpedig fluor-tablettákat az óvodákban adják be a kicsinyeknek. Amit fontos tudni, ha a fejlődés korában a szervezetbe megfelelő mennyiségű fluor jut, az bizonyos védettséget nyújt, a fogszuvasodás eJlen. Több ország igen figyelemre méltó eredményeket tudhat magáénak a megfelelő mennyiségű fluor szervezetbe juttatását követően. Közben a gyermekfogászati rendelőben megkezdődött a rendelés, melyre talán mégjobban a „szűrés” szó illenék. Ugyanis az általános iskolások fogazatát rendszeresen ellenőrzik, s amennyiben szükséges, kezelik. MostB 7. C-sek vannak soron. Van, aki mosolyt erőltet az arcára, s úgy jön be, vannak, akik nyugodtan mosolyognak, hiszen pontosan tudják, fogaik egy- től-egyig egészségesek. (Persze nem azt akarom mondani, hogy a fogorvosi rendelőkben illendő és természetes dolog a félelem, de jól tudjuk magunkról is, hogy a küszöb előtt hányszor, de hányszor szállt inunkba a bátorságunk, fogunkból pedig a fájdalom akárhova!)- Szervusz. Mondd a nevedet, s közben ülj ide a székbe - mondja dr. Keller Péter fogorvos Fritz Lacinak, aki látható otthonossággal foglal helyet a speciális Dr. Keller Péter és Varga Edit munkában „szerkentyűs-fotelben". (Az utóbbi meghatározást szintén gyerekektől hallottam nem is régen.) Laci közben elmehet, csukódik utána az ajtó, hogy újra nyíljon. Most egy lyukas fogat kezel az orvos, közben dr. Török Anna, a megyei preventív (megelőző) főorvos halkan magyaráz a megelőzés fontosságáról, s tőle tudhatjuk meg, hogy a gyerekek fogának tömése úgynevezett „szekunder prevenció”.- Szinte érthetetlen is, hogy manapság sem igénye egy tizenkét-tizenhárom éves gyereknek a rendszeres fogmosás - mondja a főorvosnő, miután dr. Keller Péter elbeszélgetett egy fogkefével majdnem teljesen hadilábon álló tanulóval. Majd ő folytatja, illetve szögezi le: - Szinte minden gyereknek kezelni kell három-négy fogát. Ez valahogy nincsen rendjén!- Persze az sem, hogy a szülők - kivételek persze vannak - sem figyelnek a gyerekekre. Nem tanítják meg őket fogat mosni, s nem is követelik meg tőlük, hogy rendszeresen használják a fogkefét - mondja érthető keserűséggel dr. Török Anna. - Valóban nem szabad megfelejtkezni a szülők felelősségéről - folytatja dr. Selényi Judit - csakhogy mi nem juthatunk el minden szülőhöz... Szeretnénk „betörni” az osztályfőnöki, vagy a környezetismereti órákra, ahol a gyerekekkel foglalkoznánk, erről egyébként szó esett azon a kerekasztal-beszélgetésen, „Életemet a hazának szentelem” Százhetvenöt éve született Perczel Mór 175 éve 1811. november 14-én, a Tolna megyei Bonyhádon született. Értelmi nyiladozása arra a korra esett, amely zászlajára „Haza és haladás” jelszavát hímezte. Nevelője, a reformkor koszorús költője, Vörösmarty nem csupán grammatikai ismereteket, de a haza iránti tiszteletet és feltétlen szeretetet is szívébe plántálta. Az érzelmi kötődés erősítésére a család is törekszik, fontosnak tartva, hogy a gyermekeik a magyar történelem jeles és szomorú napjait ne csak könyvekből ismerjék. A mindösszze 10 éves Móriczban és 9 éves Miklósban jelentős nyomot hagy a mohácsi, siklósi, szigetvári kirándulás, amelyet nevelőjükkel apjukkal tettek 1821-ben. Mór emlékirataiból megtudjuk, hogy 12 éves korában Rákóczi képe előtt megesküdött, hogy „életemet a hazának szentelem, megmentem és megbosszulom nemzetemet." Egyetemi tanulmányait Pesten a jogi karon kezdte. Egyik szervezője volt a magyar nyelvű oktatást kezdeményező hallgatóknak. Bár a vizsgálatot a család tisztelője, a reformkor egyik jeles személyisége, Horváth püspök végezte, ő sem menthette meg a kizárástól. Tanulmányait katonai pályán folytatta. 1827-ben már az 5. számú pesti tüzérezred kadétja. Bátorságáról tett tanúbizonyságot, amikor a vármegyei tisztújító közgyűlésen - az újonnan alispánná választott Csapó Dánielt - felemelt székéből kidöntő István bátyját kivont kardjával védelmezte meg a feldühödött kortesek bosz- szújától. 1931. május 2-án az utcán.fé- nyes nappal elfogták és az Újépületbe zárták, mert egyik szervezője volt - a fiatal tisztek körében kibontakozó - lengyel forradalmat támogató akciónak. A katonai bíróság ítéletétől csak Pest vármegye nagytekintélyű főispánjának, Fáy Andrásnak a közbenjárása mentette meg. E két eseménnyel a mindössze 20 éves Móricz egyszerre országosan is ismert személyiség lett. Még ebben az évben Tolna vármegye aljegyzőjének nevezték ki. A simontor- nyai járás főbírójaként 1836-tól funkcionált. 1839-ben Vay gróf királyi biztos ki-' rálysértéssel és lazítással vádolva Perczel Mórt felmentette főszolgabírói állásából. Perczel ezen vád alóli felmentésére csak 1841. márciusában jelent meg királyi leirat, amelyet a vármegyei közgyűlésen felolvastak. Politikai aktivitásának növekedését jelzi, hogy 1841 októberében felszólalt Fejér vármegye rendkívüli közgyűlésén és indítványozta ErPerczel Mór dély és Magyarország közötti unió létrehozását. Indítványát elfogadták és a királyhoz e tárgyban feliratot intézett a vármegye. Tolnában és Fejérben egyaránt kezdeményezője volt a védegyleti mozgalomnak. Gyakran szólalt fel a Dél-Du- nántúl különböző megyéinek közgyűlésein, 1842-ben például a közteherviselés tárgyában többek között a következőket mondotta: „Igazságtalan és képtelen, hogy midőn a megyei tisztviselőket és szolgákat kizárólag a nem-nemes fizeti, akkor a hivatalok betöltése majdnem kizárólag a kiváltságos osztálynak engedtetik meg." (Pesti Hírlap 1842. szeptember 15.) A következő évben a nemzetőrségek felállításának szükségszerűségéről kívánta meggyőzni a különböző vármegyéket. Tekintélyének növelésére utal, hogy az 1843/44. évi országgyűlésre Tolna vármegye jelentős szótöbbséggel választotta rendi követének. A pozsonyi országgyűlésen a szélsőségesen radikális követek egyik vezérszónokának tartották. Rendszeresen hozzászólt a különböző témákhoz, a magyar nyelv ügyében 3 alkalommal is szót kapott. Amikor az országgyűlés kimondta, hogy a magyar országgyűlésen a tanácskozás nyelve kizárólag a magyar lehet, az országgyűlési ifjúság Szemere Bertalan Borsod- és Perczel Mór Tolna vármegyei követeket fáklyás,, zenés felvonulással tisztelte meg, így kívánva meghálálni az ügyben elmondott hazafias beszédüket. A vármegye, amikor Bezerédjvel beterjesztették követi jelentésüket, köszönetét fejezte ki a követeknek, hogy a törvények alkotásában hazafias buzgósággal és hűséggel vettek részt. A forradalmat megelőző időben mindvégig az ellenzék egyik vezéregyénisége volt. 1848 áprilisában a közcsendi bizottság tagja, a hónap végétől belügyminiszteri osztályigazgató, majd június 12-töl a belügyminiszter megbízása alapján Magyarország rendőrfőnöke lett. Közben a június 19-i választáson a bonyhádi kerület országgyűlési képviselőnek választotta. Június 26-án Buda Vízivárosi kerülete is képviselőnek választotta. Az or- szágyűlésen több alkalommal felszólalt. Július 21-én lemondott rendőrfőnöki hivataláról. Augusztusban a szent-tamási, sok áldozattal járó és megírt sikertelen harcok miatt árulással vádolta meg a ve- zérséget. Bár ezzel az egész Ház rosszallását „kiérdemelte”, de Perczel a vádat ekkor sem vonta vissza. Közben Tolna vármegye 1000 nemzetőr felszerelésével bízta meg. Szeptember 16-án a miniszterelnök felkérésére hozzákezdett egy, Zrínyi nevét viselő, szabadcsapat kialakításához, amelynek ezredesként ö lett megbízott vezére. A csapatot néhány nap alatt pestiekből, Bécs- ből érkezett németekből és rendes katonaságból állította össze. Szeptember 27- én csapatával már Dinnyésen táborozott. Komoly szerepe volt a pákozdi csata kikényszerítésében. 1848. október 3-án Görgeytől átvette a Róth tábornagy által vezérelt körülbelül 9000 főnyi osztrák sereg elleni hadművelet vezérletét. Az október 7-i hadijelentésben már az ozorai diadalról számolhatott be; Roth és Philip- povics fegyverletételéről, 7500 fő fogságba eséséről és a nagymennsiégű hadizsákmányról. Az országgyűlés külön is köszönetét fejezte ki Perczel Mór ezredes, Görgey Artúr őrnagy úrnak, valamint minden jelentésben megnevezett tisztnek és a hadsereg valamennyi tagjának. Perczel ezt követően csapataival a Muraközbe vonult. Letenyénél fényes győzelmet aratott Nugent hadteste felett, majd ezt követően megszállta Csáktornyát. Az orszggyűlés a hadisikerekért javasolta Perczel tábornokká kinevezését, amelyet a Honvédelmi Bizottmány, élén Kossuthtal, elfogadott. Ez azért is aktuális volt, mert időközben Görgey, Lázár és Sçhwimelyet a megyei művelődési osztállyal közösen tartottunk részben a fluor-program kapcsán. Az „élet” pedig zajlik tovább a rendelőben. Nyegle fiú érkezik - szájában rágóval - hangos „Kolom-mal”. Az orvos kérdésére, hogy mos-e fogat rendszeresen, határozott igennel válaszol, s hozzáteszi azt is:- Minden reggel és minden este! Az orvosnak pedig egyetlen pillantás elegendő, hogy meggyőződjön a szavak igazáról. A lepedék láttán dr. Keller Péter megkérdőjelezi az előbb hallottakat, mire a következő választ kapja:- Valószínűleg a dohányzás okozza a gondot! - (és a beszélgetés további részleteit nem is írom le, mert azért az általában nem jellemző gyermekeinkre, de sajnos nem is „fehér holló” Vágó József - ami a cigarettázást illeti. Most ismét a szülők felelősségét kell emlegetni!) Következik Lékai Andrea, akikről a fogorvosok egyhangúan állapítják meg: - Ö a legszebb fogú gyerek a 7. c-ben! Andrea pedig elmondja, hogy rendszeresen mossa a fogát, pontosan tudja, hogy milyen fogkrémet használ a család. A kedves arcú Paddi Andrea is pontosan tudja, ha boltba küldik, mit is jelez a vásárolni valók cetlijén a fogkrém, nem kell megkérdezni anyukájától, hogy „de milyet?” Különben mindezen ne lepődjenek meg a kedves olvasók, mert a két Andreán kívül egyik gyerek sem tudta, hogy milyen fogkrémet használnak otthon!- Az országban 27 féle fluor tartalmú fogkrém van forgalomban - tudjuk meg dr. Selényi Judittól. - Ez a szám elismerésre méltó. Szemben azzal az eggyel, ami a szerves fluort tartalmazó fogkrémek számát jelenti. Ez az egyetlen: az El- mex. Viszont a fogkefékről... hát nem is tudom, mit mondjak. Egyszerűen rosz- szak. Nagyon rosszak. Végre az egészségügy a mosonmagyaróvári kefegyárban partnerre talált. Olyan ígéretet kaptunk, hogy rövid időn belül a kereskedelembe jut az általuk gyártott olyan fogkefe, ami alkalmas a fogak mosására. E szomorú megjegyzés után egy másik: Magyarországon évente egy lakos mindössze három(!) fogkrémet használ el. E tekintetben a „világranglistán” bizony valamelyik utolsó hely a miénk. Persze, ezeken a dolgokon nemcsak most, a Testkultúra hónapjában - melynek része a fogak ápolása is - kell tűnődnünk, hanem... naponta. S reméljük, hogy majd a napi tűnődéseket a napi (többszöri) fogmosás váltja föl! V. HORVÁTH MÁRIA GOTTVALD KÁROLY del ezredeseket is tábornokká nevezte ki a Bizottmány. November 9-én hadijelentésében már a friedaui győzelemről számolt be Perczel tánornok. Hadi sikerei következtében a császári hadak szétszóródtak. Ezt bizonyítja ez a tény, hogy november 29- én lemondta a korábban kért 2 Somogy megyei nemzetőrzászlóalj Murkaözbe küldését. Decemberben a megváltozott körülmények hatására Kossuth visszarendelte Perczélt. A cél egyesülés Görgey csapataival a főváros előtt megvívandó döntő ütközetre. „Valami győzelmecs- két édes Móriczom! Különben az örökös retiráda lever minden bátorságot a nemzetben” - írta Kossuth Perczelnek december 29-én. E győzelem nem sikerült, mert Perczelt Mórnál Jellasich legyőzte. A kormány kénytelen volt Pestről elköltözni a közelgő császári csapatok elől. Miközben Görgey kardcsapás nélkül feladta a fővárost és Észak felé indult, Perczel csapatai maradványaival a Tisza vonaláig vonult. Továbbra is a Honvédelmi Bizottmány rendelkezésére állva a szolnoki és az abonyi csatában sikerrel harcolt Ottingerrel. Amikor a kormány Dembinszkyt bízta meg a sereg fővezérletével, Perczel ezzel nem értett egyet és mivel seregtestét szétszóratni nem engedte, inkább lemondott az egység parancsnokságáról és visszavonult. Ez a visszavonulás, mint később a császári királyi haditörvényszéki aktákból kiderült annyit jelentett, hogy visszatért Tolna megyébe, ahol „népszónokként, agitátorként felkelést szervezett és szabad- csapatokat állított fel.” Kevéssel később már ismét a Tiszántúlon találjuk. 1849. március 9-én Debrecenben a kormány, a honvédelmi bizottmány és számos képviselő jelenlétében katonai érdemrenddel „díszítették fel Vetter altábornagyot, Görgey és Perczel tábornokokat”. (Befejező rész lapunk holnapi számában.) Dr. DOBOS GYULA ■ ■ ■ ..■■■■I !. V" ...................."1 D r. Setényi Judit egy hetedikes tanulónak magyarázza a fogmosás módszerét
