Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-13 / 267. szám
2 KÉPÚJSÁG 1986. november 13. Trónbeszéd Londonban A parlamenti ülésszak megnyitója Szinpompás külsőségek között nyitotta meg szerdán II. Erzsébet királynő az angol parlament új ülészsakát. Az alsó- és felsőház együttes ülésén elhangzott hagyományos trónbeszédében - amely valójában a kormányfő törvényhozási programját körvonalazza - első helyen szerepelt a Thatcher-kormány elkötelezettsége Nagy-Britannia „saját védelmi erőinek fenntartására" és a NATO-ban betöltendő aktiv brit szerep mellett. A trónbeszédnek ez a hangsúlya világos jelzés arra, hogy a konzervatív kormány a brit nukleáris ütőerő megőrzését választási hadjáratának közzéppontjába kívánja állítani a teljes atomleszerelés mellett elkötelezett munkáspárti ellenzékkel szemben. A trónbeszédben foglalt törvényhozási program szerény tartalma és mérete megerősítette a képviselők többségének azt a meggyőződését, hogy az új ülésszak egyben az utolsó lesz az 1983-ban megválasztott parlament életében. A kormány összesen 19 törvényjavaslat beterjesztését helyezte kilátásba. Ezek többsége jövő májusig letárgyalható, s egyik sem olyan horderejű, amely ne lenne könnyen elejthető, ha Margaret Thatcher miniszterelnök-asszony jövő tavasszal alkalmasnak véli a politikai klímát korai általános választások kiírására. A „védelmi elkötelezettség” elsődleges kiemelése mellett a trónbeszéd hangoztatta, hogy a brit kormány törekedni fog „a kelet-nyugati megértés és bizalom erősítésére", „azon lesz, hogy új fegyverzetkorlátozási és leszerelési megállapodások jöjjenek létre”, és iparkodni fog majd előmozdítani a haladást az európai együttműködésről és biztonságról tárgyaló bécsi utóértekezleten. A kormány megerősítette a Falkland- szigetekkel és a Gibraltárral kapcsolatos „elkötelezettségét” és hangsúlyozta, hogy eltökélt erőfeszítéseket kíván tenni N a nemzetközi terrorizmus leküzdésére. A kormány belpolitikai programjában a bűnüldözés megszigorítása, a „törvényesség és a rend védelme" valamint a még állami irányítás alatt álló vállalatok és közszolgáltatások reprivatizálásának erőteljes folytatása, illetve a „részvénytulajdonosok táborának” növelése kapott különös hangsúlyt. PANORÁMA BUDAPEST - Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Ryozo Mogit, Japán magyarországi nagykövetét. HELSINKI - Szovjet pártküldöttség érkezett szerdán Helsinkibe a Finn Szó-' ciáldemokrata Párt országos bizottságának meghívására. A delegációt Jegor Li- gacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezeti. TEL-AVIV Simon Peresz izraeli külügyminiszter nyilatkozatában elismerte, hogy Izrael segítségével továbbítottak amerikai fegyvereket Iránba, ennek részleteiről azonban nem volt hajlandó felvilágosításokat adni. PÁRIZS - A francia kormány heti ülésén jóváhagyta és a parlament elé terjeszti az új állampolgársági törvénytervezetet. A törvénytervezet a régi gyarmatokról származó és Franciaországban élő vagy már ott született idegenek számára meg akarja nehezíteni az állampolgárság megszerzését. Mai kommentárunk Kínos leleplezés A kábitószertermelés és -kereskedelem problémáitól a Falkland (Malvm)-szige- tek körüli halászat kérdésekig jó néhány téma szerepel az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) e héten folyó közgyűlésén. Ezek némelyike, mint például a brit- argentin szigetvita, az egyoldalú londoni lépés a kizárólagos gazdasági övezet kiterjesztéséről, indulatos hozzászólásokat, nemegyszer éles vitát kavart. A 'mélyebb, politikai jellegű kérdések középpontjában - csakúgy, mint az AÁSZ több közelmúltbeli tanácskozásán - a közép-amerikai helyzet, mindenekelőtt Nicaragua ügye, s ennek fényében közvetve az Egyesült Államok és Latin-Amerika kapcsolata áll. A washingtoni diplomácia feladata korántsem könnyű: ez az első alkalom ugyanis, hogy Shultz külügyminiszter AÁSZ-beli kollégáival ilyen szinten és ilyen fontos fórumon találkozik azóta, hogy az amerikai törvényhozás jóváhagyta a kontráknak nyújtandó százmillió dolláros segély tervét. S ugyancsak e napokban folyik Managuában annak az amerikai pilótának a bírósági tárgyalása, kinek a fegyvereket szállító repülőgépét a nicaraguai légvédelem az ország légterében lelőtte. Csakhogy az AÁSZ alapokmánya tételesen tiltja a más országok belügyeibe való beavatkozást! így mivel Washington nem akarja, vállalni az elítélő határozatokat - zárt ajtók mögötti eszmecserékkel éppúgy, mint Shultz ellentámadásba menő felszólalásával - igyekszik elkerülni e diplomáciai buktatót. Nem csoda tehát, hogy igen rosszkor jelent meg a Fehér Fláz szempontjából egy amerikai hetilap kínos leleplezése. A New Republic beszámolója ugyanis azt bizonyítja, hogy Washington - kongresszusi tilalom ide vagy oda - évek óta rendszeresen, magas szinten hozott döntéssel, külföldi csatornákat is felhasználva tartotta fenn a pénzeszközök és fegyverek folyamatos áramoltatását a sandinista vezetés ellen küzdő kontráknak. Korántsem érdektelen tehát, milyen eredménnyel végződik a hét végén a guate- malavárosi közgyűlés. Nem valószínű ugyan, hogy érdemben befolyásolni tudja a Managuával szembeni washingtoni lépéseket, arra azonban rávilágíthat, miként alakulhat az Egyesült Államok és a latin-amerikai országok kapcsolata a közelebbi és a távolabbi jövőben. SZEGŐ GÁBOR A Szíriái alelnök az EGK-szarikciókról VB-ülés A tankötelezettségi törvény végrehajtása Franciaország közel-keleti politikája elősegítette a Libanonban fogvatartott két francia túsz szabadulását - jelentette ki kedden a ZDF nyugatnémet televíziónak Abdel Halim Haddam sziriai alelnök. Haddam Damaszkuszban nyilatkozva hangsúlyozta: Párizs politikája hozzájárult ahhoz, hogy a túszok kiszabadításáért folytatott sziriai közvetítés eredményt hozzon. A Közös Piac külügyminisztereinek Szíria ellen hozott hétfői határozatáról kijelentette, hogy az a brit politika kudarcát tükrözi és az EGK több tagállamának a brit érvekkel szembeni kételyeit mutatja. Az EGK-külügyminiszterek - a görög kivételével - elhatározták, hogy nem kötnek új fegyverszállítási egyezményt Szíriával, fokozzák a sziriai diplomaták és a szír légitársaság alkalmazottainak ellenőrzését az EGK-országokban. Ezek az intézkedések messze elmaradnak attól, amit a brit kormány kért kezdetben közös piaci partnereitől. (Mint ismeretes, London Szíriát vádolja egy izraeli utasszállító ellen irányuló, még idejében meghiúsított merénylet irányításáért és a múlt hónap végén megszakította diplomáciai kapcsolatait Damaszkusszal.) Haddam televíziós interjújában ismét határozottan visszautasította a brit vádat, hogy a szír kormánynak bármiféle köze lenne a merényletkísérlethez. Szíria mindig is a leghatározottabban elítélte az ilyen akciókat - hangsúlyozta az alelnök. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tegnapi ülésén Máté László, a művelődési-, egészségügyi és sportosztály vezetője számolt be a tankötelezettségi törvény végrehajtásának tapasztalatairól. A beszámoló az elmúlt ötéves időszakra vonatkozott. Az előadó elmondta, hogy a tankötelezettségi törvény végrehajtásának alapvető tárgyi feltételei a város és a városkörnyék iskoláiban általában adottak. Azonban vannak az átlagnál jobb feltételekkel működő iskolák, de vannak olyan oktatási intézmények is, ahol már-már elfogadhatatlan körülmények között tanulnak gyermekek, dolgoznak pedagógusok. A város általános iskoláiban a pedagógus ellátottság jó, gondot a tanév közben szükségessé váló helyettesítések jelentenek, melyet, nyugdíjas pedagógusok alkalmazásával oldanak meg. A város- környéki iskolákban viszont egyre nehezebb a megüresedő álláshelyekre szakképzett nevelőket találni. A tankötelezettségi feladatok már a gyermek hatéves korát megelőzően jelentkeznek. Ebben az évben a városban és városkörnyéken minden nagycsoportos gyermek rendszeresen jár óvodába, és igazolatlan hiányzás a szorgalmi időben csak elvétve fordul elő. A tankötelezettség eredményes teljesítését szolgálja a differenciált beiskolázás, mely azt jelenti, hogy a fejlődésben elmaradt gyermekek részére kis létszámú első osztályt indítanak. De ezt segíti e tanévtől kezdődően a városban működő önálló nevelési tanácsadó is. Az előadó foglalkozott még az iskolába járás alóli felmentésekkel, a bukások miatti lemaradásokkal, valamint az igazolatlan mulasztások kérdésével is. Ezt követően a testület tárgyalta a temetkezési feladatok ellátásának szervezeti változásait is, és megbízta a Tolna Megyei Temetkezési Vállalatot a két városi köztemető kezelői jogával, és a teljes körű kegyeleti szolgáltatás bevezetésével. MAGYARSZÉKI ENDRE Katonai-ipari komplexumok Az amerikai „vas három szög” hogy Caspar Weinberger, a jelenlegi hadügyminiszter és jó néhány kulcsembere azelőtt a Pentagonnal ugyancsak szoros kapcsoaltban álló konszernnél dolgozott. A kör ily módon bezárul. Az elnök hálája Az sem titok, hogy Ronald Reagant, az egykori kaliforniai kormányzót a „nyugati part” gyors ütemben feltörő hadiipari csoportjai segítették az 1980-as választási kampányban és juttatták be a Fehér Házba. Ezért a támogatásért - véli az elnök - mindmáig hálával tartozik, amit Reykjavikban a „hadászati védelmi kezdeményezéshez”, az SDI-hez való makacs ragaszkodásával juttatott kifejezésre. Nos, ez a hála nrfindenekelőtt a „csil- lagháborús” terv zászlóvivőinek, azoknak a katonai-ipari köröknek szól, amelyek a „nemzetbiztonsági érdekekre” hivatkozva - a hadügy- és az energiaügyi minisztérium sokmilliárdos keretéből részesülve - körömszakadtáig ellenzik a nukleáris föld alatti kísérleti robbantások beszüntetését, az űrhadviseléshez szükséges új típusú röntgen-, lézer- és sugárnyaláb-fegyverek kipróbálásának tilalmát. Ez az úgynevezett védelmi pajzs - szerény számítások szerint is - legalább 80ff-900 milliárd dollárba kerülne. Nem mindennapos üzlet! A „minél rosszabb, annál jobb” jelszavát valló komplexumhivek, persze nem képviselik az egész amerikai népet. Ezt Reagan is tudja. Az egyszerű emberek millióit az Egyesült Államokban is a nukleáris háború veszélye miatt szorongás, félelemérzet tölti el. Az elnöknek és csapatának fokozódó mértékben kell számolnia a közvélemény hangulatával. SERFÖZŐ LÁSZLÓ A reykjavíki leszerelési áttörést megakadályozó legfontosabb oknak Mihail Gorbacsov az Egyesült Államok politikai vezetésének a katonai-ipari komplexumtól való függését nevezte. De milyen erőkről is van szó? Növekvő étvágy . A katonai-ipari komplexumnak - a militaristák, a fegyvergyárosok és a szélsőséges politikusok „vas háromszögének” - a gazdasági, a politikai, a tudományos és a szellemi életben való egyre szembetűnőbb jelenlétéről több mint tíz évvel a második világháború befejeződése után első ízben Dwight Eisenhower egykori elnök tett említést búcsúbeszédében. Azóta közel három évtized telt el, s az amerikai társadalmat hatalmas polipként szipolyozó képződmény - kiváltképp Reagan elnöksége idején - eredeti méretének többszörösére nőtt. Legkeményebb magvát az állami költségvetést ten tartását? Egyetlen dolog magyarázhatja: a katonai-ipari komplexum étvágya nőttön-nő, s a mind újabb, egyre költségesebb nukleáris és hagyományos fegyverek gyártását és szolgálatba állítását kényszerítik ki a kormányzattól. Amilyen mértékben szaporodnak a Pentagon által a legkorszerűbb haditechnikai eszközök előállítására feladott hadimegrendelések, olyan ütemben hatvá- nyozódnak meg a „nagy cápák” profitjai. A fegyvers erők igényeit a legmesszebbmenőkig kielégítő konszernek nyereségi rátája legkevesebb 20-30 százalékkal haladja meg a polgári szükségletekre termelő nagyvállalatokét. így hát nem csoda, ha a legélesebben elleneznek minden fegyverzetkorlátozási megállapodást. A kör bézárul Hosszadalmas lenne felsorolni azokat fi mamutvállalatokat, amelyek ilyen vagy olyan módon közvetlen haszonélvezői, egyúttal befölyásolói is a kormányzati döntéseknek, egyebek között például a nemzetbiztonsági tanácsban ülő embereiken keresztül. A fegyverkezés fokozásában érdekelt 12 legnagyobb monopólium - a McDonnel Douglas-tól a Rockwell Internationalig, a General Dinami- csig, a Lockheedig, a Boeingig és a General Electricig egyedül 1984-ben egyenként 5-7 milliárd dollárnyi tiszta hasznot zsebelt be. Nem rosszabb ennél a következő két esztendő mérlege sem. Érdekes adat, hogy az utóbbi három évben a Pentagonból több mint 2500 magas beosztású katona és civil „áramlott át” a hadiipar vezető posztjaira. (Sokan közülük korában ugyanebből a körből kerültek be a Pentagonba.) Ez a sajátos körforgás, a „személyi uniók” összefonódása tartósan biztosítja a szavatolt állami katonai megrendeléseket. Ismeretes, megcsapoló, a dollárok milliárdjait a saját kasszáikba átszivattyúzó hadiipari konszernóriások alkotják. Nézzük a tényeket. Az Egyesült Államok katonai kiadásai 1985-re már rekordszintet, 292 milliárd dollárt értek él. Az október elsejével kezdődött Í986-1987-es költségvetési évre a kormányzat eredetileg több mint 300 milliár- dot kért hadügyi célokra, a törvényhozás azonban az egyre nyomasztóbb állam- háztartási deficit (csaknem 230 milliárd dollár!) csökkentésére törekedve, lefaragta az előirányzatokat. (Még így is 274 milliárd dollárral gazdálkodhat a Pentagon.) Az arányokat jól érzékelteti, hogy az 567 millirádos összkiadásokból mennyi jut fegyverkezésre, annál kevesebbet költenek viszont egészségügyre, polgári kutatásokra, a szociális gondok enyhítésére. A számadatok alapján azt is gondolhatjuk: az USA hadiállapotban állónak tekinti magát, máskülönben mi indokolná a katonai büdzsé ilyen magas szinAz USA-ban a fegyvergyártás a legkifizetődőbb üzlet Képünkön: Pershing-2-es rakéták alkatrésze futószalagon. Az amerikai katonai-ipari komplexum étvágya telhetetlen
