Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-12 / 266. szám
4^fePÜJSÄG 1986. november 12. A Kossuth Könyvkiadó újdonságaiból SZOMSZÉDOLÁS ■ Hollós Ervin-Lajtai Vera: Drámai napok Három évtized múltán is foglalkoztatja közvéleményüket, miként és hogyan került sor 1956 őszének tragikus eseményeire, hogyan kerülhetett halálos veszélybe a munkáshatalom? A Drámai napok című könyv az ellen- forradalom két hetének összefüggő történetét tárja föl az országban történtek alapján. A tényekben van az igázság, ezért a két hét történetének föltárása és bemutatása a legjobb bizonyítékát adja a történtek értelmének és jellegének. Egyértelművé teszi, hogy nem szabadságharc, nem forradalom, hanem ellen- forradalom volt. Jóllehet, a résztvevők között nem kevesen voltak, akik úgy érezték és gondolták, hogy jó ügyben vesznek részt. Ám a fegyveres csapatok, a pártok, a bizottságok vezető ereje azok közül került ki, akiket nem a szocializmus jobbító szándéka, hanem a népköztársaság megdöntése vezetett. A könyv nyomon követve a történteket, arra törekszik, hogy kibogozza a bonyolult, összekuszált eseményeket és feltárja azok tényleges jellegét. Nem egyszerű megérteni, mi is történt, hisz bizonyos tömegek részt vettek az eseményekben; úgy tűnhetett sokak előtt, mintha annak lényege a párton belüli irányzatok harcának folytatása lett volna fegyverekkel. Míg a XX. század első évtizedeiben az ellenforradalom, mint például Magyarországon 1919 őszén, a Horthy nevével fémjelzett - nyílt zászlóval, egyértelmű jelszavakkal jött, s azt mondta magáról, ami, addig századunk közepétől erre már nemigen találunk példát. Előtérbe kerültek a kisajátított jelszavak, a hamis lobogók. Ennek egyik sajátos példája 1956 október-novembere. A Drámai napok napról napra halad végig az eseményeken, levéltári anyagokra és dokumentumokra, visszaemlékezésekre, bírósági peranyagokra, itthon $s nyugaton megjelent könyvekre, tanulmányokra támaszkodva és kitérve az utóbbiakban tapasztalható ellentmondásokra, hamisításokra. És nem csak a fővárosban történteket tárja fel, elemzi, hanem országos áttekintést is nyújt. Ancsel Éva: Etikai tanulmány a tudásról és a nem tudásról A kiváló filozófus új könyve a tudás erkölcsi feltételeiről szól, különös tekintettel etikai korlátáira,és ezek leküzdésének lehetőségeire. Ancsel Éva abból indul ki, hogy a tudás nem csupán az; ész dolga. Amikor nem tudjuk a tudhatót, akkor ez majdnem mindig arra vezethető vissza, hogy ez nem állt érdekünkben, vagy nem volt hozzá erkölcsi bátorságunk, tekintve, hogy az, amit hajlandók vagyunk tudni, elválaszthatatlan attól, hogy mitakarunk tenni, avagy mit tettünk és mit reméltünk. A tudás etikai korlátái különösen ott jelentkeznek, ahol önigazolásunk vagy tetteinkért vállalt felelősségünk függ a fölismeréstől. A tudást ilyenkor erkölcsi értelemben is vállalni kell, a belőle következő konzekvenciákkal együtt. Az igazságtól való idegenkedés lép fel mindannyiszor, amikor az vétkeink feltárásával fenyeget. A szerző megkülönbözteti a bűntudatot a bűn tudásától, amely annak vállalását s a lehetséges korrekciók elvégzését is követeli. A szerző az etikai gondolkodásnak azt a tradícióját követi nyomon, amely szerint az erkölcsi tudásról csak a tettek tanúskodnak, tehát nem választja el az erkölcsi tudatot a gyakorlattól. A továbbiakban a saját korunkra vonatkozó tudásunk és nem tudásunk okait vizsgálja. Az az állapontja, hogy a jelenre és a közelmúltra vonatkozó tudást sokszor éppen az akadályozza, hogy a történéseknek résztevői voltunk, és nehéz fölismernünk azt, ami a kor valóságában ellentmond reményeinknek és céljainknak. A marxi „nem tudják, de teszik" elve mellett ezért a szerző szerint sokszor az is érvényesül, hogy „nem tudjuk, mert tesszük", vagyis nehéz világosan fölismerni azt a jelenidejű történelmet, melynek létrehozói voltunk, vagyunk. így az erről való tudás etikai erő kérdése is. Veres Péter: Az Alföld parasztsága I""' ■' ' — ... 1 m m* fitt# AZ ALFÖLD PARASZTSÁGA A szociológiai és szépirodalmi indítékkal megírt könyv a két világháború közötti alföldi parasztság kilátástalan jövőjének hiteles dokumentuma. Azegykéző, pusztuló parasztsággal szemben a helytálló parasztság társadalmát mutatja be, a közöttük lejátszódó folyamatokat érzékelteti. Veres Péter közvetlneül, saját sorsán érzékelte osztályostársai, a parasztság társadalomalatti helyzetét. Könyvében ennek ellenére nem a parasztság nyomorúságos mindennapjait dokumentálja, hanem az ezt előidéző okokat igyekszik feltárni. A táj és a nép bemutatása után az alföldi parasztság kultúrájával, erkölcsével és mindennapi életével foglalkozik. Elemzését a jövő felrajzolásával zárja, s úgy látja, hogy ha a jövőt „pozitív, haladó értelemben vesszük, úgy az alföldi parasztságnak mint ilyennek jövője nincs”. Ennek következtében pedig, ha nem jön egy társadalmi rendszerváltozás, elpusztul. A kötet ma már - néhány nagyobb könyvtár kivételével - hozzáférhetetlen, ezért a fakszimile kiadás hiányt pótol. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Sikeres félév után bizakodással tekinthet a Székesfehérvári Könnyűfémmű kollektívája az év vége felé. Már az ősz elejére csaknem 700 millió forint eredményt realizáltak. Ütemesebb szállítás, javuló minőség és az igényesebb, korszerűbb termékek túlsúlya jellemzi a fehérvári gyárat, amely ebben az évben 145 ezer tonna alumíniumipari terméket állít elő. Valamennyi gyártmánycsoportban a munkaigényesebb, magasabb kikészítésű termékek iránt nőtt meg a kereslet, így az idei tervek teljesítéséhez belső tartalékaikra támaszkodnak. Hatékonyabb munkával, a munka- időalap fokozottabb védelmével, körültekintőbb anyag- és energiatakarékossággal igyekeznek ellensúlyozni az év utolsó negyedében a termelést nehezítő körülményeket. A Könnyűfémműben nagyszabású rekonstrukciót hajtottak végre, az öntödében és a meleghengerműben. Ez úgy befolyásolta a termelést, hogy például a hengerelt gyártmányokból a harmadik negyedévről a negyedik negyedévre húzódik át mintegy ezer tonna előállítása. Mint ismeretes, januártól önálló külkereskedelmi jogot gyakorol a Magyar Alumíniumipari Tröszt, amely ebben az évben 150 millió dolláros konvertibilis exportot teljesít. Nagy szerep jut ebben a fehérvári gyárnak, amely termelésének egyharmadát értékesíti külföldön. A nagy méretpontosság, az egyre javuló felületi minőség és a legszigorúbb piaci szabványoknak megfelelő műszaki paraméterek eredményeképpen a fehérvári fél- gyártmányokat szívesen vásárolják Nyu- gat-Európa országaiban, Közel-Keleten, Japánban, Kanadában és az USA-ban is. » A családiház-építés egyik legigényesebb és egyben költséges munkája a tetőszerkezet kialakítása. Az ácsmesterség értője itt mutathatja meg igazán, hogyan tud bánni a drága gerendaanyaggal, hogyan tud osztályos anyagból is osztályon felüli minőségű tetőt fabrikálni. Ezt a gondot látszik háttérbe szorítani a „Filigran", mely a fémből készülő tető fantázianeve. A Dunai Vasműben ugyanis magyar szabadalom alapján kifejlesztették a szupervékony falvastagságú fém tetőszerkezet gyártását, családi házak építéséhez. Mit tud az új termék? Nem rozsdásodik, mert a korróziótól tüzihorgonyzással védett. A popszegecseléssel egyszerű módon összeállítható acélszerkezet olcsóbb, mint a hagyományos faszerkezet. Házilagos kivitelezésben ács szakember igénybevétele nélkül is elkészíthető. A tetőszerkezet cseréptartó lécei illesztőcsavarokkal rögzíthetők. Ami viszont a szűk, szakmai praktikusságon túlmutat: a Dunai Vasmű a nyolc-kilencféle alapvariációból 460 féle tetőszerkezetet tud gyártani, és erre be is rendezkedik. Az új építőanyag értékesítését is újszerűén oldja meg a kohászati kombinát. A Budapesti Műszaki Egyetem e célra készített számítógépes programja alapján - mert hiszen a megrendelőnek csak a fesztávolságokat kell közölni - a Dunai Vasmű perceken belül kézbe adja a legmegfelelőbb tetőszerkezet-ajánlatát és a bekerülés pontos költségeit. Somogyi Néplap Néhány hete vezették be a harmadik műszakot az Akkumulátor- és Szárazelemgyár kaposvári telepén. A megnövekedett feladatoknák az üzem csak így tud Nemzetközi gyermekrajzversenyekre várják a fiatalok jelentkezését Az indiai SHANKAR nemzetközi gyermekrajzversenyen azok a gyermekek vehetnek részt 30x40 centiméternél nem kisebb egyéni alkotásokkal, akik 1971. január 1 -je után születtek. A rajzok témája szabadon választható, ceruzarajzot a szervezők nem fogadnak el. A munkák hátoldalán angol nyelven kell feltüntetni a beküldő nevét, születési évét, lakhelyének és óvodájának, illetve iskolájának teljes címét a mű címét, valamint a szülő vagy eleget tenni. Az 1977-ben még egy műszakban dolgozó üzem termelése azóta a tízszeresére emelkedett. Ugyanakkor csupán két és félszer dolgoznak többen, mint az induláskor. A megtermelt érték eléri az évi 300 millió forintot. Az akkumulátorok iránti hazai szükséglet kilencven százalékát az Akkumulátor- és Szárazelemgyár kaposvári telepe elégíti ki. Gyártanak helyhez kötött és világítási telepeket is. Az előbbieket a postaközpontokban használják és közvetett úton, a BHG telefonközpontjaiba szerelve exportra is jut belőlük. Akkumulátorokat készíteni meglehetősen alkatrészigényes munka. Minden nap 4-5 pótkocsis teherautó hozza az anyagot Budapestről és szállítja el a kész árut. Az anyagok tárolására jelenleg egy 360 négyzetméteres alapterületű raktár áll a rendelkezésükre. A készletek raktározása részben még megoldatlan. Éppen az anyagok megóvása érdekében és a tárolással kapcsolatos tűzvédelmi és munkavédelmi előírások betartása miatt készül a telepen egy új, az előzőnél nagyobb raktár.- Több mint tízmillió forintos beruházással épülő raktárát két tsz-mellék- üzemág csinálja. Az egyik a dunavarsá- nyi, a másik a Surján-Völgye Tsz. Az épületet az Universal Ipari Szövetkezet dolgozói építették. A 760 négyzetméter alapterületű raktár villanyszerelésénél tartanak. A másik újdonság, hogy a belső légszennyeződés csökkentésére az eddiginél sokkal hatékonyabb elszívó berendezést helyeztek üzembe. Ezáltal a légtérbe kibocsátott szennyezőanyag meny- nyisége minimálisra csökkent. PETŐFI NÉPE Ha egy pályaválasztás előtt álló gyerek hallja a „szerszámkészítő” szót, alighanem azt gondolja, hogy e szakma képviselője kalapácsokat, reszelőket, csavarhúzókat, s fogókat csinál. S bizonyára így vannak vele a gépiparban kevésbé járatos felnőttek is. Aki még nem látott ilyesmit, nemigen tudná elképzelni a fémek képlékeny alakításánál, műanyagok fröccsöntésénél, s egyéb hasonló technológiai műveleteknél használt, sokszor gépmonstrumokrá felszerelt szerszámokat Pedig ezeket készíti és javítja az igazi szerszámkésítő. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi, 2. számú gyárában sok a nagy méretű gyártmány, például a sörösládák, lámpaburák. Némelyik a négyöt kilogrammot is eléri, ami műanyagból készülvén már igen súlyosnak számít. Ám ezek gyártásához sokkal nagyobb, négy-öt tonnás szerszámokra van szükség. A hatalmas, látszólag éllettelen acéltömbök különleges szakértelmet kívánnak, mert egyes alkatrészeiket századmilliméteres pontossággal kell megmunkálni. S ez adja a szerszámkészítő szakma szépségét. A hatalmas nyomóerők, a tonnás súlyok és a finom századmilliméterek változatos harmóniája. Félegyházán a VSZM-ben külön műhelyben dolgozik a szerszámüzem nyolctagú Ifjúság szocialista brigádja. Feladatuk elsősorban a hőre lágyuló műanyagtermékek gyártásánál használt fröccsszerszámok javítása és karbantartása, de ha a helyzet úgy kívánja, újakat is készítenek. tanár igazolását arról, hogy a gyermek a rajzot 1986-ban készítette. A munkákat 1986. december 4-ig kell beküldeni az Országos Pedagógiai Intézet (Bp. VII., Gorkij fasor 17-21.1071) címére. A 3-18 éves gyermekek és fiatalok a jövő évi HYVINKAA nemzetközi gyermek- és ifjúsági rajzversenyre is pályázhatnak. A versenyen 10-18 évesek vesznek részt, a 10 éven aluli pályázók legjobb munkáiból kiállítást rendeznek. A rajzok mérete és technikája szabadon választható. A javasolt témák: népi Ha kell, a szerszámok helyi szerelését és beállítását is ők végzik. Pedig nem könnyű foglalkozás az övék. Jól kell tudni rajzot olvasni, nyugalomra, kézügyességre és nagy gyakorlati tapasztalatra van szükség. Utóbbiról a közelmúltban is bizonyságot tettek. Egy üvegszálas po- liamid záródugó fröccsszerszámát kell elkészíteniük, s felhalmozódott ismereteik alapján a tervezőnek konstrukciós változtatásra tettek javaslatot. Módosításuk alapján rövidebb lehet majdan a szerszám javítási ideje. Az Ifjúság bridgádra a társadalmi munkában is lehet számítani. A szokásos kommunista szombatokon túl is nem egy hétvégét az üzemben töltöttek már. Legutóbb például a lámpaburák csomagolásában segédkeztek, mert a megrendelő sürgette a szállítmányt. A műhelyben ugyan tizenketten dolgoznak, de a brigádnak csak nyolcán tagjai. Nem mintha a többiek nem szeretnék, hogy a közösség tagjai lehessenek. Épp ellenkezőleg! Ám az Ifjúság brigád tagjai közé kerülni a VSZM-ben megtiszteltetésnek számít! Magas színvonalú munkavégzés és megfelelő közösségi magatartás a feltétele Dunántúlt napló Minden gépen más műveleteket végeznek, ami mégis közös a hatalmas csarnokban, az a zaj. Biztos, sőt egyre bővülő az itt gyártott székek piaca. A felületkezelő csarnokban két nő kézi szórópisztollyal lövi rá a 220 atmoszférára sürített lakkot a nyers- fájú székekre, s utána, ahogy azok ötösé- vel-hatosával kigördülnek a kerekekre szerelt lapokon az Eisenmann felületkezelő berendezésből, olyan az egész, mint egy kísértetvasút. A gépek, a férfiak és a nők megállás nélkül végzik a munkájukat, a maró- és gyalugépek különböző típusúak, többségük egy ütemben több műveletet is végez. Csak így, ilyen berendezésekkel tudnak évente mintegy 180 000 széket készíteni, éspedig jó minőségben a Szék- és Kárpitosipari Válla- ' lat Mohácsi Székgyárában. A napokban volt 10 éve, hogy munkába állt az akkor modernnek számító új mohácsi székgyár. Lízing, azaz gépbérlet formájában rövidesen megújul a géppark. Még ez évben megérkezik az új olasz szárítóberendezés, s jövő év elejére várják az NSZK gyártmányú másolómaró és csiszoló automatát. Az üzemcsarnokban legújabb gépünk, a 6 millióért vásárolt Reichenbacher automata már egyszerre 8 tölgy, vagy bükkfa tömbből készíti a tervrajz szerinti térgörbe elemeket a kezelő utasítására, zajtalanul. S míg a gép parancsszóra dolgozik, addig a mögötte lévő méretvágó körfűrésszel a gépkezelő levágja az automata által előzőleg elkészített 8 széktámlarész fölösleges végeit. A raktárban az NSZK átvevő, a csarnokban Patasics Viktor végátvevő egyenként átvizsgálva veszi át a székeket, a szigorú minőségi követelményeket kielégítőkre bélyegzőt nyomnak, a hibásak visszakerülnek azokhoz, akik miatt nem felelt meg a minőség. Tíz éve még nem érték el az évi kétszázmilliós termelési értéket, idén a tervezettnél is többet termelve szeretnék elérni a félmilliárdot, úgy, hogy 12-13 millió forinttal többet exportálnak a tőkés vevőknek (NSZK-ba székeket és svájci megrendelőknek, idén először kárpitosgarnitúrát is gyártanak. Míg a Szovjetunióba történő szállítást a tervezettnél mintegy 5 milliós értékkel növelik). Tízéves az új székgyár Mohácson. Remélik, hogy néhány éven belül elkészül az új kárpitos gyárrészlegük is. mondáink, legendáink és történeteink; zenei, irodalmi, színházi, múzeumi vagy egyéb közösségi élmény; modern és történelmi hősök. A pályamű elején, a jobb alsó sarokban kell feltüntetni a pályázó nevét, a hátoldalon pedig azokat a kísérő adatokat, amelyek egy, a képzőművészeti nevelést vizsgáló nemzetközi kutatóprogramhoz szükségesek. A kérdésekről tájékozódni az Országos Pedagógiai Intézet anyanyelvi, irodalmi és esztétikai csoportjánál lehet. A beküldési határidő 1987. január 16.
